BH 2005.11.409 Forgalomképtelen önkormányzati vagyonról képviselő-testületi határozattal rendelkezni nem lehet [1990. évi LXV. tv. 79. §].

A jogerős ítéletet hozó megyei bíróság által megállapított irányadó tényállás szerint a k.-i ingatlanokat érintően a földhivatal által záradékolt változási vázrajz felhasználásával az építési hatóság az I. r. beavatkozó kérelmére telekalakítási engedélyt adott, mely még 2003 novemberében jogerőre emelkedett. Az alperes képviselőjeként eljáró polgármester a telekalakításhoz a tulajdonosi hozzájárulást megadta. 2004. január 28-án az ingatlanok tulajdonostársai a telekhatár-rendezésről szóló megállapodást is aláírták. Ezt követően, a 2004. március 3-án tartott alperesi közgyűlésen, az alperes a 95/2004. (III. 3.) KH számú határozatával felhatalmazta a polgármestert a határozat mellékletét képező telekhatár-rendezésre vonatkozó megállapodás aláírására. A felperes erre a határozatra törvényességi észrevételt tett, melyben kifogásolta, hogy az alperes a forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó ingatlanokra lényegében csereszerződést kötött a telekalakítással. E döntés megtételére az alperes nem volt jogosult, mert a forgalomképtelen ingatlan e jellegét mindaddig megtartja, ameddig a forgalomképtelenséget előíró törvényt nem módosítják, illetve az ingatlan jellege településrendezési estközök alkalmazása révén meg nem változik. A változtatást csak szabályozási terv jogszabályban való elfogadásával lehetett volna megvalósítani, míg jelen ügyben a kívánt célt önkormányzati határozat hozatalával tartotta az alperes elérhetőnek. Az alperes az észrevételt elutasítva hatályában fenntartotta az eredeti döntését.

A felperes keresetében az alperes közgyűlésének említett számú határozata hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a forgalomképtelen törzsvagyonként nyilvántartott ingatlanokat illetően nem lehetett volna önkormányzati határozattal a telekhatár-rendezést megvalósítani. A telekhatár-rendezéshez szükséges egyes ingatlanrészek cseréje a forgalomképtelenség sérelmével járt, ezért jogszabályt sértett.

A jogerős ítéletet hozó megyei bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a felperesnek - az alperes ellenkérelmével szemben - volt az ügyben kereshetőségi joga. E kereshetőségi jog alapján érdemben megvizsgálva az alperesi döntést megállapítható volt, hogy a forgalomképtelen vagyontárgyra való korlátozás feloldása csak jogszabállyal történhetett volna, míg erről az alperes jogszabálynak nem minősülő önkormányzati határozatot hozott. Az alperesnek azzal a kifogásával szemben, ami az építésről szóló és az önkormányzati törvény általános és különös viszonyával kapcsolatban került előadásra, a megyei bíróság rámutatott arra, hogy az említett rendelkezések sem alá-fölérendeltségben, sem általános-különös viszonyban egymással nincsenek.

Az ítélet ellen az alperes és a beavatkozók nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását kérték. Előadták, hogy a felperesnek az alperessel szemben nem volt keresetindítási joga, mert a közgyűlés a határozatát tulajdonosi jogkörében eljárva hozta, mely tulajdonosi döntésre a közgyűlés jogosult volt. Hivatkoztak arra is, hogy szabályozási terv hiányában, mely olyan telkek csoportjára készülhet, amelyek önálló helyrajzi számmal rendelkeznek, lehetett az ügyben alkalmazni az építési jogszabályok speciális rendelkezéseit. A felülvizsgálati kérelem szerint nem volt akadálya a határozat meghozatalának a forgalomképtelenség sem, mert az e korlátozással érintett ingatlanok területe ténylegesen nem változott.

A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 98. § (3) bekezdésének b) pontja értelmében a közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat döntései (rendelete, határozata) megfelelnek-e a jogszabályoknak. Az Ötv. 99. §-ának (1) bekezdése jogosítja fel a közigazgatási hivatal vezetőjét, hogy a törvényességi ellenőrzés körében - határidő tűzésével - hívja fel az érintettet a törvénysértés megszüntetésére. E szakasz (2) bekezdésének b) pontja szerint a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát. Az idézett rendelkezésekkel összhangban mondja ki a Pp. 324. §-a (2) bekezdésének b) pontja, hogy a törvény e fejezetének alkalmazása szempontjából közigazgatási határozat a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata is.

Az alperesi álláspont szerint a képviselő-testület tulajdonosi jogon alapuló határozata keresettel nem támadható. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság KK 6. számú állásfoglalására is, amely azonban e perben nem alkalmazható, mert a hivatkozott állásfoglalás a Pp. 324. §-ának a) pontjára alapított perekre vonatkozóan tartalmaz előírásokat. Jelen ügyben azonban a kereset nem közigazgatási hatósági ügyben hozott döntés felülvizsgálatára irányult, hanem a Pp. 324. §-a (2) bekezdésének b) pontján alapult, így a kereset előterjesztésére az Ötv. 99. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében a felperes jogosult volt. A közigazgatási hivatal vezetője tehát keresetindítási jogosultsággal rendelkezik az önkormányzat tulajdonosi jogköré­ben hozott határozata ellen, mely joga törvényességi felügyeleti jogköréből fakad. Az Állami Számvevőszék Ötv. 92. § (1) bekezdésében foglalt ellenőrzési jogköre nem szünteti meg a helyi önkormányzat tulajdonosi jogkörben hozott döntései feletti törvényességi ellenőrzési hatáskört.