31978L0318[1]

A Tanács irányelve (1977. december 21.) a gépjárművek ablaktörlő és ablakmosó rendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1977. december 21.)

a gépjárművek ablaktörlő és ablakmosó rendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(78/318/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

mivel azok a műszaki követelmények, amelyeket a nemzeti jogszabályoknak megfelelően a gépjárműveknek teljesíteniük kell, többek között a szélvédőtörlőkre és szélvédőmosókra is vonatkoznak;

mivel ezek a követelmények tagállamonként eltérőek; mivel ezért szükséges, hogy a tagállamok azonos követelményeket fogadjanak el akár a jelenlegi jogszabályaik helyett, vagy azok kiegészítéseképpen azért, hogy minden egyes járműtípusra alkalmazható legyen a 78/315/EGK irányelvvel ( 3 ) módosított, a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről ( 4 ) szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv;

mivel a műszaki követelményeket célszerű úgy megszerkeszteni, hogy céljuk azonos legyen az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában e tárgyban folyó munkával;

mivel ezen követelmények az M1 kategóriájú járművekre vonatkoznak (a gépjárművek nemzetközi osztályozását a 70/156/EGK irányelv I. mellékletben van megadva);

mivel a gépjárművekre vonatkozó nemzeti jogszabályok közelítése azt is magába foglalja, hogy az egyes tagállamok kölcsönösen elismerik a közös követelmények alapján minden egyes tagállam által elvégzett ellenőrzéseket;

mivel a szélvédőmosó rendszerek mind önállóan, mind a járműbe szerelve forgalomba kerülnek; mivel lehetőség van ezek ellenőrzésére a járműre történő felszerelést megelőzően, az ilyen rendszerek szabad forgalmazását önálló szerelési egységként történő EGK-típusjóváhagyásuk bevezetésével lehet megvalósítani a 70/156/EGK irányelv 9a. cikkének értelmében,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában: "jármű": minden olyan M1 kategóriájú gépjármű (a 70/156/EGK irányelv II. A mellékletének fogalommeghatározása szerint), amelyet közúti használatra szántak, legalább négy kereke van és legnagyobb tervezési sebessége legalább 25 km/ó.

2. cikk

Egyetlen tagállam sem tagadhatja meg az EGK-típusjóváhagyás vagy nemzeti típusjóváhagyás megadását egy járműre a szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszereire vagy a szélvédőmosó rendszerére való hivatkozással, ha

- a jármű teljesíti a szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszerekre vonatkozó a vonatkozó mellékletek követelményeit,

- a 70/156/EGK irányelv 2. cikke értelmében önálló szerelési egységnek tekintett szélvédőmosó teljesíti az I. mellékletben megállapított, vonatkozó követelményeket,

- a 70/156/EGK irányelv 2. cikke értelmében önálló szerelési egységként típusjóváhagyást kapott szélvédőmosóval a jármű fel van szerelve, és az az I. melléklet 6.2.5. pontjában megállapított követelményeknek megfelelően be van építve.

3. cikk

(1) Egyetlen tagállam sem tagadhatja meg, vagy tilthatja meg a jármű értékesítését, bejegyzését vagy forgalomba helyezését a következőkre való hivatkozással:

- szélvédőtörlője vagy szélvédőmosó rendszere, amennyiben ezek teljesítik az vonatkozó mellékletek követelményeit,

- szélvédőmosó rendszere, ha a 70/156/EGK irányelv 2. cikke értelmében önálló szerelési egységként típusjóváhagyással rendelkezik és beépítése megfelel az I. melléklet 6.2.5. pontjában megállapított követelményeinek.

(2) Egyetlen tagállam sem tilthatja meg a 70/156/EGK irányelv 2. cikke értelmében önálló szerelési egységként kezelt szélvédőmosó rendszer piaci forgalomba hozatalát, amennyiben megfelel azon típusnak, amelyre a 2. cikk második francia bekezdése értelmében a típusjóváhagyást megadják.

4. cikk

Az a tagállam, amelyik a típusjóváhagyást megadta, megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az I. melléklet 2.1. pontjában említett alkatrészekkel vagy jellemzőkkel kapcsolatosan bekövetkezett módosításokról információt szerezzen. Az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai döntik el, hogy szükség van-e újabb vizsgálatok elvégzésére a módosított járműtípuson, illetve új jegyzőkönyv felvételére. Amennyiben a vizsgálatok azt mutatják, hogy az irányelv követelményei nem teljesülnek, a módosítást nem engedélyezik.

5. cikk

A mellékletek követelményeinek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében szükséges bármely módosítást a 70/156/EGK irányelv 13. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ez az eljárás azonban nem vonatkozik a nem szélvédőhöz használt törlő- és mosóberendezések követelményeinek változtatására.

6. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az értesítést követően tizennyolc hónapon belül megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

7. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET

HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM, EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA, ELŐÍRÁSOK, VIZSGÁLATI ELJÁRÁS, JELÖLÉSEK, A TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MÓDOSÍTÁSA, A GYÁRTÁSMEGFELELŐSSÉG

1. HATÁLY

1.1. Ezen irányelv az M1 kategóriájú járművekben a vezető előtti 180°-os látótérre vonatkozik.

1.1.1

Célja, hogy kedvezőtlen időjárási feltételek fennállása esetén jó látási viszonyokat biztosítson azáltal, hogy követelményeket határoz meg az M1 kategóriájú járművek szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszereire.

1.1.2.

Az irányelv követelményeit a balkormányos M1 kategóriájú járművekre kell alkalmazni. A kritériumok megfordításával azonban értelemszerűen alkalmazhatók az M1 kategóriájú jobbkormányos járművekre is.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1. Járműtípus a szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszer vonatkozásában

"Járműtípus a szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszer vonatkozásában": azon járművek, amelyek nem térnek el a következő lényeges szempontok tekintetében:

2.1.1.

az első pontban meghatározott, a kilátást befolyásoló területen belül a külső és belső formák és elrendezések;

2.1.2.

a szélvédő formája és mérete és rögzítésének kialakítása, amennyiben a IV. melléklet szerinti kilátási tartományt korlátozná;

2.1.3.

a szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszerek jellemzői.

2.2. Háromdimenziós koordinátarendszer

"Háromdimenziós koordinátarendszer": a függőleges hosszirányú X.-Z. síkból, a vízszintes X.-Y. síkból, és a függőleges keresztirányú Y.-Z. síkból álló koordimátarendszer (lásd a III. melléklet 2. ábráját), amely a rajzon lévő tervezési pontok és járművön való tényleges helyzetük méretösszefüggését határozza meg. A III. mellékletben van meghatározva az az eljárás, amelynek révén a jármű behelyezhető a koordinátarendszerbe; a nulla-alapsíkra vonatkoztatott koordinátákat (a 70/156 EGK irányelv I. mellékletének 2.6. pontjának megfelelően) menetkész állapotban lévő járművel kell meghatározni, egy utassal az első ülésen, az utas tömege 75 kg ± 1 %.

2.2.1.

Olyan járműveket, amelyek szabad magassága a felfüggesztés révén beállítható, a gyártó által megadott szokásos üzemi feltételek mellett kell vizsgálni.

2.3. Primér referenciajelek

"Primér referenciajelek": a felépítményen lévő furatok, felületek, jelek, illetve azonosító jelzések. Az alkalmazott referenciajelek típusát, az egyes jelek helyzetét a háromdimenziós koordinátarendszer X, Y és Z koordinátáihoz, illetve a tervezési alapsíkhoz képest a gyártó határozza meg. Ezek a jelek a felépítmény összeszereléséhez ellenőrzési pontul szolgálhatnak.

2.4. Torzó tényleges dőlésszöge

(Lásd a II. mellékletben).

2.5. Torzó tervezett dőlésszöge

(Lásd a II. mellékletben).

2.6. V. pontok

"V. pontok": az utastérben lévő pontok, amelyeket a legkülső tervezett üléshelyzetében lévő első ülés középpontján áthaladó függőleges hosszirányú síkok, az R. pont és az üléstámla tervezett dőlésszögének egymáshoz viszonyított helyzete határoz meg, és ezek a pontok annak vizsgálatára szolgálnak, hogy milyen mértékben teljesülnek a látótérrel kapcsolatos követelmények (lásd a IV. mellékletet).

2.7. R. pont vagy ülés referenciapont (R)

(Lásd a II. mellékletben).

2.8. H. pont

(Lásd a II. mellékletben).

2.9. Szélvédő vonatkozási pontjai

"Szélvédő vonatkozási pontjai": azok a metszéspontok, amelyek a szélvédő és a V pontokból előre, a szélvédő külső felületéig futó egyenesek találkozásából adódnak.

2.10. A szélvédő átlátszó felülete

"Szélvédő átlátszó felülete": a jármű szélvédőjének vagy más üvegezett felületének az a területe, amelynek a felületre merőleges irányban mért fényáteresztési tényezője nem kevesebb 70 %-nál.

2.11. Vízszintes ülésállíthatósági tartomány

"Vízszintes ülésállíthatósági tartomány": a szokásos vezetési testhelyzeteknek az a tartománya, amelyet a járműgyártó a vezetőülésnek az X tengely irányában való beállíthatóságához megtervezett (lásd a 2.3. pontot is).

2.12. Kiterjesztett ülésállíthatósági tartomány

"Kiterjesztett ülésállíthatósági tartomány": az ülés beállításának a jármű gyártója által meghatározott tartománya az X tengely mentén (lásd a 2.3. pontot), amely túlmegy a 2.13. pont szerinti szokásos vezetési testhelyzet tartományán, és amelynek az ülés fekvőhellyé történő átalakításakor, vagy a járműbe történő beszálláskor van jelentősége.

2.13. Szélvédőtörlő rendszer

"Szélvédőtörlő rendszer": a szélvédő külső felületének törlésére szolgáló berendezésből álló rendszer, amelynek részét képezik a berendezés elindításához és megállításához szükséges tartozékok is.

2.14. Szélvédőtörlő mező

"Szélvédőtörlő mező":a nedves szélvédő külső felületén a törlő által letörölt terület.

2.15. Szélvédőmosó rendszer

"Szélvédőmosó rendszer": a szélvédő külső felületének mosására szolgáló folyadéktartályból és a mosási művelet beindítására, illetve leállítására szolgáló működtető berendezésből álló rendszer.

2.16. Szélvédőmosó működtető berendezése

"Szélvédőmosó működtető szerelvény": a szélvédőmosó berendezés beindítására illetve leállításra szolgáló berendezés vagy tartozék. A beindítás és a leállítás történhet a szélvédőtörlő működésével összehangoltan, de történhet attól teljesen függetlenül is.

2.17. Szélvédőmosó szivattyú

"Szélvédőmosó szivattyú": az a berendezés, amelyik gondoskodik a szélvédőmosó folyadéknak a tartályból a szélvédő külső felületére történő eljuttatásáról.

2.18. Fúvóka

A "fúvóka" az a berendezés, amely arra szolgál, hogy a szélvédőmosó-folyadék sugarát a szélvédőre irányítsa.

2.19. Szélvédőmosó rendszer működése

"Szélvédőmosó rendszer működése": a szélvédőmosó berendezés azon képessége, amellyel a folyadékot a szélvédő meghatározott felületére juttatja a rendszer szokásos használata közbeni szivárgás vagy egy cső szétkapcsolódása nélkül.

3. EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1. Járműtípusra vonatkozó EGK-típusjóváhagyási kérelem a szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszerek vonatkozásában

3.1.1.

Az EGK-típusjóváhagyási kérelmet a 70/156/EGK irányelv 3. és 4. cikke szerint egy járműtípus szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszereire vonatkozóan a gyártónak kell benyújtania.

3.1.2.

Az adatközlő lap mintája a VI. mellékletben található:

3.1.3.

A típusjóváhagyásra benyújtott járműtípus egy mintapéldányát a típusjóváhagyási vizsgálatot végző műszaki szolgálat rendelkezésére kell bocsátani.

3.2. Önálló szerelési egységként kezelt szélvédőmosó rendszer EGK-típusjóváhagyási kérelme.

3.2.1.

A 70/156/EGK irányelv 3. cikk (4) bekezdése szerinti EGK-típusjóváhagyási kérelmet egy szélvédőmosó berendezés típusra önálló műszaki egységként a gyártónak kell benyújtania.

3.2.2.

Az adatközlő lap mintája a VII. mellékletben található:

3.2.3.

A típusjóváhagyásra benyújtott berendezéstípus egy mintáját annak a műszaki szolgálatnak kell bemutatni, amelyik a típusvizsgálatot végzi. A műszaki szolgálat adott esetben egy további mintát igényelhet. A mintán a kereskedelmi vagy márka jelet, valamint a típusmeghatározás jelét jól olvashatóan és kitörölhetetlen módon fel kell tüntetni.

4. AZ EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA

4.1.

Ha a követelmények teljesülnek, akkor az EGK-típusjóváhagyást a 70/156/EGK irányelv 4. cikk (3) bekezdése és a 4. cikk (4) bekezdése szerint meg kell adni.

4.2.

Az EGK-típusjóváhagyási adatközlő lap egy mintája:

4.2.1. a VIII. mellékletben, a 3.1. pontban említett kérelemhez

4.2.2. a IX. mellékletben, a 3.2 pontban említett kérelemhez

4.3.

Egy jármű vagy egy szélvédőmosó berendezés minden jóváhagyott típusát egy, a 70/156/EGK irányelv VII. melléklete szerinti jóváhagyási számmal látják el. Egy tagállam nem adhatja ugyanazt a számot egy jármű vagy egy szélvédőmosó berendezés más típusára.

5. ELŐÍRÁSOK

5.1. Szélvédőtörlő rendszer

5.1.1.

Minden járművet fel kell szerelni legalább egy önműködő szélvédőtörlő rendszerrel, amelyik járműmotor mellett képes ellátni a feladatát anélkül, hogy a vezetőnek a be- és kikapcsoláson kívül egyéb feladata is lenne.

5.1.2. A szélvédőtörlő által törölt felület legalább 80 %-a legyen a IV. melléklet 2.3. pontjában meghatározott B. mezőnek.

5.1.2.1.

Ezen túlmenően a szélvédő által törölt felület legalább 98 %-a legyen a IV. melléklet 2.2. pontjában meghatározott A. mezőnek.

5.1.3. A szélvédőtörlő legalább két sebességi fokozattal rendelkezzen:

5.1.3.1.

az egyik ezek közül legalább 45 ciklus/perc (1 ciklus alatt a szélvédőtörlő egy oda-vissza elmozdulása értendő);

5.1.3.2.

a másik törlés gyakorisága legalább 10 és legfeljebb 55 ciklus/perc között legyen.

5.1.3.3.

A legmagasabb és legalább az egyik alacsonyabb gyakoriság közötti különbség legalább 15 ciklus/perc legyen.

5.1.4.

a 5.1.3. pontban írt törlési frekvenciát a 6.1.1 - 6.1.6 pontban és a 6.1.8-ban leírtak szerint lehet elérni.

5.1.5.

Szakaszos szélvédőtörlő berendezéseket az 5.1.3. pontban előírt követelmények teljesítése céljából lehet használni, feltéve hogy az egyik törlésgyakorisági szám megfelel az 5.1.3.1. pontnak és legalább egy másik eléri a 10 ciklus/perc értéket, amikor a fő törlésgyakoriságot kikapcsolják.

5.1.6.

Amikor a szélvédőtörlőt a működtető berendezés segítségével megállítják, a törlőlapátoknak automatikusan vissza kell térniük nyugalmi helyzetbe.

5.1.7.

A szélvédőtörlőknek - anélkül, hogy sérülést szenvednének - állniuk kell a 15 másodperces blokkolást. Az automatikus áramkörvédelmi eszközök alkalmazása megengedett feltéve, hogy a szélvédőtörlőt működtető berendezését beindításán kívül más berendezést nem működtet. A vizsgálati eljárás és a feltételek a 6.1.7. pontban vannak megállapítva.

5.1.8.

A törölt felületnek teljesítenie kell az 5.1.2. pont legkisebb követelményeit akkor, amikor az 5.1.3.2 pontnak megfelelő törlés gyakoriságával vizsgálják a 6.1.10-ben meghatározott feltételek mellett.

5.1.9. A szélvédőtörlő méretével és alakjával és a törlőberendezés hatásosságával összefüggő aerodinamikus hatásokat a következő feltételek mellett kell meghatározni:

5.1.9.1.

Ha a szélvédőtörlő olyan légsebességnek van kitéve, ami a jármű maximális sebessége 80 %-ának felel meg, de nem több 160 km/h-nál, a legnagyobb gyakoriságon működő szélvédőtörlő továbbra is a 6.1.10.2 pontban írtaknak megfelelő hatásfokkal és ugyanolyan feltételek mellet az 5.1.2.1. pont szerinti, elegendő látótért töröl.

5.1.10.

A törlőkar rögzítésének lehetőséget kell nyújtania arra, hogy a kart el lehessen mozdítani a szélvédőről azért, hogy az kézzel is tisztítható legyen. Ezek a követelmények nem alkalmazhatók olyan berendezésekre, amelyek nyugalmi állapotban a szélvédő egy olyan felületén vannak, ami a jármű részei (mint a motorháztető, a műszerfal, stb.) miatt a látómezőből kiesnek.

5.1.11.

A szélvédőtörlő két percen keresztül legyen működőképes száraz szélvédőn, ha a külső hőmérséklet -18 ± 3 °C a 6.1.11. pontban meghatározott feltételek mellett.

5.2. Szélvédőmosó rendszer

5.2.1.

Minden járművet fel kell szerelni olyan szélvédőmosó rendszerrel, amelyik állja a terhelést, amikor a fúvókák eltömődnek és a berendezés a 6.2.1. és a 6.2.2. pont szerint működik.

5.2.2.

A szélvédőmosó teljesítményét a 6.2.3. és 6.2.4. pontokban meghatározott hőmérsékleti ciklusok nem korlátozhatják hátrányosan.

5.2.3.

A szélvédőmosó rendszernek alkalmasnak kell lennie a IV. melléklet 2.2. pontjában meghatározott terület 60 %-ának tisztításához szükséges folyadékmennyiség szállítására a 6.2.5. pontban előírt feltételek mellett.

5.2.4.

A mosófolyadék tartályának térfogata legalább 1 liter legyen.

6. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

6.1. Szélvédőtörlő rendszer

6.1.1.

