Az Egri Törvényszék P.20279/2016/12. számú határozata szerződési kikötés tisztességtelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 195. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 237. §, 239. §, 685. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 21. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Gárdosi Judit

Az Egri Törvényszék a dr. Szendrei Kornél ügyvéd (a képviselő címe) által képviselt felperes neve felperesnek (felperes címe) - a Bolla és Hubanov Ügyvédi Iroda (a képviselő címe) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen szerződési kikötés tisztességtelenségének megállapítása iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság megállapítja, hogy a felek között 2008. augusztus 13. napján létrejött kölcsönszerződés száma számú kölcsönszerződés I/4 pontjának azon rendelkezése, mely szerint "Felek kijelentik és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítés esetére, vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítására, valamint bármely egyéb a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái és a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el mint közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékot.

Ennek megfelelően a kölcsön és járulékai nem vagy nem szerződés szerinti megfizetése esetén a végrehajtás alapjául szolgáló, mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozást, továbbá a fent hivatkozott tényeket jelen okirat mellett az Adós banknál vezetett számláiról, illetve a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítvány tanúsítja, amelynek elfogadására a Felek jelen okirat aláírásával kötelezettséget vállalnak." tisztességtelen, érvénytelen, ezen feltétel a felekre a szerződés megkötésétől kezdődően nem jelent kötelezettséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) Ft le nem rótt kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kihirdetéstől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de az Egri Törvényszéknél három példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Amennyiben a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; illetve a fellebbezés csak az ítélet indoklása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, azonban bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

INDOKOLÁS:

A felperes mint adós és az alperes mint kölcsönadó Település neve-ben 2008. augusztus 13. napján kölcsönszerződést kötöttek lakásvásárlás céljára CHF alapú elszámolással.

A szerződés szerint az alperes 57.830 CHF összegű kölcsönt bocsátott az adós rendelkezésére, azzal, hogy a nyilvántartásba vett devizaösszeg a szerződés megkötése és a folyósítás időpontja között bekövetkező árfolyamváltozás miatt a finanszírozási igényhez képest 15%-kal növelt mértékben került megállapításra. Az összeg megállapítására az adós azon igényére tekintettel került sor, hogy a szerződésben meghatározott célra 7.000.000 forint finanszírozási igényt a bank CHF elszámolással elégítsen ki.

A kölcsön futamideje 420 hónap volt, amelyből 120 hónap türelmi időként került meghatározásra. A kölcsönszerződésben a felek 6 havi kamatperiódust kötöttek ki, meghatározták a kölcsön éves kamatlábát, a folyósítási jutalékot, a szerződésmódosítási díjat, rögzítették a kölcsön teljes hiteldíj mutatóját és törlesztőrészletét is.

A kölcsönszerződés I/4. pontjának 4. bekezdésében a felek akként rendelkeztek, hogy "Felek kijelentik és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítés esetére, vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítására, valamint bármely egyéb a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái és a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el mint közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékot.

Ennek megfelelően a kölcsön és járulékai nem vagy nem szerződés szerinti megfizetése esetén a végrehajtás alapjául szolgáló, mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozást, továbbá a fent hivatkozott tényeket jelen okirat mellett az Adós banknál vezetett számláiról, illetve a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítvány tanúsítja, amelynek elfogadására a Felek jelen okirat aláírásával kötelezettséget vállalnak."

A felek a szerződés II.3. pontjában meghatározták a kölcsön folyósításának feltételeit, többek között kikötötték, hogy a folyósítársa akkor kerülhet sor, ha a kölcsönszerződés, a kölcsönszerződés biztosítékául szolgáló és a Bank által biztosítékként elfogadott ingatlanon zálogjog alapításáról szóló zálogszerződés közokiratba foglalása megtörtént.

A felek a kölcsönszerződés biztosítására 57.830 CHF tőke és járulékai erejéig az Település neve helyrajzi szám alatti, természetben az ingatlan címe alatti ingatlanra jelzálogjogot és elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki.

A kölcsönszerződés és jelzálogszerződés alapján a közjegyző neve az ügy száma ügyszám alatt tartozáselismerő és egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatot készített.

A bíróság a tényállás a becsatolt okiratok alapján állapította meg.

A felperes módosított keresetében annak a megállapítását kérte, hogy a kölcsönszerződés I.4. pontjának azon rendelkezése, amelyben lehetővé teszi az alperes részére, hogy közjegyzői ténytanúsítványt állítson ki, valamint az adósok vita esetére a bank ügyleti könyveit és nyilvántartását fogadják el tisztességtelen, a szerződés ekként részlegesen érvénytelen(11.P.20.279/2016/8/F/1. Alatt), és kérte annak megállapítását, hogy ezen feltétel nem jelent kötelezettséget a felekre. Álláspontja szerint egyéb jogkövetkezmény ezen kereseti kérelméhez nem volt kapcsolható, a bíróság eltérő álláspontja esetére kérte a keresetbe foglalt érvénytelen szerződési rendelkezések határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítását . Kérte az alperes kötelezését perköltség megfizetésére

Állítása szerint a felperes ezen rendelkezéssel lemondott arról, hogy a felek közötti jogvita esetére kétségbe vonja a bank által meghatározott tartozása összegét, a bank ekként a saját maga által meghatározott tartozás összegét közjegyzői okiratba foglaltathatja és végrehajtási záradékkal láthatja el. A végrehajtás megindítását követően már a felperesnek kell egy végrehajtás megszüntetése iránti perben bizonyítani, hogy a bank követelése érvényesen nem jött létre, vagy részben vagy egészben megszűnt. A bank a bizonyítási terhet a felperes terhére megfordítja, amely a 18/1999 (II.5.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdés j, pontjába ütközik. Mivel a bank saját nyilvántartását tekinti hitelesnek, így maga állapítja meg, hogy a felperes teljesítése szerződésszerű-e, ezen rendelkezés ezért a Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdés b, pontjába is ütközik, azaz tisztességtelen.