43/1994. (VI. 30.) AB határozat
Rábapatona Községi Közös Tanácsnak a köztisztaság fenntartásáról szóló 1/1981. rendelete törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Rábapatona Községi Közös Tanácsnak a köztisztaság fenntartásáról szóló 1/1981. rendelete 3. § (1) bekezdés második mondata, valamint az 5. § és a 6. §-a törvényellenes, ezért azokat megsemmisíti, ezt meghaladóan pedig az indítványt elutasítja. A megsemmisített előírások 1994. december 31-én vesztik hatályukat.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1. A Győr Városi Bíróság bírája - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte, és indítványozta a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § a) pontja, valamint a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozó kifogásolta a győri, a péri, a kisbajcsi, a rábapatonai és a pannonhalmi önkormányzatok köztisztasággal kapcsolatos rendeleteit is. Az Alkotmánybíróság az 1131/B/1993/12. végzésével a Ptk. sérelmezett rendelkezése és az R. vizsgálatát, illetve az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát elkülönítette, az 1131/B/1993. AB határozatban (ABK 1994. február, 86.) pedig a Ptk. említett előírása és az R. alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
2. Az indítványban foglalt álláspont szerint a Rábapatona Községi Közös Tanácsnak a köztisztaság fenntartásáról szóló 1/1981. rendelete (a továbbiakban: Tr.) - azáltal, hogy a szemétszállításban kizárólagos jogot biztosít a Győri Városgazdálkodási Vállalat számára - sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogállamiság elvét, valamint a 9. §-ban foglalt alkotmányi előírásokat, így "a tulajdoni formák egyenlőségét, a versenysemlegességet, valamint a szektorsemleges jogi szabályozás követelményét".
Az indítványozó kifogásolta, hogy a Tr.-ben megjelölt vállalat szolgáltatásának igénybevétele kötelező. Azt is sérelmezte, hogy a szemétfuvarozási díj megfizetését a Tr. abban az esetben is kötelezővé teszi, ha "a ház lakói nem adnak ki szemetet". Az indítvány utalt arra is, hogy a Tr. összekeveri "a szerződéskötési kötelezettséget a szolgáltatási kötelezettséggel, továbbá a közszolgáltató vállalatot terhelő szolgáltatási kötelezettséget kiterjeszti a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóra is".
II.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány a következők miatt megalapozott:
1. A rendelkező részben foglalt döntését az Alkotmánybíróság az Alkotmány, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény, az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény, valamint az R. vonatkozó előírásai alapján és a pannonhalmi önkormányzatnak a Tr.-hez hasonló tartalmú rendelkezései törvényellenességét vizsgáló 25/1994. (V. 10.) AB határozat (ABK 1994. május, 217., 220.) és a péri önkormányzat ugyancsak a Tr. támadott rendelkezéseivel tartalmilag egybeeső szabályozásának törvényellenességét vizsgáló, 136/B/1994/8. ügyszámú AB határozat megállapításai figyelembevételével alakította ki.
A köztisztaság fenntartásának helyi feladatairól a Tr. 1. § (1) bekezdése a következőket állapítja meg:
"A hulladékkezelés - ezen belül a gyűjtés, szállítás és ártalmatlanítás - regionális formában történik. Rábapatona községben a hulladékkezelést a Győri Városgazdálkodási Vállalat (a továbbiakban: Vállalat) látja el."
A 3. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik: "A rendszeres szemétszállításba bekapcsolt területet a Rábapatona Önkormányzat Képviselőtestülete határozza meg, a Vállalat egyetértésével, annak mindenkori kapacitását figyelembe véve. E területeken a Vállalat köztisztasági szolgáltatásának igénybevétele kötelező." E § (3) bekezdése meghatározza, hogy "a szemetet nem szabad felhalmozni, azt a megadott szállítási napon elszállítás céljából a Vállalat rendelkezésére kell bocsátani".
Az 5. § a szemétfuvarozási díjra vonatkozó előírásokat tartalmaz. E § (6) bekezdése szerint "a szemétfuvarozási díjat a rendszeres és kötelező szemétszállításba bekapcsolt területen abban az esetben is meg kell fizetni, ha a ház lakói nem adnak ki szemetet. A szemétfuvarozási díj megfizetése alól egyénileg senki sem mentesíthető."
2. Az előbbiekben említett 136/B/1994/8. ügyszámú AB határozat indokolásában foglaltak szerint az abban az eljárásban vizsgált önkormányzati rendelet törvényellenes módon állapította meg közszolgáltatás igénybevételének kötelezettségét, mivel a szemétszállításhoz a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. igénybevételét kötelezővé tette. Ez az AB határozat a Polgári Törvénykönyv 198. § (3) bekezdése, a 387. és 388. §-a, valamint a 685. § c) pontja összevetése alapján arra is utalt, hogy ilyen kötelezést kizárólag törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Mivel a Tr. is azonos tartalmú rendelkezést foglal magában, ezért az Alkotmánybíróság ezt az előírást is törvényellenesnek tekintette és megsemmisítette.
3. Az indítványozó a Tr. vonatkozásában a díjfizetést előíró rendelkezéseket is sérelmezte. Az Alkotmánybíróság a már említett, a péri önkormányzat hasonló tárgyú rendelkezését vizsgáló határozatában megállapította, hogy sem az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, sem más törvényi rendelkezés nem ad felhatalmazást a helyi önkormányzatoknak arra, hogy a települési szilárd hulladék elszállításáért a szolgáltató részére fizetendő díjat meghatározzák. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a rábapatonai önkormányzat törvényellenes módon állapította meg a szemétszállítási díjat.
4. Az Alkotmánybíróság eljárása során azt is vizsgálta, hogy a Győri Városgazdálkodási Vállalat szemétszállításra való rendeleti kijelölése sérti-e a tulajdoni formák egyenjogúságának és a gazdasági verseny szabadságának alkotmányos elvét. A 136/B/1994/8. ügyszámú AB határozat - hasonló tartalmú önkormányzati rendeleti előírásra vonatkozóan - azt állapította meg, hogy az önkormányzat valamely szolgáltatónak szemétszállításra történő rendeleti kijelölésével, annak a törvényi követelménynek tett eleget, hogy a települési szilárd hulladék elszállításáról szervezett módon gondoskodjék. A rábapatonai önkormányzat a Tr.-ben a szemétszállítással a Győri Városgazdálkodási Vállalatot bízta meg. Az általa alkalmazott, a Tr.-ben szabályozott rendeleti kijelölést tehát az Alkotmánybíróság nem tekintette sem a tulajdoni formák egyenlősége, sem a versenyszabadság alkotmányos elve sérelmének.
5. A már többször említett 136/B/1994/8. ügyszámú AB határozatban az Alkotmánybíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy a települési szilárd hulladék elszállítása mint közszolgáltatás, díja önkormányzati megállapításához törvényi felhatalmazás szükséges, amelynek szabályozása a jogalkotó feladata. Mindezekre a körülményekre tekintettel, az Alkotmánybíróság a Tr. sérelmezett rendelkezéseit az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 43. § (4) bekezdésére figyelemmel a jövőre nézve semmisítette meg, s így elegendő időt biztosított a rábapatonai önkormányzat számára az új törvényes tartalmú szabályozás elfogadására.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró