EBD 2017.05.B13 Amennyiben a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e bűncselekmény tekintetében res iudicatát eredményez. Erre figyelemmel az olyan részcselekményt, amely a már elbírált bűncselekmény egységébe tartozik, azonban nem képezte a jogerős határozatban megállapított tényállás részét, nem lehet önállóan elbírálni; ilyenkor perújításnak lehet helye.
Ezért - a perújítás elkerülése érdekében - törekednie kell a bíróságnak a törvényi egységet alkotó részcselekmények egy eljárásban történő elbírálására, és ennek érdekében az ügyek egyesítésére [6/2009. BJE határozat; Be. 6. § (3) bek. d) pont, 72. § (2) bek., 408. § (1) bek. a/2. pont].
[1] A törvényszéken a 2014. május hó 23. napján érkezett vádirat alapján az I. rendű vádlott ellen 7 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdésébe ütköző és részben a (3) bekezdés, részben a (4) bekezdés szerint minősülő, részben folytatólagosan, részben bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntette, a 276. § szerinti, 3 rendbeli, folytatólagosan és részben bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és 3 rendbeli, a 289. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) és b) pontja szerint minősülő, részben bűnsegédként elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette; a II. rendű vádlott ellen 3 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdésébe ütköző és részben a (3) bekezdés, részben a (4) bekezdés szerint minősülő, részben folytatólagosan, részben bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntette, valamint a 276. § szerinti, 2 rendbeli, folytatólagosan és részben bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt már eljárás van folyamatban.
[2] A főügyészség a törvényszék előtt a 2016. november hó 16. napján érkezett újabb vádiratában az I. rendű vádlott ellen 4 rendbeli, a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és részben a (3) bekezdés a) pontja, részben az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő, részben bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás büntette, 2 rendbeli, a Btk. 345. §-ába ütköző, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége és 2 rendbeli, a Btk. 403. § (1) bekezdés a) és b) pontjába ütköző, folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette miatt; a II. rendű vádlott ellen pedig a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat.
[3] A törvényszék megvizsgálta az ügyek egyesítésének lehetőségét, és annak ellenére, hogy a korábban indult büntetőeljárásban a bizonyítási eljárás lényegében már befejeződött, megítélése szerint az adott ügyekben az egyesítés nem volt mellőzhető.
[4] A Be. 72. § (2) bekezdése értelmében azokat az ügyeket lehet egyesíteni, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára, vagy az eljárásban részt vevő személyekre tekintettel vagy egyéb okból célszerű.
[5] A vádlottak terhére rótt bűncselekmény lényege mindkét vádirat szerint adórövidítést célzó megtévesztő magatartás, amely a költségvetésnek vagyoni hátrányt eredményezett.
[6] A terheltek terhére rótt költségvetési csalás bűntette az azzal érintett adónemek, bevallási időszakok számától függetlenül törvényi egység; teljességgel közömbös, hogy a terheltek az elkövetési magatartást hány adójogviszonyban tanúsították.
[7] A törvényhozó deklarált célja a költségvetési csalás [Btk. 396. § (1) bek.] törvényi tényállásának megalkotásával az volt, hogy törvényi egységet képezzenek a különböző adónemek kapcsán elkövetett cselekmények, ezért valamennyi, a költségvetést károsító magatartást egy bűncselekmény tényállása alá vonta és a korábban külön bűncselekményként, illetőleg azonos bűncselekmény keretei között megállapított több- rendbeli bűncselekmény helyett egységként nyerjenek elbírálást az egymással akár összefüggő, akár össze nem függő magatartások.
[8] Költségvetési csalás esetén a vádemelés időpontja zárja le a törvényi egységet, ennélfogva az addig eltelt időszakban megvalósult valamennyi tényállásszerű cselekmény a törvényi egység körébe tartozik.
[9] Az adott ügyekben az ügyész adórövidítést célzó megtévesztő magatartás elkövetésével vádolja a vádlottakat, és mivel az utóbb benyújtott vádiratban a korábbi vádirat benyújtása (2014. május hó 23. napja) előtt megvalósított cselekményeket is vád tárgyává tett az ügyész, a költségvetést károsító bűncselekmények mind a két vádlott tekintetében bűncselekmény-egységként értékelhetőek.
[10] A bűncselekményegység pedig - legyen az akár természetes, akár törvényi egység - csak egy eljárásban bírálható el.
[11] Az újabb vád szerinti részcselekmények önálló elbírálásának nincs helye, ez ugyanis a többszöri eljárás tilalmába (ne bis in idem) ütközne, ellenben miattuk (az egyéb törvényi feltételek megléte esetén) perújításnak lehet helye (6/2009. BJE határozat).