Eltérő rendelkezés hiányában a vizsgálatokat a következő feltételek mellett kell végezni:

6.1.2.

a környezeti hőmérséklet 10 - 40 °C között legyen;

6.1.3.

a szélvédőt állandóan nedvesen kell tartani;

6.1.4.

elektromos működtetésű szélvédőtörlőknek az alábbi kiegészítendő feltételeknek kell megfelelniük:

6.1.4.1. az akkumulátor legyen teljesen feltöltött állapotban;

6.1.4.2. a motor a legnagyobb teljesítmény 30 %-ának megfelelő fordulatszámon működjön;

6.1.4.3. a tompított fényszóró legyen bekapcsolva;

6.1.4.4. a fűtő és/vagy szellőző berendezések, amennyiben vannak, a legnagyobb energiafogyasztás mellett működjenek;

6.1.4.5. a pára és légmentesítő berendezések, amennyiben ilyenek vannak, a legnagyobb energiafogyasztás mellett működjenek;

6.1.5.

sűrített levegővel, vagy vákuummal működő szélvédőtörlő rendszernek folyamatosan kell működnie az előírt gyakoriságon, a motor bármilyen fordulatszáma és terhelése esetén;

6.1.6.

a szélvédőtörlő rendszer törlésgyakorisága feleljen meg az 5.1.3. pont követelményeinek, 20 perces előzetes nedves felületen történő működtetést követően;

6.1.7.

az 5.1.7. pont követelményei akkor teljesülnek, ha a törlőkarok függőleges helyzetben maradnak 15 másodpercig, és a működtető berendezés legnagyobb törlésgyakoriságra van beállítva;

6.1.8.

a vizsgálat megkezdése előtt a szélvédő üveg külső felületét alaposan zsírtalanítani kell metilalkohollal vagy bármely, ezzel egyenértékű zsírtalanító szerrel. A száradást követően legalább 3 %-os, de legfeljebb 10 %-os ammóniaoldatot kell felvinni. Az így kezelt felületet hagyni kell megszáradni, majd száraz pamutronggyal meg kell törölni.

6.1.9.

a szélvédő külső felületét az V. mellékletnek megfelelő keverékkel kell bevonni, majd megszárítani;

6.1.10. a szélvédőtörlő rendszer az 5.1.2. és 5.1.2.1 pontban leírt törlési felületének meghatározása céljából a szélvédő külső felületét a 6.1.8. és 6.1.9. pont szerinti, vagy azokkal egyenértékű kezelésnek kell alávetni;

6.1.10.1.

a valóságos törlési mezőt összehasonlítják az 5.1.2. és 5.1.3 pontban előírt mezővel azért, hogy a követelmények teljesülését igazolni lehessen;

6.1.10.2.

Ha a szélvédő külső felülete a 6.1.8. és 6.1.9. pont szerint van kialakítva, a szélvédőmosó rendszert minden vizsgálatnál használni lehet.

6.1.11.

az 5.1.11. pont szerinti követelményeknek azt követően kell teljesülniük, hogy a járművet legalább négy órán keresztül -18 ± 3 °C környezeti hőmérsékleten tarják. A szélvédőtörlőt működésbe hozzuk a 6.1.4. pontban leírt feltételek mellett, legnagyobb törlési frekvenciára kapcsolva. A törlési felületre ezen feltételek mellett nincs követelmény.

6.2. Szélvédőmosó rendszer

Vizsgálati feltételek

6.2.1. 1. számú vizsgálat

6.2.1.1. A szélvédőmosó rendszert teljesen fel kell tölteni vízzel és legalább négy órán át 20 ± 2 °C környezeti hőmérsékleten kell tartani. A fúvókákat el kell tömíteni, majd a szélvédőmosó működtető berendezését percenként hatszor működésbe kell hozni, mindegyik működtetés legalább 3 másodpercig tartson. Ha a berendezést a vezető izomereje működteti, akkor a vizsgálatoknál a következő táblázat szerinti erőket kell alkalmazni: Működtetés módja Alkalmazott erő kézzel 11-től 13,5 daN lábbal 40-44,5 daN

6.2.1.2.

Elektromos működésű szivattyúknál a vizsgálati feszültség a névleges feszültségnél nem lehet kevesebb, és legfeljebb 2 V-tal lehet annál több.

6.2.1.3.

A vizsgálat befejezésekor a szélvédőmosó teljesítménye nem lehet kevesebb a 2.2.1 pontban meghatározottnál.

6.2.2. 2. számú vizsgálat

A szélvédőmosó berendezést teljesen fel kell tölteni vízzel és legalább négy órán keresztül 18 ± 3 °C környezeti hőmérsékleten kell tartani. A szélvédőmosó működtető berendezését percenként hatszor kell működésbe hozni, minden működés ideje legalább 3 másodpercig tartson, a működtető erőt a 6.2.1. pontban előírtak szerint választják meg. Ezt követően a berendezést 20 ± 2 °C környezeti hőmérsékleten kell tartani egészen a jég olvadásáig. A 6.2.1. pontban előírtak szerinti működtetéssel ellenőrizni kell a szélvédőmosó teljesítményét.

6.2.3. 3. számú vizsgálat (alacsony hőmérsékletű vizsgálat)

6.2.3.1.

A szélvédőmosó rendszert teljesen fel kell tölteni vízzel, és legalább négy órán keresztül -18 ± 3 °C környezeti hőmérsékleten kell tartani úgy, hogy a berendezésben lévő összes víz megfagyjon. Ezt követően a berendezést +20°C környezeti hőmérsékletnek teszik ki, amíg a jég teljesen megolvad, de legfeljebb 4 óra hosszan. Ezt a fagyasztási/olvadási ciklust hatszor kell ismételni. A 6.2.1. pontban előírtak szerinti működtetéssel ellenőrizendő a szélvédő mosó teljesítménye.

6.2.3.2. A szélvédőmosó berendezést teljesen fel kell tölteni szélvédőmosó folyadékkal, amely 50 %-os metanol oldatból, vagy izopropil-alkoholból és vízből áll, amelynek keménysége legfeljebb 205 g/tonna.

6.2.3.2.1.

A berendezést legalább négy órára -18 ± 3 °C környezeti hőmérsékletre kell helyezni. A 6.2.1. pontban előírtak szerinti működtetéssel ellenőrizni kell a szélvédőmosó teljesítményét.

