A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37080/2007/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1992. évi XLV. törvény (Posta tv.) 15. §, 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 83. §, 133/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet 16. §, 18. §, 21. §, 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inytv. Vhr.) 15. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Darák Péter, Fekete Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék K.21559/2006/3., *Kúria Kfv.37080/2007/6.* (BH 2008.6.172)

***********

Kfv.IV.37.080/2007/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Siket István ügyvéd által képviselt felperesnek a Megyei Földhivatal alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Csongrád Megyei Bíróság 4.K.21.559/2006/3. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 4. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 4.K.21.559/2006/3. számú ítéletét - az alperes 30.160-5/2001. számú határozatára kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 30.000 /harmincezer/ forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes vételi jog, illetve tulajdonjoga bejegyzését kérte a körzeti földhivataltól, a sz-i x hrsz. alatt nyilvántartott társasház iroda és garázs helyiségére.

A felperes a vételi jog bejegyzését 1996. december 20-án kérte - az 1996. december 9-én kelt megállapodás alapján -, amelyben B. L. és S. Zs. ingatlantulajdonosok biztosítottak a felperesnek 3.900.000 Ft vételár fejében vételi jogot, mindkét tulajdonos részéről egy-egy irodára, illetve garázsra.

A tulajdonosok hozzájárultak ahhoz, hogy a vételi jog a felperes javára bejegyzésre kerüljön.

Ezt követően S. Zs. 1997. május 7-én - az 1996. december 9-i vételi jog alapításáról szóló megállapodás megszüntetésére hivatkozva - az eredeti állapot helyreállítását kérte.

A felperes 1997. június 17-i beadványában változatlanul kérte vételi jogának bejegyzését, majd 1997. július 2-i kérelmében előadta, hogy vételi jogával élt, és tulajdonjogának bejegyzését is kérte. Egyúttal közölte, hogy a tulajdonosok időközben illetőségeiket P. D. részére elidegenítették, és kérte P. D. tulajdonjogának törlését.

Az elsőfokú földhivatal a felperest 2000. március 1-jén hiánypótlásra hívta fel, amelynek következtében a felperes csatolta a vételi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot, valamint az azok kézbesítéséről szóló tértivevényeket, másolatban.

S. Zs. tértivevényének tanúsága szerint azt a címzett 1997. június 27-én átvette, míg B. L. küldeménye "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza a felpereshez.

A felperes kérelmét - az időközben megváltozott ingatlan-nyilvántartási adatokra figyelemmel - pontosította, az elsőfokú földhivatal pedig 2004. április 14-i határozatával mind a vételi jog, mind a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes eljárását a felperes által B. L. alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított per jogerős befejezéséig felfüggesztette, majd 2005. május 26-i határozatában az elsőfokú határozatot - az indokolás kiegészítése mellett - helybenhagyta.

Határozatának indokolásában megállapította, hogy a Városi Bíróság 19.P.22.136/2004/13. számú jogerős ítélete kimondta, hogy a szerződésben B. L. tulajdonaként megjelölt eszmei hányadok a társasház bejegyzését követően mely helyrajzi számú ingatlanoknak felelnek meg.

Az ítélet a vételi jog bejegyzését tehát lehetővé tenné, azonban a B. L-lel szemben érvényesen kikötött vételi jog /1997. május 9-i kezdő időponttól számított 6 hónap elteltével/ megszűnt. Az alperes hangsúlyozta, hogy megszűnt jog bejegyzésének elrendelése értelmetlen lenne.

Utalt arra is, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./ végrehajtására kiadott 109/1999. /XII. 29./ FVM rendelet /a továbbiakban: Inyvhr./ 15. § /4/ bekezdése értelmében a felperes nem tudta igazolni, hogy nyilatkozatát B. L. felé megtette; ennek hiányában pedig a felperes tulajdonjoga sem jegyezhető be.

Az alperesi határozat utalt arra is, hogy az Ítélőtábla Pf.I.20.240/2003/6. számú ítélete értelmében a vételi jogról szóló megállapodásnak S. Zs-val kötött része létre sem jött.

A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte.

A határozatot a Csongrád Megyei Bíróság 4.K.22.091/2004. számú ítéletével hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte.