61/1997. (XI. 19.) AB határozat
a Széchenyi Professzori Ösztöndíj odaítéléséről szóló 17/1996. (XII. 13.) MKM rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Széchenyi Professzori Ösztöndíj odaítéléséről szóló 17/1996. (XII. 13.) MKM rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1. A Széchenyi Professzori Ösztöndíj odaítéléséről szóló 17/1996. (XII. 13.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ösztöndíjban az részesülhet, aki "a pályázati felhívásnak a Művelődési Közlönyben történt meghirdetése időpontjában az 55. évét még nem töltötte be".
Az R. e rendelkezése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában három indítvány érkezett. Az Alkotmánybíróság az indítványokat egyesítette, és egy eljárásban bírálta el.
2. Az indítványozók álláspontja szerint az R. 2. § (1) bekezdés b) pontja az alábbiak miatt alkotmányellenes:
a) Az R. kifogásolt előírása ellentétes a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 10/A. § (1) bekezdésével, amely meghatározza a Széchenyi Professzori Ösztöndíjban (a továbbiakban: ösztöndíj) részesíthetők körét. Az Ftv. e rendelkezése kizárólag a minősített oktatók oktatói és tudományos teljesítményét állapítja meg az ösztöndíjban részesítés feltételéül. Ez a törvényi rendelkezés ezen túlmenően feltételt nem szab, a korhatárról sem rendelkezik, ezért az R. támadott rendelkezése törvényellenesen szűkíti a pályázatban résztvevők körét.
b) Az R. vizsgált rendelkezésében az 55. évi korhatár megállapítása sérti az Alkotmány 70/A. §-ában megfogalmazott diszkrimináció tilalmát. A sérelmezett rendelkezés hátrányos megkülönböztetést tesz a minősített oktatók körében egyrészt a professzorok között, másrészt az 55. életévet betöltött professzorok és az egyéb minősített oktatók tekintetében. Ez a rendelkezés ugyanis nem kezeli a minősített oktatókat egyenlőként, csorbát ejt az emberi méltóságon, közöttük az életkor szerint negatív diszkriminációt alkalmaz, amelyre a miniszternek az ösztöndíj törvényben megjelölt célja szerint nincs felhatalmazása. A megkülönböztetés önkényes, azt semmilyen ésszerű ok nem indokolja. Az életkori korlátozás alkalmazása nem elengedhetetlen a törvényi cél eléréséhez, sőt azzal kifejezetten ellentétes, és az kirívóan nagy különbséghez vezet a minősített oktatók között.
Az R. szerinti életkor meghatározása nem a fiatal, kezdő oktatók támogatását és indokolt pozitív diszkriminációját jelenti, hanem az "idősebb" oktatók ösztöndíjból való kizárását célozza, amely az Ftv. egyéb rendelkezéseivel is ellentétes. Az Ftv. 17. § (6) bekezdés a) pontja szerint az egyetemi tanárt a köztársasági elnök - egyebek mellett - felmenti, ha elérte 70. életévét. Az Ftv. e rendelkezése "annak a nyilvánvaló ténynek jogszabályi honorálásán alapul, hogy a szellemi, tudományos alkotóképesség nem csökken az általános nyugdíjkorhatár elérésével, hanem ellenkezőleg, a tudós ekkorra éri el alkotóerejének azt a csúcsát, amit a törvény alapján még legalább egy évtizedig a szellemi-tudományos élet javára hasznosíthat". Az Ftv. 63. § (4) bekezdése alapján pedig csak a szervezeti egység vezetését nem láthatja el 65. év feletti személy, tehát oktatóként, kutatóként változatlanul tovább dolgozhat. Mindezek alapján az R.-ben megszabott 55. évi korhatár megállapítását nem indokolhatja az általános nyugdíjkorhatár betöltése sem.
c) Az egyik indítvány szerint az R. vizsgált szabálya sérti az Alkotmány 70/G. § (1) bekezdését is, mert felhatalmazás nélkül, alkotmányellenes, negatív diszkriminációt alkalmaz az 55. évet betöltött, minősített oktatók tekintetében.
d) Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 43. § (4) bekezdése alapján az R. 2. § (1) bekezdés b) pontjának visszaható hatályú megsemmisítését kérték, mert azt a jogbiztonság érdeke indokolja, és ahhoz a kezdeményezőknek is különösen fontos érdeke fűzőzik.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkkel indokolja.
1. Az Alkotmány 37. § (3) bekezdése alapján "a Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek".
Az ösztöndíjról az Ftv. 10/A. §-a rendelkezik, amelynek szövegét az e törvény módosításáról rendelkező 1996. évi LXI. törvény 11. § (1) bekezdése állapította meg 1997. január 1-jei hatállyal.
Az Ftv. 10/A. §-a a következő előírásokat tartalmazza:
"(1) E törvény alapján pályázati rendszerben Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesíthetők azok a minősített oktatók, akiket a művelődési és közoktatási miniszter által létrehozott kuratórium tudományos és oktatói teljesítményeik alapján arra érdemesnek ítél.
