A Kúria Bfv.619/2019/13. számú precedensképes határozata vesztegetés bűntette (vesztegetés elfogadásának bűntette) tárgyában. [2017. évi XC. törvény (Be.) 648. §, 649. §, 650. §, 660. §, 662. §] Bírók: Bartkó Levente, Kónya István, Soós László

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.952/2015/160., Fővárosi Ítélőtábla Bf.221/2018/47., Kúria Bhar.571/2019/41., *Kúria Bfv.619/2019/13.*, Kúria Bfv.572/2019/13., Kúria Bfv.849/2019/12., Kúria Bfv.203/2020/10., Kúria Bfv.450/2021/9., Fővárosi Ítélőtábla Bf.238/2021/39.

***********

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.III.619/2019/13.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke

Dr. Bartkó Levente, előadó bíró

Dr. Soós László, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2020. január 14.

Az ügy tárgya: vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények

Terhelt(ek): XIV. rendű

Első fok: Fővárosi Törvényszék, 24.B.952/2015/160., ítélet, tárgyalás,

2018. január 18.

Másodfok: Fővárosi Ítélőtábla, 5.Bf.221/2018/47., ítélet, tárgyalás,

2019. február 13.

Az indítvány előterjesztője: a XIV. rendű terhelt védője

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a XIV. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 24.B.952/2015/160. számú, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.221/2018/47. számú ítéletét a XIV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I.

[1] A Fővárosi Törvényszék a 2018. január 18. napján kihirdetett 24.B.952/2015/160. számú ítéletével a XIV. rendű terheltet 4 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette [Btk. 294. § (1) bekezdés II. fordulat, (3) bekezdés 1. tétel aa) pont, b) pont I. és II. fordulat] miatt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön szabadságvesztésre, 3 év közúti járművezetői vizsgabiztosi foglalkozástól eltiltásra és 600.000 forint pénzbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[2] A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2019. február 13. napján meghozott 5.Bf.221/2018/47. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a XIV. rendű terhelt cselekményeit 4 rendbeli hivatali vesztegetés bűntettének [1978. évi IV. törvény 250. § (1) bekezdés, (3) bekezdés] minősítette, a szabadságvesztés büntetést 2 évre súlyosította, a felfüggesztésre vonatkozó rendelkezést mellőzte és egyben 2 év közügyektől eltiltásra is ítélte azzal, hogy a büntetést bűnszervezetben elkövetővel szemben kiszabottnak tekintette. A szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani, melyből a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

II.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a XIV. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára, b) pont ba) alpontjára, valamint a (2) bekezdés d) pontjára hivatkozással. Elsődlegesen a másodfokú határozat megváltoztatását indítványozta, ezen belül elsősorban felmentő ítélet meghozatalát, másodsorban a bűnszervezetben elkövetés mellőzését és a szabadságvesztés büntetés próbaidőre történő felfüggesztését, míg másodlagosan a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.

[4] A védő álláspontja szerint a megállapított tényállásból nem következik, hogy a XIV. rendű terhelt a vesztegetés bűntettét elkövette, és az sem, hogy mindezt bűnszervezetben tette. A jogerős tényállás konkrét hivatali kötelességszegést nem tartalmaz, ez csak akkor lenne megállapítható, ha a tényállásban szerepelne az is, hogy az adott vizsgázó nem megfelelő teljesítményt nyújtott a vizsgán. A vezetési órák fiktív igazolásáról pedig a terheltnek vizsgabiztosként nem lehetett tudomása. Tévesnek tartotta továbbá azt a megállapítást, hogy a XIV. rendű terhelt jogtalan előny ellenében a kötelességét megszegte. Az erre vonatkozó bizonyítékok nem törvényesek, és nem bizonyítják kétséget kizáróan az elkövetést. Hiányzik az is a tényállásból, hogy a XIV. rendű terhelt a jogtalan előnyt kitől, mikor és hol fogadta el, és hogy ezt milyen bizonyíték támasztja alá.