BH 2016.12.351 Ha a keresetlevél nem tartalmazta azt, hogy az alperesi hatóság követelése elévült, s ezt az első tárgyaláson sem terjesztették elő, felülvizsgálati eljárásban már nincs lehetőség a követelés elévülésének vizsgálatára [12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 45. § (2) bek.; 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet 2. § (2) bek.; 2003. XCIII. tv. 164. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2000. december 14. napján hitelintézettel támogatási szerződést kötött, melynek értelmében vállalta, hogy B. alatti ingatlanon új lakóházat épít 2001. július 31-ig. Vállalta azt is, hogy a használatbavételi engedélyt az építkezés befejezése után a hitelintézetnek bemutatja. A hitelintézet 2012. július 14. napján felszólítást küldött a felperesnek, de bemutatási kötelezettségének ezt követően sem tett eleget. Mindezekre figyelemmel a hitelintézet 2013. február 8. napján kelt levelével a jóváírt támogatást visszavonta és intézkedett a kamatokkal növelt támogatási összeg visszafizetéséről.

[2] Az elsőfokú közigazgatási szerv hatósági ellenőrzés után határozatot hozott, amelyben elrendelte a lakásépítési kedvezmény és annak folyósítása napjától számított kamatai, a visszatérítési támogatás és kamatai, valamint a kamattámogatás és ennek folyósításától esedékes kamatai, mindösszesen 8 288 113 forint visszafizetését.

A határozat ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő. Ebben előadta, hogy az ingatlanban három gyermeket nevel. A csatolt tanúnyilatkozat, illetve esetleges helyszíni szemle igénybevételével kérte, hogy a másodfokú hatóság állapítsa meg, hogy a jogszabályoknak és a hitelintézettel megkötött támogatási szerződésben foglaltaknak eleget tett.

Az alperes a 32025/10/2010. számú határozatában az elsőfokú közigazgatási szerv határozatát helybenhagyta. Megállapította, hogy a felperes szerződéses kötelezettségének nem tett eleget, mivel az építkezés befejezését követően sem a használatbavételi engedélyt nem mutatta be, sem az ingatlan-nyilvántartásban a lakóház feltüntetése nem történt meg.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A határozat ellen a felperes keresetet terjesztett elő. Keresetében megismételte a fellebbezésében írtakat.

[4] Az alperes ellenkérelmében fenntartotta a határozatban foglaltakat. Kérte a kereset elutasítását.

Az elsőfokú ítélet

[5] Az ügyben eljárt Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 9.K.28.648/2014/5. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság megállapította, hogy az ügyben az állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdése értelmében a lakáscélú állami támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: MT rendelet) szabályait kell alkalmazni. Az MT rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a felperest lakásépítés, lakásvásárlás esetén illette meg a lakáskedvezmény. A pénzintézettel kötött szerződésben az építkezés befejezésének időpontjaként 2001. július 31-e van megjelölve. Az iratokból megállapítható, hogy a hitelintézet egyszer ezt a felperes kérésére módosította, az új időpont 2004. március 31-e volt. A bíróság megállapította, hogy a felperes 2005. március 23. napján a B. Város Polgármesteri Hivatal határozatával kapta meg az üzlet- és szolgálati lakás építésére a használatbavételi engedélyt, ez azonban nem a jogszabály támogatási célja szerinti új lakóház, vagy lakás építése. Ezt támasztja alá az ingatlan-nyilvántartásban lévő tulajdoni lap, amely szerint nem lakóház (lakás) a perbeli ingatlan megnevezése, hanem kivett gazdasági épület. Utalt a jogerős ítélet arra, hogy a bírói gyakorlat szerint abban a kérdésben, hogy egy építkezés befejeződött-e, a hitelintézet, illetőleg alperes is csak a hatáskörrel rendelkező építési hatóság döntése alapján tud állást foglalni. Amennyiben a hatósághoz a használatbavételi engedély nem kerül csatolásra, helyszíni szemle megtartása, fotók, illetőleg további bizonyítási eszközök alapján nem juthat arra a megállapításra a hatóság, hogy az építési munkák elkészültek. Ez történt jelen esetben is. A felperes a használatbavételi engedélyt a pénzintézet részére nem mutatta be, és a használatbavételi engedély kiadásától számított 60 napon belül nem intézkedett az adott cél szerinti ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vonatkozásában sem.

A bíróság kiemelte, hogy a felperes jogi képviselővel járt el, a jogszabálysértés bizonyítása a Pp. alapján a felperest terhelte, a felperes azonban a megtámadott közigazgatási határozatok jogszabálysértő voltát nem tudta bizonyítani.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[6] A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a közigazgatási határozatot megváltoztatva az eljárást elévülésre tekintettel megszüntetni, másodlagosan kérte az alperes határozatának az elsőfokú hatóság határozatára kiterjedő hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését. Harmadsorban kérte a jogerős ítéletet hozó bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.

[7] A felperes álláspontja szerint a bíróság megsértette az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 164. §-át, a Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárás követelményét, a Pp. 1. §-át, 2. § (1) és (4) bekezdését, 164. §-át, 206. § (1) bekezdését, 221. §-át, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. § (1), (2) és (4) bekezdését, 3. § (1) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, továbbá az MT rendelet 1. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyását, illetve az MT rendelet végrehajtásáról szóló 77/1988. (XII. 27.) PM-ÉVM rendelet (a továbbiakban: PM-ÉVM rendelet) több rendelkezését.

[8] Az ügyben az alperes ellenkérelmet terjesztett elő. Ebben kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. Az alperes előadta, hogy a jogi képviselővel eljárt felperes a per során a követelés elévülésére nem hivatkozott, ezért erre a felperes a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozhat. Az alperes rögzítette, hogy a bírói gyakorlat szerint is a jogszabályi cél megvalósulását a használatbavételi engedély kiadása igazolja, ez a bizonyítéka annak, hogy az építmény lakás céljára hasznosítható. A B. Város Polgármesteri Hivatal 2005. március 23. napján hozott határozatával a felperes üzlet- és szolgálati lakás vonatkozásában kapta meg a használatbavételi engedélyt, ez pedig nem a jogszabály támogatási célja, azaz nem új lakóház, lakás építése. Előadta még, hogy a felperes hivatkozott építési hatósági eljárásra, földhivatal előtti eljárásra, illetve az O. Bank Rt. eljárására, azonban ezek nem relevánsak a per szempontjából. A per a felperes és a Magyar Államkincstár között zajlik. A különböző más eljárásokban a felperes megfelelő jogorvoslattal élhetett volna.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

[10] A Kúria mindenek előtt hangsúlyozza, hogy a Pp. 270. § (2) bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni a Kúriától. Az általánosan kialakult és következetes bírói gyakorlat szerint, ha a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel megállapított tényállást sérelmezi, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének csakis akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat - azok egybevetése során - nem a maguk összességében értékelte, és ennél- fogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagy lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. Nem állapítható meg jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. Ebből következően a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek a jogszabálysértéssel kapcsolatos megállapításai alapján járt el.