(2) Az ösztöndíj négy évre nyerhető el, és mértéke a mindenkori minimálbér nyolcszorosa.
(3) Az ösztöndíjban részesíthetők száma évente újabb ötszáz fő.
(4) Az ösztöndíj odaítélésének részletes feltételeit miniszteri rendelet állapítja meg."
Az Ftv. idézett 10/A. § (1)-(3) bekezdése meghatározza az ösztöndíj alapvető szabályait. Ezek körében megállapítja az ösztöndíjban részesítés általános feltételeit, annak időtartamát és mértékét, valamint az abban évente részesíthetők számát. Az Ftv. 10/A. § (1) bekezdése meghatározza az e törvény alapján pályázati rendszerben ösztöndíjban részesíthetők körét. E rendelkezés az ösztöndíjban részesíthető alanyi kör tagjaiként a minősített oktatókat jelöli meg. Ebbe az alanyi körbe tehát valamennyi minősített oktató beletartozik. Az Ftv. az ösztöndíjban részesítés alapjául kizárólag a minősített oktatók tudományos és oktatói teljesítményét határozza meg. Egyéb feltételt, más ismérvet és szempontot, így korhatárt sem állapít meg a törvény.
Az Ftv. az ösztöndíj megszerzésére való pályázás jogát valamennyi minősített oktató részére biztosítja. Az R. kifogásolt 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján az 55. évét betöltött oktató ösztöndíjban nem részesülhet. A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint pedig a pályázaton csak az vehet részt, aki a 2. §-ban foglalt feltételeknek megfelel. Az R. tehát az 55. évüket már betöltött oktatókat kizárja a pályázati rendszerből és az ösztöndíjban való részesülés lehetőségéből.
Az Ftv. 10/A. § (4) bekezdése az ösztöndíj odaítélése részletes feltételeinek szabályozására ad felhatalmazást. E felhatalmazás alapján a miniszter csak az ösztöndíj odaítélésének, így a pályázat kiírásának, benyújtásának és elbírálásának szabályait és nem az elnyerés - az elnyerésre való jogosultság - feltételeit határozhatja meg. Az R. kifogásolt rendelkezése tehát a törvényben meghatározott alanyi kört felhatalmazás nélkül szűkítette.
Az ösztöndíjat az Ftv. 10/A. § alapította. E § (1) bekezdése értelmében az ösztöndíj pályázati rendszerben nyerhető el, arra senki sem rendelkezik alanyi joggal. Ebből azonban nem következik, hogy a törvény által meghatározott, a pályázati rendszerben részt vehető alanyi kört a végrehajtási rendelet külön felhatalmazás nélkül szűkíthetné.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R. 2. § (1) bekezdés b) pontja ellentétes az Ftv. 10/A. § (1) bekezdésével, ezáltal sérti az Alkotmány 37. § (3) bekezdését, ezért azt megsemmisítette.
Tekintettel arra, hogy egyrészt e határozat közzétételéig ösztöndíjban részesültek jóhiszeműen szerzett jogokhoz jutottak, másrészt pedig közülük többen alakították munkaviszonyaikat és életkörülményeiket az R.-ben előírt követelményekhez, az Alkotmánybíróság az R. alkotmányellenes rendelkezését nem visszamenőleges hatállyal, hanem e határozat közzétételének napjával semmisítette meg. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság külön is hangsúlyozza, hogy a megsemmisítés az R. alapján e határozat közzétételéig odaítélt ösztöndíjakhoz való jogot nem érinti.
2. Mivel az Alkotmánybíróság az R. kifogásolt rendelkezését törvényi rendelkezésbe ütközés miatt megsemmisítette, a diszkrimináció alkotmányi tilalmának sérelmét kifogásoló indítványok megalapozottságát nem vizsgálta.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
* * *
Bár az indítványozók a professzori ösztöndíj elnevezését is kifogásolták, de ezen az alapon a sérelmezett rendelkezések megsemmisítésére határozott kérelmet nem terjesztettek elő, az Alkotmánybíróság szükségesnek tartja megállapítani: az egyetemi autonómiának a professzori minősítéssel és a professzori megbízással összefüggő jogait sérti az, hogy az Ftv.-ben, valamint az R.-ben szabályozott és egyetemen kívüli testület által odaítélhető ösztöndíj elnevezésében a "professzori" jelző szerepel, jóllehet ebben az ösztöndíjban nemcsak professzorok részesülhetnek.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sólyom László s. k.,
az aláírásban akadályozott
dr. Holló András alkotmánybíró
helyett
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sólyom László s. k.,
az aláírásban akadályozott
dr. Németh János alkotmánybíró
helyett
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sólyom László s. k.,
az aláírásban akadályozott
dr. Vörös Imre alkotmánybíró
helyett
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 354/B/1997/6