A Fővárosi Törvényszék G.42808/2013/1. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 82. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 5. §, 11. §, 27. §, 33. §, 34. §, 41. §, 54. §, 55. §, 58. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Juhász Csaba

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

B II., Varsányi I. u. 40-44.

1535 Bp. Pf.: 887.

9.G.42.808/2013/24.

A Fővárosi Törvényszék a Dr. Litresits András Ügyvédi Iroda (címe - ügyintéző: dr. Litresits András ügyvéd) által képviselt I. rendű felperes neve (I. r. felperes címe) I. r. és II. rendű felperes neve (II. r. felperes címe) II. r. felpereseknek, a Kővári Tercsák Salans FMC SNR Denton Europe Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t.

A bíróság a keresetet elutasítja és egyetemlegesen kötelezi a felpereseket, hogy tizenöt napon belül fizessenek meg az alperesnek 1.270.000,- (Egymillió-kétszázhetvenezer) forint perköltséget.

A bíróság egyetemlegesen kötelezi a felpereseket, hogy az államnak külön felhívásra fizessenek meg 1.464.000,- (Egymillió-négyszázhatvannégyezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A választottbírósági eljárás felperese a 2008. április 4-én megkötött üzletrész adásvételi szerződéssel vásárolta meg a választottbírósági eljárás alpereseitől a P. Kft. üzletrészeit. A vételár fizetési kötelezettségét a választottbírósági eljárás felperese a szerződéssel összhangban teljesítette. Meghatározott feltétel bekövetkeztekor a választottbírósági eljárás alperesei visszafizetési kötelezettség teljesítésével tartozhattak a velük szerződő fél javára. Az adásvételi szerződéssel vegyesen a felek a választottbírósági szerződésükkel megállapodtak abban, hogy az adásvételi szerződésből származó jogvitáik elbírálására jogosult a "Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság" (továbbiakban: választottbíróság) lehetett. Rendelkeztek a felek az állandó választottbíróság eljárási szabályzatának alkalmazásáról és az eljárás nyelvéről.

Miután a felek között jogvita alakult ki a visszafizetési kötelezettség teljesítését érintően, a 2012. február 17-én benyújtott keresetlevelében írtak szerint indított keresetet a választottbíróság előtt az adásvételi szerződés vevője. A visszafizetési kötelezettség teljesítésének követelését jelentő jogát érvényesítve a marasztalási kérelmével 255.000.000,- forint pénztartozás teljesítésére és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket mint egyetemleges kötelezetteket.

A felek a választottbíráikat kijelölték, a választottbírói tanács megalakult. A választottbírósági eljárás alperesei a védekezés alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait előzetesen meghatározták, benyújtva azokat az okiratokat, amelyeknek tartalmára bizonyítékként hivatkoztak. Vitatták, hogy a szerződésben írt feltétel bekövetkeztére vagy meghiúsulására jogot alapíthatna a velük szerződő fél, ha nyilvánvalóan felróhatóan maga idézte elő azt. E felek az okiratok mellett tanúk vallomását jelölték meg bizonyítási eszközként. Vitatták az érvényesített jog megnyíltát, a jog érvényesíthetőségét és értékét meghatározó tényállításokat is.

A választottbíróság a tárgyalást a 2012. december 12-i határnapon megnyitotta. A feleknek az eljáró tanács összetételével kapcsolatban kifogásuk nem volt. Képviselőik útján részben az érvényesített jog, részben a védekezés alapjául szolgáló tények és bizonyítékaik előadására tényállításaikat megtették. A kihirdetett végzésével a választottbíróság a tárgyalást elhalasztotta, figyelembe véve, hogy az eljárásának alperesei viszontkeresetet kívántak indítani. Ennek megfelelően kötelezte az eljárás alpereseit nyilatkozattételre és eljárási kötelezettség teljesítésére.

A választottbírósági eljárás alperesei úgy indítottak viszontkeresetet a velük szerződő féllel szemben, ahogy elsődlegesen a kötelemszegéssel okozott kár megtérítésének követelését jelentő jogot érvényesítettek volna, így igényelve 290.000.000,- forint kár megtérítését. Másodlagos jogállításukkal hivatkoztak arra, hogy az üzletrész adásvételi szerződés megnevezett pontját a jognyilatkozatukkal részben érvénytelenné tehették az állított megtámadási ok miatt. Megtámadási okként nevesítették a választottbírósági eljárás felperesének megtévesztő magatartását. Ezen túl hivatkoztak arra, hogy a visszafizetési kötelezettség teljesítése az eljárás felperesének felróhatóan egyébként is lehetetlenült.

