62018CJ0454[1]

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2020. március 11. Baltic Cable AB kontra Energimarknadsinspektionen. A Förvaltningsrätten i Linköping (Svédország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - A villamos energia belső piaca - 2009/72/EK irányelv - Villamosenergia-átvitel - Az átvitelirendszer-üzemeltető fogalma - 714/2009/EK rendelet - Rendszerösszekötő - A tagállamok nemzeti átviteli hálózatait összekötő szállítóvezeték - A 16. cikk (6) bekezdése - Hatály - A rendszerösszekötők kapacitásának felosztásából származó bevételek felhasználása - Kizárólag két nemzeti átviteli hálózat összekapcsolását biztosító, határokon átnyúló nagyfeszültségű vezetéket üzemeltető vállalkozás. C-454/18. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2020. március 11. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - A villamos energia belső piaca - 2009/72/EK irányelv - Villamosenergia-átvitel - Az átvitelirendszer-üzemeltető fogalma - 714/2009/EK rendelet - Rendszerösszekötő - A tagállamok nemzeti átviteli hálózatait összekötő szállítóvezeték - A 16. cikk (6) bekezdése - Hatály - A rendszerösszekötők kapacitásának felosztásából származó bevételek felhasználása - Kizárólag két nemzeti átviteli hálózat összekapcsolását biztosító, határokon átnyúló nagyfeszültségű vezetéket üzemeltető vállalkozás"

A C-454/18. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Förvaltningsrätten i Linköping (linköpingi közigazgatási bíróság, Svédország) a Bírósághoz 2018. július 12-én érkezett, 2018. július 5-i határozatával terjesztett elő

a Baltic Cable AB

és

az Energimarknadsinspektionen

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: A. Prechal tanácselnök, K. Lenaerts, a Bíróság elnöke, a harmadik tanács bírájaként eljárva, L. S. Rossi, J. Malenovský (előadó) és F. Biltgen bírák,

főtanácsnok: E. Tanchev,

hivatalvezető: C. Strömholm tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2019. június 20-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Baltic Cable AB képviseletében M. Wärnsby, L. Hallberg és S. Andersson advokater,

- az Energimarknadsinspektionen képviseletében G. Morén, C. Vendel Nylander, R. Thuresson és E. Vidlund, meghatalmazotti minőségben,

- a spanyol kormány képviseletében kezdetben: A. Rubio González, később: L. Aguilera Ruiz, meghatalmazotti minőségben,

- a finn kormány képviseletében S. Hartikainen, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Parlament képviseletében I. McDowell és A. Neergaard, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Unió Tanácsa képviseletében A. Lo Monaco, J. Kneale és A. Norberg, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében O. Beynet és K. Simonsson, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2019. november 14-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 211., 15. o.) 16. cikke (6) bekezdésének értelmezésére és érvényességére vonatkozik.

2 E kérelmet a Baltic Cable AB és az Energimarknadsinspektionen (energiapiac-felügyelőség, Svédország; a továbbiakban: EI) között a Baltic Cable által megszerzett, a svéd és a német átviteli hálózat összekapcsolását biztosító, határokon átnyúló nagyfeszültségű vezeték kapacitásának elosztásából eredő bevételek felhasználása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

A 2009/72/EK irányelv

3 A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2009. L 211., 55. o.; helyesbítés: HL 2015. L 167., 94. o.) (44) és (59) preambulumbekezdésének szövege a következő: [...]

"(44) [...] A szükséges hálózati infrastruktúra - a rendszerösszekötő kapacitásokat is beleértve - kiépítésével és karbantartásával elő kell segíteni a stabil villamosenergia-ellátást. A rendszerösszekötő kapacitásokat és az elosztott villamosenergia-termelést is magában foglaló, szükséges hálózati infrastruktúra kiépítése és karbantartása a stabil villamosenergia-ellátás biztosításának fontos eleme.

(59) Ezen irányelv egyik fő célja a villamos energia valódi belső piacának egy összekapcsolt [európai uniós] hálózat révén történő létrehozása, ennélfogva - adott esetben az Ügynökséggel szorosan együttműködve - a szabályozó hatóságok legfontosabb feladatai közé tartoznak a határkeresztező rendszer-összeköttetésekkel és a regionális piacokkal kapcsolatos szabályozási kérdések."

4 A 2009/72 irányelv 1. cikke értelmében ezen irányelv "közös szabályokat állapít meg a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, a villamosenergia-ellátásra, valamint a fogyasztóvédelmi szabályokra vonatkozóan, annak érdekében, hogy [az Unión] belül fejlessze és integrálja a versenyképes villamosenergia-piacokat".

5 A 2009/72 irányelv 2. cikke a következőképpen szól: "Ezen irányelv alkalmazásában: [...] [...] [...]"

(3) »átvitel«: villamos energia szállítása igen nagy feszültségű és nagyfeszültségű, összekapcsolt rendszereken a végső fogyasztókhoz vagy az elosztókhoz való eljuttatás céljából, nem beleértve az ellátást;

(4) »átvitelirendszer-üzemeltető«: az a természetes vagy jogi személy, aki/amely felelős egy adott terület átviteli rendszerének üzemeltetéséért, karbantartásáért, valamint szükség esetén annak fejlesztéséért, és adott esetben annak más rendszerekkel való összekapcsolásáért, felelős továbbá azért, hogy a rendszer hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia átvitelével kapcsolatos, észszerű igények kielégítésére;

(13) »rendszerösszekötő/rendszerösszekötés«: az a berendezés, amelyet villamosenergia-rendszerek összekapcsolására használnak;

6 Ezen irányelv 12. cikkének a) és h) pontja értelmében: "Minden átvitelirendszer-üzemeltető a következőkért felelős: [...]

a) biztosítja, hogy a rendszer hosszú távon képes legyen kielégíteni a villamos energia átvitelére vonatkozó észszerű igényeket, a környezetvédelem kellő figyelembevételével és közgazdasági [helyesen: gazdasági] feltételek mellett biztonságos, megbízható és hatékony átviteli rendszereket üzemeltet, tart karban és fejleszt.

h) beszedi a túlterhelési díjakat és az átviteli rendszer-üzemeletők közötti ellentételezési mechanizmus alapján esedékes kifizetéseket, [a] 714/2009/EK rendelet 13. cikkével összhangban, engedélyezi és irányítja a harmadik felek hozzáférését - illetve ennek megtagadása esetén erről indokolt magyarázatot ad -, amelyet a nemzeti szabályozó hatóságok kísérnek figyelemmel; [...]"

7 A 2009/72 irányelv 13. cikkének (4) bekezdése a következőket írja elő:

"Minden független rendszerüzemeltető felelős a harmadik fél hozzáférésének engedélyezéséért és igazgatásáért, beleértve a hozzáférési díjak, a szűk keresztmetszetek kezeléséért felszámított díjak és - a [...] 714/2009/EK rendelet 13. cikkével összhangban - az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus szerinti kifizetések beszedését is, továbbá felelős az átviteli rendszer üzemeltetéséért, karbantartásáért és fejlesztéséért, valamint annak biztosításáért, hogy a rendszer a beruházások tervezése révén hosszú távon képes legyen az észszerű igények kielégítésére. [...]"

8 Ezen irányelv 37. cikkének (3) és (9) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "(3) Ha a 13. cikk értelmében független rendszerüzemeltetőt jelöltek ki, a szabályozó hatóság az e cikk (1) bekezdése alapján ráruházott feladatok mellett az alábbiakat végzi: [...] [...] (9) A szabályozó hatóságok felügyelik a szűk keresztmetszetek kezelését a nemzeti villamosenergia-rendszereken és rendszerösszekötőkön belül, valamint a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó szabályok betartását. E célból az átvitelirendszer-üzemeltetők vagy piaci szereplők kötelesek benyújtani a nemzeti szabályozó hatóságoknak a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó szabályaikat, ideértve a kapacitáselosztási szabályaikat is. A nemzeti szabályozó hatóságok kérhetik e szabályok módosítását."

f) felügyeli a szűk keresztmetszetek kezeléséért felszámított díjak független rendszerüzemeltető általi beszedését, a [...] 714/2009/EK rendelet 16. cikkének (6) bekezdésével összhangban.

A 714/2009 rendelet

9 A 714/2009 rendelet (21) és (24) preambulumbekezdése szerint: [...]

"(21) Szabályokat kell alkotni a szűk keresztmetszeteket kezelő eljárásokból származó bevételek felhasználásáról, hacsak a rendszerösszekötő különleges jellege nem indokolja a mentességet e szabályok alól.

(24) [...] A szabályozó hatóságok - a tagállamok más érintett hatóságaival együtt - fontos szerepet játszanak a villamos energia belső piacának megfelelő működése elősegítésében."

10 E rendelet 1. cikkének a) pontja értelmében: "E rendelet célja, hogy:

1. méltányos szabályokat állapítson meg a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelmére vonatkozóan, elősegítve ezzel a versenyt a villamos energia belső piacán, figyelembe véve a nemzeti és a regionális piacok sajátos jellegzetességeit is. Ebből következik, hogy a határokon átnyúló villamosenergia-forgalomra alkalmazható ellentételezési mechanizmust kell létrehozni, valamint összehangolt elveket kell kialakítani a határkeresztező átvitel díjaira és a nemzeti átviteli hálózatok közötti rendszerösszekötők kapacitásának felosztására vonatkozóan."

11 Az említett rendelet 2. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "E rendelet alkalmazásában a [2009/72 irányelv] 2. cikkében található fogalommeghatározásokat kell alkalmazni a »rendszerösszekötő« meghatározásának kivételével, amely helyébe a következő meghatározás lép:

- »rendszerösszekötő«: azon átviteli vezeték, amely tagállamok közötti határt keresztez, vagy ilyen határon ível át, és a tagállamok nemzeti átviteli hálózatait köti össze."

12 A 714/2009 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének c) pontja úgy határozza meg a "szűk keresztmetszetet", mint amely "olyan helyzetet jelent, amikor a nemzeti átviteli hálózatok közötti rendszerösszekötő nem képes továbbítani a piaci szereplők által igényelt nemzetközi kereskedelemből fakadó teljes fizikai áramlást a rendszerösszekötők és/vagy az érintett nemzeti átviteli hálózatok kapacitáshiánya miatt".

13 E rendelet 2. cikke (2) bekezdésének g) pontja értelmében az »új rendszerösszekötő« olyan rendszerösszekötő, amely 2003. július 4-ig még nem készült el.

14 A 714/2009 rendelet 14. cikkének (1) és (4) bekezdése szerint:

"(1) A hálózati rendszerüzemeltetők által a hálózati hozzáférés tekintetében alkalmazott díjaknak átláthatóaknak kell lenniük, figyelembe kell venniük a hálózatbiztonsági követelményeket, és tükrözniük kell a ténylegesen felmerült költségeket, amennyiben azok megfelelnek egy hatékonyan működő és szerkezetileg hasonló hálózati rendszerüzemeltető díjainak, és megkülönböztetéstől mentesen kell alkalmazzák [helyesen. alkalmazni] őket. A díjak nem lehetnek távolságfüggőek.

[...]

(4) A hálózat-hozzáférési díjak meghatározása e cikk alapján nem érinti a 16. cikkben említett szűk keresztmetszet kezeléséből származó bejelentett kivitelre és behozatalra vonatkozó díjakat."

15 E rendeletnek "A szűk keresztmetszet kezelésének általános elvei" című 16. cikke a következőket írja elő: "(1) A szűk hálózati keresztmetszet problémáira megkülönböztetéstől mentes, piaci alapú megoldásokat kell alkalmazni, amelyek hatékony gazdasági jelzéseket szolgáltatnak a piaci szereplőknek és az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőknek. A hálózati szűk keresztmetszet problémáit lehetőleg ügyletektől független módszerekkel kell megoldani, azaz olyan módszerekkel, amelyek nem az egyes piaci szereplők szerződései közötti különbségtételen alapulnak. (2) Az ügyletek csökkentésével járó eljárásokat csak vészhelyzet esetén szabad alkalmazni, amikor az átvitelirendszer-üzemeltetőnek gyorsan és hatékonyan kell cselekednie, és a teher-újraelosztás vagy ellenkereskedelem alkalmazása nem lehetséges. Minden ilyen eljárást megkülönböztetéstől mentesen kell alkalmazni. Azon piaci szereplőket, akik számára kapacitást osztottak fel, minden csökkentésért ellentételezni kell, a vis maior esetek kivételével. (3) A rendszerösszekötők és/vagy a határkeresztező áramlásokat érintő átviteli hálózatok maximális kapacitását - a hálózati üzembiztonságra vonatkozó biztonsági szabványok betartása mellett - a piaci szereplők számára hozzáférhetővé kell tenni. (4) A piaci szereplők a szóban forgó üzemeltetési időszakot megelőzően kellő időben tájékoztatják az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőket arról, hogy fel kívánják-e használni a lekötött kapacitásokat. Minden lekötött, de fel nem használt kapacitást nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon újra vissza kell juttatni a piacra. (5) Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek - amennyire ez műszakilag lehetséges - nettósítaniuk kell a szűk keresztmetszetű rendszerösszekötő vezetékeken ellenkező irányban zajló energiaáramlás kapacitásigényét annak érdekében, hogy ezt a vezetéket a legnagyobb kapacitáson lehessen használni. A hálózat biztonságának legteljesebb figyelembevétele mellett a szűk keresztmetszeten enyhítő ügyleteket soha nem szabad elutasítani. (6) A rendszerösszekötő kapacitás felosztásából származó bevételeket a következő célokra kell felhasználni: Ha nincs mód a bevételeknek az első albekezdés a) és/vagy b) pontjában meghatározott célokra történő hatékony felhasználására, akkor azok - az érintett tagállamok szabályozó hatóságainak jóváhagyásától függően - az ezen szabályozó hatóságok által meghatározott maximális összegben felhasználhatók olyan bevételként, amelyet a szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük a hálózati díjak számítási módszereinek jóváhagyásakor és/vagy a hálózati díjak meghatározásakor. A bevételek fennmaradó részét külön belső számlán kell elhelyezni mindaddig, amíg az felhasználhatóvá nem válik az első albekezdés a) és/vagy b) pontjában meghatározott célokra. Az Ügynökség tájékoztatást kap a második albekezdésben említett szabályozó hatóság jóváhagyásáról."

a) a lekötött kapacitás tényleges rendelkezésre állásának biztosítása; és/vagy

b) a rendszerösszekötő kapacitásoknak különösen új rendszerösszekötők révén történő fenntartása [helyesen: fenntartására] vagy növelésére fordított hálózati beruházások.

16 A 714/2009 rendelet 17. cikkének (1) és (3) bekezdése értelmében: "(1) Az új egyenáramú rendszerösszekötők kérelemre, korlátozott időtartamra mentesíthetők az e rendelet 16. cikkének (6) bekezdésében, valamint a [2009/72] irányelv 9., 32. cikkében és 37. cikkének (6) és (10) bekezdésében foglalt rendelkezések alól, a következő feltételek mellett: [...] (3) Az (1) bekezdést meglévő rendszerösszekötők kapacitásának jelentős növelése esetén is alkalmazni kell."

a) a beruházásnak fokoznia kell a versenyt a villamosenergia-ellátás terén;

b) a beruházás kockázatának akkorának kell lennie, hogy a beruházás nem valósulna meg a mentesség nélkül;

c) a rendszerösszekötőnek olyan természetes vagy jogi személy tulajdonában kell állnia, aki vagy amely legalább jogi formájában független azoktól a rendszerüzemeltetőktől, amelyek hálózataiban a rendszerösszekötő meg fog épülni;

d) a rendszerösszekötő használóira díjat kell kiróni;

e) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1996. december 19-i 96/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [(HL 1997. L 27., 20. o.; magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 2. kötet, 3. o.)] 19. cikkében említett részleges piacnyitás óta a rendszerösszekötő tőke- vagy üzemeltetési költségének semmilyen része sem térülhetett meg a rendszerösszekötő által összekapcsolt átviteli vagy elosztóhálózatok használati díjainak egyetlen eleméből sem;

f) a mentesség nem károsíthatja a versenyt és a villamos energia belső piacának hatékony működését, sem azon szabályozott rendszer hatékony működését, amelyhez a rendszerösszekötő kapcsolódik.

17 A 714/2009 rendelet "Iránymutatások a nemzeti hálózatok közötti rendszerösszekötők rendelkezésre álló átviteli kapacitásának kezelésére és felosztására vonatkozóan" című I. melléklete többek között a következőket írja elő:

"1.7. [...] az átvitelirendszer-üzemeltetők nem korlátozhatják a rendszerösszekötő kapacitást azért, hogy saját szabályozási területükön belül feloldják a hálózati szűk keresztmetszetet, kivéve a fenti okok vagy üzemeltetésbiztonsági okok fennállása esetén. [...]

[...]

2.1. A szűk keresztmetszet kezelési módszereinek piaci alapúaknak kell lenniük a határokon keresztül történő hatékony kereskedelem megkönnyítése érdekében. E célból a kapacitást csak explicit (kapacitás) vagy implicit (kapacitás és energia) aukciók keretében lehet felosztani. A két módszer együtt is alkalmazható ugyanazon a rendszerösszekötőn. Egy napon belüli ügyleteknél folytonos kereskedés is alkalmazható.

[...]

2.6. Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek megfelelő struktúrát kell meghatározniuk a különböző időtartamokra vonatkozó kapacitáskiosztáshoz. [...]

[...]

3.1. Az egy rendszerösszekötőre vonatkozó kapacitásfelosztást az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők koordinálják és közös felosztási eljárások alkalmazásával hajtják végre. [...]

[...]

5.2. Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek közzé kell tenniük egy általános leírást a különböző körülmények között a piacon elérhető kapacitás maximalizálása érdekében alkalmazott szűkkeresztmetszet-kezelési módszerről, valamint egy általános mintát a különböző időtartamokra vonatkozó rendszerösszekötő kapacitás kiszámítására, mely számítás a hálózat villamos és fizikai adottságain alapul. E mintát az érintett tagállamok szabályozó hatóságainak felül kell vizsgálniuk."

18 E mellékletnek "A szűk keresztmetszetből származó bevétel felhasználása" című 6. pontja értelmében:

"[...]

6.3. A szűk keresztmetszetből származó bevételt el kell osztani az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők között, az érintett rendszerüzemeltetők között egyeztetett és a megfelelő szabályozó hatóságok által felülvizsgált kritériumokkal összhangban.

6.4. Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek egyértelműen, előre meg kell határozniuk, hogy mire használják fel az esetlegesen megszerzett, szűk keresztmetszetből származó bevételt és jelentést kell tenniük a bevétel tényleges felhasználásáról. A szabályozó hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy ez a felhasználás megfelel-e ezen rendeletnek és ezen iránymutatásoknak, és hogy a rendszerösszekötő kapacitás felosztásából eredő szűk keresztmetszetből származó bevétel teljes összegét az e rendelet 16. cikkének (6) bekezdésében meghatározott három cél közül egyre vagy többre fordítják-e.

[...]

6.6. A szűk keresztmetszetből származó bevételnek rendszerösszekötő kapacitás fenntartására vagy növelésére irányuló beruházásra való felhasználását elsősorban olyan előre meghatározott projektekhez kell rendelni, amelyek hozzájárulnak a meglévő szűk keresztmetszet enyhítéséhez és amelyeket, különös tekintettel az engedélyezési eljárásra, észszerű időn belül végre lehet hajtani."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

19 A Baltic Cable svéd társaság 1994 óta olyan nagyfeszültségű elektromos vezetéket birtokol és üzemeltet, amely a svéd és a német villamosenergia-hálózat összekapcsolását biztosítja.

20 2016. június 9-i határozatával az EI a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdésének első albekezdése alapján arra kötelezte a Baltic Cable-t, hogy a szűk keresztmetszetből származó bevételeit, azaz azokat, amelyeket az utóbbi az említett rendszerösszekötő kapacitásának a 2013. július 1-je és 2014. június 30. közötti időszakra, illetve a 2014. július 1-jétől 2015. június 30-ig terjedő időszakra vonatkozó lekötéséből szerzett, helyezze külön belső számlára addig, amíg fel nem használhatók a lekötött kapacitások tényleges rendelkezésre állásának biztosítására és/vagy a rendszerösszekötő kapacitásoknak különösen új rendszerösszekötőkbe történő hálózati beruházások révén történő fenntartására vagy növelésére.

21 2017. november 2-i határozatával az EI elutasította a Baltic Cable által a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdése alapján benyújtott azon kérelmet, hogy a szűk keresztmetszetből származó bevételeit olyan bevételként használhassa fel, amelyet a szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük a hálózati hozzáférési díjak számítási módszerének jóváhagyása és/vagy e díjak megállapítása során.

22 A Baltic Cable e két határozattal szemben keresetet nyújtott be a Förvaltningsrätten i Linköpinghez (Linköpingben eljáró közigazgatási bíróság, Svédország). Elsődlegesen azt állítja, hogy a 714/2009 rendelet 16. cikke kizárólag a 2009/72 irányelv 2. cikkének (4) bekezdése értelmében vett átvitelirendszer-üzemeltetőkre vonatkozik, nem pedig azokra a vállalkozásokra, amelyek a Baltic Cable-hez hasonlóan kizárólag rendszerösszekötőt üzemeltetnek.

23 Másodlagosan a Baltic Cable arra hivatkozik, hogy a 714/2009 rendelet 16. cikkének (6) bekezdése úgy értelmezendő, hogy a kizárólag rendszerösszekötőt üzemeltető vállalkozások szabadon rendelkezhetnek a szűk keresztmetszetből származó azon bevételekkel, amelyeket azzal a rendszerösszekötővel értek el, amelybe beruháztak.

24 Mindenesetre e vállalkozások számára a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdése második albekezdésének megfelelően engedélyezni kell a szűk keresztmetszetből származó bevételeik felhasználását.

25 Végül, a Baltic Cable arra hivatkozik, hogy mivel a szűk keresztmetszetből származó bevételei a jövedelmének hozzávetőleg 70%-át teszik ki, az EI-nek a jelen ítélet 20. és 21. pontjában említett határozatai ellentétesek a tulajdonhoz való joggal. Az említett határozatok sértik az arányosság elvét is, mivel aránytalanul sértik a Baltic Cable arra vonatkozó képességét, hogy folytassa tevékenységét, és ily módon hátrányosan érintik a 714/2009 rendelet által követett, a rendszerösszekötő kapacitások hatékony fenntartására irányuló célkitűzéseket, noha léteznek kevésbé korlátozó eszközök is az említett célkitűzések elérésére az e rendelet 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdésében biztosított lehetőségek igénybevételével. Végül, ugyanezen határozatok sértik a bizalomvédelem elvét, mivel az EI azáltal, hogy előzőleg határozott a Baltic Cable bevételeinek felső határáról, elfogadta az a módot, ahogyan a Baltic Cable a szűk keresztmetszetből származó bevételeinek felhasználását tervezte.

26 Az EI azt állítja, hogy a 714/2009 rendelet 16. cikkének (6) bekezdése minden olyan személyre vonatkozik, aki szűk keresztmetszetből tesz szert bevételre, következésképpen a Baltic Cable a szűk keresztmetszetből származó bevételeinek felhasználását illetően e rendelkezés hatálya alá tartozik.

27 Másodlagosan, arra az esetre, ha a 714/2009 rendelet 16. cikkének (6) bekezdése kizárólag az átvitelirendszer-üzemeltetőkre alkalmazandó, az EI arra hivatkozik, hogy a Baltic Cable-t átvitelirendszer-üzemeltetőnek kell tekinteni.

28 Ezenkívül azt állítja, hogy mivel a Baltic Cable nem rendelkezik hálózati díjat fizető ügyfelekkel, nem részesülhet a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdésében előírt eltérésekben, amelyek ugyanis az említett díjak csökkentését vonják maguk után.

29 Annak elismerése mellett, hogy a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdésének a Baltic Cable esetében történő alkalmazása az utóbbira nézve aránytalannak tekinthető következményekkel járhat, az EI úgy véli, hogy e megfontolás nem jogosítja fel arra, hogy az említett rendelkezést contra legem alkalmazza.

30 A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdésének szövegére tekintettel annak hatálya nem korlátozódik kizárólag az átvitelirendszer-üzemeltetőkre, noha az ezzel ellentétes értelmezés nem zárható ki eleve.

31 E bíróság szerint egyébként a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontja alapján egyértelmű, hogy a rendszerösszekötőt üzemeltető vállalkozás nem használhatja nyereségszerzési céllal a szűk keresztmetszetből származó bevételét. Ezzel szemben e rendelkezés kiterjesztő értelmezése lehetővé teheti e bevételeknek a rendszerösszekötő üzemeltetése és karbantartása céljából történő felhasználását.

32 A kérdést előterjesztő bíróságnak mindazonáltal kétségei vannak afelől, hogy a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdése lehetővé teszi-e valamely nemzeti hatóság számára, hogy engedélyezze a Baltic Cable-hez hasonló, csökkenthető összegű hálózati díjat fizető ügyfelekkel nem rendelkező vállalkozás számára, hogy a szűk keresztmetszetből származó bevételeit az e rendelet 16. cikke (6) bekezdésének első albekezdésében említett céloktól eltérő célokra fordítsa.

33 Végül, abban az esetben, ha a 714/2009 rendelet 16. cikkének (6) bekezdése alkalmazandó az olyan vállalkozásra, mint a Baltic Cable, az említett bíróság kérdést vet fel e rendelkezésnek az arányosság elvére tekintettel fennálló érvényessége vonatkozásában.

34 Mivel e körülmények között úgy ítélte meg, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita az uniós jog értelmezésére és érvényességére vonatkozó kérdéseket vet fel, a Förvaltningsrätten i Linköping (linköpingi közigazgatási bíróság, Svédország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Alkalmazni kell-e a [714/2009 rendelet] 16. cikkének (6) bekezdését minden olyan esetben, amikor valamely személy a rendszerösszekötő kapacitás felosztásából szerez bevételt, függetlenül e személy körülményeitől, vagy azt csak abban az esetben kell alkalmazni], ha a bevételeket megszerző személy a [2009/72 irányelv] 2. cikkének 4. pontjában meghatározott átvitelirendszer-üzemeltető?

2) Amennyiben az 1. kérdésre az a válasz adandó, hogy a 714/2009 rendelet 16. cikkének (6) bekezdését csak az átvitelirendszer-üzemeltetőkre kell alkalmazni, átvitelirendszer-üzemeltetőnek minősül-e az a vállalkozás, amely kizárólag rendszerösszekötőt üzemeltet?

3) Amennyiben az 1. vagy a 2. kérdésre adott válasz értelmében a [714/2009 rendelet] 16. cikkének (6) bekezdését alkalmazni kell a kizárólag rendszerösszekötőt üzemeltető vállalkozásokra, a rendszerösszekötő üzemeltetésével és karbantartásával összefüggő költségek tekinthetők-e mindenesetre a rendszerösszekötő kapacitások fenntartására vagy növelésére fordított, a 16. cikk (6) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett hálózati beruházásoknak?

4) Amennyiben az 1. vagy a 2. kérdésre adott válasz értelmében a [714/2009] rendelet 16. cikkének (6) bekezdését alkalmazni kell a kizárólag rendszerösszekötőt üzemeltető vállalkozásokra, a szabályozó hatóság a [714/2009] rendelet 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdése alapján jóváhagyhatja-e, hogy a kizárólag rendszerösszekötőt üzemeltető vállalkozás, amely rendelkezik díjszámítási módszerrel, csökkenthető hálózati díjakat közvetlenül fizető ügyfelekkel azonban nem, a rendszerösszekötő kapacitás felosztásából származó bevételeit nyereségszerzésre, vagy - amennyiben a 3. kérdésre nemleges válasz adandó - üzemeltetésre és karbantartásra használja fel?

5) Amennyiben az 1. vagy a 2. kérdésre adott válasz értelmében a [714/2009 rendelet] 16. cikkének (6) bekezdését alkalmazni kell a kizárólag rendszerösszekötőt üzemeltető vállalkozásokra, valamint a 3. és 4. kérdésre adandó válasz értelmében a társaság vagy nem használhatja fel a rendszerösszekötő kapacitás felosztásából származó bevételeit üzemeltetésre vagy karbantartásra, illetve nyereségszerzésre, vagy pedig a társaság felhasználhatja a bevételét üzemeltetésre vagy karbantartásra, nyereségszerzésre azonban nem, a [714/2009 rendelet] 16. cikke (6) bekezdésének a kizárólag rendszerösszekötőt üzemeltető vállalkozásokra való alkalmazása ellentétes-e az arányosság uniós jogi elvével vagy bármely más alkalmazandó elvvel?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első és a második kérdésről

35 Együttesen vizsgálandó első és második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 714/2009 rendelet 16. cikkének (6) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy az alkalmazandó olyan vállalkozásra, amely kizárólag határokon átnyúló rendszerösszekötőt üzemeltet.

36 A 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdésének első albekezdése úgy rendelkezik, hogy a szűk keresztmetszetből származó bevételeket a lekötött kapacitás tényleges rendelkezésre állásának biztosítására és/vagy a rendszerösszekötő kapacitásoknak különösen új rendszerösszekötők révén történő fenntartására vagy növelésére fordított hálózati beruházásokra kell felhasználni.

37 Mivel e rendelkezés nem jelöli meg, hogy e kötelezettség mely személyeket terhel, e rendelkezés értelmezése érdekében a szövegkörnyezetét, valamint annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az említett rendelkezés részét képezi (lásd ebben az értelemben: 2005. június 7-iVEMW és társai ítélet (C-17/03, EU:C:2005:362, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

38 Azon szövegkörnyezetet illetően, amelybe a 714/2009 rendelet 16. cikkének (6) bekezdése illeszkedik, meg kell állapítani, hogy e rendelet 16. cikkének szinte valamennyi rendelkezése, a (1) bekezdését is beleértve, amely általános tartalma révén bevezeti e 16. cikk valamennyi rendelkezését, kifejezetten az átvitelirendszer-üzemeltetőkre utal, kiemelve azokat a különböző feladatokat, amelyeket az utóbbiaknak a szűk keresztmetszet kezelése keretében el kell látniuk, és hogy az utóbbi kifejezés - amint az a 714/2009 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének c) pontjából következik - csak az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamely rendszerösszekötőhöz kapcsolódó helyzetekre vonatkozik.

39 Márpedig a 714/2009 rendelet 16. cikkének (6) bekezdése egyáltalán nem utal arra, hogy az említett rendelkezést ki kellene vonni az említett 16. cikk általános rendszeréből. Ebből következően meg kell állapítani, hogy az említett rendelkezés nem csak az átvitelirendszer-üzemeltetőkre vonatkozik.

40 Ezt az értelmezést megerősíti a 714/2009 rendeletnek az "Iránymutatások a nemzeti hálózatok közötti rendszerösszekötők rendelkezésre álló átviteli kapacitásának kezelésére és felosztására vonatkozóan" című I. melléklete, amelynek rendelkezései következetesen az átvitelirendszer-üzemeltetőkre hivatkoznak. Különösen e melléklet 1.7. pontja ennek megfelelően előírja, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők nem korlátozhatják a rendszerösszekötő kapacitást azért, hogy saját szabályozási területükön belül feloldják a hálózati szűk keresztmetszetet, míg az említett melléklet 5.2. pontja kimondja, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetőknek közzé kell tenniük egy általános leírást a különböző körülmények között a piacon elérhető kapacitás maximalizálása érdekében alkalmazott szűkkeresztmetszet-kezelési módszerről, valamint egy általános mintát a különböző időtartamokra vonatkozó rendszerösszekötő kapacitás kiszámítására. Az említett melléklet 1.7., 2.6. és 3.1. pontjából az is kitűnik, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők felelősek a rendszerösszekötők szintjén történő kapacitáselosztásért.

41 Ebből következik, amint azt végeredményben a 2009/72 irányelv 12. cikkének h) pontja, 13. cikkének (4) bekezdése és 37. cikke (3) bekezdésének f) pontja is megerősíti, hogy a szűk keresztmetszetből származó bevételeket az átvitelirendszer-üzemeltetők szedik be, amelyek ily módon kötelesek azokat a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdésének megfelelően felhasználni.

42 E körülmények között meg kell vizsgálni, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetőnek a 714/2009 rendelet értelmében vett fogalma kiterjed-e a kizárólag rendszerösszekötőt üzemeltető vállalkozásokra.

43 E tekintetben, először is a rendszerösszekötő fogalma kapcsán a 714/2009 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése azt többek között úgy határozza meg, mint amely "a tagállamok nemzeti átviteli hálózatait" összekötő "átviteli vezeték". Ebből következik, hogy a villamosenergia-átvitelt illetően a rendelet különbséget tesz a rendszerösszekotő és a hálózat között, mivel az előbbi nem "hálózat", hanem átviteli "vezeték".

44 Ezt követően a 2009/72 irányelv 2. cikkének 4. pontja szerint, amely a 714/2009 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése alapján e rendelet tekintetében alkalmazandó, valamely átvitelirendszer-üzemeltető az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely felelős egy adott terület átviteli rendszerének üzemeltetéséért, karbantartásáért, valamint szükség esetén annak fejlesztéséért, és adott esetben annak más rendszerekkel való összekapcsolásáért, felelős továbbá azért, hogy a rendszer hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia átvitelével kapcsolatos, észszerű igények kielégítésére.

45 Ebből következik, hogy az átvitelirendszer-üzemeltető fogalma alá tartozik az a személy, aki nem csak az átviteli rendszernek, hanem az adott esetben egy vagy több rendszerösszekötőnek többek között az üzemeltetéséért és karbantartásáért felelős.

46 Végül, a 2009/72 irányelv 2. cikke (4) bekezdésének szövegére tekintettel úgy tűnik, hogy az uniós jogalkotó nem foglalkozott kifejezetten azzal az esettel, amikor valamely átvitelirendszer-üzemeltető kizárólag egy "átviteli vezetéket", tehát többek között egy rendszerösszekötőt üzemeltet. Ugyanakkor semmi nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy az uniós jogalkotó szándéka arra irányult volna, hogy a kizárólag egy vagy több rendszerösszekötőt üzemeltető és karbantartó gazdasági szereplőt kizárja az átvitelirendszer-üzemeltetőnek az említett rendelkezés és a 714/2009 rendelet értelmében vett fogalma alól.

47 Elsőként rá kell ugyanis mutatni arra, hogy az átvitelirendszer-üzemeltető fogalmának a jelen ítélet 44. pontjában felidézett meghatározása az érintett személynek a villamos energia átvitelét lehetővé tévő infrastruktúra üzemeltetésével, karbantartásával és adott esetben fejlesztésével kapcsolatos felelősségére helyezi a hangsúlyt, anélkül hogy jelentősége lenne annak, hogy az utóbbi "hálózatnak" vagy "vezetéknek" minősül-e.

48 Ezt követően a 714/2009 rendelet 17. cikke, amely az e rendelet 16. cikkének (6) bekezdésétől való eltérést enged az új rendszerösszekötők javára, (1) bekezdésének c) pontjában úgy rendelkezik, hogy ezen eltérés alkalmazásához a szóban forgó rendszerösszekötőnek olyan természetes vagy jogi személy tulajdonában kell állnia, aki vagy amely független azoktól a átvitelirendszer-üzemeltetőktől, amelyek hálózataiban a rendszerösszekötő meg fog épülni. A 714/2009 rendelettel hatályon kívül helyezett és felváltott, a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2003. L 176., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 2. kötet, 175. o.) előkészítő munkálataiból és különösen a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó módosított javaslat (COM(2002) 304 végleges) indokolásából kitűnik, hogy e rendelkezés azon rendszerösszekötőkre vonatkozik, amelyek esetében a befektetők nem számíthatnak a rendszerösszekötő révén összekapcsolt rendszerek használatáért bevezetett díjakra.

49 Ebből következik, hogy az uniós jogalkotó szükségképpen abból az előfeltevésből indult ki, amely szerint a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartoznak a kizárólag rendszerösszekötőt üzemeltető vállalkozások.

50 Végül az a tevékenység, amely valamely rendszerösszekötő üzemeltetésére és fenntartására korlátozódik, részt vesz a határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelemben, és ily módon elősegítheti a versenyt a villamos energia belső piacán. Következésképpen az ilyen tevékenységnek az átvitelirendszer-üzemeltető fogalmából való kizárása ellentétes lenne a 714/2009 rendeletnek az e rendelet 1. cikkének a) pontjában meghatározott céljával.

51 Ebből következik, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetőnek a 714/2009 rendelet értelmében vett fogalma kiterjed a kizárólag határokon átnyúló rendszerösszekötőt üzemeltető vállalkozásokra.

52 A fenti megfontolások összességére tekintettel az első és a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 714/2009 rendelet 16. cikkének (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alkalmazandó olyan vállalkozásra, amely kizárólag határokon átnyúló rendszerösszekötőt üzemeltet.

A harmadik kérdésről

53 A kérdést előterjesztő bíróság a harmadik kérdésével lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 714/2009 rendelet 16. cikkének (6) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy amennyiben valamely átvitelirendszer-üzemeltető kizárólag határokon átnyúló rendszerösszekötőt üzemeltet, az e rendszerösszekötő üzemeltetésének és karbantartásának költségei tekinthetők-e az e rendelet 16. cikke (6) bekezdése első albekezdése b) pontjának értelmében vett, a rendszerösszekötő kapacitások fenntartására vagy növelésére fordított hálózati beruházásoknak.

54 Előzetesen emlékeztetni kell arra, amint az a 714/2009 rendelet 16. cikkének címéből következik, hogy e cikk rendelkezései a szűk keresztmetszet kezeléséhez kapcsolódó szabályokat állapítják meg.

55 A szűk keresztmetszet fogalmát a 714/2009 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének c) pontja olyan helyzetként határozza meg, amely az érintett rendszerösszekötők és/vagy átviteli hálózatok kapacitáshiányából ered.

56 Ennek kapcsán a 714/2009 rendelet 16. cikkének (6) bekezdése szabályozza a "rendszerösszekötő kapacitás felosztásából származó bevételeket".

57 Amint az a 714/2009 rendelet 1. cikkének a) pontjából kitűnik, a rendszerösszekötő kapacitások említett felosztására olyan harmonizált elvek alkalmazandók, amelyek a villamos energia határokon átnyúló kereskedelme vonatkozásában méltányos szabályok megállapítását teszik lehetővé a villamos energia belső piacán fennálló verseny elősegítése érdekében. E rendelet I. mellékletének 2.1. pontja értelmében e kiosztás árverés formájában történik.

58 A jelen ítélet 54-57. pontjában hivatkozott valamennyi rendelkezés együttes olvasatából az következik, hogy minél kevésbé elegendő a szóban forgó rendszerösszekötő rendelkezésre álló kapacitása a kereslethez képest, annál jelentősebbek lehetnek az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőnek a 714/2009 rendelet 16. cikkének (6) bekezdésében említett bevételei. Következésképpen, és amint azt a főtanácsnok indítványának 43. pontjában hangsúlyozta, az átvitelirendszer-üzemeltetőket gazdasági szempontból semmi nem ösztönzi a szűk keresztmetszetek csökkentésére.

59 Márpedig a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdésének első albekezdése a szűk keresztmetszet csökkentése, vagy legalábbis korlátok között tartása érdekében előírja, hogy e bevételeket az a) pontja szerint a lekötött kapacitások tényleges rendelkezésre állásának biztosítása és/vagy a b) pontja szerint a rendszerösszekötő kapacitások különösen új rendszerösszekötőkre fordított hálózati beruházások révén történő fenntartásának vagy növelésének céljára kell felhasználni.

60 A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság konkrétabban a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdése első albekezdése b) pontjának hatályával kapcsolatban vet fel kérdést.

