A Kúria Bfv.1139/2013/16. számú precedensképes határozata hűtlen kezelés bűntette (KÜLÖNÖSEN JELENTŐS vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 44. §, 45. §, 373. §, 416. §, 426. §] Bírók: Akácz József, Metzing Márton, Varga Zoltán

A határozat elvi tartalma:

Érdekellentét hiányában ugyanaz a védő elláthatja mindkét terhelt védelmét, abban az esetben is, ha korábban a sértett szerződéses alkalmazottja volt, ennek megszűnését követően.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.774/2007/510., Fővárosi Ítélőtábla Bf.368/2012/59., *Kúria Bfv.1139/2013/16.* (BH 2014.8.236), Kúria Bfv.505/2015/19. (BH 2016.7.165)

***********

KÚRIA

Bfv.III.1.139/2013/16.szám

A Kúria Budapesten, a 2014. év február hó 25. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt T. K. és társai ellen folyamatban lévő büntetőügyben a II. rendű és a III. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 17.B.774/2007/510. számú, és a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.368/2012/59. számú ítéletét - a II. és III. rendű terhelt vonatkozásában - hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Törvényszék a 2012. március 23-án kelt 17.B.774/2007/510. számú ítéletével a II. rendű terheltet társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és folytatólagosan, társtettesként elkövetett tőkebefektetési csalás bűntette miatt halmazati büntetésül 6 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 7 évi közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezet vezetésétől, mint foglalkozástól végleges eltiltásra,

a III. rendű terheltet társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és folytatólagosan, társtettesként elkövetett tőkebefektetési csalás bűntette miatt halmazati büntetésül ugyancsak 6 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 7 évi közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezet vezetésétől, mint foglalkozástól végleges eltiltásra ítélte.

A vád és a védelem által bejelentett fellebbezés alapján másodfokú bíróságként eljáró Fővárosi Ítélőtábla a 2013. április 16. napján jogerős 1.Bf.368/2012/59. számú ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta, és a bűncselekmények megnevezésének alapjául szolgáló törvényhelyek felhívását pontosította, egyebekben a II. és III. rendű terheltet érintően azt helybenhagyta.

A jogerős határozattal szemben a II. és III. rendű terhelt védői a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontjára utalással, a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással nyújtottak be felülvizsgálati indítványt.

A felülvizsgálati indítvány szerint a II. és III. rendű terhelt védelmét az elsőfokú eljárásban mindvégig "egyazon védő, kezdetben dr. T. P., később Sz. I. látta el.".

Hivatkozásuk értelmében a Be. 45. § (1) bekezdés c) pontja szerint "nem lehet védő, aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével ellentétes".

A felülvizsgálati indítvány utal arra, hogy az idézett törvényszöveg első fordulata "egy múltbeli magatartást, eseményt vagy eseménysort határoz meg". A bírói gyakorlat szerint "ilyen múltbeli esemény, ha a védő korábban a sértett képviseletében járt el", és az eseti döntésekre hivatkozással állítja, hogy "az eljárásban a terhelti és a sértetti oldalon történt képviselet olyan érdekellentétet jelent, amely a védői eljárást kizárja, még abban az esetben is, ha a terhelti és a sértetti oldalon történt képviselet ellátására nem egy időben, de egyazon ügyből kifolyólag kerül sor".

A felülvizsgálati indítvány hivatkozik arra, hogy dr. Sz. I. védő 2004. márciustól 2004. szeptember 16-ig előbb a P. I. Szövetkezet, majd a P. I. Szövetkezet "f.a." jogtanácsosaként állt munkaviszonyban. Ezt a tényt dr. Sz. I. védőként sem vonta kétségbe és nem is tagadta, sőt, a bíróságon ezt elő is adta.

A felülvizsgálati indítvány e körben - okfejtésének alátámasztásául - megjelöli a BH 2007.215. számú eseti döntést is.

A felülvizsgálati indítvány a továbbiakban vitatja a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének 12. oldalán található jogi indokolást.

Hivatkozása szerint elfogadható az az érv, miszerint a bíróság nem ismerheti a védő korábbi jogviszonyait, de amikor hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy a védő a sértettel munkaviszonyban állt, akkor kötelessége erre felhívni a figyelmet, a védőváltásról gondoskodni esetleg védő kirendelése révén is.

Márpedig dr. Sz. I. ezt a tényt a 2012. február 3. napján tartott tárgyaláson nem csupán bejelentette, de a nyomozati iratok 82. kötetének 177. oldalán található egy dr. Sz. I. által 2004. április 21-én készített alapszabály-módosítás cégbírósági bejegyzésének kezdeményező irata is.

Ezenkívül rendelkezésre áll a P. I. és dr. Sz. I. között létrejött munkaszerződés, amely szerint nevezettet jogtanácsosként foglalkoztatják, és igazolható az is, hogy a munkaszerződést a felszámolóbiztos csak 2004. szeptember 16. napján szüntette meg.

A felülvizsgálati indítvány vitatja a másodfokú bíróság azon megállapítását, melynek értelmében dr. Sz. I. ténykedése kívül esik a vád tárgyává tett időkereten, ugyanis a módosított vádirati tényállás egyrészt az 1998. szeptember 28. és 2000. június 9-e, majd a második vádmódosítás szerint a 2000. június 9. és 2004. június 30-a közötti időszakot ölelte fel, míg dr. Sz. I. munkaszerződése 2004. március 15. napján kelt.

Összességében tehát megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetési ideje és dr. Sz. I. foglalkoztatása a sértettnél egy időre esett. Márpedig, "ahogy a szövetkezet működését, úgy a szövetkezet gazdálkodását, tevékenységét, a vagyonkezelői kötelezettség vádlottak általi megszegését és vagyoni hátrány okozását is a felszámolás napjáig, azaz 2004. június 30-ig vizsgálta és rótta a vádlottak terhére az ügyészség".

Ugyanez állapítható meg a sikkasztás esetében is, ahol a vád tárgyává tett időszak ugyanúgy 2004. június 29-ig terjed.

A felülvizsgálati indítvány szerint annak, hogy a védő a vádlottak érdekeivel ellentétes - a kizárást megalapozó - magatartást mikor fejtette ki: a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény ideje alatt vagy azt követően, nincs jelentősége.

Ezen az a körülmény sem változtat, hogy a vádlottak védelmét dr. T. P. is ellátta, ugyanis az esetek többségében vagy az egyikük, vagy a másikuk vett részt a tárgyaláson.