BH 2003.4.164 Apportálás esetén az ingatlannal való rendelkezés joga széljegy alapján akkor állapítható meg, ha annak a jogalanynak a tulajdonjoga, akitől a széljeggyel rendelkező apportőr a tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó igényét származtatja, már bejegyzésre került [Ptk. 117. § (2) bek., 1997. évi CXLIV. tv (Gt.) 9. § (2) bek., 11. § d) pont, 12. § (1) bek., 123. § (2) bek. a) pont, 124. § (2) és (3) bek., 164. §, 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 12. § (1) bek. g) pont, 23. § (1) bek., 41. § (1) bek., melléklet I.3.].

A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság 2000. november 20-án kelt ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság 2000. május 2-án kelt ítéletét, amellyel a felperesnek az alperessel szemben előterjesztett keresetét elutasította, és kötelezte a felperest az alperesnél felmerült perköltség megfizetésére.

A jogerős ítélet szerint az alperes 1998. december 30-án határozott a törzstőkéjének 80 500 000 Ft-tal történő felemeléséről, amelynek tárgya volt a b.-i 177699 helyrajzi számú, B., Baross u. 118/b. szám alatti ingatlan tulajdonjoga. A változás bejegyzésére irányuló cégeljárásban az alperes csatolta az ingatlan hiteles tulajdonilap-másolatát. Ezzel igazolta az "ingatlannal való rendelkezés jogcímét" a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) mellékletének I.3. e) pontjában előírtaknak megfelelően. Az Ü. Kft. apportőr a tulajdonjogát attól a K. Kft.-től származtatta, amelyiknek a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban szintén nem szerepelt bejegyzett adatként, hanem mindkettőjük tulajdonjog bejegyzése iránti kérelme a tulajdoni lapon csak széljegyként szerepelt. A cégeljárásban csatolt tulajdoni lap másolata szerint az ingatlan tulajdonosa M. F. 4/15 és ifj. M. F. 11/15 illetőségben. A tulajdoni lap adatai nem tartalmaznak olyan bejegyzett vagy széljegyen nyilvántartott kérelmet, amely a széljegyen nyilvántartott, apportáló cég rendelkezési jogcímének megállapítását akadályozta volna. A változás bejegyzése iránti eljárásban az alperes csatolta a tulajdonosváltozás alapját adó szerződést is, amely miatt a Ctv. 23. §-ának (1) bekezdése szerinti további okiratok csatolására már nem volt szükség. Megalapozatlannak ítélte a Legfelsőbb Bíróság Cgf.VII.33.702/1998/4. számú eseti döntésén is alapuló azt a felperesi hivatkozást, hogy az ingatlan tulajdonjogával való rendelkezési jogosultság csak akkor lenne megállapítható, ha az ingatlant az apportőr az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostól szerezte volna. A cégbíróság nem lépi túl hatáskörét, ha széljegy esetén további okiratok csatolását tartja szükségesnek. A cégbíróság ugyanis a Ctv. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a bejegyzési eljárásban a Ctv. mellékletében meghatározott további okiratok csatolását rendelheti el, azonban erre a változás bejegyzése iránti eljárásban nem volt szükség. A cégbíróságnak nincs lehetősége a Ctv. mellékletében előírt, a bejegyzéshez szükséges okiratok megfelelőségének vizsgálatakor a rendelkezés kiterjesztő vagy szűkítő értelmezésére. Mindezekből következik, hogy a cégbíróság 1999. április 26-án kelt végzése, amellyel az alperes törzstőke-felemelésének cégbejegyzését elrendelte, nem jogszabálysértő.

Az elsőfokú peres eljárás folyamatban léte alatt, 1999. október 31-én a fölhivatal az alperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte.

A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítéletét kizárólag a Ctv. 23. §-ának (1) bekezdésére és a Ctv. mellékletének I.3.e) pontjára alapította. Ezzel kizárta a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 11. § d) pont, 123. § (2) bekezdés a) pont, 124. § (2) és (3) bekezdés, 9. § (2) bekezdés alkalmazásával a Ptk.-ban foglalt kötelező szabályok alkalmazását, a Ctv. 12. § (1) bekezdése g) pontjának alkalmazását, és emellett a Ctv. mellékletének I.3.e) pontját kiterjesztően értelmezte. A Ctv. mellékletének I.3.e) pontja az apportőr ingatlan feletti rendelkezési joga meglétének igazolását írja elő legalább széljegy formájában. Ez a jogszabály az apportőrön kívül más személyre vonatkozóan nem tartalmaz és nem is tartalmazhat rendelkezést. Ebből az következik, hogy a I.3.e) pontja jogértelmezéssel nem terjeszthető ki az apportőr előtt széljegyzett más tulajdonosok rendelkezési jogára, az apportőr előtti tulajdonosok tulajdonjogának érvényes fennállását széljegy mellett nem lehet vélelmezni. A kötelmi jogviszony érvényességének vizsgálata nélkül nem állapítható meg a tulajdonjog átruházásának érvényessége, ebből következően apportálás esetén az ingatlan forgalomképessége és végrehajthatósága. A cégbírósági eljárásban nem volt megállapítható, hogy idős M. F. és ifj. M. F. mint ingatlan-nyilvántartásban szereplő tulajdonosok és a K. Kft. között létrejött szerződés az ingatlannak milyen hányadára vonatkozott, egyebekben a K. Kft. tulajdonszerzését előzetes kérdésként a cégbíróság nem is vizsgálhatja. Okirat hiányában az sem állapítható meg, hogy a szerződés tartalmazott-e a tulajdonjog átruházását korlátozó vagy kizáró rendelkezést. A felperes az előbbieken kívül a jogerős ítéletben kifogásolta a felperes másodfokú perköltség megfizetésére való kötelezését is. Arra hivatkozott, hogy a Pp. 78. §-ának (3) bekezdése szerint ha a bíróság az ügyész keresetét elutasítja, a perköltség megfizetésére az államot kell kötelezni.

Az alperes az ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem alaptalanságára tekintettel a jogerős ítélet hatályában fenntartását, és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a széljegyként feltüntetett tulajdonos tulajdonosnak tekintendő, mivel az a közhitelesség elvén alapuló ingatlan-nyilvántartásban tényként szerepel. Azzal, hogy a jogerős ítélet a Ctv. 23. §-ának (1) bekezdésére és a Ctv. mellékletének I.3.e) pontjára hivatkozott, nem zárja ki további jogszabályi rendelkezések alkalmazását. Az Ü. Kft.-nek kötelmi jogcíme van az őt megelőző tulajdonossal szemben.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.

A Ctv. mellékletének I.3.e) pontja előírja, hogy ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a cégbejegyzési kérelemhez mellékelni kell az ingatlan - 3 hónapnál nem régebbi - tulajdoni lapját, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható.