A Zalaegerszegi Törvényszék K.20016/2012/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZLEKEDÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 340. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. §, (1) bek., (2) bek., 4. §, 174. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 7/2002. (III. 30.) IM rendelet (Üdr.) 5. §] Bíró: Beznicza Árpád

Zalaegerszegi Törvényszék

7.K.20.016/2012/9. szám

A dr. Fendrik Lajos pártfogó ügyvéd (ügyvéd címe szám) által képviselt felperes nevefelperes lakcíme szám alatti lakos felperesnek a dr. Jakab Annamária által képviselt alperes nevealperes székhelye szám alatti székhelyű alperes ellen közlekedési igazgatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében

ítélet:

A bíróság az alperes határozat száma számú határozatát - az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi.

Megállapítja a bíróság, hogy a felperes pártfogó ügyvédje díjának egészében való viselésére az alperes köteles.

A feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

I.

Tényállás (a közigazgatási eljárás):

Az első fokon eljárt elsőfokú hatóság (a elsőfokú hatóság neve) - az alperes korábbi végzése folytán megismételt eljárásban - határozat száma. számú határozatával a felperesre, mint kereskedő vállalkozóra a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 1.000.000,-Ft összegű bírságot szabott ki.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozat száma számú határozatával ezen elsőfokú határozatot helybenhagyta. A jogerős határozat indokolása szerint az elsőfokú hatóság a jogszabályi felhatalmazás alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2011. május 12-én helység neve1-helység neve2 területén. Ezen ellenőrzés során a hatóság ellenőrizte a felperes által vezetett forgalmi rendszám frsz.-ú gépjárművet, mellyel a felperes a Zrt. neve.-vel kötött együttműködési megállapodás keretében propán-bután gázpalackok házhoz szállítását végezte. Az ellenőrzés során az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a tehergépjármű fuvarokmánya (menetlevele) kitöltése nem felelt meg az előírásoknak, mert az nem tartalmazta sem a szállított anyag pontos, teljes megnevezését, sem a szállított mennyiséget, s abból nem volt megállapítható, hogy akár elinduláskor, akár a teljes szállítási folyamat során mikor, mekkora mennyiségű propán-bután gázt szállított a felperes. Fényképpen dokumentálta az ellenőrzést végző hatóság, hogy a gépjárművön fellelt propán-bután palackok semmiféle módon nem voltak rögzítve. A felperes által bemutatott tűzoltókészülék típusára az ellenőrzés szerint csak a maradvány feliratokból lehetett következtetni, mert a készülék a kopott adatcímke miatt nem volt egyértelműen beazonosítható. Emellett a készülék 2009. február hónapban volt utoljára felülvizsgálva, érvényessége 2010. február havában lejárt. A felperes az ellenőrzés során több alkalommal is dohányzott, a propán-bután gázpalackokat égő dohányneművel a kezében mozgatta, megszegve ezáltal a dohányzási tilalomra vonatkozó előírásokat. (A felperes az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben elismerte a feltárt szabálytalanságok elkövetésének tényét.) A jogerős határozat szerint a 38/2009. (VIII.7.) KHEM.r. (ADR.) 7.5.7.1. - a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére vonatkozó előírás - megszegése folytán a 156/2009. (VII.29.) Korm.r. (R.) 5. számú mellékletének 10. pontja alapján a felperessel szemben 800.000,-Ft; az ADR. 7.5.9. alatti rendelkezés - a kezelési műveletek alatti dohányzás tilalma - folytán az R. 5. számú melléklet 19. pontja alapján 100.000,-Ft; az ADR. 8.1.2.1. pontjának a fuvarokmányokra vonatkozó előírása folytán az R. 33. pontja alapján 300.000,-Ft; az ADR. 8.1.4.4. pontjának megfelelően - a tűzoltókészülék hiányosságai miatt - az R. 5. számú melléklet 37. pontja alapján 100.000,-Ft bírság volt kiszabandó a felperessel szemben. Mindösszesen a kiszabott bírság összege ily módon 1.300.000,-Ft lett volna, ugyanakkor az R. 13. § (2) bekezdés a) pontja értelmében az R. 6. §-a alapján a bírság összege nem lehet több 1.000.000,-Ft-nál.

Az alperes határozata kifejtette, hogy méltányosság gyakorlására nincs jogszabályi alap. A Ket. tartalmaz ugyan könnyítést a szabálytalanságot elkövetőkkel szembeni szankciók esetében, azonban az adott ügyben írásbeli figyelemfelhívás sem volt alkalmazható. Idézte az alperesi határozat a Ket. 94. § (1)bekezdésének a) pontját, illetőleg (2) bekezdésének b) pontját, kifejtve, hogy az utóbbi alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII.29.) KHEM.r. 2. § (5) bekezdés b) pontja értelmében a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja, az R. 5. számú mellékletének 1-33. sorában foglalt esetekben alkalmazandó. Miután a hatósági ellenőrzés során több, az R. 5. számú mellékletének 1-33. sorában foglalt mulasztást tárt fel az elsőfokú hatóság, az alperes szerint nem volt alkalmazható a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felhívás, hanem a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján az elsőfokú hatóságnak hivatalból meg kellett indítani a hatáskörébe tartozó eljárást, ezért a felperes esetében a bírság kiszabásától eltekinteni, és a bírság helyett figyelmeztetést alkalmazni jogszerűen nem lehetett.

II.

A kereset és az ellenkérelem:

A felperes keresetében az alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte elsődlegesen, míg másodlagosan kereseti kérelme a másodfokú határozatnak az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezésére irányult. Keresetében arra hivatkozott a felperes, hogy tevékenységét a Zrt. neve. megrendelése alapján végezte, ugyanakkor őt megrendelője a fuvarokmány kötelező tartalmi elemeiről, kitöltési módjáról nem tájékoztatta. Úgy vélte a felperes, hogy az esetleges katasztrófaelhárítási tevékenységet a fuvarokmány tartalmi hiánya nem gátolta volna, hiszen a szállított gázpalackokon fel volt tüntetve az előírt jelölés, melyből a rakomány természete megállapítható volt. Hivatkozott a felperes arra, hogy a rakományt akkor kell rögzíteni, ha a biztonságos szállítás érdekében arra valóban szükség van. A hatóság nem vizsgálta, hogy a rakomány ténylegesen elmozdulhatott-e. A felperes szerint a gázpalackok a teljes rakteret kitöltötték, a hézagokat pedig műanyag ládával ékelte ki: Emiatt további rögzítésre nézete szerint nem volt szükség.

A felperesnek - fejtette ki a kereset - az ellenőrzés okozta stresszhelyzetben nem jutott eszébe a dohányzási tilalom, ugyanakkor a hatóság eljáró ellenőrei sem figyelmeztették, hogy nem szabad dohányoznia, és hagyja abba a dohányzást. (Emellett a szállított áru nem volt oly módon veszélyes, hogy dohányzás miatt baleset következzen be.) Szemben az alperesi állásponttal a felperes szerint írásbeli figyelmeztetés is alkalmas lett volna a dohányzás szankcionálására. Előadta a felperes, hogy az ellenőrzés nem szabályszerűen történt, mert a hatóság őt rendőri közreműködés nélkül állította meg, s az ellenőrzést indokolatlanul hosszú ideig folytatta. A kereset szerint a bírság megfizetésére a felperes nem képes, ugyanis fuvarozási vállalkozási tevékenységével kb. havi 40.000,-Ft-os jövedelemre tesz szert. A perben tartott első tárgyaláson a felperes kereseti hivatkozásait azzal egészítette ki, hogy a 2004. XXXIV. törvény 12/A. §-a alapján - mivel kisvállalkozónak minősül és első alkalommal történt esetében jogsértés - a bírság kiszabása helyett a hatóságnak figyelmeztetést kellett volna alkalmaznia.