32004R2082[1]

A Bizottság 2082/2004/EK rendelete (2004. december 6.) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsainak eljárási szabályzatáról szóló 216/96/EK rendelet módosításáról

A BIZOTTSÁG 2082/2004/EK RENDELETE

(2004. december 6.)

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsainak eljárási szabályzatáról szóló 216/96/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 157. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1) A 422/2004/EK rendelet módosította a 40/94/EK rendeletet, többek között a fellebbezési tanácsoknak a 130. és 131. cikkekben meghatározott szervezetét és eljárását illetően.

(2) A 422/2004/EK rendelet - többek között - bevezette a fellebbezési tanácsok elnökének új tisztét, létrehozta a bővített fellebbezési tanácsot, és előírta, hogy bizonyos feltételek mellett a fellebbezési tanácsok határozatait a tagok egyike is meghozhatja. Ezért részletesen meg kell határozni a fellebbezési tanácsok elnökének hatáskörét, a fellebbezési tanácsok összetételét és hatáskörét, az ügyeknek a fellebbezési tanácsok között történő elosztását és a bővített tanács összetételét, valamint azokat az eseteket, amikor a határozatot a bővített tanács, illetve a tagok egyike hozza meg.

(3) A fellebbezési tanácsok működésének gyakorlata rámutatott, hogy módosításokat szükséges végrehajtani a fellebbezési tanácsok szervezetét és eljárását, így az iroda szerepét és egyes eljárási kérdéseket illetően. Az iroda szolgáltatásának központosítása és hatáskörének módosítása, valamint a beadványoknak a felek közötti cseréjére vonatkozó szabályok célja biztosítani a fellebbezési tanácsok előtt folyó ügyek kezelésének fokozott hatékonyságát. Annak érdekében, hogy az e rendelet hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő ügyek lezárulhassanak, átmeneti időszakot kell meghatározni a beadványoknak a felek közötti cseréjét illetően.

(4) A jelen rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsainak díjaival, végrehajtási szabályaival és eljárásaival foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 216/96/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép: "1. cikk A fellebbezési tanácsok elnöksége (1) A rendelet 130. és 131. cikkében említett testület a fellebbezési tanácsok elnöksége (a továbbiakban: az "Elnökség"). (2) Az Elnökség tagjai: a fellebbezési tanácsok elnöke, mint az Elnökség elnöke, az egyes tanácsok elnökei, valamint a tanácsok azon tagjai, akiket a tanácsok teljes tagsága - ide nem értve a fellebbezési tanácsok elnökét és az egyes tanácsok elnökeit - saját soraiból választ meg az adott naptári évre. A tanácsok így megválasztott tagjainak száma egynegyede a tanácsok teljes - a fellebbezési tanácsok elnöke és az egyes tanácsok elnökei nélkül számított - taglétszámának, szükség esetén felfelé kerekítve. (3) A fellebbezési tanácsok elnökének akadályoztatása esetén vagy ha a tisztség betöltetlen, az elnökség elnöki feladatait: (4) Az Elnökség akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak legalább kétharmada jelen van, köztük az elnök és két fellebbezési tanács elnöke. Az Elnökség határozatait szótöbbséggel kell meghozni; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (5) Az Elnökség az egyes naptári évek kezdetét megelőzően - az 1. cikk (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - az adott évre vonatkozóan megállapítja az ügyek tanácsok közötti elosztásának objektív szempontjait, valamint kijelöli a tanácsok tagjait és póttagjait. A fellebbezési tanácsok tagjai több tanácsba is beoszthatók tagként vagy póttagként. Ezek az intézkedések az adott naptári évben - szükség esetén - módosíthatók. Az Elnökség e bekezdés alapján hozott határozatait a Hivatal hivatalos lapjában közzé kell tenni. (6) Az elnökség jogosult továbbá: (7) A fellebbezési tanácsok elnöke megvitatja az Elnökséggel a tanácsok költségvetési igényeit, majd a költségvetési előirányzatok elkészítése céljából továbbítja azt a Hivatal elnökének. A fellebbezési tanácsok elnöke - ha azt szükségesnek tartja - bármely más, a fellebbezési tanácsok irányításával kapcsolatos ügyben egyeztethet az Elnökséggel."

a) az egyes tanácsok elnökei közül a fellebbezési tanácsoknál legkorábbtól fogva működő elnök; vagy

b) ha az elnökök azonos ideje működnek a fellebbezési tanácsoknál, a legidősebb elnök látja el.

a) megállapítani a tanácsok elé utalt ügyek ellátásához szükséges eljárási, illetve a tanácsok munkájának megszervezéséhez szükséges szabályokat;

b) határozni a fellebbezési tanácsok feladatmegosztással kapcsolatos vitáiban;

c) megállapítani belső eljárási szabályzatát;

d) a fellebbezési tanácsok előtt zajló ügyekben érintett felek számára gyakorlati - így például az írásbeli nyilatkozatok benyújtására és a szóbeli eljárásra vonatkozó - útmutatók kiadására;

e) gyakorolni minden olyan jogosítványt, amelyet e rendelet a hatáskörébe utal.

2. Az alábbi 1a.-1d. cikkekkel egészül ki: "1a. cikk Nagytanács (1) A rendelet 130. cikkének (3) bekezdése által létrehozott bővített tanács a Nagytanács. (2) A Nagytanács kilenc tagból áll, akik a következők: a fellebbezési tanácsok elnöke, mint a Nagytanács elnöke, az egyes tanácsok elnökei, az ügynek - ha erre sor került - a Nagytanács elé történő utalást megelőzően kijelölt előadója, valamint a fellebbezési tanácsok valamennyi tagjának - ide nem értve a fellebbezési tanácsok elnökét és az egyes tanácsok elnökeit - nevét tartalmazó listáról, váltott sorrendben kiválasztott tagok. Az (1) bekezdésben említett lista elkészítése, valamint a tagok objektív szempontok szerinti kiválasztásának lehetőségét megteremtő szabályok kidolgozása a Nagytanács feladata. A listát és a választási szabályokat közzé kell tenni a Hivatal hivatalos lapjában. Ha a Nagytanács elé történő utalást megelőzően nem jelöltek ki előadót, az előadót a Nagytanács tagjai közül a Nagytanács elnöke jelöli ki. (3) A fellebbezési tanácsok elnökének akadályoztatása, posztjának betöltetlen volta, illetve a vele szembeni - a rendelet 132. cikke szerinti - kizárás vagy kifogás esetén a Nagytanács elnöki feladatait (4) A Nagytanács többi tagját akadályoztatásuk, vagy a velük szembeni - a rendelet 132. cikke szerinti - kizárás vagy kifogás esetén a (2) bekezdésben szereplő listán soron következő személy helyettesíti. (5) A Nagytanács tárgyalása, valamint az előtte lefolytatott szóbeli eljárás akkor érvényes, ha tagjai közül legalább hét - köztük az elnök és az előadó - jelen van. Ha a Nagytanács csak nyolc tag jelenlétében tárgyal, a fellebbezési tanácsoknál eltöltött legrövidebb szolgálati idővel rendelkező tag nem vesz részt a szavazásban, kivéve ha ez a tag az elnök vagy az előadó. Utóbbi esetben az a tag nem szavazhat, aki - szolgálati idejének időtartamát tekintve - közvetlenül az elnök vagy az előadó után következik. 1b. cikk A Nagytanács elé utalás (1) A tanács az előtte folyó ügyet a Nagytanács elé utalhatja, ha úgy ítéli meg, hogy annak jogi nehézsége vagy jelentősége, illetve egyéb különleges körülmények ezt indokolják, különösen ha a fellebbezési tanácsok eltérő határozatot hoztak az adott ügyben felmerült jogi kérdésre vonatkozóan. (2) A tanács a Nagytanács elé utalja az ügyet, ha úgy ítéli meg, hogy el kell térnie az alkalmazandó szabályoknak a Nagytanács egy korábbi döntésében szereplő értelmezésétől. (3) Az Elnökség a tanács előtt folyó ügyet - a fellebbezési tanácsok elnökének saját kezdeményezésű javaslatára vagy az Elnökség egyik tagjának indítványa alapján - a Nagytanács elé utalhatja, ha úgy ítéli meg, hogy annak jogi nehézsége vagy jelentősége, illetve egyéb különleges körülmények ezt indokolják, különösen ha a fellebbezési tanácsok eltérő határozatot hoztak az adott ügyben felmerült jogi kérdésre vonatkozóan. (4) A Nagytanács az ügyet haladéktalanul visszautalja az eljáró tanács elé, ha úgy ítéli meg, hogy a Nagytanács elé történő utalás feltételei nem voltak meg. (5) A Nagytanács elé történő utalással kapcsolatos határozatokat indokolni és a felekkel közölni kell. 1c. cikk Egy tag által hozott határozatok (1) Az Elnökség indikatív listát állít össze az ügyek azon típusairól, amelyeket - különleges körülmények hiányában - a tanácsok egy tag hatáskörébe utalhatnak, mint például az eljárást - a felek közötti megegyezést követően - lezáró, a költségek viselésével vagy a fellebbezés elfogadhatóságával kapcsolatos határozatok meghozatala. Az Elnökség listát állíthat össze az ügyek azon típusairól is, amelyeknél az egy tag hatáskörébe történő utalás kizárt. (2) Az Elnökség által az (1) bekezdés szerint meghatározott ügyek egy tag hatáskörébe történő utalásáról szóló határozat meghozatalának jogát a tanács saját elnökére ruházhatja. (3) Az ügyet az egy tag hatáskörébe utaló határozatot a felekkel közölni kell. A tag, akinek az ügyet a hatáskörébe utalták, visszautalja azt a tanács elé, ha azt állapítja meg, hogy az utalás feltételei már nem állnak fenn. 1d. cikk Az ügy visszautalása a Bíróság ítéletét követően (1) Ha a rendelet 63. cikkének (6) bekezdése ételmében a Bíróságnak a fellebbezési tanács vagy a Nagytanács határozatát teljes egészében vagy részben megsemmisítő ítéletének végrehajtásához szükséges intézkedések magukban foglalják a határozat tárgyát képező ügynek a fellebbezési tanácsok által történő újbóli megvizsgálását, az Elnökség dönt az ügynek a határozatot meghozó tanács, egy másik tanács, vagy a Nagytanács elé utalásáról. (2) Ha az ügyet egy másik tanács elé utalják, e tanácsnak nem lehet tagja az, aki a megtámadott határozat meghozatalában részt vett. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az ügyet a Nagytanács elé utalják."

a) az egyes tanácsok elnökei közül a fellebbezési tanácsoknál legkorábbtól fogva működő elnök; vagy

b) ha az elnökök azonos ideje működnek a fellebbezési tanácsoknál, a legidősebb elnök látja el.

3. A 4. cikk (3) bekezdését el kell hagyni, a 4. cikk (4) bekezdésének számozása pedig (3) bekezdésre változik.

4. Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"5. cikk

Az iroda

(1) A fellebbezési tanácsok mellett irodát kell létrehozni, amely - a fellebbezési tanácsok elnökének felügyelete alatt - minden, a fellebbezési tanácsok elé kerülő eljárással kapcsolatos irat átvételét, továbbítását, megőrzését és közlését, valamint a vonatkozó iratanyagok összeállítását végzi.

(2) Az irodát az irodavezető vezeti. A fellebbezési tanácsok elnöke megbízottat jelöl ki, aki az irodavezető feladatait látja el annak távollétében vagy akadályoztatásakor, illetve ha az irodavezetői poszt betöltetlen lenne.

(3) Az irodavezető különösen a határidők, valamint a fellebbezés, illetve a fellebbezés indokolásának benyújtásával kapcsolatos formai követelmények betartására ügyel.

A fellebbezés elfogadhatóságát veszélyeztető hiányosság észlelése esetén az irodavezető haladéktalanul eljuttatja - indokolással ellátott - véleményét az érintett tanács elnökének.

(4) A szóbeli eljárásról és a bizonyítékok felvételéről a jegyzőkönyvet az irodavezető vagy - a fellebbezési tanácsok elnökének hozzájárulásával - a fellebbezési tanácsoknak az érintett tanács elnöke által kijelölt más megbízottja veszi fel.

(5) A fellebbezési tanácsok elnöke az irodavezetőre bízhatja az ügyeknek a fellebbezési tanácsok között - az Elnökség által meghatározott szempontok alapján - történő elosztását.

Az Elnökség - a fellebbezési tanácsok elnökének javaslatára - az irodát más, a fellebbezési tanácsok előtt folyó ügyek vitelével kapcsolatos feladatok ellátásával is megbízhatja."

5. A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"8. cikk

Az eljárás

(1) Ha az irodavezető a fellebbezés elfogadhatóságát illetően - az 5. cikk (3) bekezdésének második albekezdése szerint - véleményt juttat el az érintett tanács elnökéhez, a tanács elnöke felfüggeszti az eljárást, és felkéri a tanácsot, hogy döntsön a fellebbezés elfogadhatóságáról, vagy a fellebbezés elfogadhatóságáról szóló döntést a fellebbezési tanács előtt folyó eljárást megszüntető határozat meghozataláig elhalasztja.

(2) A rendelet 61. cikkének (2) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül, ha az eljárásban ellenérdekű fél vesz részt, a fellebbezés alapjául szolgáló okokat tartalmazó nyilatkozattal kapcsolatos észrevételre a fellebbező az észrevételnek a vele való közlésétől számított két hónapon belül nyújthatja be válaszát, az ellenérdekű fél pedig a fellebbező válaszának a vele való közlésétől számított két hónapon belül nyújthatja be viszonválaszát.

(3) Az ellenérdekű fél - válaszában - olyan okra hivatkozva is kérheti a megtámadott határozat megsemmisítését vagy megváltoztatását, amely a fellebbezésben nem szerepel. Ez a nyilatkozat azonban a fellebbezőnek az eljárástól való elállása esetén hatálytalanná válik."

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 216/96/EK rendelet 8. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt és e rendelet 1. cikkének (5) bekezdésével módosított rendelkezések csak azokban az eljárásokban alkalmazhatók, amelyek esetében a fellebbezést e rendelet hatálybalépését követően nyújtották be.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. december 6-án.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja

(1) HL L 11., 1994.1.14., 1. o. A legutóbb a 422/2004/EK rendelettel (HL L 70., 2004.3.9., 1. o.) módosított rendelet.