32012D0134[1]

2012/134/EU: A Bizottság végrehajtási határozata ( 2012. február 28. ) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az üveggyártás tekintetében történő meghatározásáról (az értesítés a C(2012) 865. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2012. február 28.)

az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az üveggyártás tekintetében történő meghatározásáról

(az értesítés a C(2012) 865. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2012/134/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1) A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság a szóban forgó irányelv 3. cikkének (11) bekezdése szerinti elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentumok kidolgozásának elősegítése érdekében a tagállamok, az érintett iparágak, a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervek, valamint a Bizottság részvételével információcserét szervez az ipari kibocsátásokról.

(2) A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban az információcserének különösen az alábbiakra kell kiterjednie: a létesítmények és a technikák kibocsátási teljesítménye, adott esetben rövid és hosszú távú átlagértékekben kifejezve, a kapcsolódó referenciafeltételekkel együtt, a nyersanyagok felhasználása és jellege, vízfogyasztás, energiafelhasználás és a hulladékok keletkezése, alkalmazott technikák, kapcsolódó monitoring, környezeti elemek közötti kölcsönhatások, gazdasági és műszaki életképesség, valamint az ezekkel kapcsolatos fejlődés, valamint a szóban forgó irányelv 13. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak vizsgálatát követően azonosított elérhető legjobb technikák és új keletű technikák.

(3) A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (12) bekezdésében meghatározott "BAT-következtetések" alatt a BAT-referenciadokumentum azon részeit tartalmazó dokumentum értendő, amely következtetéseket von le az elérhető legjobb technikákra vonatkozóan, továbbá tartalmazza azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, monitoringot és fogyasztási szinteket, valamint adott esetben a vonatkozó helyreállítási intézkedéseket.

(4) A 2010/75/EU irányelv 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban a szóban forgó irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyben foglalt feltételeket a BAT-következtetésekből kiindulva kell megállapítani.

(5) A 2010/75/EU irányelv 15. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóságnak olyan kibocsátási határértékeket kell meghatároznia, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások nem haladják meg a 2010/75/EU irányelv 13. cikkének BAT-következtetésekről szóló (5) bekezdésében említett határozatokban foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

(6) A 2010/75/EU irányelv 15. cikkének (4) bekezdése értelmében csak akkor alkalmazható a (3) bekezdésben foglalt követelménytől való eltérés, ha a kibocsátási szintek elérése az érintett létesítmény földrajzi helye, műszaki jellemzői vagy a helyi környezeti feltételek miatt aránytalanul magas költségekkel járna a környezeti előnyökhöz képest.

(7) A 2010/75/EU irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében az irányelv 14. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett engedélyben foglalt monitoringkövetelményeknek a BAT-következtetésekben leírt ellenőrzés következtetésein kell alapulniuk.

(8) A 2010/75/EU irányelv 21. cikkének (3) bekezdése értelmében a BAT-következtetésekről szóló határozatok kihirdetésétől számított négy éven belül az illetékes hatóság újraértékeli és szükség esetén frissíti az engedélyben foglalt valamennyi feltételt és biztosítja, hogy a létesítmény megfeleljen ezen feltételeknek.

(9) Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 13. cikke értelmében az információcserével foglalkozó fórum létrehozásáról szóló, 2011. május 16-i bizottsági határozat (2) létrehozott egy fórumot a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervek képviselőiből.

(10) A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság 2011. szeptember 13-án megkapta a fórum véleményét (3) az üveggyártásra vonatkozó BAT-referenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatban, és azt nyilvánosan is hozzáférhetővé tette.

(11) Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az üveggyártásra vonatkozó BAT-következtetések e határozat mellékletében kerültek meghatározásra.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2012. február 28-án.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja

(1) HL L 334., 2010.12.17., 17. o.

(2) HL C 146., 2011.5.17., 3. o.

(3) http://circa.europa.eu/Public/irc/env/ied/library?l=/ied_art_13_forum/opinions_article

MELLÉKLET

BAT KÖVETKEZTETÉSEK ÜVEGGYÁRTÁSRA

HATÁLY

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

Levegőbe történő kibocsátások átlagolási időszakai és referencia feltételei

Referencia-oxigénkoncentrációra való átváltás

Koncentrációról fajlagos tömeg kibocsátásokra való átváltás

Bizonyos légszennyező anyagokra vonatkozó fogalommeghatározások

Szennyvíz-kibocsátási időszakok átlagának számítása

1.1. Általános BAT következtetések üveggyártásra

1.1.1. Környezetirányítási rendszerek

1.1.2. Energiahatékonyság

1.1.3. Anyagok tárolása és kezelése

1.1.4. Általános elsődleges technikák

1.1.5. Üveggyártási folyamatok során a vízbe történő kibocsátások

1.1.6. Üveggyártási folyamatokból származó hulladék

1.1.7. Az üveggyártási folyamatokból származó zaj

1.2. BAT következtetések csomagolóüveg gyártásra

1.2.1. Az olvasztókemencék porkibocsátása

1.2.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

1.2.3. Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

1.2.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

1.2.5. Olvasztókemencékből származó fémek

1.2.6. További folyamatokból származó kibocsátások

1.3. BAT következtetések síküveg gyártásra

1.3.1. Olvasztókemencék porkibocsátása

1.3.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

1.3.3. Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

1.3.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

1.3.5. Olvasztókemencékből származó fémek

1.3.6. További folyamatokból származó kibocsátások

1.4. BAT következtetések folyamatos üvegrost gyártásra

1.4.1. Az olvasztókemencék porkibocsátása

1.4.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

1.4.3. Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

1.4.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

1.4.5. Olvasztókemencékből származó fémek

1.4.6. További folyamatokból származó kibocsátások

1.5. BAT következtetések háztartásiüveg gyártásra

1.5.1. Olvasztókemencék porkibocsátása

1.5.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

1.5.3. Az olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

1.5.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

1.5.5. Olvasztókemencékből származó fémek

1.5.6. További folyamatokból származó kibocsátások

1.6. BAT következtetések speciálisüveg gyártásra

1.6.1. Olvasztókemencék porkibocsátása

1.6.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

1.6.3. Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

1.6.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

1.6.5. Olvasztókemencékből származó fémek

1.6.6. További folyamatokból származó kibocsátások

1.7. BAT következtetések ásványgyapot gyártásra

1.7.1. Az olvasztókemencék porkibocsátása

1.7.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

1.7.3. Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

1.7.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

1.7.5. Kőzetgyapot-olvasztó kemencékből származó hidrogén-szulfid (H2S)

1.7.6. Olvasztókemencékből származó fémek

1.7.7. További folyamatokból származó kibocsátások

1.8. BAT következtetések magas hőmérsékletű szigetelőgyapot (HTIW) gyártására

1.8.1. Olvasztási és további folyamatok porkibocsátása

1.8.2. Olvasztási és további folyamatokból származó nitrogén-oxidok (NOX)

1.8.3. Olvasztási és további folyamatokból származó kén-oxidok (SOX)

1.8.4. Az olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

1.8.5. Olvasztókemencékből és a további folyamatokból származó fémek

1.8.6. További folyamatokból származó illékony, szerves vegyületek

1.9. BAT következtetések fritt gyártásra

1.9.1. Olvasztókemencék porkibocsátása

1.9.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

1.9.3. Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

1.9.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

1.9.5. Olvasztókemencékből származó fémek

1.9.6. További folyamatokból származó kibocsátások

Glosszárium:

1.10. Technikák leírása

1.10.1. Porkibocsátás

1.10.2. NOX-kibocsátás

1.10.3. SOX-kibocsátás

1.10.4. HCl- és HF-kibocsátás

1.10.5. Fémkibocsátás

1.10.6. Kombinált gázkibocsátás (pl. SOX, HCl, HF, bórvegyületek)

1.10.7. Kombinált (szilárd és gáznemű) kibocsátás

1.10.8. Vágási, csiszolási és polírozási műveletek kibocsátásai

1.10.9. H2S- és VOC-kibocsátás

HATÁLY

Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében meghatározott ipari tevékenységekre, nevezetesen az alábbiakra vonatkoznak:

-

3.3. Üveggyártás, beleértve az üvegszálat is 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett;

-

3.4. Ásványi anyagok olvasztására, beleértve és ásványi szálakat is 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett.

Ezek a BAT-következtetések nem terjednek ki az alábbi tevékenységekre:

- a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok - szilárd anyagok és mások - iparágára vonatkozó referenciadokumentum (LVIC-S) hatálya alá tartozó vízüveggyártás,

- polikristályos gyapotgyártás.

- a szerves oldószeres felületkezelésre vonatkozó referenciadokumentum (STS) hatálya alá tartozó tükörgyártás.

Az ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényeges egyéb referenciadokumentumok a következők:

Az ezen BAT-következtetésekben felsorolt és részletezett technikák nem előíró jellegűek, és teljes körűnek sem tekinthetők.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen BAT következtetések céljából az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:

ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

Levegőbe történő kibocsátások átlagolási időszakai és referencia feltételei

Eltérő rendelkezés hiányában az ezen BAT-következtetésekben szereplő, a levegőbe történő kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL) az 1. táblázatban feltüntetett referenciafeltételek mellett érvényesek. A füstgáz koncentrációira vonatkozó valamennyi érték normál körülmények között értendő: száraz gáz, 273,15 K hőmérséklet, 101,3 kPa nyomás.

1. táblázat

A levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL értékek referenciafeltételei

Referencia-oxigénkoncentrációra való átváltás

A kibocsátási koncentráció egy adott referencia-oxigénszintre (lásd 1. táblázat) történő kiszámítása az alábbi képlet segítségével történik:

ahol:

ER (mg/Nm3) : az OR referencia-oxigénszintre korrigált kibocsátási koncentráció,

OR (térf.%) : referencia-oxigénszint,

EM (mg/Nm3) : az OM mért oxigénszintre vonatkoztatott kibocsátási koncentráció,

OM (térf.%) : mért oxigénszint.

Koncentrációról fajlagos tömeg kibocsátásokra való átváltás

Az 1.2-1.9.pontban fajlagos tömeg kibocsátásokban (kg/tonna olvadt üveg) megadott BAT-AEL értékek a lentebb ismertetett számítási módszeren alapulnak, kivéve az oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű kemencék, valamint - korlátozott számú esetben - elektromos olvasztás alkalmazásakor, amely esetekben a kg/tonna olvadt üvegben megadott BAT-AEL értékek konkrét, jelentett adatokon alapulnak.

A koncentrációról fajlagos tömeg kibocsátásokra való átváltás az alábbi számítási módszer alapján történik:

Fajlagos tömeg kibocsátás (kg/tonna olvadt üveg) = átváltási tényező × kibocsátási koncentráció (mg/Nm3)

ahol: átváltási tényező = (Q/P) × 10-6

és

Q = füstgáz térfogat Nm3/óra értékben,

P = kihozatali arány tonna olvadt üveg/óra értékben.

A füstgáz-térfogatot (Q) a fajlagos energiafelhasználás, a tüzelőanyag típusa, valamint az oxidálószer (levegő, oxigénnel dúsított levegő, a gyártási folyamattól függő tisztaságú oxigén) határozza meg. Az energiafelhasználás (elsősorban) a kemence típusának, az üveg fajtájának, valamint az üvegcserép százalékos arányának komplex függvénye.

Számos tényező befolyásolhatja azonban a koncentráció és a fajlagos tömegáram közötti kapcsolatot, így például:

- a kemence típusa (az előmelegítő levegő hőmérséklete, olvasztási technika),

- a gyártott üveg fajtája (az olvasztás energiaigénye),

- az energiaforrások részaránya (fosszilis tüzelőanyagok/elektromos pótfűtés),

- a fosszilis tüzelőanyag típusa (tüzelőolaj, földgáz),

- az oxidálószer típusa (oxigén, levegő, oxigénnel dúsított levegő),

- az üvegcserép százalékos aránya,

- a keverék összetétele,

- a kemence kora,

- a kemence mérete.

A BAT-AEL értékek koncentrációról fajlagos tömeg kibocsátásokká való átváltása a 2. táblázatban szereplő átváltási tényezők felhasználásával történt.

Az átváltási tényezőket energiahatékony kemencék alapján határozták meg, és azok kizárólag teljes egészében levegő-tüzelőanyag-tüzelésű kemencékre vonatkoznak.

2. táblázat

A mg/Nm3-ről kg/tonna olvadt üvegre történő átváltáshoz használt, energiahatékony, tüzelőanyag-levegő tüzelésű kemencéken alapuló indikatív tényezők

BIZONYOS LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOKRA VONATKOZÓ FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen BAT-következtetések, valamint az 1.2-1.9. pontokban ismertetett BAT-AEL értékek alkalmazásában az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:

SZENNYVÍZ-KIBOCSÁTÁSI IDŐSZAKOK ÁTLAGÁNAK SZÁMÍTÁSA

Eltérő rendelkezés hiányában az ezen BAT-következtetésekben szereplő, a szennyvízkibocsátás tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL) egy 2 vagy 24 órás időtartam folyamán vett, vegyes minta átlagértékét jelentik.

1.1. Általános BAT következtetések üveggyártásra

Eltérő rendelkezés hiányában az ezen pontban ismertetett következtetések minden létesítményre alkalmazhatók.

Az 1.2-1.9. pontokban foglalt, speciális folyamatra vonatkozó BAT technikákat az e pontban említett, általános BAT technikák mellett kell alkalmazni.

1.1.1. Környezetirányítási rendszerek

1. Az elérhető legjobb technika (BAT) egy olyan környezetvédelmi irányítási rendszer (KIR) bevezetése és az annak megfelelő működés, ami a következő jellegzetességeket foglalja magában:

i. a vezetés elkötelezettsége, beleértve a felső vezetését is;

ii. környezeti politika meghatározása a vezetés által, amely magába foglalja létesítmény folyamatos fejlesztését;

iii. a szükséges eljárások, a pénzügyi tervezéssel és fejlesztéssel kapcsolatos célok és feladatok megtervezése és kialakítása;

iv. az eljárások megvalósítása, különös tekintettel az alábbiakra:

a) szervezeti felépítés és felelősség,

b) képzés, tudatosság és kompetencia,

c) kommunikáció,

d) munkavállalók bevonása,

e) dokumentálás,

f) hatékony folyamatirányítás,

g) karbantartási programok,

h) készültség és reagálás vészhelyzet esetén,

i) a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés biztosítása.

v. a teljesítmény ellenőrzése és korrekciós intézkedések megtétele, különös tekintettel a következőkre:

a) nyomon követés és mérés (lásd még a nyomon követés általános elveire vonatkozó referenciadokumentumot),

b) korrekciós és megelőző jellegű intézkedések,

c) nyilvántartások vezetése,

d) (ahol lehet) független belső auditálás annak érdekében, hogy meghatározzák, a környezetvédelmi irányítási rendszer megfelel-e vagy nem felel meg a tervezett tevékenységeknek és értékeknek, és megfelelő volt-e a bevezetés és a karbantartás;

vi. a környezetirányítási rendszernek, valamint folyamatos megfelelőségének, alkalmasságának és hatékonyságának a felső vezetés általi felülvizsgálata;

vii. a tisztább technológiák fejlődésének nyomon követése;

viii. a létesítmény végső üzemen kívül helyezése környezeti hatásainak figyelembe vétele új üzem tervezésekor, valamint annak teljes élettartama során;

ix. szektor referenciaértékelés rendszeres alkalmazása.

Alkalmazhatóság

A környezetirányítási rendszer hatálya (pl. részletessége) és jellege (pl. szabványosított vagy nem szabványosított) általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint lehetséges környezeti hatásainak körével függ össze.