61 Amint az e rendelkezés szövegéből következik, az uniós jogalkotó hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az e rendelkezésben említett bevételek, beleértve a létező rendszerösszekötők karbantartására fordított bevételeket is, "beruházásnak" minősüljenek, legyen szó akár a rendszerösszekötő kapacitások növelését lehetővé tevő beruházásról, akár azok fenntartását lehetővé tevő beruházásról. E tekintetben a 714/2009 rendelet I. mellékletének 6.6. pontja úgy rendelkezik, hogy a szűk keresztmetszetből származó bevételnek az ilyen beruházásra való felhasználását elsősorban olyan előre meghatározott projektekhez kell rendelni, amelyek hozzájárulnak a meglévő szűk keresztmetszet enyhítéséhez és amelyeket, különös tekintettel az engedélyezési eljárásra, észszerű időn belül végre lehet hajtani.

62 Következésképpen a valamely rendszerösszekötő működtetési és karbantartási költségei, mivel nem minősülnek ilyen beruházásoknak, nem tartozhatnak a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdése első albekezdése b) pontjának hatálya alá.

63 A fenti megfontolások összességére tekintettel a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 714/2009 rendelet 16. cikkének (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy amennyiben valamely átvitelirendszer-üzemeltető kizárólag egy határokon átnyúló rendszerösszekötőt üzemeltet, az e rendszerösszekötő üzemeltetésével és karbantartásával összefüggő költségek nem tekinthetők a rendszerösszekötő kapacitások fenntartására vagy növelésére fordított, az említett rendelkezésben említett hálózati beruházásoknak.

A negyedik kérdésről

64 Negyedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a nemzeti szabályozó hatóság e rendelkezésnek olyan átvitelirendszer-üzemeltetőre való alkalmazása során, amely kizárólag határokon átnyúló rendszerösszekötőt üzemeltet, engedélyezheti-e az ilyen átvitelirendszer-üzemeltető számára, hogy a szűk keresztmetszetből származó bevételeit nyereségszerzésre, illetve az említett rendszerösszekötő üzemeltetésére és karbantartására használja fel.

65 A 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdése szerint, ha nincs mód a bevételeknek a lekötött kapacitások tényleges rendelkezésre állása biztosításának és/vagy a rendszerösszekötő kapacitások különösen új rendszerösszekötőkre fordított hálózati beruházások révén történő fenntartásának vagy növelésének céljára történő hatékony felhasználására, akkor azok - az érintett tagállamok szabályozó hatóságainak jóváhagyásától függően - az ezen szabályozó hatóságok által meghatározott maximális összegben felhasználhatók olyan bevételként, amelyet a szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük a hálózati díjak számítási módszereinek jóváhagyásakor és/vagy e díjak meghatározásakor.

66 E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy a kizárólag valamely rendszerösszekötőért felelős átvitelirendszer-üzemeltetőkkel ellentétben a rendszerösszekötőt és átviteli rendszert egyaránt üzemeltető átvitelirendszer-üzemeltetők, amint az a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdése első albekezdése b) pontjának szövegéből következik, nem csak ezen rendszerösszekötőbe és/vagy új rendszerösszekötőkbe fektethetnek be, hanem magába az átviteli rendszerbe is, amennyiben - ahogyan arra a szűk keresztmetszetnek a 714/2009 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott fogalma is utal - e rendszer a kapacitáshiánya miatt szűk keresztmetszettel kapcsolatos problémák forrása lehet.

67 Továbbá, a kizárólag valamely rendszerösszekötőt üzemeltető átvitelirendszer-üzemeltetőktől eltérően az átviteli rendszert is üzemeltető átvitelirendszer-üzemeltető a 714/2009 rendelet 14. cikkének megfelelően az említett hálózathoz való hozzáférésért hozzáférési díjakat szed, amelyek - amint az a 714/2009 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének e) pontjából kitűnik - lehetővé teszik számára, hogy fedezze a rendszerösszekötő általa viselendő üzemeltetési és karbantartási költségeit. E díjak ezenkívül lehetővé tehetik az azokat beszedő átvitelirendszer-üzemeltetők számára, hogy tevékenységeiket nyereségszerzési céllal végezzék.

68 Végül, a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdése bizonyos feltételek mellett felhatalmazza az átvitelirendszer-üzemeltetőket a szűk keresztmetszetből származó bevételeiknek a hálózati hozzáférési díjak összegének csökkentése céljából történő felhasználására. Márpedig, mivel nem üzemeltetnek átviteli hálózatot, és ezért nem szednek be ilyen díjakat, a kizárólag rendszerösszekötőt üzemeltető átvitelirendszer-üzemeltetők nem használhatják fel a szűk keresztmetszetből származó bevételeiket a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdésében kitűzött célokra.

69 A jelen ítélet 66-68. pontjában kifejtett eltérések következményeinek megállapítása érdekében először is figyelembe kell venni a 714/2009 rendelet 16. cikkének (1) bekezdését, amelynek értelmében többek között a hálózat szűk keresztmetszettel kapcsolatos problémáit "megkülönböztetéstől mentes [...] megoldások" útján kell kezelni. Az említett rendelkezés a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapelvét tükrözi, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke mond ki.

70 Következésképpen a 714/2009 rendelet 16. cikkének (6) bekezdését e cikk (1) bekezdésének és az említett elv fényében kell értelmezni annak biztosítása érdekében, hogy az említett (6) bekezdés alkalmazása keretében a kizárólag rendszerösszekötőt üzemeltető átvitelirendszer-üzemeltetőket ne érje hátrányosan megkülönböztető bánásmód azokkal szemben, akik ezenfelül átviteli rendszert is üzemeltetnek.

71 Másodszor, meg kell jegyezni, hogy a 714/2009 rendelet 16. cikkének (6) bekezdését e rendelet (21) preambulumbekezdésére tekintettel kell értelmezni, amelynek értelmében a szűk keresztmetszetből származó bevételek felhasználására vonatkozó szabályoktól el lehet térni akkor, ha a szóban forgó rendszerösszekötő sajátos jellege ezt igazolja.

72 E tekintetben a 714/2009 rendelet 17. cikke lehetővé teszi az új rendszerösszekötők számára, hogy az e rendelet 16. cikkének (6) bekezdésétől való eltérésben részesüljenek, viszont megköveteli, hogy e célból több konkrét feltétel teljesüljön, köztük az említett rendelet 17. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt azon feltétel, amely szerint a szóban forgó rendszerösszekötőnek olyan természetes vagy jogi személy tulajdonában kell állnia, aki vagy amely független azoktól a átvitelirendszer-üzemeltetőktől, amelyek hálózataiban a rendszerösszekötő meg fog épülni.

73 Ezáltal az uniós jogalkotó az új rendszerösszekötők vonatkozásában enyhíteni kívánta a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdése első albekezdésének b) pontjából eredő kötelezettségek terjedelmét, különösen abban az esetben, ha valamely rendszerösszekötőt attól független átvitelirendszer-üzemeltető üzemelteti, mint amely az ezen rendszerösszekötő révén összekapcsolt hálózatokat üzemelteti.

74 Ezenkívül a 714/2009 rendelet 17. cikkének (3) bekezdése, amelynek értelmében e cikk (1) bekezdését a meglévő rendszerösszekötők kapacitásának jelentős növelése esetén is alkalmazni kell, arra utal, hogy az a körülmény, hogy az érintett rendszerösszekötő olyan átvitelirendszer-üzemeltető tulajdonában áll, amely független azoktól, amelyek hálózatait e rendszerösszekötő összekapcsolja, szintén releváns az e rendelet 16. cikkének (6) bekezdésében előírt, a meglévő rendszerösszekötőkből származó szűk keresztmetszeti bevételek felhasználására vonatkozó szabályoktól való eltérés szempontjából.

75 Harmadszor, a 714/2009 rendelet 16. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a szűk keresztmetszettel kapcsolatos problémákat "piaci alapú" megoldások útján kell kezelni.

76 A 2009/72 irányelv 12. cikkének a) pontja a maga részéről többek között előírja, hogy minden átvitelirendszer-üzemeltető köteles arra, hogy tevékenységét "gazdasági feltételek mellett" gyakorolja.

77 Márpedig a jelen ítélet 66-68. pontjában említett, az átviteli hálózatot és rendszerösszekötőt egyaránt üzemeltető, valamint a kizárólag rendszerösszekötőt üzemeltető átvitelirendszer-üzemeltetők között fennálló különbségek éppen arra alkalmasak, hogy az e második kategóriába tartozó átvitelirendszer-üzemeltetőket olyan helyzetbe hozzák, amelyben az általuk megszerzett, szűk keresztmetszetből származó bevételek nem használhatók fel - a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdésében előírtaknak megfelelően - az ugyanezen bekezdés első albekezdésének a) és/vagy b) pontjában említett célokra, mivel az említett bevételek összességének e célokra való fordítása azzal a következménnyel jár, hogy az említett átvitelirendszer-üzemeltetőket megakadályozza tevékenységük gazdasági feltételek mellett való gyakorlásában, és így az utóbbiak nem képesek fedezni a rendszerösszekötő üzemeltetési és karbantartási költségeit, valamint megfelelő nyereségre szert tenni.

78 A jelen ítélet 69-77. pontjában kifejtett megfontolásokat figyelembe véve, azok a nemzeti szabályozó hatóságok, amelyek - amint az a 714/2009 rendelet (24) preambulumbekezdéséből kitűnik - fontos szerepet játszanak a villamos energia belső piacának megfelelő működése elősegítésében, e rendelet 16. cikke (6) bekezdése második albekezdésének valamely kizárólag rendszerösszekötőt üzemeltető átvitelirendszer-üzemeltetőre történő alkalmazása során kötelesek arra, hogy ez utóbbi számára lehetővé tegyék, hogy tevékenységét a villamosenergiaátviteli-piac feltételeinek megfelelő, gazdasági feltételek mellett gyakorolja, a megfelelő nyereség elérését is beleértve, többek között annak elkerülése céljából, hogy más érintett átvitelirendszer-üzemeltetőkhöz képest hátrányos megkülönböztetés érje. Amennyiben ehhez szükséges, az említett hatóság feladata, hogy a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdésének első albekezdésében foglaltaktól eltérve engedélyezze az említett átvitelirendszer-üzemeltetőnek, hogy az általa megszerzett, szűk keresztmetszetből származó bevételek egy részét a rendszerösszekötő üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos költségek fedezésére használja fel, valamint hogy a tevékenységéből megfelelő nyereségre tegyen szert.

79 A fenti megfontolások összességére tekintettel a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság e rendelkezést olyan átvitelirendszer-üzemeltetőre alkalmazza, amely kizárólag határokon átnyúló rendszerösszekötőt üzemeltet, e hatóság köteles annak az említett átvitelirendszer-üzemeltető részére történő engedélyezésére, hogy a szűk keresztmetszetből származó bevételének egy részét nyereségszerzésre, valamint a rendszerösszekötő üzemeltetésére és karbantartására használja fel, annak elkerülése érdekében, hogy más érintett átvitelirendszer-üzemeltetőkhöz képest hátrányos megkülönböztetés érje, és annak biztosítása céljából, hogy tevékenységét gazdasági feltételek mellett gyakorolhassa, a megfelelő nyereség elérését is beleértve.

Az ötödik kérdésről

80 Ötödik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az e kérdésben meghatározott feltételek mellett, és abban az esetben, ha a 714/2009 rendelet 16. cikkének (6) bekezdése a kizárólag határokon átnyúló rendszerösszekötőt üzemeltető átvitelirendszer-üzemeltetőre alkalmazandó, e rendelkezést az arányosság elvével vagy az uniós jog bármely más általános elvével ellentétesnek kell-e tekinteni.

81 E kérdés szövegéből kitűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság azt kizárólag arra az esetre tette fel, ha az előző kérdésekre adott válaszokból az következik, hogy az ilyen átvitelirendszer-üzemeltető nem jogosult a szűk keresztmetszetből származó bevételeit üzemeltetési és karbantartási költségeinek fedezésére, és/vagy nyereségszerzésre felhasználni.

82 Márpedig a Bíróság által az első, a második, a harmadik és a negyedik kérdésre adott válaszokra tekintettel az ötödik kérdésre nem szükséges válaszolni.

A költségekről

83 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

1) A villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alkalmazandó olyan vállalkozásra, amely kizárólag határokon átnyúló rendszerösszekötőt üzemeltet.

2) A 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdése első albekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy amennyiben valamely átvitelirendszer-üzemeltető kizárólag egy határokon átnyúló rendszerösszekötőt üzemeltet, az e rendszerösszekötő üzemeltetésével és karbantartásával összefüggő költségek nem tekinthetők a rendszerösszekötő kapacitások fenntartására vagy növelésére fordított, az említett rendelkezésben említett hálózati beruházásoknak.

3) A 714/2009 rendelet 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság e rendelkezést olyan átvitelirendszer-üzemeltetőre alkalmazza, amely kizárólag határokon átnyúló rendszerösszekötőt üzemeltet, e hatóság köteles annak az említett átvitelirendszer-üzemeltető részére történő engedélyezésére, hogy a szűk keresztmetszetből származó bevételének egy részét nyereségszerzésre, valamint a rendszerösszekötő üzemeltetésére és karbantartására használja fel, annak elkerülése érdekében, hogy más érintett átvitelirendszer-üzemeltetőkhöz képest hátrányos megkülönböztetés érje, és annak biztosítása céljából, hogy tevékenységét gazdasági feltételek mellett gyakorolhassa, a megfelelő nyereség elérését is beleértve.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: svéd.