6.2.4. 4. számú vizsgálat (magas hőmérsékletű vizsgálat)

6.2.4.1.

A szélvédőmosó berendezést teljesen fel kell tölteni és legalább nyolc órán keresztül 80 ± 3 °C közötti hőmérsékleten kell tartani, majd ezt követően 20 ± 2 °C-on. Amikor a hőmérséklet stabilizálódik, ellenőrizni kell a szélvédőmosó teljesítményét a 6.2.1. pontban előírtak szerinti működtetéssel.

6.2.4.2.1.

Ha a szélvédőmosó rendszer valamelyik része a motortérben van elhelyezve, akkor a berendezést teljesen fel kell tölteni vízzel, és legalább nyolc órán keresztül 80 ± 3 °C környezeti hőmérsékleten tartandó. A szélvédőmosó teljesítményét a 6.2.1. pontban előírtak szerinti működtetéssel ellenőrizni kell

6.2.4.3.

Ha a szélvédőmosó berendezés egyik része sincs a motortérben elhelyezve, akkor a berendezést fel kell tölteni vízzel és nyolcvan órán keresztül 60 ± 3 °C környezeti hőmérsékleten kell tartani. A szélvédőmosó teljesítményét a 6.2.1. pontban előírtak szerinti működtetéssel kell ellenőrizni.

6.2.5. 5. számú vizsgálat (szélvédőmosó rendszer 5.2.3. pontban előírtak szerinti vizsgálata)

6.2.5.1.

A szélvédőmosó rendszert teljesen fel kell tölteni vízzel és be kell kapcsolni. A szélvédőmosó fúvókája(i) álló járműnél és jelentősebb szélhatás nélkül a szélvédő külső felületén a célterületre irányulnak. Izomerővel történő működtetés esetén az alkalmazott erő nem haladja meg a 6.2.1.1. pontban meghatározottakat. Elektromos működtetésű szivattyú esetén a 6.1.4. pont követelményeit alkalmazzák.

6.2.5.2.

A szélvédő külső felületét a 6.1.8. és 6.1.9. pont előírásai szerint kezelik.

6.2.5.3.

Ezután a szélvédőmosó rendszert a gyártó előírásai szerint be kell indítani automatikus működtetés mellett tíz cikluson keresztül a legnagyobb gyakoriságon, majd meg kell mérni a IV. melléklet 2.2. pontjában meghatározott kilátási tartomány tisztaságát.

6.3.

A 6.2.1-6.2.4. pontban meghatározott szélvédőmosó vizsgálatokat ugyanazon a berendezésen kell elvégezni, akár egy EGK-típusjóváhagyásra átadott járműtípusra vannak felszerelve, akár nem, az olyan rendszerek esetében, amelyek EGK-típusjóváhagyását önálló szerelési egységként kezdeményezték.

7. JELÖLÉSEK

7.1.

Minden szélvédőmosó rendszer, ami az ezen irányelv szerint önálló műszaki egységként a típusjóváhagyásnak megfelel, EGK-típusjóváhagyási számmal kell, hogy rendelkezzen.

7.2. Ez a jelölés egy négyszögből áll, amelyben a kis "e" betűt annak a tagállamnak a betűjele vagy száma követi, amelyik az engedélyt kiadta: Továbbá a négyszög közelében az "alap-jóváhagyási számot" a 70/156/EGK irányelv VII. mellékletének 4. fejezete szerinti típus-jóváhagyási számnak megfelelően kell feltüntetni, amelyet megelőz az a két számjegy, amelyet a 78/318/EGK irányelv legutóbbi műszaki fejlődéshez való hozzáigazításához rendeltek az EGK-típusjóváhagyás megadásának időpontjában. Ebben az irányelvben a sorozatszám 00.

1

Németország esetében

2

Franciaország esetében

3

Olaszország esetében

4

Hollandia esetében

6

Belgium esetében

7

Magyarország esetében

8

a Cseh Köztársaság esetében

9

Spanyolország esetében

11

Egyesült Királyság esetében

13

Luxemburg esetében

18

Dánia esetében

19

Románia esetében

20

Lengyelország esetében

21

Portugália esetében

23

Görögország esetében

25

Horvátország esetében

26

Szlovénia esetében

27

Szlovákia esetében

29

Észtország esetében

32

Lettország esetében

34

Bulgária esetében

36

Litvánia esetében

CY

Ciprus esetében

IRL

Írország esetében

MT

MT Málta esetében

7.3.

Az EGK-típusjóváhagyási jelet úgy kell a szélvédőmosó-folyadék tartályán elhelyezni, hogy még a járműbe történő beépítés után is jól olvasható és letörölhetetlen legyen.

7.4.

Az EGK-típusjóváhagyási jel egy mintája a mellékletben látható.

8. A TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MÓDOSÍTÁSA

8.1.

Ezen irányelvnek megfelelő típusjóváhagyás módosítása esetén a 70/156/EGK irányelv 5. cikke alkalmazható.

9. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

9.1.

A gyártásmegfelelőség biztosítására irányuló intézkedések megfelelnek a 70/156/EGK irányelv 10. cikke rendelkezéseinek.

Függelék

Az EGK típus-jóváhagyási jel mintája

A fenti EGK-típusjóváhagyási jellel ellátott szélvédőmosó rendszert Spanyolországban (e 9), az ezen irányelv 0148 alap típus-jóváhagyási számon hagyták jóvá. A számadatok nem kötelezőek.

II. MELLÉKLET

ELJÁRÁS AZ ÜLÉSTÁMLA TÉNYLEGES DŐLÉSSZÖGE ÉS A H. PONT MEGHATÁROZÁSA, TOVÁBBÁ AZ R. ÉS H. PONT EGYMÁSHOZ VISZONYÍTOTT HELYZETÉNEK, ILLETVE A TERVEZETT ÉS A TÉNYLEGES ÜLÉSTÁMLA DŐLÉSSZÖGE KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS ELLENŐRZÉSÉHEZ

A Tanács 77/649/EGK irányelvének III. mellékletét kell alkalmazni.

III. MELLÉKLET

MÓDSZER A JÁRMŰ PRIMÉR REFERENCIJELEI ÉS A HÁROMDIMENZIÓS KOORDINÁTARENDSZER KÖZÖTTI MÉRETÖSSZEFÜGGÉS MEGHATÁROZÁSÁRA

1. A JÁRMŰ PRIMÉR REFERENCIAJELEI ÉS A HÁROMDIMENZIÓS KOORDINÁTARENDSZER KÖZÖTTI KAPCSOLAT

Ezen irányelvnek megfelelően a típusjóváhagyásra benyújtott járművön kívül és belül lévő egyedi méretek ellenőrzése céljából az I. melléklet 2.3. pontjában meghatározott háromdimenziós koordinátarendszer koordinátái, amelyek a járműtervezés kezdeti fázisában kerültek meghatározásra, valamint az I. melléklet 2.4. pontjában meghatározott primer referenciajelek helyzetei közötti kapcsolatot olyan pontossággal kell meghatározni, hogy a járműgyártó rajzain lévő egyedi pontok felvihetők legyenek a rajzok alapján előállított tényleges járműre.

2. MÓDSZER A REFERENCIAJELEK ÉS A HÁROMDIMENZIÓS KOORDINÁTARENDSZER KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

Ehhez létrehoznak egy talajszinti referenciasíkot, amely az X-X és az Y-Y jelöléssel jellemzett. Az alkalmazásra kerülő eljárást a melléklet 3. ábrája szemlélteti, a referenciasík szilárd, sima és sík felület, amelyen a jármű áll, milliméteres beosztású skálákkal kell ellátni, és ezek rögzítve vannak a síkfelületéhez. Az X-X tengely nem rövidebb 8 méternél, az Y-Y tengely pedig nem rövidebb 4 méternél. A két tengely a 3. ábrán szemléltetett módon derékszögben áll egymáshoz képest. A tengelyek metszéspontja jelenti a referenciasíkon a "nulla alapsíkot".

3. A REFERENCIASÍK VIZSGÁLATA

A referenciasík vagy a vizsgálati felület kis egyenetlenségeinek figyelembevétele végett az X és az Y tengely mentén 250 milliméteres távolságokban megmérik és feljegyzik a nulla alapsíkhoz viszonyított eltéréseket, hogy ezzel a jármű ellenőrzésekor a megfelelő korrekciókat végre lehessen hajtani.

4. TÉNYLEGES VIZSGÁLATI HELYZET

Abból a célból, hogy a felfüggesztési magasságban, stb. a legkisebb változást biztosítsák, szükséges egy olyan eszköz, amelyik a primér referenciapontokat a tervezésnek megfelelő koordináta helyzetekbe hozza, mielőtt még a további méréseket megkezdenék. Ezenkívül biztosítani kell a jármű helyzetének csekély oldal- és/vagy hosszirányú beállítását is azért, hogy pontosan be lehessen helyezni a koordinátarendszerbe.

5. EREDMÉNYEK

A koordinátarendszerhez és tervezési helyzetéhez képest pontosan elhelyezett járműnél az előrelátási követelmények tanulmányázásához szükséges pontok helyzete pontosan meghatározható. A követelményeket meghatározó vizsgálati eljáráshoz teodolit, fényforrások vagy árnyékképző eszközök és más berendezések alkalmazása megengedhető, ha igazolható, hogy ezek révén egyenértékű eredmények érhetők el.

1. ábra

25 °-os üléstámla dőlésszöghöz tartozó V. pontok meghatározása

2. ábra

Háromdimenziós koordinátarendszer

3. ábra

Vízszintes munkafelület

IV. MELLÉKELT

MÓDSZER AZ M1 KATEGÓRIÁJÚ JÁRMŰVEK SZÉLVÉDŐJE LÁTÓTERÉNEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ A V. PONTOKRA VONATKOZTATVA

1. A V. PONTOK ELHELYEZKEDÉSE

1.1.

Az I. és II. táblázatból látható, hogy a háromdimenziós koordinátarendszer x., y. és z. koordinátái szerint milyen a V. pontoknak az R. ponthoz viszonyított helyzete.

1.2. Az I. táblázat a 25°-os üléstámla dőlésszög tervezéséhez szükséges alapkoordinátákat tartalmazza. A koordináták pozitív irányát a III. melléklet 1. ábrája tartalmazza. I. TÁBLÁZAT V pont X Y Z V1 68 mm - 5 mm 665 mm V2 68 mm - 5 mm 589 mm

1.3.

1.3.1. A II. táblázat minden V. pont X. és Z. koordinátájának további korrekciós értékeit mutatja abban az esetben, amikor a tervezett üléstámla dőlésszöge nem 25°. A koordináták pozitív iránya a III. melléklet 1. ábráján van bemutatva. II. TÁBLÁZAT üléstámla dőlésszöge (fokban) vízszintes koordináták Δ X függőleges koordináták Δ Z üléstámla dőlésszöge (fokban) vízszintes koordináták Δ X függőleges koordináták Δ Z 5 - 186 mm 28 mm 23 - 18 mm 5 mm 6 - 177 mm 27 mm 24 - 9 mm 3 mm 7 - 167 mm 27 mm 25 0 mm 0 mm 8 - 157 mm 27 mm 26 9 mm - 3 mm 9 - 147 mm 26 mm 27 17 mm - 5 mm 10 - 137 mm 25 mm 28 26 mm - 8 mm 11 - 128 mm 24 mm 29 34 mm - 11 mm 12 - 118 mm 23 mm 30 43 mm - 14 mm 13 - 109 mm 22 mm 31 51 mm - 18 mm 14 - 99 mm 21 mm 32 59 mm - 21 mm 15 - 90 mm 20 mm 33 67 mm - 24 mm 16 - 81 mm 18 mm 34 76 mm - 28 mm 17 - 72 mm 17 mm 35 84 mm - 32 mm 18 - 62 mm 15 mm 36 92 mm - 35 mm 19 - 53 mm 13 mm 37 100 mm - 39 mm 20 - 44 mm 11 mm 38 108 mm - 43 mm 21 - 35 mm 9 mm 39 115 mm - 48 mm 22 - 26 mm 7 mm 40 123 mm - 52 mm

2. LÁTÓTÉR

2.1.

A V. pontokból kiindulva két látóteret kell meghatározni.

2.2.

