BH 2014.8.236 A védő kizárását önmagában nem alapozza meg az a körülmény, hogy korábban, az elkövetési idő egy részében a sértett jogi személynél jogtanácsosként alkalmazásban állt, ha a büntetőeljárás megindításával kapcsolatos tevékenységet ennek során egyébként nem végzett [Be. 45. § (1) bek. c) pont].

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.774/2007/510., Fővárosi Ítélőtábla Bf.368/2012/59., Kúria Bfv.1139/2013/16. (*BH 2014.8.236*), Kúria Bfv.505/2015/19. (BH 2016.7.165)

***********

[1] A törvényszék a 2012. március 23-án kelt ítéletével a II. r. terheltet társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és folytatólagosan, társtettesként elkövetett tőkebefektetési csalás bűntette miatt halmazati büntetésül 6 év 6 hónapi börtönbüntetésre, 7 évi közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezet vezetésétől, mint foglalkozástól végleges eltiltásra,

[2] a III. r. terheltet társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és folytatólagosan, társtettesként elkövetett tőkebefektetési csalás bűntette miatt halmazati büntetésül ugyancsak 6 év 6 hónapi börtönbüntetésre, 7 évi közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezet vezetésétől, mint foglalkozástól végleges eltiltásra ítélte.

[3] A vád és a védelem által bejelentett fellebbezés alapján másodfokú bíróságként eljáró ítélőtábla a 2013. április 16. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta, és a bűncselekmények megnevezésének alapjául szolgáló törvényhelyek felhívását pontosította, egyebekben a II. és III. r. terheltet érintően azt helybenhagyta.

[4] A jogerős határozattal szemben a II. és III. r. terhelt védői a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontjára utalással, a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással nyújtottak be felülvizsgálati indítványt.

[5] A felülvizsgálati indítvány szerint a II. és III. r. terhelt védelmét az elsőfokú eljárásban mindvégig "egyazon védő, kezdetben dr. T. P., később dr. Sz. I. látta el."

[6] Hivatkozásuk értelmében a Be. 45. § (1) bekezdés c) pontja szerint "nem lehet védő, aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével ellentétes".

[7] A felülvizsgálati indítvány utal arra, hogy az idézett törvényszöveg első fordulata "egy múltbeli magatartást, eseményt vagy eseménysort határoz meg". A bírói gyakorlat szerint "ilyen múltbeli esemény, ha a védő korábban a sértett képviseletében járt el", és az eseti döntésekre hivatkozással állítja, hogy "az eljárásban a terhelti és a sértetti oldalon történt képviselet olyan érdekellentétet jelent, amely a védői eljárást kizárja, még abban az esetben is, ha a terhelti és a sértetti oldalon történt képviselet ellátására nem egy időben, de egyazon ügyből kifolyólag kerül sor".

[8] A felülvizsgálati indítvány hivatkozik arra, hogy dr. Sz. I. védő 2004. márciustól 2004. szeptember 16-ig előbb a P. Szövetkezet, majd a P. Szövetkezet "f.a." jogtanácsosaként állt munkaviszonyban. Ezt a tényt dr. Sz. I. védőként sem vonta kétségbe és nem is tagadta, sőt, a bíróságon ezt elő is adta.

[9] A felülvizsgálati indítvány e körben - okfejtésének alátámasztásául - megjelöli a BH 2007.215. számú eseti döntést is.

[10] A felülvizsgálati indítvány a továbbiakban vitatja az ítélőtábla ítéletének 12. oldalán található jogi indokolást.

[11] Hivatkozása szerint elfogadható az az érv, miszerint a bíróság nem ismerheti a védő korábbi jogviszonyait, de amikor hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy a védő a sértettel munkaviszonyban állt, akkor kötelessége erre felhívni a figyelmet, a védőváltásról gondoskodni esetleg védő kirendelése révén is.

[12] Márpedig dr. Sz. I. ezt a tényt a 2012. február 3. napján tartott tárgyaláson nem csupán bejelentette, de a nyomozati iratokban található egy dr. Sz. I. által 2004. április 21-én készített alapszabály-módosítás cégbírósági bejegyzésének kezdeményező irata is.

[13] Ezenkívül rendelkezésre áll a P. Szövetkezet és dr. Sz. I. között létrejött munkaszerződés, amely szerint nevezettet jogtanácsosként foglalkoztatják, és igazolható az is, hogy a munkaszerződést a felszámolóbiztos csak 2004. szeptember 16. napján szüntette meg.

[14] A felülvizsgálati indítvány vitatja a másodfokú bíróság azon megállapítását, melynek értelmében dr. Sz. I. ténykedése kívül esik a vád tárgyává tett időkereten, ugyanis a módosított vádirati tényállás egyrészt az 1998. szeptember 28. és 2000. június 9-e, majd a második vádmódosítás szerint a 2000. június 9. és 2004. június 30-a közötti időszakot ölelte fel, míg dr. Sz. I. munkaszerződése 2004. március 15. napján kelt.

[15] Összességében tehát megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetési ideje és dr. Sz. I. foglalkoztatása a sértettnél egy időre esett. Márpedig, "ahogy a szövetkezet működését, úgy a szövetkezet gazdálkodását, tevékenységét, a vagyonkezelői kötelezettség vádlottak általi megszegését és vagyoni hátrány okozását is a felszámolás napjáig, azaz 2004. június 30-ig vizsgálta és rótta a vádlottak terhére az ügyészség".

[16] Ugyanez állapítható meg a sikkasztás esetében is, ahol a vád tárgyává tett időszak ugyanúgy 2004. június 29-ig terjed.

[17] A felülvizsgálati indítvány szerint annak, hogy a védő a vádlottak érdekeivel ellentétes - a kizárást megalapozó - magatartást mikor fejtette ki: a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény ideje alatt vagy azt követően, nincs jelentősége.

[18] Ezen az a körülmény sem változtat, hogy a vádlottak védelmét dr. T. P. is ellátta, ugyanis az esetek többségében vagy az egyikük, vagy a másikuk vett részt a tárgyaláson.

[19] A fentieken túl a felülvizsgálati indítvány a Be. 44. § (4) bekezdésére hivatkozással állítja, hogy mivel a vádlottak érdekei jelentős mértékben ütköztek egymással, dr. Sz. I. védő nem láthatta volna el egyidejűleg a két vádlott védelmét sem.

[20] A védők érvei szerint "nyilvánvaló ugyanakkor az is, hogy a vádlottak közötti érdekellentét nem a vallomás tételének vagy megtagadásának függvénye, hanem azt az érdekeik eltérősége, ütközése alapozza meg".

[21] Mindezekre figyelemmel, miután az elsőfokú bíróság sem a védőnek a vádlottak érdekeivel ellentétes magatartását, sem a vádlottak között húzódó érdekellentétet nem észlelte, vagy nem vette figyelembe, a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést követett el.

[22] Ennek megfelelően az első- és másodfokú bíróság határozatainak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozták.

[23] A Legfőbb Ügyészség átiratában a II. és III. r. terheltek védői által előterjesztett felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.

[24] A Legfőbb Ügyészség átiratában írtakkal a felülvizsgálati indítványt benyújtó védők - a Kúriának megküldött észrevételükben - nem értettek egyet.

[25] A Legfőbb Ügyészség álláspontját az általuk feltárt tények és jogkérdések félreértésének, illetve félreértelmezésének tekintve ismételten kifejtették, hogy az érdekellentét nem csupán a II. és III. r. terhelt, hanem az ügy valamennyi terheltje között fennállt.