Az indított viszontkeresettel szembeni védekezésével vitatta az eljárás felperese, hogy az ellenérdekű feleket kártérítés követelésének joga illetné meg. Vitatta, hogy részben érvénytelen lenne a felek szerződése. Kifogásolta, hogy a megtámadási határidők elteltek, ezért a vele szemben jogosultként fellépők a megtámadási nyilatkozattal érvénytelenséget elő nem idézhettek.

A választottbíróság a 2012. december 4-i határnapon a tárgyalást folytatta, a felek a képviselőik útján nyilatkozataikat megtehették. A választottbíróság a tárgyalást úgy halasztotta el, ahogy eljárásának felperesét kötelezte további nyilatkozattételre, így adott lehetőséget a félnek további bizonyítási eszközök megjelölésére.

A felek korábbi nyilatkozataikat részben megismételték. Az eljárás alperesei a tanúk kihallgatására tett indítványaikat fenntartották. A választottbíróság a 2013. április 8-i határnapon ennek megfelelően folytatta a tárgyalást. A felek előadását követően kihirdetett végzésével a választottbírói tanács a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította és a tárgyalást berekesztette.

A 2013. április 26-án meghozott ítéletével (...) a választottbíróság egyetemlegesen kötelezte az eljárásának alpereseit 255.000.000,- forint és 2011. szeptember 1-től járó késedelmi kamata megfizetésére. Az ítélet egyúttal az eljárás alpereseinek viszontkeresetét elutasította. Az eljárás díját a kereseti követelésre 9.624.170,- forintban, a viszontkeresetre 10.015.040,- forintban állapította meg, eszerint kötelezte az eljárásának alpereseit, hogy az ellenérdekű félnek 9.624.170,- forintot fizessenek meg. A viszontkereset eljárási díját az eljárás alperesei viselték. A választottbíróság előtt keresetet indító fél ügyvédi munkadíj-költségét az ítélet 7.650.000,- forint + áfa összegben állapította meg, ennek megfizetésére egyetemlegesen kötelezte az eljárás alpereseit.

A döntés indokolása szerint a választottbírói hatáskört megalapította az üzletrész adásvételi szerződéssel vegyesen megkötött választottbírósági szerződés. Az indított és előadott keresettel érvényesített jogot a jogvitát elbíráló a 2008. április 4-i adásvételi szerződés rendelkezéseit értelmezve ítélte meg. Egyértelműnek tekintette a jogvitát elbíráló a visszafizetési kötelezettség esedékességét meghatározó feltételt. A teljesített bizonyítási kötelezettségek eredményét értékelve nem tudta való tényként azt megállapítani, hogy az eljárás alpereseivel szerződő fél felróható magatartása eredményezte volna a feltétel bekövetkeztét. A felajánlott bizonyítási indítványokat nem tekintette alkalmasnak az állított tény igazolására. A választottbíróság mellőzte tanúk kihallgatását, "mivel azok olyan tényeket nem igazolhattak volna, amik a szerződés egyértelmű rendelkezéseivel szemben más következtetésre vezethettek volna". Nem tartotta indokoltnak a választottbírói döntés az iratkiadásra irányuló igény teljesítéséig a tárgyalás felfüggesztését. A követelés összegét aszerint ítélte meg a jogvitát elbíráló, hogy az eljárás alperesei erre részletes előadást nem tettek, viszont "a felperes keresetében írtak, valamint a szerződés rendelkezései szerint aggálytalan állapíthatta meg, hogy a felperes keresete összegszerűségében is megalapozott". A bizonyítási eljárás eredményeként nem tudott való tényként elfogadhatóan olyan kötelezettséget az eljárás felperesének terhére megállapítani a választottbíróság, amelynek megszegésével összefüggésben a kártérítés követelése teljesítendő lett volna. Kötelemszegés és jogellenes magatartás hiányában az eljárás felperese kárfelelőséggel nem tartozhatott. A kiadott megtámadási nyilatkozatot a döntés szerint az eljárás alperesei a megtámadási határidő elteltével közölték volna. A megtámadási jog megnyílhatott a választottbírói mérlegelés szerint már 2011. augusztus 31-én. A megtámadási nyilatkozatot a viszontkeresettel elkésetten, 2012. október 2-án terjesztették elő. A pernyertes fél ügyvédi munkadíj-költségét az elvégzett munkát és az ügy bonyolultságát egyaránt figyelembe véve határozta meg az ítélet.