Az A. látótér a szélvédő külső felületén lévő terület, amelyet a V. pontból előrefutó következő négy sík határol (lásd az 1. ábrát):

- a V1 és V2 pontokon átmenő és az X. tengelyhez képest 13°-kal balra menő függőleges sík,

- a V1 ponton átmenő és az X. tengelyhez képest 3°-kal felfelé menő, az Y tengellyel párhuzamos sík,

- a V2 ponton átmenő és az X. tengelyhez képest 1°-kal lefelé menő, az Y tengellyel párhuzamos sík,

- a V1 és V2-pontokon átmenő és az X. tengelyhez képest jobbra 20°-kal jobbra menő függőleges sík.

2.3.

A B. látótér a szélvédő külső felületén az átlátszó felület oldalsó szélétől több mint 25 mm távolságban lévő mező, amelyet a szélvédő külső felületének a következő négy síkkal való metszéspontjai határolnak (lásd a 2. ábrát):

- a V1-ponton átmenő és az X. tengelytől 7°-kal felfelé menő, az Y. tengellyel párhuzamos sík,

- a V2-ponton átmenő és az X. tengelytől 5°-kal lefelé menő, az Y. tengellyel párhuzamos sík,

- a V1 és V2-pontokon átmenő, az X. tengelytől 17°-kal balra menő függőleges sík,

- jármű hosszirányú középsíkjához viszonyítva, az előző síkkal szimmetrikus sík.

1. ábra

A. látótér

2. ábra

A. látótér

V. MELLÉKLET

TESZTKEVERÉK A SZÉLVÉDŐTÖRLŐ ÉS SZÉLVÉDŐMOSÓ RENDSZEREK VIZSGÁLATÁHOZ

Az I. melléklet 6.1.9. pontjában említett tesztkeverék az alábbiakat tartalmazza (térfogat szerint): 92,5 % víz (elgőzölögtetés után 205 g/tonnánál kisebb keménységű), 5 % vizes sóoldat (konyhasó) és 2,5%-os, az I. és II. táblázatoknak megfelelő alkotójú por.

I. TÁBLÁZAT

II. TÁBLÁZAT

Durvaszemcséjű por szemcsenagyság eloszlása

VI. MELLÉKLET

A tájékoztató adatok számozása és lábjegyzetei megegyeznek a 70/156/EGK irányelv I. mellékletének számaival.

Az ezen irányelvben nem szereplő pontok nincsenek feltüntetve.

... sz. adatközlő lap száma

a 70/156/EGK tanácsi irányelv I. melléklete szerint egy jármű EGK-típusjóváhagyására vonatkozóan a szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszer tekintetében (a legutóbb a 94/68/EK irányelvvel módosított 78/318/EGK tanácsi irányelv).

A következő adatok, amennyiben szükségesek, a mellékelt bizonylatok egy jegyzékével együtt három példányban nyújtandók be. Ha rajzokat is csatolnak, akkor ezeket A4 formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell benyújtani, és ezeknek megfelelően részletesnek és megfelelő beosztásúnak kell lenniük. Ha fényképeket is csatolnak, ezeknek megfelelően részleteseknek kell lenniük.

Ha a rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek vezérlése elektronikus, akkor ezek adatait a teljesítmény jellemzőknél fel kell tüntetni.

0. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

0.1.

Gyártmány (a gyártó cégneve):

0.2.

Típus és általános kereskedelmi leírás:

0.3. Jellemzők a típusazonosításhoz, amennyiben vannak ilyenek a járművön (b):

0.3.1.

A jelölés helye:

0.4.

Jármű kategória (c):

0.5.

A gyártó neve és címe:

0.8.

A összeszerelő üzem címe:

1. A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

1.1.

Fényképek és/vagy rajzok egy jellemző járműről:

2. TÖMEG ÉS MÉRET (e) (kg-ban és mm-ben)

2.6.

A jármű tömege felépítménnyel menetkész állapotban vagy a jármű tömege vezetőfülkével, ha a felépítményt nem a gyártó szállítja (hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal, üzemanyaggal, szerszámokkal, pótkerékkel és gépjármű vezető) (o) (legnagyobb és legkisebb értékek minden kivitelre):

3. MOTOR (q)

3.2.1.8.

Hasznos teljesítmény (t):...kW...f/p-nél

3.2.5. Elektromos rendszer

3.2.5.1.

Névleges feszültség...V, pozitív vagy negatív tömeghez való csatlakoztatás 6

3.2.5.2. Áramfejlesztő

3.2.5.2.1.

Típus

3.2.5.2.2.

Névleges teljesítmény...VA

4. ERŐÁTVITELI RENDSZER (v)

4.7.

A jármű legnagyobb sebessége és a fokozatok adatai, amelyekben ezek elérhetők (km/h) (w):

9. FELÉPÍTMÉNY

9.4.1.

Kellően részletes adatok az elsődleges vonatkozási pontokhoz, úgyhogy ezek minden további nélkül azonosíthatóak legyenek, illetve helyzetük egymáshoz és az R ponthoz képest ellenőrizhető legyen.

9.5.1. Szélvédő

9.5.1.2.

A felerősítés módja:

9.5.1.4.

Típus-jóváhagyási szám(ok)

9.6. Szélvédőtörlő

9.6.1.

Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal):

9.7. Szélvédőmosó

9.7.1.

Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal) vagy típus-jóváhagyási szám, amennyiben önálló műszaki egységként van jóváhagyva:

9.8. Jégmentesítő és párátlanító berendezések

9.8.2.

Legnagyobb áramfogyasztás...kW

9.10. Belső felszerelés

9.10.3. Ülések

9.10.3.5. Az R pont koordinátái vagy rajza (x)

9.10.3.5.1.

Vezetőülés:

9.10.3.6. Névleges üléstámla-dőlésszög

9.10.3.6.1.

Vezetőülés:

9.10.3.7. Ülésbeállítás tartománya

9.10.3.7.1.

Vezetőülés:

9.10.5. Utastér fűtőberendezése

9.10.5.3.

Legnagyobb áramfogyasztás...kW.

VII. MELLÉKLET

... sz. adatközlő lap

a szélvédőmosó berendezés önálló egységként történő EGK-típusjóváhagyásra vonatkozóan (a legutóbb a 94/68/EK irányelvvel módosítva 78/318/EGK tanácsi irányelve).

A következő adatokat, amennyiben szükségesek, a mellékelt bizonylatok jegyzékével együtt három példányban kell benyújtani. Ha rajzokat is csatolnak, akkor ezeket A4 formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell benyújtani, és ezeknek megfelelően részletesnek és megfelelő beosztásúnak kell lenniük. Ha fényképeket is csatolnak, ezeknek megfelelően részleteseknek kell lenniük.

Ha a rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektromos vezérlésű funkciók, akkor ezek teljesítményére vonatkozó információkat meg kell adni.

0. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

0.1.

Gyártmány (a gyártó cégneve):

0.2.

Típus és általános kereskedelmi leírás(ok):

0.5.

A gyártó neve és címe:

0.7.

Alkatrészeknél és önálló műszaki egységeknél: az EGK-típusjóváhagyási jel elhelyezése és rögzítése:

0.8.

A gyártóműhely címe(i):

1. A BERENDEZÉS LEÍRÁSA

1.1.

A motortérben elhelyezhető alkatrészek részletes műszaki leírása (fényképekkel és rajzokkal).

1.2.

Adott esetben alkalmazási korlátozások és beépítési feltételek.

VIII. MELLÉKLET

MINTA

- a típusjóváhagyásról ( 5 )

- a típusjóváhagyás kiterjesztéséről (5)

- a típusjóváhagyás elutasításáról (5)

- a típusjóváhagyás visszavonása (5)

egy jármű típusra, alkatrészre vagy önálló műszaki egységre (5) , a legutóbb a 94/68/EK irányelvvel módosított 78/38/EGK irányelv értelmében.

Típus-jóváhagyási szám:

A kiterjesztés indoka:

I. szakasz

0.1.

Gyártmány (a gyártó cégneve):

0.2.

Típus és általános kereskedelmi leírás(ok):

0.3. Jellemzők a típusazonosításhoz, amennyiben a járművön/alkatrészen/önálló műszaki egységen jelen vannak (5) , ( 6 )

0.3.1.

A jelölés elhelyezése:

0.4.

A jármű kategóriája ( 7 ):

0.5.

A gyártó neve és címe:

0.7.

Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetén az EGK-típusjóváhagyási jel elhelyezése és rögzítési módja:

0.8.

Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

II. szakasz

1.

Kiegészítő adatok (szükség esetén): lásd a mellékletet

2.

Az illetékes műszaki szolgálat vizsgálatának végrehajtására:

3.

A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:

4.

A vizsgálati jegyzőkönyv száma:

5.

Adott esetben megjegyzések: lásd a mellékletet

6.

Hely:

7

Dátum:

8.

Aláírás:

9.

A jóváhagyó hatóságnál bemutatott információs csomag - amely kérelemre szerezhető be - mellékelendő.

Függelék

a... EGK-típusbizonyítvány száma

egy jármű típusjóváhagyását illetően a legutóbb a 94/68/EK irányelvvel módosított 78/318/EGK irányelvre tekintettel.

1. Kiegészítő adatok:

1.1.

Szélvédőtörlő, - a lapátok száma:

1.2. Szélvédőmosó - működésmód: - (adott esetben) típus-jóváhagyási jel:

5. Megjegyzések:

(pl. érvényes mind balkormányos és jobbkormányos járművekre).

IX. MELLÉKLET

MINTA

- a típusjóváhagyásról ( 8 )

- a típusjóváhagyás kiterjesztéséről (8)

- a típusjóváhagyás elutasításáról (8)

- a típusjóváhagyás bevonásáról (8)

egy jármű/alkatrész/önálló műszaki egység típusára (8) vonatkozóan a legutóbb a 94/68/EK irányelvvel módosított 78/318/EGK irányelvre tekintettel.

Típus-jóváhagyási szám:

A kiterjesztés indoka:

I. szakasz

0.1.

Gyártási márka (a gyártó cégneve):

0.2.

Típus és általános kereskedelmi leírás(ok):

0.3. Jellemzők a típusazonosításhoz, amennyiben a járművön/alkatrészen vagy önálló műszaki egységen jelen vannak (8) , ( 9 ).

0.3.1.

A jelölések elhelyezése:

0.4.

Jármű kategória ( 10 )

0.5.

A gyártó neve és címe:

0.7.

Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetén az EGK-típusjóváhagyási jel elhelyezése és felerősítése:

0.8.

A összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

II. szakasz

1.

Kiegészítő adatok (szükség esetén): lásd a mellékletet:

2.

Az illetékes műszaki szolgálat vizsgálatának elvégzéséhez:

3.

A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:

4.

A vizsgálati jegyzőkönyv száma:

5.

Adott esetben megjegyzések: lásd a mellékletet

6.

Hely:

7.

Dátum:

8.

Aláírás:

9.

A jóváhagyós hatóságnál benyújtott információs csomag - amely kérelemre szerezhető be - mellékelendő.

Függelék

a... EGK típusbizonyítvány száma

a szélvédőmosó berendezés önálló műszaki egységként történő jóváhagyása vonatkozásában a legutóbb a 94/68/EK irányelvvel módosított 78/318/EGK irányelvre tekintettel.

1. Kiegészítő adatok

1.1.

Adott esetben alkalmazási korlátozások és beépítési feltételek

5. Megjegyzések:

( 1 ) HL C 118., 1977.5.16., 33. o.

( 2 ) HL C 114., 1977.5.11., 8. o.

( 3 ) HL L 42., 1970.2.23., 1. o.

( 4 ) HL L 81., 1978.3.28., 1. o.

( 5 ) Nem kívánt törlendő.

( 6 ) Ha típusazonosítási eszközök olyan jellemzőket tartalmaznak, amely a jármű, az alkatrész vagy az önálló műszaki egység típusbizonyítványához nem szükségesek, akkor ezeket "?" kell megjelölni a dokumentumokban. (Példa: ABC?l23??).

( 7 ) A 70/156/EGK irányelv II. mellékletében levő fogalommeghatározásnak megfelelően.

( 8 ) Nem kívánt törlendő.

( 9 ) Ha típusazonosítási eszközök olyan jellemzőket tartalmaznak, amely a jármű, az alkatrész vagy az önálló műszaki egység típusbizonyítványához nem szükségesek, akkor ezeket "?" kell megjelölni a dokumentumokban. (Példa: ABC?l23??).

( 10 ) A 70/156/EGK irányelv II. mellékletében levő fogalommeghatározásnak megfelelően.