[12] A bírósági eljárásokban a rendkívüli jogorvoslat, így a perújítás elkerülésére kell törekedni, ezért a törvényi egységet alkotó cselekményeket egy eljárásban kell elbírálni.
[13] A kifejtettekre tekintettel a törvényszék a Be. 72. § (2) bekezdésének alkalmazásával a vádlottak ellen költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyet a törvényszék előtt az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlottak ellen már folyamatban lévő ügyhöz egyesítette.
(Balassagyarmati Törvényszék 3. B. 213/2016/3.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Balassagyarmati Törvényszék, mint elsőfokú bíróság Balassagyarmaton, 2016. december hó 29. napján meghozta a következő
v é g z é s t :
A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a Balassagyarmati Törvényszéken a 3.B.213/2016. szám alatt indult büntető ügyet a Balassagyarmati Törvényszék 3.B.114/2014. számú ügyéhez e g y e s í t i .
A végzés ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye; a fellebbezést a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, a Balassagyarmati Törvényszéken lehet előterjeszteni.
I n d o k o l á s
A Nógrád Megyei Főügyészség a 2016. október hó 27. napján kelt – a Nógrád Megyei Bíróságon 2016. november hó 16. napján érkeztetett B.1814/2013/43.BTÖ. szám alatti – vádiratában
az I. rendű vádlott ellen
– 2 rendbeli, a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő, (a 2009-2010. adóévben általános forgalmi adóra és társasági adóra megvalósított) különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette;
– a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő, (2009. adóévben általános forgalmi adóra és társasági adóra megvalósított) bűnsegédként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette;
– 2 rendbeli, a Btk. 345. §-ába ütköző, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége és
– 2 rendbeli, a Btk. 403. § (1) bekezdés a) és b) pontjába ütköző, folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette miatt;
a II. rendű vádlott ellen pedig
- a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő, (a 2009. adóévben általános forgalmi adóra és társasági adóra megvalósított) bűnsegédként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat.
Ugyanakkor az I. rendű vádlott és a II. rendű vádlott ellen a Nógrád Megyei Főügyészség B.2062/2010/22. BTŐ. számú, a Balassagyarmati Törvényszéken 2014. május hó 23. napján érkeztetett vádirata alapján szintén költségvetést károsító gazdasági bűncselekmény miatt már folyik büntetőeljárás:
A Nógrád Megyei Főügyészség az utóbb említett számú vádiratában az I. rendű vádlott ellen
– az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Btk.) 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő és büntetendő, folytatólagosan elkövetett, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette (áfa adónem – 2007-2008. adóév);
– 2 rendbeli, a régi Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő és büntetendő, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette (társasági adó – 2007-2008. adóév);
– a régi Btk. 289. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) és b) pontja szerint minősülő és büntetendő folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette;
– a régi Btk. 276. §-ába ütköző és aszerint minősülő és büntetendő folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége;
– 4 rendbeli, a régi Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő és büntetendő, bűnsegédként és folytatólagosan elkövetett, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette (áfa és társasági adónem – 2007-2008. adóév);
– 2 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 289. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) és b) pontja szerint minősülő és büntetendő folytatólagosan és bűnsegédként elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette;
– 2 rendbeli, a régi Btk. 276. §-ába ütköző és aszerint minősülő és büntetendő, bűnsegédként és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével;
a II. rendű vádlottat
– a régi Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő és büntetendő folytatólagosan elkövetett, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette (áfa adónem – 2007. október hó 3. napjáig terjedő időszak);
– a régi Btk. 276. §-ába ütköző és aszerint minősülő és büntetendő folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége;
– a régi Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő és büntetendő bűnsegédként és folytatólagosan elkövetett, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette (áfa adónem – 2007. október hó 3. napjától a 2008. adóév);
– a régi Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő és büntetendő, bűnsegédként elkövetett, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette;
– a régi Btk. 276. §-ába ütköző és minősülő, bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádolta.
A Be. 265. § (1) bekezdésének alkalmazásával a törvényszék tárgyalás előkészítés keretében megvizsgálta a fenti ügyek egyesítésének lehetőségét.
A Be. 72. § (2) bekezdése értelmében ugyanis azokat az ügyeket lehet egyesíteni, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára, vagy az eljárásban résztvevő személyekre tekintettel vagy egyéb okból célszerű. Ugyanakkor a (3) bekezdés szerint, az ügyek egyesítését mellőzni kell, ha a terheltek nagy száma, vagy egyéb ok a felelősségnek ugyanabban az eljárásban történő elbírálását jelentősen nehezítené.
