104/D/1994. AB határozat

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 270. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz elbírálására irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 270. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.

A folyamatban lévő végrehajtási eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmet az Alkotmánybíróság visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó szerint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (Pp.) 270. § (2) bekezdése alkotmányellenes, mert a perújítási kérelmet elutasító végzést kizárja a felülvizsgálati kérelemmel megtámadható határozatok köréből. Álláspontja szerint ez sérti az Alkotmány 50. § (1) bekezdésben, valamint - az 56. §-ra tekintettel - az 57. § (1) bekezdésben foglaltakat.

Beadványában előadta, hogy a perújítási ügyében másodfokon eljárt bíróság a perújítás megengedhetősége tárgyában hozott végzésével a perújítási kérelmet elutasította.

Mivel a Pp. támadott rendelkezése - e körben - a felülvizsgálatot kizárja, az indítványozó a perújítási eljárásban hozott döntés következtében ért sérelme miatt alkotmányjogi panasszal élt, és kérte a rendelkezés megsemmisítését.

Kérte továbbá az indítványozó, hogy az ellene folyamatban lévő végrehajtási eljárást az Alkotmánybíróság függessze fel.

II.

Az Alkotmány 50. § (1) bekezdése szerint: "A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit."

Az 56. § kimondja, hogy:

"A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes."

Az 51. § (1) bekezdése pedig rögzíti, hogy: "A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el."

A Pp. 270. § (2) bekezdése felsorolja azokat a végzéseket, amelyek ellen - az (1) bekezdésben írt jogerős ítéletek körén túl - felülvizsgálati kérelemnek van helye. A felsorolás nem említi - ezzel kizárja - a perújítási eljárásban a megengedhetőség tárgyában hozott végzést. (Pp. 266. §.)

III.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése értelmében alkotmányjogi panasszal az fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akinek jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be.

Az alkotmányjogi panasz alapjául megjelölt bírósági döntés a Pp. 266. §-án és nem a kifogásolt 270. § (2) bekezdésén alapszik. Ezért az indítvány alkotmányjogi panaszként érdemi elbírálásra nem alkalmas.

Ettől különálló kérdés az, hogy a sérelmes bírósági határozat ellen van-e orvoslási lehetőség, illetőleg az orvoslás egyik - lehetséges - módját, a felülvizsgálatot, a törvény alkotmányosan zárja-e ki. Az indítvány e körben a Pp. 270. § (2) bekezdésére irányuló utólagos normakontrollnak minősül (Abtv. 37. §).

Az indítványban hivatkozott alkotmányi rendelkezésekkel [ 50. § (1), 56. §, 57. § (1)] nem hozható alkotmányjogilag értékelhető összefüggésbe a rendkívüli perorvoslattal támadható határozatok körét megszorító törvényi rendelkezés.

A felülvizsgálati kérelemnek a perújítási eljárásban hozott végzést illetően kizárt volta a bírósághoz fordulás jogát nem csorbítja, hiszen e jog gyakorlására már megelőzően értelemszerűen sor kerülhetett.

Az Alkotmánybíróság az 1319/B/1993. AB határozatában (ABK 1994. február, 97, 98.) kimondta, hogy a felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslat (perorvoslat) és így nem vonatkozik rá az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében megkövetelt jogorvoslati jog. A 383/B/1993. AB határozatában (ABK 1994. február, 94, 95.) kiemelte, hogy a bírósági határozatokhoz fűződő legfontosabb joghatás, a jogerő, a jogállamiság részeként alkotmányos követelmény és eljárásjogi eszközökkel is törekedni kell arra, hogy csak valóban indokolt esetben kerüljön sor a felülvizsgálati eljárásra.

Az Alkotmány vizsgált rendelkezéseiből nem vezethető le annak szükségessége, hogy minden jogerős bírói döntés felülvizsgálattal való megtámadására a törvény lehetőséget biztosítson.

A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította; a végrehajtási eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmet hatáskör hiányában visszautasította.

Budapest, 1994. június 14.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró