BH 2021.6.178 Amennyiben a hatóság döntését olyan állásfoglalásra alapítja, amely minősített adatokat tartalmaz, a bíróság az iratokba történő betekintést követően azt ellenőrzi, hogy a véleményben foglalt tények és adatok elegendő indokul szolgálnak-e az idegenrendészeti határozatban foglalt intézkedéshez.

A bíróság a nemzetbiztonsági kockázat igazolására alkalmas adatokon alapuló okszerű és logikus hatósági következtetést nem bírálhatja felül [2007. évi I. törvény (Szmtv.) 94. § (1), (2), (4) bekezdés, 2007. évi II. törvény (Harmtv.) 87. §, 87/M. §, 113/2007. Korm. rendelet (Vhr.) 39. § (5) bekezdés].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék K.702038/2020/5., Kúria Kfv.37671/2020/17. (*BH 2021.6.178*), 3440/2021. (X. 25.) AB végzés

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A szír állampolgárságú felperes a részére 2019. január 17. napján kiállított, 2023. június 26. napjáig érvényes AK100860 számú állandó tartózkodási kártya cseréje iránti kérelmet terjesztett elő az elsőfokú hatóságnál a családi és utónevének megváltozására hivatkozással. Ezen kérelméhez mellékelte a 2018. december 31. napján a Damas-Center által kiállított 01302024 számú 2024. december 30. napjáig érvényes szíriai útlevelének másolatát, amely a jelenlegi névadattal került kiállításra, és a 2013. május 16. napján S. M. B. névvel kiállított 2019. május 15. napjáig érvényes útlevelének teljes másolatát, amely érvénytelenítésre került.

[2] Az elsőfokú hatóság az okmánycsere ügyében vizsgálta a felperes magyarországi tartózkodási feltételeinek meglétét. Az illetékes hatóságoktól véleményt, illetőleg állásfoglalást kért, a bejelentett lakóhelye vonatkozásában helyszíni szemle lefolytatását rendelte el, további információszerzés céljából megkeresést küldött a Nemzetközi Együttműködési Főosztály Schengeni Együttműködési Osztály részére, és a tartózkodási engedély visszavonása tárgyában hivatalból eljárást indított.

[3] Az elsőfokú hatóság 2019. június 4. napján kelt 106-1-4405/18/2019-Át. számú határozatával a felperes AK100860 számú tartózkodási kártyát visszavonta a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 94. § (2) bekezdés a), f) pontja, (4) bekezdés a)-b) pontja és az Szmtv. végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 39. § (5) bekezdése alapján. Indokolásában megállapította, hogy a helyszíni ellenőrzés adatai szerint a felperes hamis adatot közölt a valós magyarországi lakóhelye tekintetében, mert a bejelentett lakóhelyén nem tartózkodik, ott életvitelszerűen nem él, ezzel a hatóság félrevezetésére törekedett. Rögzítette, hogy felperes magyar állampolgár gyermeke, S. A. 2016-tól Törökországban folytatja a tanulmányait, ezért a felperessel a bejelentett lakóhelyén nem él.

[4] Kifejtette, hogy BMH Nemzetközi Együttműködési Főosztály Schengeni Együttműködési Osztályának tájékoztatása szerint a felperes a svéd nyilvántartásban nem szerepel, nem rendelkezik németországi tartózkodási jogosultsággal, de 2017. november 8. és 2018. október 4. között minősített csalás bűncselekmény miatt börtönben volt Németországban, majd a szabadulását követően átadásra került a magyar hatóságok részére.

[5] Hivatkozott arra, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: BRFK) 01000/8370/2019.ált számú véleményében megállapította, hogy a felperes tartózkodása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent Magyarország közbiztonságára és javasolta ötévi időtartamra a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelését. Kiemelte, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (a továbbiakban: AH) 2019. május 3. napján kelt AH/15472-10/2019-2. számú szakhatósági véleménye szerint a felperes személyes magatartása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, amelyet megalapozó minősített adatokat a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) szerint megismerhető AH 15472-8/2019-1. számú irat tartalmazza.

[6] A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2019. szeptember 23. napján kelt 106-Át-27349/5/2019. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Indokolásában az Szmtv. 94. § (1)-(2) bekezdéseiben, a 94. § (4) bekezdésében, a Vhr. 39. § (1)-(2) és (5) bekezdéseiben foglaltakat felhívva leszögezte, hogy az elsőfokú hatóság által lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként helyesen került megállapításra, hogy a felperes részéről a hamis adatközlés ténye megvalósult, mivel az általa bejelentett lakcímen nem lakik, illetve nem tartózkodik, és helytállóan került megállapításra az is, hogy magyar állampolgárral való együttélése nem valósul meg, mivel a fia, S. A. érvényes török tartózkodási engedély és diákigazolvány birtokában 2016 óta Törökországban tanul.

[7] Kiemelte, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) a 2019. augusztus 26. napján kelt 29/21682-1/2019.ált. számú határozatában az elsőfokú állásfoglalásban foglaltakat fenntartva megállapította, hogy a felperes személye sérti Magyarország közrendjét és közbiztonságát, részletezve a felperessel szemben indult büntetőeljárások adatait, beleértve a külföldi ügyészségek (Bécsi Államügyészség, Nürnberg-fürthi Államügyészség) által indított eljárásokat is. Hangsúlyozta, hogy az ORFK megállapítása szerint a felperes messzemenően nem tanúsít jogkövető magatartást, így személye valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent Magyarország közrendjére és közbiztonságára, ezért a Magyarország területéről való kiutasítását és vele szemben 5 évi időtartamban beutazási és tartózkodási tilalom elrendelését változatlanul indokoltnak tartotta. Megkeresésére a másodfokú eljárás során a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) 2019. szeptember 6. napján kelt BM-13620-3/2019. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalásában az AH szakhatósági véleményét helybenhagyta, hangsúlyozva, hogy a felperes személyes magatartása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent a nemzetbiztonságra.

[8] Leszögezte, hogy a tartózkodási engedély visszavonására vonatkozó döntésnél figyelemmel volt a közrendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek különleges szakértelmük birtokában meghozott szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltakra, melyeket hangsúlyosan értékelt, és a feltárt körülmények alapján az elsőfokú hatóság döntésének megváltoztatása nem volt indokolt.

A kereseti kérelem és az alperesi védirat

[9] A felperes keresetében az alperes határozatának elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését, és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte, hivatkozva arra, hogy az alperes az eljárása során megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2., 5. és 62. §-ában, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 87/M. § (1) bekezdésben foglaltakat. Részletesen vitatta a hamis adatszolgáltatással, a magyar állampolgár családtaggal történő együttéléssel és közbiztonsági, valamint nemzetbiztonsági okkal összefüggésben kifejtett határozati indokolást és az azok alapjául szolgáló tényállást.