715/B/2005. AB végzés

jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendel et és a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet egyes szakaszai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a repülőterek okozta zajártalmak szabályozásával kapcsolatban mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.

Indokolás

I.

Az indítványozó számos elemből álló, alkotmányjogilag nem értékelhető, érdemi indokolást nem tartalmazó indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz.

1. Az indítványozó leírja, hogy a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér repülőforgalma miatt egyes budapesti kerületeket kiemelkedő zajterhelés ér, amelyhez képest eltörpül a főváros többi területére jutó zaj. Előadja, hogy a zajterhelés miatt az ezekben a kerületekben található ingatlanok értéke jóval alacsonyabb, mint a reptér hatása nélkül lenne. Utal arra, hogy egy autópálya építése esetén a környező telkeket kisajátítják, az okozott károkat orvosolják, azonban álláspontja szerint a repterek szomszédsága miatti károkkal "nem foglalkozik senki." Álláspontja szerint "[r]epülő forgalom akkor történhet, és ilyen intézkedést akkor tehet egy magánvállalat, egy Rt. ha minden okozott kárt - akár az Alkotmány, akár a Ptk. szerint - kifizet a károsultaknak, kerüljön az évente akár több milliárd forintba. Nem engedhető meg, hogy egy cég a hasznát úgy termelje ki, hogy közben három-négy kerület nagy létszámú lakosságának óriási és sokirányú kárt okoz." Az indítványozó beadványában rögzíti, hogy "[a] kerületek lakossága nem köteles tűrni a légi forgalmat a feje felett, hiszen ez a gyakorlat az Alkotmány alapján is megalapozottan kifogásolható", jelzi, hogy álláspontja szerint a szabályozás "gyermeteg".

2. Ezt követően az indítványozó számos kérelmet fogalmaz meg az Alkotmánybíróság felé, állítván, hogy a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rend.) és a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) alkotmányellenes, és emiatt megsemmisítendő. Rámutat néhány, álláspontja szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértésre is. Emellett az indítványozó további, konkrét jogszabályokhoz nem kapcsolódó, alkotmányjogi problémákat nem nevesítő kérelmeket is megfogalmazott.

3. Az indítványozó kérelme legvégén felsorolásszerűen hivatkozik a véleménye szerint megsértett alkotmányos szakaszokra. Álláspontja szerint a "két rendelet és azok alapelvei ütköznek, illetve ellentétesek a Magyar Alkotmány következőkben felsorolt előírásaival, illetve azok szellemével szembeszegülnek". A lista az Alkotmány következő szakaszait tartalmazza: 2. § (1)-(2), bekezdés; 5. §; 7. § (1) bekezdés; 8. § (1)-(2), valamint (4) bekezdés, ebből az (1) bekezdés "kiemelten"; 9. § (1) bekezdés; 12. § (2) bekezdés; 18. §, "kiemelten"; 54. § (1) bekezdés; 55. § (1) bekezdés; 59. § (1) bekezdés első része; 70/A. § (1) és (3) bekezdés; 70/B. § (4) bekezdés; 70/D. § (1)-(2) bekezdés. Az indítványozó a megjelölt alkotmányos szakaszokat nem rendelte hozzá indítványának egyes elemeihez, az egyes állított alkotmánysértő momentumok kapcsán nem jelölte meg azt, hogy azok konkrétan mely alkotmányos szakasz sérelmét okozzák.

II.

"Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend) 21. § szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, és az indítványozónak meg kell jelölnie a kérelem alapjául szolgáló okot. Emellett az indítványnak tartalmaznia kell a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket - az indítványozó állítása szerint - a hivatkozott jogszabályok megsértenek. Ez azt jelenti, hogy az indítványból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy mely jogszabályi rendelkezés mely alkotmányos szabállyal ellentétes, és miért ellentétes." [225/B/2004. AB végzés, ABH 2004, 2127.].

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványozó jelen esetben az indítványában nem támasztotta alá összefüggően, "érdemi vizsgálatra alkalmas érvekkel az általa megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezések és az Alkotmány megjelölt rendelkezései között fennálló alkotmányjogilag értékelhető összefüggéseket. E tekintetben az indítvány nem felel meg az Alkotmánybíróságról szól ó 1989. évi XXXII. törvény 22. § (2) bekezdésében megfogalmazott követelménynek, mely szerint az indítványban konkrétan meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti." (298/B/2001. AB végzés, ABH 2004, 279.)

Az Alkotmánybíróság egységes szerkezetbe foglalt Ügyrendjének [2/2009. (I. 12.) TÜ határozat, ABK 2009. január, 3., továbbiakban: Ügyrend] 29. § d) pontja utolsó fordulata értelmében az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja, ha az "egyébként érdemben nem bírálható el."

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványozóknak indítványukat oly módon kell megszövegezniük és összeállítaniuk, hogy abból az Alkotmánybíróság számára egyértelműen kitűnjön az állított alkotmányos probléma. Az Alkotmánybíróságnak nem feladata az, hogy az indítványozó által felsorolt érveket, jogszabályhelyeket és alkotmányos szakaszokat "összepárosítsa", és ily módon következteti ki az indítványozó által előadottakból azt, hogy az indítványozó mely alkotmányos szakasz sérelmét, mely jogszabályhely léte vagy nemléte miatt állítja. Az ilyen, felsorolásokból összeállított, és az egyes indítványi elemeket egymással konkrétan, szövegszerűen összefüggésbe nem hozó indítványok az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Ügyrend fent idézett rendelkezésének hatálya alá esnek, érdemi vizsgálatra alkalmatlanok, és mint ilyenek, visszautasítandóak.

Az Alkotmánybíróság mindennek megfelelően, következetes gyakorlatát (652/B/1998. AB végzés, ABH 2000, 1062-1064.; 472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.) figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

Budapest, 2009. június 23.

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

előadó alkotmánybíró