Tippek

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Egy bíró ítéletei

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét! Érdemes hangot ráadni. Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

1992. évi XLV. törvény

a postáról[1]

Az Országgyűlés a postai tevékenység szabályozása, a postai szolgáltatások vállalkozásszerű ellátásának segítése és a szolgáltatások színvonalának emelése érdekében a következő törvényt alkotja:

1. § E törvény szabályozza a postai tevékenységek ellátását, a postai szolgáltatások végzésének feltételeit, az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelességeket.

A postai küldemények, tevékenységek és szolgáltatás

2. § (1) Postai küldemény

a) a levélpostai küldemény: a levél, az értéklevél, a levelezőlap, a nyomtatvány, az áruminta, a vakok írása, továbbá kizárólag a nemzetközi forgalomban - a kiscsomag;

b) a postacsomag és az értéknyilvánítással feladott postacsomag;

c) a távmásolat;

d) a postautalvány.

(2) Postai tevékenység

a) a postabélyeg, postai értékcikk kibocsátása, forgalomba hozatala, a forgalomból kivonása;

b)[2] a postai küldeményeknek jogszabályban meghatározott feltételekkel történő felvétele, továbbítása és kézbesítése;

c)[3]

(3)[4] A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott postai tevékenység ellátása kizárólagosan állami feladat, a (2) bekezdés b) pontban meghatározott tevékenységek e törvény rendelkezéseinek megfelelően koncessziós szerződés vagy engedély alapján is végezhetők.

(4)[5]

(5)[6] Postai szolgáltatásnak minősül a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, rendszeresen díj ellenében végzett postai tevékenység.

(6)[7] A (2) bekezdésben felsorolt postai tevékenységeken kívül az állami postai szolgáltató a vonatkozó külön jogszabályok és szerződés alapján egyéb tevékenységet (pl. bank-, értékpapír- és biztosítási ügynöki szolgáltatást, értékcikk-árusítást) is elláthat. A postai pénzforgalmi közvetítő szolgáltatás külön jogszabályi rendelkezés nélkül is végezhető. Mindezek azonban az alapellátás színvonalát nem veszélyeztethetik.

(7)[8] Az állami és koncessziós postai szolgáltatót a közcélú távközlési szolgáltató által nyújtott táviratszolgáltatásban való közreműködésre szerződéskötési kötelezettség terheli.

(8)[9] A postai küldeményekre, tevékenységekre és szolgáltatásokra vonatkozó fogalmak meghatározását a törvény melléklete tartalmazza.

3. § (1)[10] Postabélyeget és postai értékcikket kibocsátani, azt forgalomból kivonni, valamint az alapszolgáltatás körébe tartozó [4. § (1) bekezdés] postai küldeményeket nemzetközi forgalomba átadni, átvenni és közvetíteni csak a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) által létrehozott állami postai szolgáltató jogosult.

(2)[11] A postabélyeg kibocsátásának részletes feltételeit - így különösen az éves bélyegkibocsátási terv összeállításával, a bélyeg leírásával és jellegével összefüggő szabályokat - a miniszter rendeletben állapítja meg.

4. §[12] (1) Postai alapszolgáltatás: a melléklet 1-6. pontja szerinti levélpostai küldemény, valamint a postautalvány felvétele, továbbítása, kézbesítése.

(2) Postai különszolgáltatás: a postai küldemény felvételéhez, továbbításához, kézbesítéséhez kapcsolódó, a melléklet 15. pontjában meghatározott szolgáltatás. A postai szolgáltató az általa nyújtott alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó különszolgáltatásokat köteles elvállalni.

(3) Postai különleges szolgáltatás: az (1) és a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül eső olyan szolgáltatás, amelynek végzését a szolgáltató az üzletszabályzatában vállalja.

(4) Postai alapszolgáltatást az állam nevében a miniszter

a) az e célra alapított, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] (a továbbiakban: állami postai szolgáltató), illetőleg

b) a tevékenységgyakorlás jogának koncessziós pályázat elnyerése után kötött szerződés alapján létrejött koncessziós társaság (a továbbiakban: koncessziós postai szolgáltató)

útján látja el.

(5) A postai tevékenység gyakorlásának részletes szabályait a Kormány rendeletben* állapítja meg.[13]

5. § (1) Postai alapszolgáltatás ellátására koncessziós szerződés köthető, ha

a) a szolgáltatás ellátásának anyagi feltételei rendezettek;

b) a szolgáltatás folyamatos, szakszerű működtetése biztonságosan megoldható;

c) a szolgáltatás fejlesztése folyamatosan biztosítható;

d) az e törvényben, illetőleg a jogszabályokban előírt minőségi követelmények teljesítését a koncessziós vállalja;

e) a szerződés megszűnése után a szolgáltatás ellátása megszervezhető.

(2) Koncessziós szerződés a postai alapszolgáltatásokra együttesen köthető, a szolgáltatásnak

a) város kivételével egy település;

b) földrajzi-gazdasági szempontból egységet képező több település;

c) egy megye;

d) több megyéből álló régió,

e) az ország

területén történő teljes körű, illetve a koncessziós szerződésben meghatározott mértékű ellátásra.

(3) Ugyanazon a területen, egyidőben - figyelemmel a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 14. §-ában foglaltakra is - a szolgáltatásokat több koncessziós társaság abban az esetben láthatja el, ha az a postai alapszolgáltatás színvonalának javulását eredményezi.

(4) A koncessziós szerződés egy alkalommal az eredeti időtartamnak legfeljebb a felével újabb pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.

6. § (1) A postai koncessziós szerződés megkötésére irányuló pályázatot a miniszter írja ki.

