BH 2000.11.515 Földhivatali eljárásban a jelzálogjog törlése egyoldalú zálogkötelezetti nyilatkozat alapján nem lehetséges [1972. évi 31. tvr. 6. § (2) bek., 9. § (1) bek., 14. § (1)-(2) bek., 30. § (1) bek. b) pont, 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 8. § f) pont, 73. § (1) bek.].

Az M. Kereskedelmi Részvénytársaság - mint hitelfelvevő - és az M. Hitelbank között 1993. február 11-én létrejött jelzálogszerződés szerint a hitelfelvevőt 8 millió forint banktartozás terhelte, amelynek biztosítására a kezelésében álló ingatlanokon a szerződést kötő felek jelzálogjogot alapítottak.

A földhivatal az 1993. május 13-án kelt határozatával a perbeli ingatlanokra a jelzálogjogot 8 millió forint és járulékai erejéig az M. Hitelbank Rt. javára bejegyezte. Ezen ingatlanokra a felperes 1993. november 22-én - mint vevő - adásvételi szerződést kötött, amely tartalmazza, hogy a szerződés aláírásának időpontjában az ingatlanon az M. Hitelbank Rt. javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom van érvényben.

Az M. Hitelbank Rt.-nek az M. Rt.-vel szemben fennálló teljes követelését az R. Befektető és Vagyonkezelő Kft. az 1995. szeptember 26-án kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta. Az M. Hitelbank Rt. az 1995. szeptember 26-án kelt megállapodásban hozzájárult, hogy a perbeli ingatlanokon 8 millió forint és járulékai erejéig fennálló jelzálogjog az R. Kft. javára változatlan tartalommal és sorrendben bejegyzésre kerüljön. A bejegyzés iránti kérelmet az R. Kft. 1996. február 15-én az illetékes földhivatalhoz benyújtotta.

A felperes 1996. május 8-án ugyanezen földhivatalhoz benyújtott kérelmében az R. Kft. bejegyzési kérelmének elutasítását és az M. Hitelbank Rt. javára bejegyzett jelzálogjog törlését kérte, előadva, hogy - álláspontja szerint - a bejegyzés alapjául szolgáló jelzálogszerződés semmis, az M. Hitelbank Rt.-nek jelzálogjoga nincs, így azt tőle az R. Kft. sem szerezhette meg. Hivatkozott a felperes arra is, hogy a jelzálogjog alapjául szolgáló követelést kiegyenlítette, így az azt biztosító jelzálogjog is megszűnt.

A körzeti földhivatal az 1996. november 7-én kelt határozatával a felperes jelzálogjog törlése iránti kérelmét elutasította, és a perbeli ingatlanokra az R. Kft. javára az egyetemes jelzálogjogot bejegyezte.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, megállapítva, hogy a becsatolt engedményezési szerződés megfelelt az irányadó jogszabályi követelményeknek, ugyanakkor a törlés alapjául a felperes egyoldalú kérelme nem elégséges, a jelzálogjog érvénytelenségére vonatkozó egyoldalú kifogást pedig földhivatali eljárásban nem lehet érvényesíteni.

A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását és az ingatlanokat terhelő jelzálogjog törlését, a tehermentes megjelölés feltüntetését kérte. Korábban tett előadásait fenntartva hivatkozott arra is, hogy a jelzálogjoggal biztosított kölcsöntartozás már 1993-ban megszűnt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában foglaltak szerint a körzeti földhivatalnak jogszabályi kötelezettsége volt a kérelem alapján a változás bejegyzése, mert az annak alapjául szolgáló engedményezési szerződés az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (a továbbiakban: Iny. tvr. ) végrehajtására kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Iny. vhr.) 76-77. §-aiban foglaltaknak mindenben megfelelt. Megállapította az elsőfokú bíróság azt is, hogy a földhivatal helyesen járt el, amikor a felperes jelzálogjog törlése iránti kérelmét elutasította, mert az Iny. tvr. 15. §-a jog törlésének bejegyzéséhez az annak megszűnését igazoló közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat rendelkezésre állását kívánja meg, a felperes azonban ilyet kérelméhez nem csatolt. Külön is rámutatott az elsőfokú bíróság arra, hogy a perbeli ingatlanokat terhelő, 1993-ban bejegyzett jelzálogjog törlésével kapcsolatos igény külön polgári perben érvényesíthető.