A Fővárosi Törvényszék Pf.634978/2019/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 252. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 28. §, 31. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 234. §, 237. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Császár P. Emőke, Kárpátiné dr. Elsner Andrea, Szemán Felicitász

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

54.Pf..../2019/3.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

a kapcsolatot elektronikus úton tartó

dr. Barna Edina ügyvéd (fél címe1.) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

a kapcsolatot elektronikus úton tartó

dr. Rohonczi Anita ügyvéd (fél címe 2.) által képviselt

alperes neve(alperes címe.) alperes ellen

szerződés érvénytelenségének megállapítása, közös tulajdon megszüntetése iránt indított perében a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 2019. május 15. napján kelt 17.P..../2017/64/I. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről 65. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 1.200.000,- (egymillió-kétszázezer) forint fellebbezési illetéket a felperes köteles megfizetni a Magyar Államnak külön felhívásra, az abban megjelölt módon és időben.

A másodfokú bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000,- (kétszázezer) forint másodfokú perköltséget.

Ezt meghaladóan a felek a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság ítéletében írt tényállás szerint a felek 1991-ben élettársi kapcsolatot létesítettek. Kezdetben az alperes által 1992. január 20-án kelt szerződés alapján bérelt, (ingatlan címe1) szám alatti ingatlanban laktak. 1992. április 17-én házasságot kötöttek. Továbbra is az (ingatlan1) utcai lakásban éltek, melyet az alperes az 1993. augusztus 31. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolt 149.400,- forint vételárért.

1994. január 17-én a felperes édesanyja bérleményét képező ingatlan2 szám alatti ingatlan megvásárlásra került 889.000,- forint vételárért olyan módon, hogy a törlesztőrészleteket részben a felperes édesanyja, részben a peres felek közösen egyenlítették ki.

Az alperes és az előző házastársa 1994. június 15-én házassági vagyonközösséget megszüntető szerződést kötöttek, ebből eredően az alperes az előző házastársától 1.300.000,- forintban részesült.

Az 1994. július 15-én kelt társasági szerződéssel 5.000,- forint pénzbeli hozzájárulás mellett a felek megalapították a ... Betéti Társaságot. Beltag a felperes, kültag az alperes lett.

Az alperes 1995. október 5-én 1.400.000,- forintért értékesítette az (ingatlan1) utcai ingatlant, majd október 9-én 1.900.000,- forintért megvásárolta a ingatlan3. szám alatti ingatlant, ehhez 300.000,- forint összegben munkáltatói kölcsönt vett igénybe. Mindeközben a bt. folyamatosan működött, ebben a felperes vett részt, az alperes vezető beosztásban az APEH-nél dolgozott.

2000. február 24-én az alperes eladta a ingatlan3 ingatlant 4.000.000,- forint értékben, és 2000. március 8-án 2.000.000,- forintért megvásárolta a ingatlan4. szám alatti ingatlant.

A házastársak 2000. június 8-án ... ügyvéd által szerkesztett házassági vagyonjogi szerződést kötöttek.

Ebben rögzítésre került, hogy az ingatlan4 utcai ingatlan vétel útján került megszerzésre az alperes által, az ő különvagyonát képezi. A felújítási és hozzáépítési munkálatok és beruházások költségét az alperes fedezte a különvagyonából. Az ingatlanon további beruházásokat kívánnak megvalósítani, az alperes kijelentette, hogy ennek költségeit kizárólagosan a különvagyonából kívánja fedezni, az ingatlan különvagyoni jellegét kifejezetten fenn kívánja tartani. Azt is rögzítették a felek, hogy a vagyontárgyak 15 évi együttélés után sem válnak közös vagyonná. A felperes tudomásul vette, hogy az ingatlanon sem ráépítéssel, sem beépítéssel nem szerez tulajdont. Megállapodtak abban is, hogy az életközösségük során szerzett, a szerződésben különvagyonnak nem minősített vagyontárgyak közös tulajdonba kerülnek.

A felek 2003-tól folyamatos építkezésbe kezdtek az ingatlan4 utcai ingatlanon, és működtették a bt.-t is.

2004. július 1-jén a ingatlan2 ingatlan 7.000.000,- forintért értékesítésre került. 2005. április 27-én az alperes mint vevő 100.000,-, 150.000,-, 150.000,- és 80.000,- forint vételárért megvásárolta a ingatlan5 hrsz. alatti ingatlan 36/140,33/140, 33/140 és 42/140 részét.

A peres felek 2005. április 27-én házassági vagyonjogi szerződés-kiegészítést írtak alá. Ebben rögzítették, hogy az alperes által 2005. április 27-én kötött adásvételi szerződések szerinti tulajdoni hányadok ellenértékét az alperes a különvagyonával fizette meg, így azok az ő különvagyonába tartoznak. Erre figyelemmel az ő különvagyonába került a kérdéses ingatlan fent megjelölt tulajdoni hányada. A felperes elismerte ezen ingatlanok különvagyoni jellegét az alperes javára. Azt is rögzítették, hogy a 2000. június 8-án kelt szerződés további pontjai változatlanul maradnak.

2006-ra a bt. anyagi helyzete jelentősen megromlott. 2007-től kezdődően a felperes már külföldön vállalt kamionvezetési munkát, a bt. felszámolása 2008-ban befejeződött.

2009. április 23-án a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 9.P..../2008/3. számú ítéletével a felek házasságát felbontotta.

A házassági bontóperi tárgyaláson az alperes azt nyilatkozta, hogy a munkáltatójától kapott vállalati bérlakást 1992 tavaszán megvásárolta, és 2000-ben a különvagyoni pénzéből került megvásárlásra az ingatlan4 utcai ingatlan. A felperes úgy nyilatkozott, hogy az alperes előadása mindenben megfelel a valóságnak, azt kiegészíteni nem kívánja.

Ezt követően a peres felek továbbra is együtt éltek az ingatlan4 utcai ingatlanban. A kapcsolatuk azonban fokozatosan megromlott, és ekkor vetődött fel a felperesben, hogy a házassági vagyonközösséget megszüntető, majd azt kiegészítő szerződés rá nézve anyagilag hátrányt jelent.

A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy