1032/1994. (V. 6.) Korm. határozat

a testnevelés és a sport megújításának koncepciójáról szóló 24/1993. (IV. 9.) OGY határozat végrehajtását szolgáló munkaprogramról

1. A Kormány a testnevelés és a sport megújításának koncepciója megvalósítását szolgáló munkaprogramját - az e határozat melléklete szerint - jóváhagyja.

2.[1]

3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.

Melléklet az 1032/1994. (V. 6.) Korm. határozathoz

A testnevelés és a sport megújításának koncepciójából adódó feladatok megvalósítását szolgáló munkaprogram

1. A koncepcióban megfogalmazott állami feladatok korszerűsítésének figyelembevételével felül kell vizsgálni az OTSH feladat- és hatáskörét, majd végrehajtani költségvetésének szerkezeti átalakítását. Ez utóbbi megalapozása érdekében:

- felül kell vizsgálni a diáksport versenyrendszerét és finanszírozási rendjét;

- ki kell dolgozni - az olimpiai játékok sportprogramjának, valamint a nem olimpiai sportágak hazai és nemzetközi eredményességének figyelembevételével - a preferált sportágak, továbbá a meghatározott világversenyekre történő felkészülésben és a részvételben érintett sportszervezetek központi támogatásának elveit.

2. Felül kell vizsgálni a testnevelést kötelezően folytató szervek (fegyveres erők, rendvédelmi szervek) programszerűen végzett testnevelésének és sportjának költségvetési fejezeten (címen) belüli finanszírozási lehetőségét.

3. Át kell tekinteni a helyi önkormányzatok testneveléssel és sporttal kapcsolatos feladatait. Ennek keretében meg kell vizsgálni, hogy a helyi szükségletek és igények kielégítését szolgáló önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények fenntartása és fejlesztése, továbbá a helyi sportfeladatok ellátásában részt vállaló társadalmi szervezetek működésének támogatása hogyan szélesíthető.

4. Fel kell mérni - az Állami Vagyonkezelő Rt., az Állami Vagyonügynökség és a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet bevonásával - az állami tulajdonban lévő sportlétesítményeket, beleértve a lőtereket és a polgári célú repülőtereket is, és javaslatot kell készíteni a sportfunkciójuk megőrzését szolgáló intézkedésekre.

5. Gondoskodni kell a privatizációval érintett sportlétesítmények tulajdoni helyzetének rendezéséről oly módon, hogy azok ingyenesen a fenntartási és működtetési kötelezettséget vállaló helyi önkormányzatok, vagy a használó sportszervezetek tulajdonába kerüljenek. Az így tulajdonba kerülő sportlétesítmények funkcióváltása esetén a tulajdonost természetbeni vagy pénzbeli pótlási kötelezettség terhelje. Mindezek érdekében - szükség szerint - készüljön javaslat a Vagyonpolitikai Irányelvek megfelelő módosítására.

6. Javaslatot kell készíteni a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló törvény olyan módosítására, amely - a hiányzó tornatermek pótlását fenntartva - a támogatandó célokat 1996-tól kiterjeszti a nevelési-oktatási intézmények szabadtéri sportlétesítményeire. Ennek keretében meg kell vizsgálni annak lehetőségét is, hogy különösen az új beruházásként épülő iskolák esetében a címzett és céltámogatási rendszerből biztosított támogatás milyen módon terjeszthető ki a tanuszodákra is.

7. Fel kell mérni a települések jelenlegi szabadtéri és fedett sportlétesítményi ellátottságát, és az erre szakosodott intézmény bevonásával - az európai normák figyelembevételével - ki kell dolgozni az egyes településtípusok kívánatos sportlétesítmény-ellátottsági normáit, színvonalát. E normák tartalmazzák a nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó - a közoktatási és a felsőoktatási törvénnyel összhangban álló - sportlétesítmény-ellátottsági igényeket is.

8. A 7. pont megvalósítása érdekében a sportlétesítmény-ellátottsági mutatókra vonatkozó jogszabályokat korszerűsíteni kell, az azokhoz kapcsolódó egyes létesítménytípusok fenntartási és üzemeltetési költségeinek normatív nagyságrendjét pedig ki kell dolgozni.

9. A 3-8. pontokban indokolt feladatok végrehajtásának anyagi feltételeit

- önkormányzati céltámogatással,

- önkormányzati normatív támogatással

kell biztosítani.

10. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásának keretében gondoskodni kell

a) az általános iskolákban a kötelező testnevelési órák számának - az országgyűlési határozat és a közoktatási törvény keretei között történő - növeléséről, a mindennapos testedzésnek, valamint az iskolai gyógytestnevelésnek a szükségleteket kielégítő megszervezéséről és feltételeinek megteremtéséről;

b) az alap- és középfokú iskolákban diáksportkörök létrehozásáról és működési feltételeinek biztosításáról;

c) a Nemzeti alaptanterv kidolgozása útján a testneveléssel szemben támasztott követelmények meghatározásáról, valamint a szellemi és testi nevelés egyenértékűségének és összhangjának biztosításáról.

11. Javaslatot kell kidolgozni a közalapítványként működő Nemzeti Sport Alapítvány létrehozására. Ennek során meg kell vizsgálni a már működő más sportcélú alapok, alapítványok és elkülönített pénzeszközök összevonásának lehetőségét, ki kell jelölni az állami tulajdon egyes vagyontárgyainak azt a körét, amelyet az alapítvány céljaira lehet rendelni. Az alapítvány forrásainak meghatározásánál számításba kell venni a szerencsejátékokból származó jövedelmet, és a társadalombiztosítás bevételeinek e célokat szolgáló hányadát.

12. Meg kell határozni a non-profit jellegű sportszervezetekkel, illetőleg sporttevékenységgel szemben támasztott sportszakmai és pénzügyi-gazdasági követelményeket, amelyek kellő alapot nyújtanak a profit jellegű tevékenységektől történő elhatárolásukra.

A követelményeknek megfelelő sporttevékenységet folytató sportszervezetek működőképességének megőrzése, illetőleg javítása érdekében

a) javaslatot kell készíteni a társadalmi szervezetek és az alapítványok gazdálkodására vonatkozó jogszabályok olyan jellegű módosítására, amely a szabadidősport mellett a diák- és versenysportra is kiterjeszti az alaptevékenységként való elismerést;

b) a sportszervezetek vállalkozási tevékenysége tekintetében meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a keletkezett nyereség a jelenleginél nagyobb mértékben adókötelezettség nélkül az alaptevékenységre visszaforgatható legyen;

c) a sportcélú közérdekű kötelezettségvállalások és alapítványi támogatások tekintetében meg kell szüntetni a sport egyes területeinek hátrányos megkülönböztetését, és biztosítani kell az ilyen jellegű támogatások adóalapból történő leírásának lehetőségét;

d) a rendelkezésre álló eszközök figyelembevételével javaslatot kell kidolgozni a sporttevékenységet nem főfoglalkozásban folytató sportszakemberek és sportolók sporttevékenységükkel összefüggő munkaidő-, illetőleg keresetkiesését kompenzáló támogatások rendjére és költségvetési forrásaira, továbbá a magasszintű sporttevékenységet folytatók többletköltségei megtérítésének szabályaira.

13. Felül kell vizsgálni a Magyar Olimpiai Bizottságra vonatkozó kormányrendeletet, valamint az olimpiai elnevezés és az olimpiai jelképek védelmére vonatkozó jogszabályokat, és szükség szerinti módosításukra javaslatot kell készíteni.

14. A sportegészségügyi ellátás új finanszírozási rendjének tapasztalatait figyelembe véve javaslatot kell készíteni az élsportolók speciális sportegészségügyi vizsgálatainak állami finanszírozási módjára, a résztvevők körének meghatározására.

15. Fel kell tárni olyan további lehetőségeket, amelyek javítják a mozgáskorlátozottak, illetve fogyatékosok sportjának feltételeit.

16. Meg kell kezdeni a sporttörvény kidolgozásának előkészítését, hogy a törvényjavaslat 1995 végéig a Parlament elé terjeszthető legyen.

A törvényjavaslat rögzítse különösen: a testnevelés és sport területén az állami és önkormányzati feladatvállalást, a testnevelés és sport egyes részterületei tekintetében az állami szervek közötti munkamegosztást, a testnevelés és sport igazgatásának szervezeti és feladati rendjét, a sportszervezetekre átruházott állami feladatokat és ellátásuk módját.

A javaslat átfogóan foglalkozzon a testnevelés és sport anyagi alapjaival, a finanszírozás megoldásaival a sportlétesítmények tulajdoni és használati rendjével, a sportlétesítmények és sportrendezvények biztonsági kérdéseivel, fejlesztésük lehetőségeivel.

A törvényjavaslat a szükséges és indokolt mértékben adjon szabályozást mindazokban az ügyekben, amelyek a társadalmi szervezetként működő sportszervezetek szervezeti és működési rendjét, a sporttevékenység összehangolását, az állampolgárok széles körét érintő kérdéseknek (pl. sportági szakszövetségek működése, sportfegyelmi szabályok, tagnyilvántartás, sportolói minősítés, sportegészségügyi ellenőrzés stb.) törvényi szintű rendezését kívánják.