BH 2015.7.188 Az öröklési szerződés örököse várományi jogát biztosítja az a rendelkezés, amely kizárja, hogy az örökhagyó az öröklési szerződéssel lekötött vagyonáról akár élők között, akár halál esetére rendelkezhessen. Az örökhagyó a szerződéses örökös javára szóló - halála esetére vonatkozó, vagyoni - rendelkezését nem vonhatja vissza végrendelettel. A szerződésben és utóbb végrendeletben is nevezett örökös a hagyatékot az öröklési szerződés alapján szerzi meg [1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 114. § (1) bek., 586. § (4) bek., 657. § (1) és (2) bek., 658. § (1) bek., 677. § (1) bek., PK 89. számú állásfoglalás c) pont].

Pertörténet:

Berettyóújfalui Járásbíróság P.20238/2013., Debreceni Törvényszék Pf.20269/2014/3., Kúria Pfv.21297/2014/4. (*BH 2015.7.188*)

***********

[1] Az alperes apai nagyanyja - a továbbiakban: örökhagyó - a felperes édesanyja volt. A felperes a szüleivel 1993. május 19. napján kötött öröklési szerződést, amelyben a tartás ellenében a szülők haláluk esetére úgy rendelkeztek, hogy minden vagyonukat az eltartó örökölje. A felperes édesapja 2002. május 28-án elhunyt, hagyatékát a felperes örökölte.

[2] 2006. február 8-án az örökhagyó és a jelen per alperese mint örökös között öröklési szerződés jött létre, amellyel az örökhagyó tartás fejében minden, halálakor meglévő ingó és ingatlanvagyonának örököséül az alperest nevezte meg. A szerződés tartalmazza, hogy perben áll lányával - jelen per felperesével -, mert az általa az apjával kötött öröklési szerződéssel megszerzett ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát perli házastársi vagyonközösség címén. Az örökhagyó kinyilatkoztatta azt is, hogy az öröklési szerződés egyben végrendelkezése is, halála esetére egyedüli örökösévé unokáját, az alperest jelöli meg minden, a halála időpontjában őt megillető ingatlan és ingó vagyonára.

[3] A jelen per felperese és az örökhagyó a közöttük folyamatban volt perben részegyezséget kötöttek, amelyben az 1993. évi öröklési szerződést megszüntették azzal, hogy semmilyen további jog és kötelezettség nem származik belőle, az örökhagyó nem kérte az általa nyújtott szolgáltatások ellenértékét.

[4] A bíróság a 2009. március 9. napján kelt jogerős ítéletével megállapította, hogy az említett ingatlan 2/5 tulajdoni hányadára az örökhagyó házastársi vagyonközösség jogcímén tulajdonjogot szerzett.

[5] Az örökhagyó 2009. június 3-án tett írásbeli végrendeletében ennek az ingatlannak a fentiek szerint megszerzett 2/5 tulajdoni hányadát unokájára, a jelen per alperesére hagyta azzal, hogy minden egyéb ingatlan- és ingó vagyonát teljes egészében szintén unokája örökölje. A végrendelet 3. pontjában az örökhagyó törvényes örökösét, leányát - a felperest - az öröklésből kitagadta.

[6] Az örökhagyó 2011. május 14-én elhunyt, hagyatékát a közjegyző ideiglenes hatállyal a jelen per alperesének mint végrendeleti örökösnek adta át.

[7] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a 2009. június 9. napján kelt végrendeletének kitagadásra vonatkozó rendelkezése érvénytelen, ezért kötelesrészre jogosult, kötelesrész címén megszerezte az örökhagyó tulajdonában álló ingatlan 9/100 tulajdoni illetőségét, továbbá 54 550 forint készpénz megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Hivatkozott arra, hogy a 2006. február 8-án az örökhagyó és az alperes mint örökös között létrejött öröklési szerződés "nem lépett hatályba", mivel a Ptk. 657. § (1) bekezdés II. fordulata szerint az ingatlanra az elidegenítési és terhelési tilalmat nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. Következésképpen a hagyaték átadásának a 2009. június 3-án kelt végrendelet alapján van helye, amely végrendeletben tett kitagadásra vonatkozó rendelkezés érvénytelen, így a kötelesrészre jogosult.

[8] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a 2006. február 8-án megkötött öröklési szerződés alakilag és tartalmilag is érvényes, az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgy a kötelesrész alapjának a kiszámításánál nem vehető figyelembe.

[9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[10] Az ítélete indokolásában idézte a Ptk. 657. § (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint az örökhagyó az öröklési szerződéssel érintett vagyonáról végintézkedést sem tehetett érvényesen, figyelemmel arra, hogy a 2006. február 8. napján az alperessel kötött öröklési szerződésben egész vagyonát lekötötte, amikor úgy rendelkezett, hogy valamennyi, a halála időpontjában őt megillető ingatlanvagyonát örökölje jelen per alperese. Rámutatott, hogy az öröklési szerződés érvényességét nem érinti az, hogy a szerződés esetleg olyan vagyontárgyra is vonatkozik, amely a szerződéskötéskor még nem állt az örökhagyó tulajdonában (BH 2008.215.).

[11] Ebből következő álláspontja szerint az örökhagyó halála pillanatában az örökhagyó hagyatékának tulajdonjogát az alperes megszerezte, így a végrendelet útján nem kerülhet sor a hagyatékból való részesedésre. Nem fogadta el a felperes hivatkozását, miszerint az öröklési szerződés azért nem vehető figyelembe a hagyaték átadásánál, mert elmaradt az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése. Kifejtette, hogy erre azért sem kerülhetett sor, mivel tételesen nem sorolták fel az öröklési szerződésben az örökhagyó tulajdonát képező ingatlanokat, másrészről az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének elmulasztása csak azzal a következménnyel járhat, hogy jóhiszeműen, ellenérték fejében szerző harmadik személy tulajdonjogot szerezhetett volna, erre azonban nem került sor.

[12] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokaira utalással - helybenhagyta.

[13] A fellebbezés kapcsán rámutatott, hogy az öröklési szerződéssel kapcsolatos elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a szerződés érvényességének nem feltétele.

[14] A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének keresete szerinti megváltoztatását, másodlagosan az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.

[15] Megítélése szerint a jogerős ítélet megalapozatlan, ezért jogszabálysértő, a Ptk. 657. § (1) bekezdésében foglaltakba ütközik. Változatlan érvelése szerint a hagyaték átadásáról a 2009. június 3-án kelt végrendelet alapján kell dönteni. Ezt a következőkkel indokolta: A Ptk. 657. § (1) bekezdés I. fordulata szerint az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Ugyanakkor a II. fordulata kimondja, hogy az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra - az örökhagyóval szerződő fél javára - az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A törvény ezen rendelkezése kötelező, konstitutív hatályú. Ebből következően jogszabályi rendelkezés alapján kötelező az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, amelyet a szerződés érvényességéhez teljesíteni kell. Adott esetben az öröklési szerződésnek a földhivatalhoz történő benyújtása elmaradt, az később feledésbe merült, mivel az örökhagyó végrendeletet kívánt tenni, ezért készült az ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt 2009. június 3-án kelt végrendelet. A bizonyítékok alátámasztották azt a tényt, hogy az örökhagyó végrendeletben kívánta rendezni a hagyaték sorsát. A Ptk. rendelkezései szerint, ha az örökhagyó újabb végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. Az öröklési szerződés tehát "nem lépett hatályba", ezért azt figyelembe venni nem lehet. A felülvizsgálati kérelemben részletesen kifejtett indokai szerint a végrendeleti öröklésre tekintettel a kötelesrész megilleti, mert a végrendeletben felsorolt kitagadási okok a Ptk. 663. §-ában foglaltak értelmében érvénytelenek, nem vált az öröklésre érdemtelenné.