32005R0208[1]

A Bizottság 208/2005/EK rendelete (2005. február 4.) a 466/2001/EK rendeletnek a policiklikus aromás szénhidrogének tekintetében történő módosításáról

A BIZOTTSÁG 208/2005/EK RENDELETE

(2005. február 4.)

a 466/2001/EK rendeletnek a policiklikus aromás szénhidrogének tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

Az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) A 466/2001/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja az élelmiszerekben - beleértve a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszereket - előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb értékét az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló, 1991. május 14-i 91/321/EGK bizottsági irányelvben (3) és a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK bizottsági irányelvben meghatározottak szerint (4).

(2) Bizonyos tagállamok egyes élelmiszerek esetében elfogadták a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) legmagasabb értékét. A tagállamok közötti eltéréseket és a verseny ebből fakadó eltorzulását tekintetbe véve közösségi intézkedések szükségesek a piac egységességének biztosításához, az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett.

(3) Az Élelmiszeripari Tudományos Bizottság 2002. december 4-i véleményében arra a következtetésre jutott, hogy számos PAH genotoxikus karcinogénnek számít. Laboratóriumi vizsgálatok során az experimentális tumort előidéző értékek lényegesen magasabbnak bizonyultak, mint a várhatóan fogyasztásra kerülő élelmiszerekben található értékek. Ugyanakkor a genotoxikus anyagok küszöbérték alatti hatásait tekintetbe véve a PAH élelmiszerekben talált mennyiségeit az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni.

(4) Az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság szerint a benzo(a)pirén markerként használható az élelmiszerben található karcirogén PAH - többek között a benz(a)antracén, benzo(b)fluorantén, benzo(j)fluorantén, benzo(k)fluorantén, benzo(g,h,i)perilén, krizén, ciclopenta(c,d)pirén, dibenz(a,h)antracén, dibenzo(a,e)pirén, dibenzo(a,h)pirén, dibenzo(a,i)pirén, dibenzo(a,l)pirén, indeno(1,2,3-cd)pirén és 5-metilkrizén - előfordulása és hatása kimutatására. Szükséges lenne folytatni a fenti policiklikus aromás szénhidrogének élelmiszerekben való jelenléte relatív arányainak vizsgálatát ahhoz, hogy a későbbiekben felül lehessen vizsgálni, hogy a benzo(a)pirént megtartsák-e markerként.

(5) PAH olyan hevítési és a szárítási eljárások során szennyezheti meg az élelmiszereket, melyek során ezek az élelmiszerek közvetlen kapcsolatba kerülhetnek az égéstermékekkel. A magas PAH-tartalom az étkezési olaj - mint például az olivapogácsa-olaj - előállítása során alkalmazott közvetlen tűz feletti szárítási és hevítési eljárásokból is adódhat. Az olajfinomítás során a benzo(a)pirén kivonására aktív szenet lehet használni. Ugyanakkor nem tisztázott, hogy a finomítási eljárások során a szóban forgó policiklikus aromás szénhidrogének eredményesen eltávolíthatók-e. Ezért olyan termelési és feldolgozási módszereket kell alkalmazni, amelyek eleve megakadályozzák az olajok PAH-val való szennyeződését.

(6) A közegészség megóvása érdekében zsírokat és olajokat tartalmazó élelmiszerekben, valamint azon élelmiszerek esetében, ahol a füstölési vagy szárítási eljárás magas fokú szennyeződést okozhat, rögzíteni kell egy maximálisan megengedhető értéket a benzo(a)pirénre vonatkozólag. A csecsemők számára készített élelmiszerek tekintetében külön, alacsonyabb maximális szinteket kell rögzíteni, amelyek a csecsemők számára gyártott termékek, anyatej-helyettesítő tápszerek, bébiételek, illetve csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek gyártásának és csomagolásának szigorú ellenőrzésével tarthatók. A maximális szintek megállapítása azon élelmiszerek esetében is szükséges, amelyek egy környezetszennyezés (pl. olajkiömlés hajókatasztrófa során) hatására komoly szennyeződési veszélynek vannak kitéve, mint például a halak vagy a halászati termékek.

(7) Egyes élelmiszerekben - mint például a szárított gyümölcsökben és az étrend-kiegészítőkben - benzo(a)pirént találtak, de a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg az a mennyiség, amely ésszerűen elérhető. További vizsgálatok szükségesek annak pontosítására, hogy a mennyiségek a fenti élelmiszerekben ésszerűen elérhetők-e. Eközben a benzo(a)pirén legmagasabb értékeit olyan lényeges összetevőkben is rögzíteni kell, mint az étrend-kiegészítőkben használt olajok és zsírok.

(8) A 466/2001/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(9) Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET,

1. cikk

A 466/2001/EK rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. április 1-től kell alkalmazni.

Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni azokra a termékekre, amelyeket 2005. április 1-je előtt az alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően hoztak forgalomba. E termékek forgalomba hozatalának időpontjának igazolásával járó bizonyítási kötelezettség az élelmiszeripari vállalkozót terheli.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. február 4-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 37., 1993.2.13., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 77., 2001.3.16.,1. o. A legutóbb 684/2004/EK rendelettel (HL L 106., 2004.4.15., 6. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 175., 1991.7.4., 35. o. A legutóbb a 2003/14/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 37. o.) módosított irányelv.

(4) HL L 49., 1996.2.28, 17. o. A legutóbb a 2003/14/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 33. o.) módosított irányelv.

MELLÉKLET

A 466/2001/EK rendelet I. melléklete a következő 7. szakasszal egészül ki:

"7. szakasz: Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH)

(1) Lásd e Hivatalos Lap 15 oldalát.

(2) A benzo(a)pirén, melynek legmagasabb értéke szerepel a listán, a karcirogén PAH jelenlétének és hatásának markereként használatos. Ezen intézkedések a PAH legmagasabb értékei tekintetében a felsorolt élelmiszerekben minden tagállamban teljes mértékű harmonizációt biztosítanak. A Bizottságnak az élelmiszerekben található benzo(a)pirén és egyén karcirogén PAH-előfordulásával kapcsolatos tudományos és technológiai ismeretek fejlődésének figyelembevételével 2007. április 1-jéig felül kell vizsgálnia a jegyzékben szereplő élelmiszer-kategóriákban található PAH-mennyiségeket.

(3) A kakaóvaj nem tartozik ebbe a kategóriába, amíg a benzo(a)pirénnek a kakaóvajban való jelenlétére irányuló vizsgálatok folynak. Ezt az eltérést 2007. április 1-ig felül kell vizsgálni.

(4) Bébiételek, illetve csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozottgabona-alapú élelmiszerek a 96/5/EK irányelv 1. cikkében meghatározottak szerint. A legmagasabb érték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.

(5) A 91/321/EGK irányelv 1. cikkében meghatározottak szerinti anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek. A legmagasabb érték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.

(6) Az 1999/21/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerinti speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek. A legmagasabb érték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.

(7) A 104/2000/EK rendelet 1. cikkében szereplő jegyzék b), c) és f) kategóriáiban meghatározottak szerinti hal- és a halászati termékek.

(8) A 104/2000/EK rendelet 1. cikkében szereplő jegyzék a) kategóriájában meghatározottak szerinti hal.