A Debreceni Törvényszék P.20902/2010/21. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 217. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 13. §, 15. §, 77. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

6.P.20.902/2010/21. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a dr. Sárközi István ügyvéd (...) által képviselt ...(...) felperesnek - a dr. Matúz Éva ügyvéd (...) által képviselt ... (...) alperessel szemben kártérítés megfizetése iránt indított perében - mely perbe az alperes pernyertessége érdekében dr. Polecsák Mária ügyvéd (...) által képviselt ... (...) beavatkozott - meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 125.000,- (Egyszázhuszonötezer) Ft, és a beavatkozónak 125.000,- (Egyszázhuszonötezer) Ft perköltséget.

A perben le nem rótt eljárási illetéket és az állam által előlegezett költséget az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál írásban, 4 példányban előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el amennyiben az csak a perköltség összegére vagy viselésére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, vagy csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ebben az esetben a felek tárgyalás tartását kérhetik.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását egyéb esetekben is kérhetik.

Az ítélettel szemben fellebbezést előterjesztő fél számára az ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

Indokolás:

A bíróság a peres felek képviselőinek nyilatkozatai, a becsatolt és beszerzett okiratok tartalma, a felperes személyes nyilatkozata, Sz. T. tanú vallomása, valamint a beszerzett igazságügyi szakértői vélemény adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes az alperesi Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának Kardiológiai Intézet Szívsebészeti Tanszékén 2010. január 22. napján hátsó oldali mellkasi metszésből végzett szívaorta érszűkület miatt szívműtéten esett át. A műtét elvégzését megelőzően a felperes az alperesi egészségügyi szolgáltatótól kézhez kapta a "Betegfelvilágosító és műtéti beleegyezési nyilatkozat koszorúsér áthidalás előtt álló betegek számára" címzésű okiratot - mely egyebek mellett - írásbeli tájékoztatást tartalmaz arról, hogy "milyen szövődmények alakulhatnak ki a szívműtét kapcsán". Ezen lehetséges szövődmények között a tájékoztató tartalmazza, hogy "a műtéthez szükséges testhelyzetbe történő fektetés miatt lágyrész sérülések (bőr, ideg) alakulhatnak ki, melyek általában néhány héten belül gyógyulnak és ritkán okoznak maradandó panaszokat", továbbá, hogy "ritka esetekben az alábbi szövődmények alakulhatnak ki: A végtagok átmeneti vagy tartós gyengesége, illetve bénulása (pl.: az agy elégtelen vérellátása miatt)".

A felperes a műtét elvégzését megelőzően a fenti tájékoztatót elolvasta, majd ezt követően a műtétet megelőző napon, 2010. január 21-én írásbeli formában műtéti beleegyező nyilatkozatot tett.

A műtétet követően a felperesnél egyrészt alsó végtagi bénulás, másrészt a jobb csípőtájéki lokalizált bőrsérülés alakult ki. Az előbbi következmény a felperesnél maradandó egészségügyi fogyatékossággal jár, míg utóbbi következmény egészségügyi hátrányként nem definiálható, azonban a felperesnek esztétikai, kozmetikai jellegű hátrányt jelent.

A felperes kereseti kérelmében kérte az alperes kötelezését 35.000.000,- Ft összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Kereseti kérelméből 34.000.000,- Ft összegű nem vagyoni kártérítést a felperesnél a fentiekben körülírt műtétét követően kialakult alsó végtagi bénulásra, valamint az ezzel okozati összefüggésben a felperesnél bekövetkezett nem vagyoni hátrányokra alapított, míg 1.000.000,- Ft összegű nem vagyoni kártérítést a felperesnél a műtéti beavatkozást követően kialakult jobb csípőtájéki lokalizált bőrsérülésre, valamint az ezzel okozati összefüggésben a felperesnél jelentkező hátrányokra alapított. Kereseti kérelmének alapjául pedig mindkét hátrányos következmény tekintetében hivatkozott arra, hogy azok egyrészt az alperesi egészségügyi szolgáltató részéről eljárt személyek felróható szakmai hibájával okozati összefüggésben következtek be, másrészt arra, hogy a felperes a műtétet megelőzően az adott hátrányos következmények bekövetkezésének lehetőségéről tájékoztatást az alperes részéről nem kapott, melyre figyelemmel a műtéti beleegyezés körében a megfelelő tájékoztatáson alapuló önrendelkezési jogát nem gyakorolhatta.

Az alperes és a beavatkozó érdemi ellenkérelmükben a felperesi kereset elutasítását kérték.