A Debreceni Ítélőtábla Pf.20859/2009/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 87. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 80. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 40. §, 46. §, 2003. évi LXXX. törvény (Jstv.) 15. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §, 56. §, 57. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bakó Pál, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Riczu András

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.859/2009/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. H. T. pártfogó ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve, címe felperesnek - a Dr. Balogh Ádám Ügyvédi Iroda (4024 Debrecen, Iparkamara u. 2. II/8., ügyintéző: Dr. Balogh Ádám ügyvéd) által képviselt alperes neve, címe alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2009. november 23-án meghozott 6.P.21.811/2009/13. számú ítélete ellen a felperes részéről 15. sorszám alatt benyújtott fellebbezés alapján - a 2010. június 17-én megtartott nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 62 500 (Hatvankettőezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget, az államnak - külön felhívásra - 300 000 (Háromszázezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

A pártfogó ügyvéd díját a felperes viseli.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A felperes a kerestében arra hivatkozva, hogy a közérdekű állampolgári bejelentés folytán indult közigazgatási eljárásban építésügyi hatóságként eljáró alperes alkalmazottja, 2007. november 17-én, az ő előzetes értesítése nélkül helyszíni szemlét tartott a Ny., R. u. ... szám alatti ingatlanon és ennek során külső fényképfelvételeket készített a tulajdonában álló Ny., R. u. ... szám alatti ingatlanról, amelyeket azután a helyszíni szemléről kiállított jegyzőkönyv mellékleteként az ügyiratban elhelyezett, kérte megállapítani, hogy az alperes megsértette a személyhez fűződő jogát. Kérte továbbá kötelezni az alperest arra, hogy a fényképfelvételeket ne használja fel a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt folyamatban lévő ügyszám/2009. számú peres eljárásban; a fotókat semmisítse meg; írásban kérjen elnézést a jogosulatlan és illetéktelen behatolás miatt a felperestől; írásban jelentse ki, hogy jogsértést követett el, illetéktelenül készített a felperesi ingatlanon fényképfelvételeket; tegyen írásos bejelentést a felügyeleti szerveknél, amelyben tájékoztatja a jogsértő tevékenységéről; az alperes az elkövetkezendő időszakban tartózkodjon a további jogsértésektől; a felülvizsgálati eljárást lefolytató bíróság felé tegyen írásos nyilatkozatot a jogsértő magatartásáról és álljon el az illetéktelenül megszerzett fotók dokumentációként való felhasználásától. Kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a jogsértő, engedély nélkül készült fényképfelvételeknek az alperes és a felperes között folyamatban lévő közigazgatási perben való felhasználásától, kötelezze az alperest a felperes javára 5 000 000 Ft összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére is.

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségében való marasztalását kérte. A felperes keresetének mind a jogalapját, mind az összegszerűségét vitatta.

Az elsőfokú bíróság a 13. sorszám alatt hozott ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 125 000 Ft perköltséget, az államnak külön felhívásra 300 000 Ft le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítéletben megállapított tényállás szerint az alpereshez 2007. október 26-án érkezett beadványában a felperes "élet- és vagyonvédelmi szempontok alapján" bejelentést tett az elsőfokú építésügyi hatósághoz az ingatlanával szomszédos Ny., R. u. ... szám alatti ingatlanon engedély nélkül megvalósított építmény és a szabványnak nem megfelelő kerítés kivitelezéséről. Kérte a bejelentésének a kivizsgálását és a hatóság intézkedését. A bejelentés alapján V. Város Önkormányzat Jegyzője, mint elsőfokú építésügyi hatóság előtt ügyszám2/2007. szám alatt hatósági eljárás indult, amelynek keretében M. I. építésügyi hatósági ügyintéző - az érintettek előzetes értesítése nélkül - 2007. november 12-én helyszíni szemlét tartott. A szemle során a felperesi ingatlanhoz tartozó, de annak építési telekhatáron kívül eső kerítéssel el nem választott szántó területéről külső fényképfelvételeket készített a felperesi ingatlanról is, melyeket utóbb a helyszíni szemléről kiállított jegyzőkönyv mellékleteként az ügyiratban elhelyezett.

Az elsőfokú bíróság az ítéleti döntésének jogi indokolása szerint nem találta személyiségi jogsértés megállapítására alapot adónak azt, hogy az alperes ügyintézője a felperes ingatlanáról engedély nélkül külső fényképfelvételeket készített és azokat felhasználta a felperes által kezdeményezett hatósági eljárásban. Nem volt jogellenes, hogy az alperes ügyintézője előzetes kifejezett hozzájárulása nélkül bement a felperes tulajdonát képező szántóföldi területre, mert ez bizonyítottan a szemle foganatosításához szükséges okból és terjedelemben történt. Az eljárása ezért megfelelt a "Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól" szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. § (1), (4), (5) bekezdésében, 56. § (1) bekezdésében, 57. § (1) bekezdésében és (4) bekezdésében foglaltaknak. Az pedig, hogy a szemle során a felperesi ingatlanról a felperes előzetes hozzájárulása nélkül a szükséges mértékben és terjedelemben külső fényképfelvételeket készített, valamint, hogy ezeket a fényképfelvételeket a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv mellékleteként az eljárási iratanyagban elhelyezte, az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a Ket. 57/A. § (4) bekezdése alapján kifejezetten jogszerű eljárás volt. Jogellenesség hiányában a személyiségi jogsértés megállapítása szóba sem kerülhetett.

Az elsőfokú bíróság rámutatott arra is, hogy tényszerűen nincs olyan személyiségi jog, amely a felperesi oldalon sérült volna, akár abban az esetben is, ha az alperes ügyintézőjének eljárása jogszerűtlennek minősülne. A jogsértő magatartásként hivatkozott eljárás fogalmilag alkalmatlan akár a felperesnek a Ptk. 82. §-ával védett magánlakáshoz fűződő, akár pedig a Ptk. 80. §-ában nevesített képmáshoz fűződő személyiségi jogának a megsértésére. Hangsúlyozta azt is, hogy az előzetes értesítés elmaradása legfeljebb eljárási szabálysértésnek minősülhetett volna a hatósági eljárásban, azonban a jelen esetben - azon túl, hogy jogszerűtlennek nem minősíthető - nem alkalmas személyiségi jog megsértésére.

Alaptalannak találta az elsőfokú bíróság a felperes kártérítés iránti kereseti kérelmét is. Álláspontja szerint a felperes nem is tudott megjelölni olyan immateriális hátrányt, amely a jogsértés megállapítása esetén nem vagyoni kompenzálást igénylőként lehetővé tenné az alperes kártérítésre kötelezését.

Miután a felperes valamennyi kereseti kérelme vonatkozásában pervesztes lett a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes javára a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet szerint megállapított perköltsége megfizetésére, míg költségmentesség hiányában a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján az 5 000 000 Ft pertárgyérték alapulvételével megállapított 300 000 Ft összegű le nem rótt eljárási illeték állam javára történő megtérítésére.