1.1.2. Energiahatékonyság

2. Elérhető legjobb technika a fajlagos energia felhasználás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

1.1.3. Anyagok tárolása és kezelése

3. Elérhető legjobb technika a szilárd anyagok tárolásából és kezeléséből származó diffúz porkibocsátás az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazásával történő megelőzése vagy - amennyiben ez nem kivitelezhető - csökkentése:

I. Alapanyagok tárolása

i. Ömlesztett, por anyagok porleválasztó rendszerrel (pl. szövet szűrővel) felszerelt, zárt silókban való tárolása,

ii. Finomszemcsés anyagok zárt tartályokban vagy jól záró zsákokban való tárolása,

iii. Durvaszemcsés, porlékony anyagok készleteinek letakart tárolása,

iv. Úttisztító járművek és víznedvesítési technikák alkalmazása.

II. Alapanyagok kezelése

4. Elérhető legjobb technika az illékony alapanyagok tárolásából és kezeléséből szétterjedő gázkibocsátások megelőzésére vagy - amennyiben ez nem kivitelezhető - csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

i. Napsugárzás hatására bekövetkező hőmérsékletváltozásnak kitett, ömlesztve tárolt anyagok tartályainak alacsony napfényelnyelési képességű festékkel történő festése,

ii. Hőmérsékletszabályozás az illékony alapanyagok tárolása során,

iii. Tartályok szigetelése az illékony alapanyagok tárolása során,

iv. Készletgazdálkodás,

v. Úszófedeles tartályok használata az illékony kőolajtermékek nagy mennyiségekben történő tárolása során,

vi. Gőzvisszavezető rendszerek alkalmazása az illékony folyadékok (pl. a tartálykocsitól a tárolótartályig való) szállítása során,

vii. Belső tömlőzárású tartályok alkalmazása a folyékony alapanyagok tárolása során,

viii. Nyomás//vákuumszelepek alkalmazása a nyomásingadozásnak ellenálló kialakítású tartályokon,

ix. Kibocsátás-kezelési technikák (pl. adszorpció, abszorpció, kondenzáció) alkalmazása a veszélyes anyagok tárolása során,

x. Felszín alatti töltés alkalmazása a habosodásra hajlamos folyadékok tárolása során.

1.1.4. Általános elsődleges technikák

5. Elérhető legjobb technika az energiafogyasztás és a levegőbe történő kibocsátás az üzemeltetési paraméterek folyamatos nyomon követése és az olvasztókemence programozott karbantartása általi csökkentése.

6. Elérhető legjobb technika a levegőbe történő kibocsátások csökkentésére vagy megelőzésére az olvasztókemencébe kerülő valamennyi anyag és alapanyag gondos kiválasztása és ellenőrzése az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

7. Elérhető legjobb technika a kibocsátások és/vagy egyéb, vonatkozó folyamatparaméterek rendszeresen történő felügyeletének megoldása magába foglalja:

8. Elérhető legjobb technika a kibocsátások megelőzésére vagy csökkentésére a füstgázkezelő rendszerek normál üzemeltetési feltételek mellett optimális kapacitáson és üzemképességgel való működtetése

Alkalmazhatóság

Speciális eljárások határozhatók meg egyes üzemeltetési feltételekhez, így különösen:

i. indítási és leállítási műveletek során,

ii. egyéb olyan speciális műveletek során, amelyek hatással lehetnek a rendszerek megfelelő működésére (pl. rendszeres és rendkívüli karbantartás, valamint a kemence és/vagy a füstgázkezelő rendszer tisztítási műveletei, vagy komoly gyártási változások),

iii. elégtelen a füstgázáramlás vagy a hőmérséklet elégtelen, ami megakadályozza, hogy a rendszer teljes kapacitáson üzemeljen.

9. Elérhető legjobb technika a szén-monoxid (CO) olvasztókemencéből történő kibocsátásának korlátozása, amennyiben az NOX-kibocsátások csökkentésére elsődleges technikákat vagy tüzelőanyaggal történő kémiai redukciót alkalmaznak

3. táblázat

Olvasztókemencék szén-monoxid-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

10. Elérhető legjobb technika az ammónia (NH3) kibocsátásának korlátozása, amennyiben az NOX-kibocsátás nagy hatásfokú csökkentése érdekében szelektív katalitikus redukciós (SCR) vagy szelektív nem katalitikus redukciós (SNCR) technikákat alkalmaznak

4. táblázat

Ammónia kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek SCR vagy SNCR technikák alkalmazása esetén

11. Elérhető legjobb technikának számít az olvasztókemence bórkibocsátásának az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva történő csökkentése, amennyiben a keverék-összetétel bórvegyületeket tartalmaz:

Nyomon követés

A bórkibocsátás nyomon követését olyan speciális módszertan alapján kell elvégezni, amely lehetővé teszi mind a szilárd, mind a gáz-halmazállapotú bór mérését, valamint az adott fajták füstgázból való eltávolítása hatékony módjának meghatározását.

1.1.5. Üveggyártási folyamatok során a vízbe történő kibocsátások

12. Elérhető legjobb technika a vízfogyasztás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

13. Elérhető legjobb technika a kiengedett szennyvízben lévő szennyezőanyag kibocsátási terhelés csökkentésére az alábbi szennyvíz kezelő rendszerek egyedi vagy kombinált alkalmazása:

5. táblázat

Üveggyártásból adódóan felszíni vizekbe történő szennyvízkibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL értékek

1.1.6. Üveggyártási folyamatokból származó hulladék

14. Elérhető legjobb technikaelhelyezendő szilárd hulladék képződésének csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

1.1.7. Az üveggyártási folyamatokból származó zaj

15. Elérhető legjobb technika a zajkibocsátás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

i. környezeti zaj-értékelés elvégzése és a helyi környezetnek megfelelő zajcsökkentés intézkedési terv készítése,

ii. Zajos berendezések/folyamatok külön épületben/részlegben történő elkülönítése,

iii. Gátfalak használata a zajforrások árnyékolására,

iv. Zajos szabadtéri tevékenységek nappal történő elvégzése,

v. Zajvédő falak vagy természetes árnyékolók (fák, bokrok) alkalmazása a létesítmény és a védett terület között, a helyi körülményeknek megfelelően.

1.2. BAT következtetések csomagolóüveg gyártásra

Eltérő rendelkezés hiányában az e pontban ismertetett BAT-következtetések minden csomagolóüveg-gyártó létesítményre alkalmazhatók.

1.2.1. Az olvasztókemencék porkibocsátása

16. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence füstgázaiból eredő porkibocsátás csökkentésére a füstgáztisztító rendszer, például elektrosztatikus porleválasztó vagy zsákos szűrő alkalmazása.

6. táblázat

Olvasztókemence porkibocsátási BAT-AEL értékek a csomagolóüveg szektorban

1.2.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

17. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence NOX-kibocsátások csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

I. elsődleges technikák, például:

II. másodlagos technikák, például:

7. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a csomagolóüveg szektorban

18. Ha a keverék-összetétel nitrátokat tartalmaz és/vagy az olvasztókemencében speciális oxidáló tüzelési feltételek szükségesek a végtermék minőségének biztosításához, elérhető legjobb technika az NOX-kibocsátás csökkentésére nyersanyagok használatának minimalizálása, valamint ezzel egyidejűleg elsődleges vagy másodlagos technikák alkalmazása

A BAT-AEL értékeket a 7. táblázat tartalmazza.

Amennyiben a keverék-összetételben rövid kemencekampányokhoz vagy < 100 t/nap kapacitású olvasztókemencék esetén használnak nitrátokat, a vonatkozó BAT-AEL értékek a 8. táblázatban találhatók.

8. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a csomagolóüveg-szektorban, amennyiben rövid kemencekampányokhoz vagy < 100 t/nap kapacitású olvasztókemencék esetén a keverék-összetételben nitrátokat használnak és/vagy speciális oxidáló tüzelési feltételeket alkalmaznak

1.2.3. Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

19. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence SOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

9. táblázat

Olvasztókemence SOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a csomagolóüveg-szektorban

1.2.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

20. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátásának csökkentésére (és egyúttal lehetőleg kombinálva a melegvégi bevonati tevékenységekből származó füstgázival) az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

10. táblázat

Olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a csomagolóüveg szektorban

1.2.5. Olvasztókemencékből származó fémek

21. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence fémkibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

11. táblázat

Az olvasztókemence fémkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a csomagolóüveg-gyártási ágazatban

1.2.6. További folyamatokból származó kibocsátások

22. Amennyiben melegvégi bevonati műveletekhez ón-, szervesón- vagy titánvegyületeket alkalmaznak, elérhető legjobb technika a kibocsátások csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

12. táblázat

Melegvégi bevonati tevékenységek levegőbe történő kibocsátásainak BAT-AEL értékei a csomagolóüveg szektorban, ha a további folyamatokból származó füstgázokat külön kezelik

23. Amennyiben felületkezelési műveletekhez SO3-at alkalmaznak, elérhető legjobb technika az SOX-kibocsátás csökkentése az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

13. táblázat

További folyamatok SOX-kibocsátásainak BAT-AEL értéke, ha a csomagolóüveg szektor- a felületkezelési műveletekhez SO3-at használnak, és e kibocsátásokat külön kezelik

1.3. BAT következtetések síküveg gyártásra

Eltérő rendelkezés hiányában az e pontban ismertetett BAT-következtetések minden síküveg-gyártó létesítményre alkalmazhatók.

1.3.1. Olvasztókemencék porkibocsátása

24. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence füstgázaiból származó porkibocsátás elektrosztatikus porleválasztó vagy zsákos szűrős rendszer segítségével történő csökkentése

A technikákat az 1.10.1. pont ismerteti.

14. táblázat

Az olvasztókemence porkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a síküveg-gyártási ágazatban

1.3.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

25. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence NOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

I. elsődleges technikák, például:

II. másodlagos technikák, például:

15. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a síküveg szektorban

26. Ha a keverék-összetételben nitrátokat alkalmaznak, elérhető legjobb technika az NOX-kibocsátás csökkentésére ezen alapanyagok használatának minimalizálása, valamint ezzel egyidejűleg elsődleges vagy másodlagos technikák alkalmazása. Másodlagos technikák alkalmazása esetén a 15. táblázatban szereplő BAT-AEL értékek alkalmazandók.

Ha a keverék-összetételben korlátozott számú, rövid kemencekampány során, speciális üveg előállítása céljából használnak nitrátokat, a megfelelő BAT-AEL értékek a 16. táblázatban találhatók.

16. táblázat

Olvasztókemencéből származó NOX-kibocsátásra vonatkozó BAT-AEL értékek a síküveg-gyártási ágazatban, amennyiben a keverék-összetételben korlátozott számú, rövid kemencekampány során használnak nitrátokat speciális üveg gyártására

1.3.3. Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

27. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence SOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

17. táblázat

Olvasztókemence SOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a síküveg szektorban

1.3.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

28. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

18. táblázat

Az olvasztókemence HCl és HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a síküveg szektorban

1.3.5. Olvasztókemencékből származó fémek

29. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence fémkibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

19. táblázat

Olvasztókemence fémkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a síküveg szektorban, a szelénnel színezett üveg kivételével

30. Ha az üveg színezésére szelénvegyületeket használnak, elérhető legjobb technika az olvasztókemence szelénkibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

20. táblázat

Olvasztókemence szelénkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a síküveg szektorban színezett üveg-gyártás esetén

1.3.6. További folyamatokból származó kibocsátások

31. Elérhető legjobb technika a további folyamatok során a levegőbe történő kibocsátásoknak az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

21. táblázat

A további folyamatokból a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL értékek a síküveg szektorban, amikor ezen kibocsátásokat külön kezelik

1.4. BAT következtetések folyamatos üvegrost gyártásra

Eltérő rendelkezés hiányában az e pontban ismertetett BAT-következtetések minden folytonosüvegszál-gyártó létesítményre alkalmazhatók.

1.4.1. Az olvasztókemencék porkibocsátása

Az e pontban szereplő, porra vonatkozó BAT-AEL értékek minden, a mérés időpontjában szilárd halmazállapotú anyagra érvényesek, ideértve a szilárd bórvegyületeket. A mérés időpontjában gáznemű bórvegyületekre nem vonatkoznak.

32. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence füstgázaiból származó porkibocsátás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

22. táblázat

Olvasztókemence porkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a folyamatos üvegrost szektorban

1.4.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

33. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence NOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

23. táblázat

Az olvasztókemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a folyamatos üvegrost szektorban

1.4.3. Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

34. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence SOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

24. táblázat

Az olvasztókemence SOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a folyamatos üvegrost szektorban

1.4.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

35. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

25. táblázat

Olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a folyamatos üvegrost szektorban

1.4.5. Olvasztókemencékből származó fémek

36. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence fémkibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

26. táblázat

Az olvasztókemence fémkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a folyamatos üvegrost szektorban

1.4.6. További folyamatokból származó kibocsátások

37. Elérhető legjobb technika a további folyamatokból származó kibocsátásoknak csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

27. táblázat

A további folyamatokból a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL értékek a folyamatos üvegrost szektorban, ha ezen kibocsátásokat külön kezelik

1.5. BAT következtetések háztartásiüveg gyártásra

Eltérő rendelkezés hiányában az ezen pontban ismertetett BAT-következtetések minden háztartásiüveg-gyártó létesítményre alkalmazhatók.

1.5.1. Olvasztókemencék porkibocsátása

38. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence füstgázaiból származó porkibocsátás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

28. táblázat

Olvasztókemence porkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban

1.5.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

39. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence NOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

29. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban

40. Ha a keverék-összetétel nitrátokat tartalmaz, elérhető legjobb technikának számít az NOX-kibocsátás ezen alapanyagok használatának minimalizálásával, valamint ezzel egyidejűleg elsődleges vagy másodlagos technikák alkalmazásával történő csökkentése.

A BAT-AEL értékeket a 29. táblázat tartalmazza.

Amennyiben a keverék-összetételben korlátozott számú, rövid kemencekampányhoz, vagy < 100 t/nap, speciális mész-nátronüveg-típusokat (fehér/ultra, fehér üveget vagy szelénnel színezett üveget) és egyéb speciális üvegfajtákat (azaz boroszilikátot, üvegkerámiát, opálüveget, kristályt és ólomkristályt) gyártó olvasztókemencék esetében használnak nitrátokat, a vonatkozó BAT-AEL értékek a 30. táblázatban találhatók.

30. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban, amennyiben a keverék-összetételben korlátozott számú, rövid kemencekampányhoz, vagy napi 100 tonnánál kisebb kapacitású, speciális mész-nátronüveg-típusokat (fehér/ultra fehér üveget vagy szelénnel színezett üveget) és egyéb speciális üvegfajtákat (azaz boroszilikátot, üvegkerámiát, opálüveget, kristályt és ólomkristályt) gyártó olvasztókemencék esetében használnak nitrátokat

1.5.3. Az olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

41. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence SOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

31. táblázat

Olvasztókemence SOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban

1.5.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

42. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátásának csökkentésére az alábbi egyedi vagy kombinált alkalmazása:

32. táblázat

Olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban

1.5.5. Olvasztókemencékből származó fémek

43. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence fémkibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

33. táblázat

Olvasztókemence fémkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban, a szelénnel színtelenített üveg kivételével

44. Ha az üveg színtelenítésére szelénvegyületeket használnak, elérhető legjobb technikának számít az olvasztókemence szelénkibocsátásának az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva történő csökkentése:

34. táblázat

Olvasztókemence szelénkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban, amennyiben a szelénvegyületeket az üveg színtelenítésére használják

45. Ha ólomkristály-üveg gyártásához ólomvegyületeket használnak, elérhető legjobb technika az olvasztókemence ólomkibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

35. táblázat

Olvasztókemence ólomkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban, amennyiben az ólomvegyületeket ólomkristály-üveg gyártására használják

1.5.6. További folyamatokból származó kibocsátások

46. Porképződéssel járó további folyamatok esetén elérhető legjobb technika a por- és fémkibocsátás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

36. táblázat

Porképződéssel járó további folyamatokból a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban, ha e kibocsátásokat külön kezelik

47. Sav polírozási folyamatok esetén elérhető legjobb technika csökkentésére a HF-kibocsátás az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

37. táblázat

Savpolírozási folyamatok HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban, ha e kibocsátásokat külön kezelik

1.6. BAT következtetések speciálisüveg gyártásra

Eltérő rendelkezés hiányában az ezen pontban ismertetett BAT-következtetések minden, speciális üveget gyártó létesítményre alkalmazhatók.

1.6.1. Olvasztókemencék porkibocsátása

48. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence füstgázaiból származó porkibocsátás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

38. táblázat

Olvasztókemence porkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a speciálisüveg szektorban

1.6.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

49. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence NOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

I. elsődleges technikák, például:

II. másodlagos technikák, például:

39. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a speciálisüveg szektorban

50. Ha a keverék-összetétel nitrátokat tartalmaz, elérhető legjobb technikának számít az NOX-kibocsátások csökkentésére ezen alapanyagok használatának minimalizálása, és ezzel egyidejűleg vagy elsődleges, vagy másodlagos technikák alkalmazása

40. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a speciálisüveg szektorban, amennyiben a keverék-összetétel nitrátokat tartalmaz

1.6.3. Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

51. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence SOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

41. táblázat

Olvasztókemence SOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a speciálisüveg szektorban

1.6.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

52. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátásának csökkentésére az alábbi egyedi vagy kombinált alkalmazása:

42. táblázat

Olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a speciálisüveg szektorban

1.6.5. Olvasztókemencékből származó fémek

53. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence fémkibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

43. táblázat

Olvasztókemence fémkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a speciálisüveg szektorban

1.6.6. További folyamatokból származó kibocsátások

54. Porképződéssel járó további folyamatok esetén elérhető legjobb technika a por- és fémkibocsátás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

44. táblázat

A további folyamatok por- és fémkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a speciálisüveg szektorban, ha e kibocsátásokat külön kezelik

55. Savpolírozási folyamatok esetén elérhető legjobb technika a HF-kibocsátás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

45. táblázat

Savpolírozási folyamatok HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a speciálisüveg szektorban, ha e kibocsátásokat külön kezelik

1.7. BAT következtetések ásványgyapot gyártásra

Eltérő rendelkezés hiányában az e pontban ismertetett BAT-következtetések minden, ásványgyapotot gyártó létesítményre alkalmazhatók.

1.7.1. Az olvasztókemencék porkibocsátása

56. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence füstgázaiból eredő porkibocsátás csökkentésére elektrosztatikus porleválasztó vagy zsákos szűrős rendszer alkalmazása

46. táblázat

Olvasztókemence porkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek az ásványgyapot szektorban

1.7.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

57. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence NOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

47. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátásra vonatkozó BAT-AEL értékek az ásványgyapot szektorban

58. Amennyiben üveggyapot gyártása esetén a keverék-összetételben nitrátokat használnak, elérhető legjobb technika az NOX-kibocsátás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

48. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek az üveggyapotgyártásban, amennyiben a keverék-összetétel nitrátokat tartalmaz

1.7.3. Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

59. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence SOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

49. táblázat

Olvasztókemence SOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek az ásványgyapot szektorban

1.7.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

60. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

50. táblázat

Olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek az ásványgyapot szektorban

1.7.5. Kőzetgyapot-olvasztó kemencékből származó hidrogén-szulfid (H2S)

61. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence H2S-kibocsátásának csökkentésére a hidrogén-szulfidot SO2-vé oxidáló füstgáz-utóégető rendszer segítségével történő alkalmazása:

51. táblázat

Olvasztókemence H2S-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a kőzetgyapot-gyártásban

1.7.6. Olvasztókemencékből származó fémek

62. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence fémkibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

52. táblázat

Olvasztókemence fémkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek az ásványgyapot szektorban

1.7.7. További folyamatokból származó kibocsátások

63. Elérhető legjobb technika a további folyamatok kibocsátásainak csökkentésére az alábbi egyedi vagy kombinált alkalmazása:

53. táblázat

További folyamatokból a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL értékek az ásványgyapot szektorban, ha e kibocsátásokat külön kezelik

1.8. BAT következtetések magas hőmérsékletű szigetelőgyapot (HTIW) gyártására

Eltérő rendelkezés hiányában az e pontban ismertetett BAT-következtetések minden HTIW-gyártó létesítményre alkalmazhatók.

1.8.1. Olvasztási és további folyamatok porkibocsátása

64. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence füstgázaiból származó porkibocsátás szűrőrendszer segítségével történő csökkentése.

54. táblázat

Az olvasztókemence porkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a HTIW-gyártási ágazatban

65. Porképződéssel járó további folyamatok esetén az elérhető legjobb technika a kibocsátások az alábbi technikák legalább egyikének alkalmazásával való csökkentése:

55. táblázat

Porképződéssel járó további folyamatokra vonatkozó BAT-AEL értékek a HTIW-gyártási ágazatban, amennyiben a kibocsátásokat külön kezelik

1.8.2. Olvasztási és további folyamatokból származó nitrogén-oxidok (NOX)

66. Elérhető legjobb technika a kenőanyag-leégető kemence NOX-kibocsátásának égésszabályozás és/vagy -módosítások segítségével történő csökkentése

56. táblázat

A kenőanyag-leégető kemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a HTIW-gyártási ágazatban

1.8.3. Olvasztási és további folyamatokból származó kén-oxidok (SOX)

67. Elérhető legjobb technika az olvasztókemencék és a további folyamatok SOX-kibocsátásának az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva történő csökkentése:

57. táblázat

Az olvasztókemencék és a további folyamatok SOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a HTIW-gyártási ágazatban

1.8.4. Az olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

68. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátásának a keverék-összetételhez alacsony klór- és fluortartalmú alapanyagok kiválasztásával történő csökkentése

58. táblázat

Olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a HTIW-gyártási ágazatban

1.8.5. Olvasztókemencékből és a további folyamatokból származó fémek

69. Elérhető legjobb technikának számít az olvasztókemence és/vagy a további folyamatok fémkibocsátásának az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva történő csökkentése:

59. táblázat

Olvasztókemence és/vagy a további folyamatok fémkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a HTIW-gyártási ágazatban

1.8.6. További folyamatokból származó illékony, szerves vegyületek

70. Elérhető legjobb technika a kenőanyag-leégető kemence által kibocsátott illékony, szerves vegyületek (VOC) mennyiségének csökkentésére az alábbi egyedi vagy kombinált alkalmazása

60. táblázat

Kenőanyag-leégető kemence VOC-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a HTIW-gyártási ágazatban, amennyiben e kibocsátásokat külön kezelik

1.9. BAT következtetések fritt gyártásra

Eltérő rendelkezés hiányában az e pontban ismertetett BAT-következtetések minden frittüveggyártó létesítményre alkalmazhatók.

1.9.1. Olvasztókemencék porkibocsátása

71. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence füstgázaiból eredő porkibocsátás csökkentésére elektrosztatikus porleválasztó vagy zsákos szűrős rendszer alkalmazása:

61. táblázat

Olvasztókemence porkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a frittgyártási szektorban

1.9.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

72. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence NOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

62. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátásra vonatkozó BAT-AEL értékek a frittgyártási szektorban

1.9.3. Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

73. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence SOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása szabályozása:

63. táblázat

Az olvasztókemence SOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a frittgyártási szektorban

1.9.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

74. Elérhető legjobb technikának számít az olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátásának az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva történő csökkentése:

64. táblázat

Olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a frittgyártási szektorban

1.9.5. Olvasztókemencékből származó fémek

75. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence fémkibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

65. táblázat

Az olvasztókemence fémkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a frittgyártási ágazatban

1.9.6. További folyamatokból származó kibocsátások

76. Porképződéssel járó további folyamatok esetén elérhető legjobb technika a kibocsátások csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

66. táblázat

További folyamatokból a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL értékek a frittgyártási ágazatban, ha e kibocsátásokat külön kezelik

Glosszárium:

1.10. Technikák leírása

1.10.1. Porkibocsátás

1.10.2. NOX-kibocsátás

1.10.3. SOX-kibocsátás

1.10.4. HCl- és HF-kibocsátás

1.10.5. Fémkibocsátás

1.10.6. Kombinált gázkibocsátás (pl. SOX, HCl, HF, bórvegyületek)

1.10.7. Kombinált (szilárd és gáznemű) kibocsátás

1.10.8. Vágási, csiszolási és polírozási műveletek kibocsátásai

1.10.9. H2S- és VOC-kibocsátás

(1) A speciális esetek kevésbé kedvező eseteknek (vagyis 100 tonna/nap gyártási kapacitást el nem érő és 30 %-nál alacsonyabb üvegcserép-arányú, kisméretű, speciális kemencék használatának) felelnek meg. Ez a kategória a csomagolóüveg-gyártásnak mindössze 1-2 %-át képviseli.

(2) A speciális esetek kevésbé kedvező eseteknek és/vagy nem mész-nátron üvegek előállításának felelnek meg: boroszilikát, üvegkerámia, kristályüveg és - ritkábban - ólomkristály-üveg.

(3) A magasabb szintek magasabb belépő NOX-koncentrációkkal, magasabb csökkentési arányokkal és a katalizátor elhasználódásával függnek össze.

(4) A technikákat az 1.10.1., 1.10.4. és 1.10.6. pont ismerteti.

(5) A táblázatban felsorolt szennyezőanyagok vonatkozására az adott üvegipari szektorról, valamint az üzemben végzett különböző tevékenységektől függ.

(6) A szintek 2 vagy 24 órás időtartam alatt vett, kompozit mintára vonatkoznak.

(7) A folyamatos üvegrost szektornál a BAT-AEL érték < 200 mg/l.

(8) Ez a szint a savpolírozást alkalmazó tevékenységekből származó tisztított vízre vonatkozik.

(9) A szénhidrogének teljes mennyiségét általában ásványolajok alkotják.

(10) A tartomány magasabb szintje az ólomkristályüveg-gyártás további folyamataira vonatkozik.

(11) A szűrőrendszereket (azaz az elektrosztatikus porleválasztót és a zsákos szűrőt) az 1.10.1.pont ismerteti.

(12) A tartomány alsó értékét az 1,5 × 10-3, felső értékét pedig a 3 × 10-3 átszámítási tényezővel határozták meg.

(13) A technikákat az 1.10.2.pont ismerteti.

(14) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(15) A 2. táblázatban általános esetekhez feltüntetett átszámítási tényezőt (1,5 × 10-3) alkalmazták, kivéve a elektromos olvasztás esetén (speciális esetek: 3 × 10-3).

(16) Az alacsonyabb érték adott esetben a speciális kialakítású kemencék alkalmazására vonatkozik.

(17) Ezek az értékek az olvasztókemence rendes vagy teljes átépítése esetén felülvizsgálandók.

(18) Az elérhető szintek a rendelkezésre álló földgáz és oxigén minőségétől (nitrogéntartalmától) függnek.

(19) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(20) A 2. táblázatban az Speciális eseteknél feltüntetett átszámítási tényezővel (3 × 10-3) számítva.

(21) A technikákat az 1.10.3. pont ismerteti.

(22) A speciális színesüveg-típusok (pl. redukált zöld üveg) esetén az elérhető kibocsátási szintekkel kapcsolatban a kénegyensúly vizsgálatára lehet szükség. A táblázatban szereplő értékek elérését megnehezítheti a szűrőpor újrahasznosításának és az idegen üvegcserép újrahasznosítási arányának kombinációja.

(23) Az alacsonyabb szintek olyan feltételekre vonatkoznak, amelyek esetén az SOX-kibocsátás csökkentése elsőbbséget élvez a szulfátban gazdag szűrőpor jelentette szilárd hulladék keletkezésének csökkentésével szemben.

(24) A 2. táblázatban az általános eseteknél feltüntetett átszámítási tényezővel (1,5 × 10-3) számítva.

(25) A kapcsolódó kibocsátási szintek az 1 %-os kéntartalmú tüzelőolaj és másodlagos csökkentési technikák együttes alkalmazására vonatkoznak.

(26) A technikákat az 1.10.4. pont ismerteti.

(27) A 2. táblázatban az általános eseteknél feltüntetett átszámítási tényezővel (1,5 × 10-3) számítva.

(28) A magasabb szintek a melegvégi bevonó műveletekből származó füstgázok egyidejű kezeléséhez kapcsolódnak.

(29) A technikákat az 1.10.5. pont ismerteti.

(30) A szintek a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(31) Az alacsonyabb szintek olyan esetekre vonatkozó BAT-AEL értékek, amelyekben a fémvegyületek nem szándékosan kerültek a keverék-összetételbe.

(32) A magasabb szintek üvegszínezéshez vagy -színtelenítéshez használt fémek alkalmazásával kapcsolatosak, vagy olyan esetekhez kapcsolódnak, amelyekben a melegvégi bevonati műveletekből származó füstgázokat az olvasztókemence kibocsátásaival együtt kezelik.

(33) A 2. táblázatban az általános eseteknél feltüntetett átszámítási tényezővel (1,5 × 10-3) számítva.

(34) Magasabb - akár 3 mg/Nm3-ig terjedő - értékeket jelentettek olyan, Speciális esetekben, amelyekben a színtelenítéshez (az alapanyagtól függően) nagyobb mennyiségű szelént igénylő, magas minőségű flintüveget gyártanak.

(35) A technikákat az 1.10.4. és 1.10.7. pont ismerteti.

(36) A technikákat az 1.10.6. pont ismerteti.

(37) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (2,5 × 10-3) számítva.

(38) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(39) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(40) Magasabb kibocsátási szintek várhatók, ha speciális üvegfajták gyártásához alkalmanként nitrátokat használnak.

(41) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (2,5 × 10-3) számítva.

(42) A tartomány alacsonyabb szintjei a FENIX-eljárás alkalmazására vonatkoznak.

(43) Az elérhető szintek a rendelkezésre álló földgáz és oxigén minőségétől (nitrogéntartalmától) függnek.

(44) A tartomány magasabb szintjei meglévő üzemekre vonatkoznak az olvasztókemence rendes vagy teljes átépítése előtt. Az alacsonyabb szintek újabb/módosított üzemekre vonatkoznak.

(45) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(46) A 2. táblázatban az speciális eseteknél feltüntetett átszámítási tényezővel (2,5 × 10-3) számítva.

(47) A technikákat az 1.10.3. pont ismerteti.

(48) Az alacsonyabb szintek olyan feltételekre vonatkoznak, amelyek esetén az SOX-kibocsátás csökkentése elsőbbséget élvez a szulfátban gazdag szűrőpor jelentette szilárd hulladék keletkezésének csökkentésével szemben.

(49) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (2,5 × 10-3) számítva.

(50) A kapcsolódó kibocsátási szintek az 1 %-os kéntartalmú tüzelőolaj és másodlagos csökkentési technikák együttes alkalmazására vonatkoznak.

(51) Nagy síküveg-kemencéket illető kapcsolódó elérhető kibocsátási szintek a kénegyensúly vizsgálatot igényelhetnek. A táblázatban szereplő értékek elérését megnehezítheti a szűrőpor újrahasznosításának együttes alkalmazása.

(52) A technikákat az 1.10.4. pont ismerteti.

(53) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (2,5 × 10-3) számítva.

(54) A tartomány magasabb szintjei a szűrőpor keverék-összetételben való újrahasznosításával függnek össze.

(55) A technikákat az 1.10.5. pont ismerteti.

(56) A tartományok a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(57) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (2,5 × 10-3) számítva.

(58) A technikákat az 1.10.5. pont ismerteti.

(59) Az értékek a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő szelén összességére vonatkoznak.

(60) Az alacsonyabb szintek olyan feltételekre vonatkoznak, amelyek esetén az Se-kibocsátás csökkentése elsőbbséget élvez a szűrőporból származó szilárd hulladék keletkezésének csökkentésével szemben. Ebben az esetben magas sztöchiometrikus (reagens-szennyezőanyag) arányt alkalmaznak, és számottevő szilárdhulladék-áram keletkezik.

(61) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (2,5 × 10-3) számítva.

(62) A másodlagos kezelési rendszereket az 1.10.3. és 1.10.6. pont ismerteti

(63) A másodlagos kezelési rendszereket az 1.10.1. és 1.10.7. pont ismerteti.

(64) 30 mg/Nm3 alatti (< 0,14 kg/tonna olvadt üveg) értékeket jelentettek bórmentes összetételek esetén, elsődleges technikák alkalmazása mellett.

(65) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (4,5 × 10-3) számítva.

(66) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(67) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (4,5 × 10-3) számítva.

(68) Az elérhető szintek a rendelkezésre álló földgáz és oxigén minőségétől (nitrogéntartalmától) függnek.

(69) A technikákat az 1.10.3. és 1.10.6. pont ismerteti.

(70) A tartomány magasabb szintjei azokra az esetekre vonatkoznak, amelyekben a keverék-összetételben az üveg tisztítása céljából szulfátokat használnak.

(71) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (4,5 × 10-3) számítva.

(72) Nedves mosó alkalmazása mellett használt oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű kemencék esetén a jelentett BAT-AEL < 0,1 kg SOX/tonna olvadt üveg, SO2-ben kifejezve.

(73) A kapcsolódó kibocsátási szintek az 1 %-os kéntartalmú tüzelőolaj és másodlagos csökkentési technikák együttes alkalmazására vonatkoznak.

(74) Az alacsonyabb szintek olyan feltételekre vonatkoznak, amelyek esetén az SOX-kibocsátás csökkentése elsőbbséget élvez a szulfátban gazdag szűrőpor jelentette szilárd hulladék keletkezésének csökkentésével szemben. Ebben az esetben az alacsonyabb szintek zsákos szűrő használatához kapcsolódnak.

(75) A technikákat az 1.10.4. és 1.10.6. pont ismerteti.

(76) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (4,5 × 10-3) számítva.

(77) A tartomány magasabb szintjei a fluorvegyületek keverék-összetételben való használatához kapcsolódnak.

(78) A technikákat az 1.10.5. és 1.10.6. pont ismerteti.

(79) A szintek a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(80) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (4,5 × 10-3) számítva.

(81) A technikákat az 1.10.7. és 1.10.8. pont ismerteti.

(82) A technikákat az 1.10.5. és 1.10.7. pont ismerteti.

(83) 3 × 10-3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat). Speciális gyártások esetén azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(84) < 80 t/nap kapacitású, mész-nátronüveget gyártó kemencék esetén a BAT-AEL értékek elérésének gazdasági kivitelezhetőségével kapcsolatos megfontolásokat jelentettek.

(85) Ez a BAT-AEL érték jelentős mennyiségű, az 1272/2008/EK rendelet szerint a veszélyes anyagok kritériumainak megfelelő összetevőket tartalmazó keverék-összetételekre vonatkozik.

(86) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(87) 2,5 × 10-3 átszámítási tényezőt alkalmaztak tüzelés módosítások és speciális kemencekialakítás esetén, illetve 3 × 10-3 átszámítási tényezőt alkalmaztak elektromos olvasztás esetén (lásd: 2. táblázat). Speciális gyártások esetén azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(88) Az elérhető szintek a rendelkezésre álló földgáz és oxigén minőségétől (nitrogéntartalmától) függnek.

(89) A technikát az 1.10.2. pont ismerteti.

(90) A 2. táblázatban a nátronüveghez megadott átszámítási tényezővel (2,5 × 10-3) számítva.

(91) A technikákat az 1.10.3. pont ismerteti.

(92) 2,5 × 10-3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat). Speciális gyártások esetén azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(93) A szintek az 1 %-os kéntartalmú tüzelőolaj és másodlagos csökkentési technikák együttes alkalmazására vonatkoznak.

(94) A technikákat az 1.10.4. és 1.10.6. pont ismerteti.

(95) 3 × 10-3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat). Speciális gyártások esetén azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(96) Az alacsonyabb szintek elektromos olvasztás alkalmazásához kapcsolódnak.

(97) Amennyiben finomító anyagként KCl-t vagy NaCl-t alkalmaznak, a BAT-AEL érték a következő: < 30 mg/Nm3 vagy < 0,09 kg/tonna olvadt üveg.

(98) Az alacsonyabb szintek elektromos olvasztás alkalmazásához kapcsolódnak. A magasabb szintek opálüveg gyártásával, a szűrőpor újrahasznosításával vagy nagyarányú idegen üvegcserepet tartalmazó keverék-összetétel használatával függnek össze.

(99) A technikákat az 1.10.5. pont ismerteti.

(100) A szintek a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(101) 3 × 10-3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat). Speciális gyártások esetén azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(102) A technikákat az 1.10.5. pont ismerteti.

(103) Az értékek a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő szelén összességére vonatkoznak.

(104) 3 × 10-3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat). Speciális gyártások esetén azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(105) A technikát az 1.10.1. és 1.10.5. pont ismerteti.

(106) Az értékek a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő ólom összességére vonatkoznak.

(107) 3 × 10-3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat). Speciális gyártások esetén azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(108) A technikákat az 1.10.8. pont ismerteti.

(109) Az értékek a füstgázban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(110) A szintek az ólomkristály-üveg további folyamataira vonatkoznak.

(111) A technikákat az 1.10.6. pont ismerteti.

(112) A technikákat az 1.10.1. pont ismerteti.

(113) A BAT-AEL-tartomány alsó és felső értékének meghatározásához a 2,5 × 10-3 és a 6,5 × 10-3 átszámítási tényezőt alkalmazták (lásd: 2. táblázat), és helyenként közelítő értékeket használtak. A gyártott üveg típusától függően azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válik szükségessé (lásd: 2. táblázat).

(114) Ezek a BAT-AEL értékek jelentős mennyiségű, az 1272/2008/EK rendelet szerint a veszélyes anyagok kritériumainak megfelelő összetevőket tartalmazó keverék-összetételekre vonatkoznak.

(115) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(116) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(117) A BAT-AEL tartomány alacsonyabb és magasabb értékének meghatározásához a 2,5 × 10-3 és a 4 × 10-3 átszámítási tényezőt alkalmazták (lásd: 2. táblázat), és helyenként közelítő értékeket használtak. Ugyanakkor a gyártás típusától függően eseti átszámítási tényező alkalmazása válik szükségessé (lásd: 2. táblázat).

(118) A magasabb értékek speciális, gyógyszerészeti használatú boroszilikátüveg-csövek gyártásához kapcsolódnak.

(119) Az elérhető szintek a rendelkezésre álló földgáz és oxigén minőségétől (nitrogéntartalmától) függnek.

(120) A technikát az 1.10.2. pont ismerteti.

(121) Az alacsonyabb szintek elektromos olvasztás alkalmazásához kapcsolódnak.

(122) A BAT-AEL tartomány alacsonyabb és magasabb értékének meghatározásához a 2,5 × 10-3 és a 6,5 × 10-3 átszámítási tényezőt alkalmazták, és helyenként közelítő értékeket használtak. A gyártás típusától függően eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé (lásd: 2. táblázat).

(123) A technikákat az 1.10.3. pont ismerteti.

(124) A tartományok figyelembe veszik a gyártott üveg típusának függvényében változó kénegyensúlyt.

(125) 2,5 × 10-3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat). A gyártás típusától függően azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(126) Az alacsonyabb szintek elektromos olvasztásra és kénmentes keverék-összetételek alkalmazására vonatkoznak.

(127) A kapcsolódó kibocsátási szintek az 1 %-os kéntartalmú tüzelőolaj és másodlagos csökkentési technikák együttes alkalmazására vonatkoznak.

(128) A technikákat az 1.10.4. pont ismerteti.

(129) 2,5 × 10-3 átszámítási tényezőt alkalmaztak (lásd: 2. táblázat) és helyenként közelítő értékeket használtak. A gyártás típusától függően eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(130) A magasabb szintek klórtartalmú anyagok keverék-összetételben való használatára vonatkoznak.

(131) A tartomány legmagasabb értéke fajlagos jelentett adatokon alapul.

(132) A technikákat az 1.10.5. pont ismerteti.

(133) A szintek a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(134) Az alacsonyabb szintek olyan esetekre vonatkozó BAT-AEL értékek, amelyekben a fémvegyületek nem szándékosan kerültek a keverék-összetételbe.

(135) 2,5 × 10-3 átszámítási tényezőt alkalmaztak (lásd: 2. táblázat) és a táblázatban feltüntetett bizonyos értékeket közelítették. A gyártás típusától függően eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(136) A technikákat az 1.10.8. pont ismerteti.

(137) Az értékek a füstgázban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(138) A technikákat az 1.10.6. pont ismerteti.

(139) A technikákat az 1.10.1. pont ismerteti.

(140) A BAT-AEL-tartomány alsó és felső értékének meghatározására a 2 × 10-3 és a 2,5 × 10-3 átszámítási tényezőt alkalmazták (lásd: 2. táblázat), hogy azok mind az üveggyapot, mind a kőzetgyapot gyártására kiterjedjenek.

(141) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(142) Üveggyapot esetén 2 × 10-3, kőzetgyapot esetén 2,5 × 10-3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat).

(143) Az elérhető szintek a rendelkezésre álló földgáz és oxigén minőségétől (nitrogéntartalmától) függnek.

(144) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(145) 2 × 10-3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat).

(146) A tartományok alacsonyabb szintjei oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű olvasztásra vonatkoznak.

(147) A technikákat az 1.10.3. és 1.10.6. pont ismerteti.

(148) Üveggyapot esetén 2 × 10-3, kőzetgyapot esetén 2,5 × 10-3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat).

(149) A tartományok alacsonyabb szintjei elektromos olvasztásra vonatkoznak. A magasabb szintek nagyarányú üvegcserép-újrahasznosításra vonatkoznak.

(150) A BAT-AEL érték olyan feltételekre vonatkozik, amelyek esetén az SOX-kibocsátás csökkentése jelentős elsőbbséget élvez a szilárd hulladék keletkezésének csökkentésével szemben.

(151) Amennyiben a hulladék mennyiségének csökkentése jelentős elsőbbséget élvez az SOX-kibocsátás csökkentésével szemben, magasabb kibocsátási szintek várhatók. Az elérhető szinteknek kénegyensúlyon kell alapulniuk.

(152) A technikákat az 1.10.4. pont ismerteti.

(153) Üveggyapot esetén 2 × 10-3, kőzetgyapot esetén 2,5 × 10-3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat).

(154) A BAT-AEL-tartomány alsó és felső értékének meghatározásához a 2 × 10-3 és a 2,5 × 10-3 átszámítási tényezőt alkalmazták (lásd: 2. táblázat).

(155) A technikát az 1.10.9. pont ismerteti.

(156) A kőzetgyapotra vonatkozó, 2,5 × 10-3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat).

(157) A technikákat az 1.10.5. pont ismerteti.

(158) A tartományok a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(159) A BAT-AEL-tartomány alsó és felső értékének meghatározásához a 2 × 10-3 és a 2,5 × 10-3 átszámítási tényezőt alkalmazták (lásd: 2. táblázat).

(160) A magasabb értékek a kőzetgyapot kupolókemencékben való előállítására vonatkoznak.

(161) A technikákat az 1.10.7. és 1.10.9. pont ismerteti.

(162) A kg/tonna késztermékben kifejezett kibocsátási szintekre nincs hatással sem a gyártott ásványgyapot-paplan vastagsága, sem a füstgázok rendkívüli töménysége, illetve hígítottsága. Az értékeket 6,5 × 10-3 átszámítási tényezővel számították.

(163) Nagy testsűrűségű vagy magas kötőanyag-tartalmú ásványgyapot gyártása esetén az ágazatban elérhető legjobb gyakorlatokként felsorolt technikákhoz tartozó kibocsátási szintek lényegesen magasabbak lehetnek az itt feltüntetett BAT-AEL értékeknél. Amennyiben ilyen típusú termékek alkotják az adott létesítmény gyártásának túlnyomó részét, tekintetbe kell venni más technikák alkalmazását.

(164) A technikákat az 1.10.1. pont ismerteti.

(165) Az értékek zsákos szűrős rendszer alkalmazására vonatkoznak.

(166) A technikát az 1.10.1. pont ismerteti.

(167) A tartomány alacsonyabb szintje az alumínium-szilikát-üveggyapot, illetve a hőálló kerámiaszálak (ASW/RCF) kibocsátására vonatkozik.

(168) A technikát az 1.10.3. pont ismerteti.

(169) A technikát az 1.10.4. pont ismerteti.

(170) A technikát az 1.10.5. pont ismerteti.

(171) A szintek a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(172) A technikákat az 1.10.6. és 1.10.9. pont ismerteti.

(173) A technikát az 1.10.1. pont ismerteti.

(174) A BAT-AEL-tartomány alsó és felső értékének meghatározására az 5 × 10-3 és a 7,5 × 10-3 átszámítási tényezőt alkalmazták (lásd: 2. táblázat). Az égés típusától függően azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(175) A technikát az 1.10.2. pont ismerteti.

(176) A tartományok a különböző olvasztási technikákat alkalmazó és különböző fritt-típusokat gyártó kemencékből származó, egy füstcsőbe vezethető füstgázok kombinációját veszik figyelembe - akár alkalmaztak nitrátokat a keverék-összetételben, akár nem -, kizárva az egyes alkalmazott olvasztási technikák és a különböző termékek egyenkénti jellemzésének lehetőségét.

(177) A BAT-AEL-tartomány alsó és felső értékének meghatározására az 5 × 10-3 és a 7,5 × 10-3 átszámítási tényezőt alkalmazták. Az égés típusától függően azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé (lásd: 2. táblázat).

(178) Az elérhető szintek a rendelkezésre álló földgáz és oxigén minőségétől (nitrogéntartalmától) függnek.

(179) A technikákat az 1.10.3. pont ismerteti.

(180) Az 5 × 10-3 és a 7,5 × 10-3 átszámítási tényezőt alkalmazták, azonban lehet, hogy a táblázatban feltüntetett értékeket közelítették. Az égés típusától függően eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé (lásd: 2. táblázat).

(181) A technikákat az 1.10.4. pont ismerteti.

(182) Az 5 × 10-3 átszámítási tényezőt alkalmazták és helyenként közelítő értékeket használtak. Az égés típusától függően eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé (lásd: 2. táblázat).

(183) A technikákat az 1.10.5. pont ismerteti.

(184) A szintek a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(185) 7,5 × 10-3 átszámítási tényezővel számítva. Az égés típusától függően eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé (lásd: 2. táblázat).

(186) A technikákat az 1.10.1. pont ismerteti.

(187) A szintek a füstgázban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.