(2)[14] A pályázat értékelésére a miniszter bizottságot hoz létre és megállapítja eljárásának szabályait és azokat közzéteszi. A bizottság tagjai között nem lehet az állami postai szolgáltató vagy más postai szolgáltató alkalmazottja, vezetője vagy ebben a vonatkozásban érdekelt személy. A koncessziós szerződés elnyeréséről a miniszter dönt.

(3) Ha a postai koncessziós szerződés háromnál több megyét magában foglaló régióra, illetve az ország egész területére vonatkozik, a szerződés létrejöttéhez az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.

(4)[15]

7. § (1) A pályázat kiírásának és a koncessziós szerződésnek - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell

a) a koncesszió alapján átadott állami vagyontárgyak használatával és annak a szerződés megszűnése utáni visszaadásával kapcsolatos kérdéseket;

b) a koncessziós szerződés alapján létrejött vagyontárgyak tulajdoni kérdéseit;

c) a szakképesítési követelményekről és a tevékenység ellátásának tárgyi feltételeiről szóló tájékoztatást;

d) a koncessziós társaság más szolgáltatókkal való együttműködését;

e) a forgalmi és technológiai együttműködési és kölcsönös elszámolási követelményeket.

(2) A koncessziós társaság a koncesszióköteles tevékenységen kívül

a) egyéb postai tevékenységet;

b) hírlap- és könyvterjesztési szolgáltatást;

c)[16] távíró és adatátviteli szolgáltatásban való közreműködést;

d)[17] nyilvános távbeszélő állomással történő közcélú távbeszélő szolgáltatásban való közreműködést;

e) pénzforgalmi közvetítő szolgáltatást;

f) pénzszállítást;

g) egyéb lakossági szolgáltatást

láthat el a külön jogszabályokban és szerződésben meghatározott feltételek szerint, ez azonban nem ronthatja az alapellátás színvonalát.

(3) A pályázat kiírásában a koncessziós tevékenység folytatásának feltételeként előírható a (2) bekezdés a), c), d), e) pontjában megjelölt tevékenységek végzése.

Közreműködés postai szolgáltatásban

8. § (1) A postai szolgáltató az általa végzett szolgáltatás teljesítéséhez közreműködőt (postamester vagy más megbízott) vehet igénybe. A postamesteri tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A közreműködő a postai tevékenységen kívül csak olyan vállalkozásban vehet részt és olyan egyéb tevékenységet folytathat, amely a postai feladatával nem összeférhetetlen.

(3) A miniszter rendeletben meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén a közreműködő jogszabályban meghatározott "posta", "postai" megjelölés használatára jogosult.

Postai alapellátás

9. § (1) A postai alapszolgáltatásokról az ország minden településén és lakott helyén úgy kell gondoskodni, hogy a szolgáltatások minden munkanapon a forgalom által indokolt mértékben igénybe vehetők legyenek (alapellátás).

(2)[18] A 600 főnél kisebb népességszámú települések, valamint lakott helyek alapellátását a szolgáltató állandó postai szolgáltató hellyel, mozgó szolgálattal vagy egyéb, más megfelelő módon (a továbbiakban: postai szolgáltató hely) teljesíti. A szolgáltatónak a postai alapszolgáltatások ellátását a 600 főnél nagyobb népességszámú településen állandó postai szolgáltató helyeken kell teljesíteni. 20 ezer főt meghaladó népességszámú lakosság esetén 20 ezer lakosonként legalább egy állandó postai szolgáltató helyet kell működtetni.

(3)[19] A (2) bekezdés második mondatában foglalt feltételektől való eltérést a postai szolgáltató kezdeményezésére - és a települési önkormányzat előzetes egyetértése alapján - a miniszter engedélyezi azzal a megkötéssel, hogy megszüntetett állandó postai szolgáltatóhely esetében a szolgáltatás helyreállítására a szolgáltató - önkormányzati kezdeményezésre - két éven belül köteles.

(4)[20] A miniszter az alapellátás biztosítása érdekében - ideiglenes intézkedésként - meghatározott időre (legfeljebb 2 évre) az arra alkalmas alapszolgáltatást végző szolgáltatót kötelezheti, hogy meghatározott településen alapellátást nyújtson. Koncessziós szolgáltató esetén a kötelezés feltétele, hogy a koncessziós pályázati kiírás és a szerződés tartalmazza az ideiglenes intézkedés lehetőségét. Az ilyen postai szolgáltató az alapszolgáltatást addig az időpontig köteles nyújtani, amíg más szolgáltató a koncessziós szerződés alapján a tevékenységet meg nem kezdi.

(5)[21] A szolgáltató a küldeményt vagy annak érkezését közlő értesítőt - a feladóval, illetve a címzettel történő eltérő megállapodás hiányában - a kézbesítőhivatalhoz történő érkezés napján kézbesíti.

Szolgáltatási tevékenységek

10. § (1) A postai szolgáltatás igénybevételére az e törvényben meghatározott feltételekkel bárki jogosult.

(2) A postai szolgáltató a szolgáltatásokról, nyitvatartási idejéről és szolgálati rendjéről a lakosságot - a helyben szokásos módon - tájékoztatja.

(3) A postai küldemények továbbításával kapcsolatos alapvető követelményeket, a postai szolgáltatások kötelező személyi és tárgyi feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

11. § (1) Rendkívüli állapot, szükséghelyzet idején, továbbá a postai szolgáltatás teljesítését megakadályozó, el nem hárítható rendkívüli körülmény esetén a Kormány, illetőleg felhatalmazása alapján a miniszter a postai szolgáltatásokat átmenetileg korlátozhatja, vagy szüneteltetheti. Ezt az intézkedést közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a postai szolgáltató ellen kártérítési vagy díjvisszatérítési követelést érvényesíteni nem lehet.

Hatósági engedély és ellenőrzés[22]

12. § (1)[23] A postai szolgáltatás hatósági engedély alapján végezhető.

(2)[24] A 4. § (4) bekezdésében említett postai alapszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet hatósági engedély nélkül végezheti tevékenységét.

12/A. §[25] (1) A postai hatósági feladatokat a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő egységes államigazgatási szerv látja el, amelynek központi szerve a Hírközlési Főfelügyelet, helyi szervei a területi hírközlési felügyeletek (a továbbiakban együtt: hatóság).

(2) A hatóság feladat- és hatáskörét, továbbá illetékességét a Kormány rendeletben* állapítja meg.[26]

13. § (1) Hatósági engedélyt az kaphat, aki[27]

a) a jogszabályban előírt képesítési követelményeknek megfelel;

b) rendelkezik a szolgáltatás ellátásához szükséges tárgyi, technikai feltételekkel;

c) üzletszabályzatát, általános szerződési feltételeit stb. (a továbbiakban: üzletszabályzat) jóváhagyásra bemutatja;

d) a kormányrendeletben meghatározott esetekben felelősségbiztosítási szerződést kötött, továbbá

e) alapszolgáltatás körébe tartozó tevékenység esetében érvényes koncessziós szerződéssel rendelkezik.

(2)[28] A postai szolgáltató általános szerződési feltételeit (a továbbiakban: üzletszabályzat) szolgáltatása megkezdését megelőzően legalább 45 nappal jóváhagyás céljából köteles megküldeni a Hírközlési Főfelügyelet részére. A Hírközlési Főfelügyelet - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség véleményének figyelembevételével - 30 napon belül határoz az üzletszabályzat jóváhagyásáról.

(3) A hatósági engedély egy vagy több szolgáltatás ellátására együttesen vagy külön-külön is kiadható.

(4)[29] A hatósági engedélyt a szolgáltatás helye szerint illetékes postai hatóság, országos, valamint háromnál több megyét magában foglaló régióra szóló koncessziós szolgáltatás esetén az országos illetékességgel rendelkező hatóság adja ki.

(5)[30] A szolgáltató tevékenységének megkezdését, szüneteltetését, illetve megszűnését a tervezett időpontot megelőzően legalább 30 nappal a székhelye szerint illetékes elsőfokú hatósághoz köteles bejelenteni.

(6)[31] A postai szolgáltató által végzett tevékenység engedélyezésének eljárási rendjét és díját a miniszter rendeletben állapítja meg.

(7)[32] A postai alapszolgáltatást végző szolgáltatók által díjlerovásra használt postai bérmentesítő gép, valamint értéklenyomat-készítő és -árusító gépi berendezés abban az esetben alkalmazható, ha annak megfelelőségét az arra feljogosított szervezet tanúsította. A berendezések engedélyezésének műszaki feltételeit és az eljárás rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg.

14. § (1)[33] A postai szolgáltatások végzését és minőségét az azt ellátó személyeknél és szervezeteknél a hatóság ellenőrzi.

(2)[34] A postai szolgáltatások megfelelősége ellenőrzésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3)[35] A jogosulatlanul nyújtott postai szolgáltatást végzőt a hatóság kötelezi

a) a szolgáltatás abbahagyására, vagy

b) a szolgáltatás utólagos engedélyezésére irányuló eljárás kezdeményezésére.

(4)[36] Ha a hatóság az ellenőrzése során az e törvényben, a jogszabályokban, a hatósági engedélyben, a koncessziós szerződésben, illetőleg a jóváhagyott üzletszabályzatban foglaltaktól eltérést észlel

a) a szolgáltatót - határidő kitűzésével - felhívja az eltérés megszüntetésére,

b) eredménytelen felhívás esetén intézkedik a hatósági engedély vagy jóváhagyás visszavonásáról, illetőleg javaslatot tesz a koncessziós szerződés felbontására,

c) a külön jogszabályban meghatározott szankciókkal él.

(5)[37] A hatóság az engedély visszavonásáról a cégbíróságot értesíti.

(6)[38] Ha a hatósági engedélyt a (4) bekezdés b) pontja alapján visszavonták, a jogerős visszavonó határozat keltétől számított 3 évig újabb szolgáltatási engedély nem adható ki.

Postai szolgáltatási szerződés

15. § (1)[39] A postai szolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató köteles a jogszabályoknak, a nemzeti szabványoknak és az üzletszabályzatnak megfelelő postai küldeményt felvenni, továbbítani és a címzett részére kézbesíteni. A szolgáltató a szerződés megkötését csak a (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben tagadhatja meg.

(2) A postai szolgáltató a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését, illetve teljesítését - amennyiben a megtagadásra vonatkozó ok a teljesítés során jut tudomására - köteles megtagadni, ha[40]

a) a szerződés teljesítése jogszabályba vagy nemzetközi megállapodásba ütközik;

b) a küldemény tartalma az életet, az egészséget, a testi épséget vagy az emberi környezetet nyilvánvalóan sérti vagy veszélyezteti;

c) a feltételesen továbbítható küldeményekre vonatkozó előírásoknak a küldemény nem felel meg.

(3)[41] A (2) bekezdésben említett küldeményeket, illetve azok feladási feltételeit a szolgáltató üzletszabályzatában határozza meg, és gondoskodik annak közzétételéről.

(4) A szolgáltató megtagadhatja a szerződés megkötését, ha

a) a szolgáltatás teljesítését, a 11. § alapján szüneteltetik, vagy azt korlátozzák;

b) a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges forgalmi feltételek - tevékenységi körén kívül álló okból - nem állnak rendelkezésre.

(5) A külföldre szóló küldemény felvételekor a szolgáltató köteles a feladó figyelmét felhívni, ha a küldemény tartalma a címzett helye szerinti, és a kezelésben részt vevő ország jogszabálya szerint behozatali tilalom vagy korlátozás alá esik.

16. § (1) A szerződés a küldemény felvételével (átvételével) vagy a szolgáltatás elvállalásával jön létre.

(2) A küldemény felvételének minősül, annak a szolgáltató által rendszeresített levélszekrényben vagy más e célra szolgáló berendezésben való elhelyezése is.

(3)[42] A könyvelt küldemények körét a törvény mellékletének 16. pontja tartalmazza. A könyvelt küldemények felvétele a küldeménynek a szolgáltató általi átvételével és az átvétel írásbeli elismerésével jön létre.

(4) A levél és a postacsomag értéknyilvánítással is feladatható. Az értéknyilvánítás belföldi forgalomban korlátlan, külföldi forgalomban az érdekelt ország által meghatározott - és az üzletszabályzatban közzétett - értékhatárt nem haladhatja meg.

(5) Pénzküldemény felvétele a pénznek a szolgáltató által történő átvételével és a befizetési lap azt tanúsító feladóvevény részének kiadásával jön létre. A befizetési lapnak a szolgáltatónál maradó része könyvelt küldeménynek minősül.

17. § (1) A postai szolgáltatásért járó díjat a küldemény felvételekor kell - az üzletszabályzatban foglaltak szerint - postabélyeggel vagy más igazolt módon leróni, illetőleg pénzben megfizetni. Az üzletszabályzatban meghatározott esetekben a díj a kézbesítéskor is megfizethető.

(2)[43] Az államhatalom, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szerveinek levélpostai küldeményei hivatalos iratként az e célra rendszeresített tértivevénnyel, könyvelt küldeményként adhatók fel, ha jogszabály alapján az irat átvétele olyan határidő számításának alapjául szolgál, amelynek megkezdődéséhez vagy lejártához a jogszabály jogkövetkezményt fűz.

(3) A szolgáltató a postai szolgáltatási szerződés nem teljesítése esetében - ideértve a küldemény elveszését is - köteles a fizetett díjat visszatéríteni. A közönséges levélpostai küldemény díját a szolgáltató ilyen esetben sem köteles visszafizetni.

18. § (1) A felvett küldeményeket a szolgáltató köteles biztonságosan továbbítani.

(2) A továbbítás útvonalát és - a légiposta kivételével - módját a szolgáltató választja meg.

19. § (1) A postai küldeményt - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a címzettnek a feladó által megjelölt helyen (a továbbiakban: cím) kell kézbesíteni. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: szervezet) részére címzett küldemény átvételére a szervezet képviselője jogosult.

(2) A magánszemély címzett, illetve az (1) bekezdésben említett képviselő postai küldemények átvételére másnak is adhat meghatalmazást.

(3) A szolgáltató a magánszemély részére címzett küldeményt - ha a feladó másként nem rendelkezik - helyettes átvevőnek vagy közvetett módon a (4) bekezdésben foglaltak szerint is kézbesítheti.

(4) A szolgáltató a küldeményt a címzett magánszemély helyett az adott címen működő

a) fegyveres szerv;

b) büntetésvégrehajtási és javító intézet;

c) egészségügyi, illetőleg szociális ellátást nyújtó intézet;

d) szálloda, diák- és munkásszálló, üdülő, továbbá

e) a c)-d) pontokban felsoroltakkal jogszabály alapján egy tekintet alá eső szervezet

erre meghatalmazott átvevőjének adja át kézbesítés végett (közvetett kézbesítés).

20. § (1) A feladó által megjelölt cím helyett a küldemény a szolgáltató hivatali helyiségében is kézbesíthető, ha

a) a feladó vagy a címzett úgy rendelkezett, vagy

b) kézbesítéskor a feladó által megjelölt címen átvételre jogosult személy nem tartózkodott, vagy

c) a házhoz kézbesítést nem rendszeresítették, illetve az valamely küldeményfajtára vonatkozóan, érték- és összeghatártól függően korlátozott.

(2) A nem könyvelt küldemény a megjelölt cím helyén felszerelt egyéni vagy csoportos levélszekrénybe is kézbesíthető.

(3) Ajánlott levélpostai küldemény levélszekrény útján akkor kézbesíthető, ha az első kézbesítési kísérlet eredménytelen volt, a címzett részére a küldemény érkezéséről a szolgáltató értesítést hagyott hátra és az abban megjelölt időpontban a kézbesítés ismételten sikertelen volt.

(4) A küldemények kézbesítésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

21. § (1) Kézbesíthetetlennek minősül az a küldemény, amelyet

a) a szolgáltatón kívül álló okból a címzettnek kézbesíteni, és a feladónak visszakézbesíteni nem lehet, vagy

b) terhelő díjat a feladó - vagy a címzett - nem fizette meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a szolgáltató a küldeményt a feladástól számított egy évig köteles őrizni a Polgári Törvénykönyv felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint.

(3) Ha a megőrzés időtartama alatt a kézbesítésre vagy a visszakézbesítésre nincs lehetőség, a szolgáltató egy év elteltével

a) a küldeményt értékesíti és az ebből származó - a díja, valamint a költségei levonásán felüli - összeget az állam javára befizeti;

b) pénzküldemény esetében az állam javára befizeti;

c) a küldeményben elhelyezett okiratot kiállítójának visszaküldi;

d) a nem értékesíthető küldeményt megsemmisíti.

22. § (1) A szolgáltató a külföldről érkező, valamint a külföldre küldött és előzetes vámeljárás alá nem vont vámköteles küldeményt vámellenőrzésre - a meghatalmazottja jelenlétében - a vámhatóság részére bemutatja.

(2) A külföldről érkező küldeményt a szolgáltató - jogszabály rendelkezése alapján, vagy a címzett kérésére - a kijelölt vámhivatalhoz továbbítja és erről a címzettet értesíti.

(3) A szolgáltató a nem vámkezelhető küldeményt - kivéve, ha a feladó vagy a vámjogszabályok másként rendelkeznek - visszairányítja a feladónak.

Felelősség a postai szolgáltatási szerződés teljesítéséért

23. § (1) A szolgáltató a postai szolgáltatási szerződés teljesítéséért - ideértve a küldemény sérülését, tartalomhiányát és elveszését is - az e törvényben meghatározott kivételekkel a Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti felelősséggel tartozik. Nemzetközi forgalomban a nemzetközi szerződések szabályai az irányadók.

(2) Postautalvány-szolgáltatás keretében teljesített be- és kifizetésekkel kapcsolatban a szolgáltató felelőssége az okirattal bizonyíthatóan el nem számolt összeg erejéig terjed.

(3) A szolgáltató tevékenységi körében az üzletszabályzatában, vagy külön szerződési kikötéssel a jogszabályban foglaltaknál szigorúbb felelősségi szabályokat vállalhat.

(4) A szolgáltató a postai szolgáltatási szerződésen kívül okozott kárért, valamint a szándékosan, súlyos gondatlansággal és bűncselekménnyel okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

24. § (1) Nem felel a szolgáltató a postai szolgáltatások körében

a) a közönséges levélpostai küldemény téves kézbesítéséből, elvesztéséből, sérüléséből vagy megsemmisüléséből eredő kárért;

b)[44] a szolgáltatás késedelmes teljesítéséből eredő kárért, kivéve a "Gyorsan romló" különszolgáltatással feladott postacsomagban keletkezett értékcsökkenést;

c) ha a kárt a küldemény belső tulajdonsága, a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága, vagy elégtelen címzés okozta;

d) ha a kár a szolgáltató működési körén kívül álló elháríthatatlan okból keletkezett.

(2) Közvetett kézbesítés esetén a szolgáltató felelőssége a küldemény átadásával az átvevőre száll át. Az átvevő a címzettel szemben a polgári jog általános szabályai szerint felel.

A kártérítés mértéke

25. § (1) A szolgáltató csak a küldeményben beállott értékcsökkenést köteles megtéríteni a (2)-(5) bekezdés szerint.

(2) Kártérítési átalányt köteles a szolgáltató fizetni

a)[45] értéknyilvánítással feladott levél és postacsomag elveszése, megsemmisülése esetén;

b) a biztosított ajánlott levélpostai küldemény, továbbá az ajánlott levélpostai küldemény, távmásolat és postacsomag elveszése, megsemmisülése esetén.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott küldemények esetében a kártérítési átalány összege a feladó által közölt értéknyilvánításnak felel meg. Ugyancsak ez az összege a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott küldemények sérülése miatt fizetendő kártérítés felső határának.

(4) A kártérítési átalány mértéke

a) biztosított ajánlott küldemény esetén a biztosítási díjminimum százszorosa;

b) ajánlott küldemények esetén az "Ajánlott" különszolgáltatás díjának hússzorosa;

c) a távmásolat díjának kétszerese belföldi forgalomban;

d) a postacsomag súlydíjának húszszorosa.

(5) A (2) bekezdés b) pontjában felsorolt küldemények sérülése esetén fizetendő kártérítés mértékének felső határa a (4) bekezdésben meghatározott összegnek felel meg.

26. § (1) A szolgáltatóval szembeni kártérítési igény a 23. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével, a feladástól számított 15 naptól kezdődő egy év alatt elévül.

(2) A szolgáltató a szolgáltatási díjat a kézbesítéstől számított egy éven belül követelheti.

Titoktartás

27. § (1) A szolgáltató a postai szolgáltatási szerződés teljesítése során, vagy azzal összefüggésben tudomására jutott levéltitkot, magántitkot, üzleti és üzemi titkot köteles megtartani, valamint a személyes adatok titokban maradásáról gondoskodni.

(2) A titoktartási kötelezettség a szolgáltatót, tagját, alkalmazottját, továbbá bárkit, aki a postai szolgáltatással kapcsolatban magántitok, vagy személyes adatok birtokába jut, egyaránt terheli és megszegéséért a jogszabályok szerint felelősséggel tartozik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az alkalmazottat a munkaviszony, a tagot a tagsági viszony megszűnése után is terheli.

28. § (1) Titoktartási kötelezettség alapján a szolgáltató - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -

a) a zárt postai küldeményt nem bonthatja fel;

b) a nem zárt postai küldeményeket csak a felvételhez, továbbításhoz, illetőleg kézbesítéshez szükséges adatok megállapítása érdekében és mértékben tanulmányozhatja;

c) a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatot - a küldemény feladója, címzettje, illetve átvételre jogosultja kivételével - mással nem közölheti;

d) a küldeményt tartalmának megismerése céljából másnak át nem adhatja;

e) a feladó, a címzett és az átvételre jogosult kivételével a szolgáltatás teljesítéséről másnak tájékoztatást nem adhat.

(2) A szolgáltató a zárt postai küldeményt felbonthatja, ha

a) a küldeményt a címzés hiányosságai miatt nem lehet kézbesíteni (visszakézbesíteni) és a kézbesítéshez a címzett vagy a feladó címének megismerése szükséges;

b) a küldemény csomagolása, burkolata oly mértékben sérült, hogy tartalmának megóvása érdekében ez indokolt, és felbontás nélküli átcsomagolással ez nem oldható meg.

(3) A szolgáltató a postai küldeményt a vámhatóságnak a vonatkozó külön jogszabályban meghatározott feltételekkel köteles átadni.

(4) A küldemény felbontását legalább két főből álló bizottság végzi, annak megtörténtét és a teendő intézkedéseket jegyzőkönyvben rögzíti. Ha bizottság nem működtethető, a felbontás a helyi önkormányzat képviselőjének jelenlétében történhet. A felbontás tényét a küldeményre rá kell vezetni, és ha erre lehetőség van (a feladó neve és címe ismert) a felbontásról, a felbontás okáról a feladót értesíteni kell.

(5)[46] A postai küldemények lefoglalására, visszatartására és zár alá vételére a büntető-, valamint a szabálysértési eljárás, azon csomagküldemények esetében továbbá, amelyekről a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan valószínűsíthető, hogy adózás alól elvont jövedéki terméket tartalmaznak, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény szabályai az irányadóak.

(6)[47] A külön törvényben meghatározott engedély alapján a szolgáltató köteles a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazását lehetővé tenni.

Ingatlanhasználati jogok

29. § (1) A településrendezési és településfejlesztési tervekben a postai alapszolgáltatási célt szolgáló épületek és létesítmények elhelyezési lehetőségét biztosítani kell.

(2)[48] Postai alapszolgáltatást ellátó létesítmények, ezek berendezéseinek és tartozékainak elhelyezése céljából a szolgáltató jogosult az ingatlan időleges használatára (Ptk. 108. §), az ingatlanra az említett célból a szolgáltató javára szolgalmi vagy más használati jog is alapítható (Ptk. 171. §).

(3) A postai alapszolgáltatás céljait szolgáló postai berendezések közterületen való elhelyezése, továbbá az azok létesítése és javítása során szükséges területhasználat közterülethasználati és a területfelhasználási díját az illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete mérsékelheti, vagy elengedheti.

A postai tevékenység állami irányítása

30. § (1) A Kormány jóváhagyja a postai tevékenységek, szolgáltatások fejlesztésére kidolgozott országos programokat.

(2) A miniszter

a) a postai tevékenységek fejlesztésére koncepciókat és programokat dolgoz ki;

b) a kidolgozott koncepciók, programok alapján gondoskodik ezek megvalósításának szervezeti feltételeiről;

c) gondoskodik a postai alapszolgáltatások működtetéséről, a postai alapellátás biztosításáról;

d) gondoskodik a postai tevékenységek műszaki és forgalmi egységének biztosításáról;

e) szabványosítással, műszaki előírások útján, kutatási, fejlesztési tevékenységgel gondoskodik a postai szolgáltatások színvonalának javításáról,

f) irányítja a postai államigazgatási feladatok ellátását,

g) gondoskodik a 11. §-ban meghatározott intézkedések megtételéről.

h)[49] jóváhagyja az éves bélyegkibocsátási tervet.

(3) A nemzetközi postai szervezetekben a miniszter látja el a Magyar Állam képviseletét, illetőleg gondoskodik a képviselet ellátásáról.

31. § (1) A postai alapszolgáltatás [4. § (1) bekezdés] működtetését szolgáltatási színvonalának fenntartását és fejlesztését - szükség esetén - állami eszközökkel is biztosítani kell.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak érdekében köteles rendszeresen figyelemmel kísérni a postai alapszolgáltatások ellátásának helyzetét és annak biztosítása érdekében a Kormány részére javaslatokat tenni. Az éves állami költségvetés tárgyalásakor a miniszter indokolt esetben tájékoztatja az Országgyűlést, hogy a postai alapellátás feltételei rendelkezésre állnak-e és milyen intézkedések szükségesek.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

32. § (1)[50] A postakürt jelvény használatára kizárólag az állami postai szolgáltató jogosult.

(2) A postai alapszolgáltatást ellátó szervezet a dolgozói részére - a miniszter jóváhagyásával - formaruhát rendszeresíthet.

(3)[51]

(4) A törvény hatálybalépésével a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó postai tevékenységre kiadott engedély érvényét veszti. Ilyen tevékenység a továbbiakban csak pályázat kiírása és elnyerése alapján gyakorolható.

(5) A 9. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezést a törvény hatálybalépését követő, illetve az igényfelmerüléstől számított két éven belül, folyamatosan kell végrehajtani.

33. § A törvény hatálybalépéséről és a szükséges átmeneti rendelkezések megállapításáról külön törvény rendelkezik.

Melléklet az 1992. évi XLV. törvényhez

A törvényben alkalmazott fogalmak meghatározása

E törvény alkalmazásában:

1. Levél: közlést, továbbá - postai szolgáltatási szerződés alapján továbbítható - tárgyat tartalmazó, a nemzetközi előírásoknak, valamint a szabványnak megfelelő zárt postai küldemény, melynek[52]

tömege: belföldi forgalomban az 500 grammot, a postafiókra vagy "postán maradó"-ra címezve, valamint a nemzetközi forgalomban a 2000 grammot nem haladhatja meg;

mérete:

- a legkisebb 90×140 mm;

- a legnagyobb (hosszúságban, szélességben és vastagságban együttvéve) 900 mm, de a leghosszabb mérete 600 mm-nél nem lehet nagyobb;

- tekercsalakban a hosszúsága és az átmérő kétszerese együttvéve legalább 170 mm, legfeljebb 1040 mm; a hossza legalább 100 mm, legfeljebb 900 mm lehet.

Értéklevél: a 8. pont szerinti értéknyilvánítással feladott levél.

2. Levelezőlap: levelezőlap-kartonból előállított, kiugró vagy domború részt nem tartalmazó, téglalap alakú, nem zárt postai küldemény, melynek[53]

mérete:

- a legkisebb 90×140 mm;

- a legnagyobb 105×150 mm lehet.

A szabványtól eltérő méretű, alakú vagy anyagú levelezőlapot borítékban, levélként kell feladni.

Képes levelezőlap: olyan levelezőlap, amelynek egyik oldala képet, rajzot, a címoldal baloldali fele pedig közleményt tartalmaz.

3. Nyomtatvány: nyomdai úton vagy más sokszorosítási eljárással készített, meghatározott címzettnek szóló, kedvezményes díjú postai küldemény, amely nem személyes jellegű szöveget, képet vagy ábrát tartalmaz;[54]

tömege: belföldi és nemzetközi forgalomban egyaránt 2000 gramm, kivéve a könyvet tartalmazó küldeményt, amelynek tömege kizárólag a nemzetközi forgalomban legfeljebb 5000 gramm lehet;

mérete: az 1. pont szerinti levél méretével azonos.

4. Áruminta: kizárólag belföldi forgalomban eladásra szánt, termék ismertetésére szolgáló mintapéldány vagy annak egy részét tartalmazó, kedvezményes díjú küldemény, amelyet a címzettnek díjtalanul ajánlanak fel;[55]

tömege: legfeljebb 2000 gramm lehet;

mérete: az 1. pont szerinti levél méretével azonos.

5. Vakok írása: kizárólag a vakok használatára szolgáló, dombornyomású írásokat, véseteket, hangfelvételeket, különleges papírokat vagy mágneslemezeket és egyéb korszerű információhordozókat tartalmazó levélpostai küldemény;[56]

tömege: bel- és nemzetközi forgalomban egyaránt 7000 gramm lehet;

mérete: az 1. pont szerinti levél méretével azonos.

6. Kiscsomag: nemzetközi forgalomban feladható, valamint postai szolgáltatási szerződés alapján továbbítható közlést, tárgyat tartalmazó, a nemzetközi előírásoknak, valamint a vám- és devizajogszabályoknak megfelelő tartalmú, kedvezményes díjú levélpostai küldemény, melynek[57]

tömege: legfeljebb 2000 gramm lehet (az egyes országok korlátozásait a szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza);

mérete: az 1. pont szerinti levél méretével azonos.

7. Postacsomag: a nemzetközi csomagegyezménynek megfelelő, tárgyat tartalmazó, postai úton feladott zárt postai küldemény.[58]

8. Értéknyilvánítás: a feladó által a küldemény burkolatán, illetve kísérő okiratán feltüntetett, a tartalom pénzbeni értékét kifejező összegmegjelölés.

9. Értékcsomag: a 8. pont szerinti értéknyilvánítással feladott postacsomag.[59]

10. Távmásolat: papíron készült, írásról, ábráról, képről postai nyilvános távmásoló berendezés és távközlési hálózat útján továbbított, távirat módján kézbesített másolat.

11. Postautalvány: e célra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával történő rendelkezés pénzösszeg továbbítására és kifizetésére.

12. Postautalvány-szolgálat: befizetett készpénz továbbítása és címzett részére történő kifizetése vagy telepítése.

13. Postai pénzforgalmi közvetítő szolgáltatás: bankszámla javára történő befizetés elfogadása; bankszámla terhére postai kifizetés.

14. Postai értékcikk: az állami szolgáltató által kibocsátott és forgalomba hozott - díjlerovást szolgáló - bélyeg, továbbá postai szolgáltatás árát is magában foglaló értékes nyomtatvány.

15. Különszolgáltatás:

a) ajánlott: a szolgáltató a levélpostai küldemény átvételét - az áruminta kivételével - írásban elismeri, kézbesítését okiratilag kimutatja;[60]

b) biztosított ajánlott: kizárólag belföldi forgalomban feladható ajánlott küldemény, amelyet a szolgáltató a továbbítás során azonosító adataival nyilvántart, és átvételét a jogosult átvevő írásban elismeri;

c) tértivevény: a szolgáltató a könyvelt küldemény átvételét az erre szolgáló okiraton a jogosult átvevővel elismerteti, és az okiratot a feladónak visszaküldi;

d) légiposta: a szolgáltató a küldeményt - a nemzetközi szerződésekben foglalt feltételektől függően - légi úton továbbítja a címben megjelölt országba;

e) expressz: a szolgáltató a küldeményt, valamennyi más küldeményt megelőzően, soron kívül kézbesíti;

f) gyorsan romló: a feladó által ilyen tartalmúnak minősített postacsomag;

g) törékeny: a feladó nyilatkozata vagy a küldemény jellege, tartalma alapján a szolgáltató postacsomagot egyedi módon, megkülönböztetetten kezeli;

h) utánvétel: a postacsomag, az értéknyilvánítással feladott levél és csomag, valamint az ajánlott különszolgáltatással feladott levél feladójának olyan kikötése és igénye, melynek alapján a küldeményt a szolgáltató a küldeményre feljegyzett utánvételi összeg beszedése után kézbesíti, majd a beszedett összeget a küldemény feladója által kiállított bizonylattal részére visszajuttatja;

i) saját kezéhez: a feladó rendelkezése, mely szerint a címzett csak személyesen veheti át a küldeményt. A különszolgáltatás csak tértivevény különszolgáltatással együtt kérhető.

16. Könyvelt küldemény: az ajánlott és biztosított ajánlott különszolgáltatással felvett levélpostai küldemény, az értéknyilvánítással feladott levél és postacsomag, a távmásolat, a postautalvány, valamint a postacsomag.[61]

17. Csoportos levélszekrény: többlakásos lakóház kapualjában, lépcsőházában, vagy telek bejáratánál elhelyezett több, egyenként névvel megjelölt levélszekrény.

18. Támpontos csoportos kézbesítő levélszekrény: külterületen, a kézbesítési útvonalhoz igazodó központi fekvésű helyen, a szolgáltató által felszerelt - egyenként névvel megjelölt - levélszekrény.

19. Helyettes átvevő: olyan átvételre jogosult személy, aki a címzett küldeményeit meghatalmazás nélkül átveheti és jogai megegyeznek a címzettéivel.

20. Jogosult átvevő: a címzett, a meghatalmazott, valamint a helyettes átvevő.

21. Postai hálózat: a postai szolgáltatások ellátása érdekében kialakított postahivatalok és mozgószolgálatok műszaki és forgalmi kapcsolatainak összessége.

22. Postai hálózat működési egysége: a postai hálózat elemei közötti olyan összhang, mely a postaforgalom zavartalan együttműködését biztosítja.

23. Zárt postai küldemény: a tartalom jellegének, természetének és mennyiségének megfelelő burkolatba csomagolt olyan küldemény, melynek tartalmához a burkolat (csomagolás), illetve a lezárás nyilvánvaló megsértése nélkül hozzáférni nem lehet.

24. Forgalom által indokolt mérték [9. § (1) bekezdés]: ha a forgalmi bevételek legalább az üzemviteli kiadások költségét fedezik.

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1992. június 9-i ülésnapján fogadta el.

[2] Módosította az 1996. évi XLIX. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi XLIX. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1996.07.11.

[4] Módosította az 1996. évi XLIX. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[5] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi XLIX. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1996.07.11.

[6] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi XLIX. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1996.07.11.

[7] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[8] Beiktatta az 1996. évi XLIX. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[9] Számozását módosította az 1996. évi XLIX. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[10] Módosította a 2000. évi LXXXIX. törvény 2. §-a. Hatályos 2000.06.26.

[11] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 2. § -a. Hatályos 1996.07.11.

[12] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 3. § -a. Hatályos 1996.07.11.

[13] * Szabályozására lásd 133/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet

[14] Módosította az 1996. évi XLIX. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[15] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi XLIX. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1996.07.11.

[16] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[17] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[18] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[19] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[20] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[21] Számozását módosította az 1996. évi XLIX. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[22] Módosította az 1996. évi XLIX. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[23] Módosította az 1996. évi XLIX. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[24] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 6. §-a. Hatályos 1996.07.11.

[25] Beiktatta az 1996. évi XLIX. törvény 7. § -a. Hatályos 1996.07.11.

[26] * Szabályozására lásd 142/1993. (X. 13.) Korm. rendelet, 232/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet

[27] Módosította az 1996. évi XLIX. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[28] Megállapította az 1997. évi LXV. törvény 23. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.08.16.

[29] Módosította az 1996. évi XLIX. törvény 13. § (2) bekezdése, 15. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[30] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[31] Beiktatta az 1996. évi XLIX. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[32] Beiktatta az 1996. évi XLIX. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[33] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[34] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[35] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[36] Beiktatta az 1996. évi XLIX. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[37] Beiktatta az 1996. évi XLIX. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[38] Beiktatta az 1996. évi XLIX. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[39] Módosította az 1996. évi XLIX. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[40] Módosította az 1996. évi XLIX. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[41] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 10. § (3) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[42] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 11. § -a. Hatályos 1996.07.11.

[43] Módosította az 1995. évi LX. törvény 33. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.08.29.

[44] Módosította az 1996. évi XLIX. törvény 13. § (3) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[45] Módosította az 1996. évi XLIX. törvény 13. § (3) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[46] Megállapította a 2000. évi CXIII. törvény 277. § (7) bekezdése. Hatályos 2001.01.01.

[47] Megállapította az 1994. évi XXXIV. törvény 108. §-a. Hatályos 1994.10.01.

[48] Módosította az 1996. évi XLIX. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[49] Beiktatta az 1996. évi XLIX. törvény 12. § -a. Hatályos 1996.07.11.

[50] Módosította az 1996. évi XLIX. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[51] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi XLIX. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1996.07.11.

[52] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 14. §-a. Hatályos 1996.07.11.

[53] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 14. §-a. Hatályos 1996.07.11.

[54] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 14. §-a. Hatályos 1996.07.11.

[55] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 14. §-a. Hatályos 1996.07.11.

[56] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 14. §-a. Hatályos 1996.07.11.

[57] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 14. §-a. Hatályos 1996.07.11.

[58] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 14. §-a. Hatályos 1996.07.11.

[59] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 14. §-a. Hatályos 1996.07.11.

[60] Módosította az 1996. évi XLIX. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.07.11.

[61] Megállapította az 1996. évi XLIX. törvény 14. §-a. Hatályos 1996.07.11.

Tartalomjegyzék