Megállapítható, hogy mindkét vádiratban az ügyész az I. rendű és a II. rendű vádlott ellen költségvetést károsító bűncselekmények miatt emelt vádat, a szóban forgó ügyek viszonylatában a személyi összefüggés fennáll, ugyanakkor a Nógrád Megyei Főügyészség B.2062/2010/22.BTÖ. számú vádirata alapján indult büntetőeljárásban bizonyítási eljárás lényegében már befejeződött.
A törvényszék megítélése szerint az adott ügyekben az egyesítés - személyi összefüggés - nem csupán lehetőség, hanem mérlegelést meg nem engedő törvényi kötelezettség.
Ezzel kapcsolatban a következőkre kell rámutatni:
Megvizsgálva a két eljárásban az I. rendű és a II. rendű vádlott cselekvőségét, megállapítható, hogy mindkét vádiratban a vádlottak terhére rótt bűncselekmény lényege adórövidítést célzó megtévesztő magatartás, amely a költségvetésnek vagyoni hátrányt eredményezett.
A terheltek terhére rótt költségvetési csalás bűntette az azzal érintett adónemek, bevallási időszakok számától függetlenül törvényi egység; teljességgel közömbös, hogy a terheltek az elkövetési magatartást hány adójogviszonyban tanúsították.
A törvényhozó deklarált célja a költségvetési csalás [Btk. 396. § (1) bekezdés] törvényi tényállásának kodifikációja során az volt, hogy törvényi egységet képezzen a különböző sértettek sérelmére elkövetett cselekmények között és olyan tényállást teremtsen, amellyel valamennyi, a költségvetést károsító magatartást egy bűncselekmény tényállása alá vonja és a korábban külön bűncselekményként, illetőleg azonos bűncselekmény keretei között megállapított több rendbeli bűncselekmény helyett egységként nyerjenek elbírálást az egymással akár összefüggő, akár össze nem függő magatartások.
Költségvetési csalás esetén a vádemelés időpontja zárja le a törvényi egységet, ennélfogva az addig eltelt időszakban megvalósult valamennyi tényállásszerű cselekmény a törvényi egység körébe tartozik. ( Büntetőjog II. HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2012. 693-694.oldal)
A kifejtetteket az adott ügyekre alkalmazva leszögezhető, az ügyész mindkét vádiratban adórövidítést célzó megtévesztő magatartás elkövetésével terhelte a vádlottakat. Minthogy a B.2062/2010/22. BTÖ. számú vádiratnak a törvényszéken történt előterjesztése (2014. május hó 23. napja) előtt megvalósított, költségvetési csalás megállapításának alapjául szolgáló cselekményeket is vád tárgyává tett az ügyész a B.1814/2013/43.BTÖ. számú vádiratában, a költségvetést károsító bűncselekmények mind a két vádlott tekintetében bűncselekmény-egységként értékelendők. A bűncselekmény-egység pedig – legyen az akár természetes, akár törvényi egység – csak egy eljárásban bírálható el.
Az újabb vád alapján a bűncselekmények részcselekmények önálló elbírálásának nincs helye, ez ugyanis a többszöri eljárás tilalmába (ne bis in idem) ütközne, ellenben miattuk (az egyéb törvényi feltételek megléte esetén) perújításnak lehet helye (6/2009. BJE határozat).
Amint azt a Kúria Bhar.III.915/2014/2.számú végzésében kifejtette:
anyagi jogi követelmény, miszerint a törvényi egységet alkotó egy bűncselekményt egy eljárásban kell elbírálni és a bírósági eljárásokban általában a rendkívüli jogorvoslat, így a perújítás elkerülésére kell törekedni.
A kifejtettekre tekintettel a törvényszék a Be. 72. § (2) bekezdésének alkalmazásával a rendelkező rész szerint határozott és a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a Balassagyarmati Törvényszéken a 3.B.213/2016.szám alatt indult büntetőügyet a Balassagyarmati Törvényszék 3.B.114/2014.számú ügyéhez egyesítette.
A végzés elleni fellebbezési lehetőséget a Be.347.§ (1) bekezdésének rendelkezése biztosítja.
Balassagyarmat, 2016. december hó 29. napján
Dr. Kovács István sk.
a tanács elnöke
Z á r a d é k:
A végzés 2017. február 9. napján jogerőre emelkedett.
Balassagyarmat, 2017. február 15.
Dr. Kovács István sk.
a tanács elnöke
(Balassagyarmati Törvényszék 3. B. 213/2016.)