A Fővárosi Törvényszék G.40155/2006/19. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 195. §, 196. §, 200. §, 317. §, 319. §, 326. §, 340. §, 355. §, 369. §, 1991. évi XXV. törvény (Kpt.) 7. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 59. §, 1995. évi CXXI. törvény 109. §] Bíró: Tóth Gyula

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.40155/2006/19.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20200/2008/6.

***********

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

Budapest, Varsányi I. u. 40-44.

1535 Budapest, Pf. 887.

15.G.40.155/2006/19.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság dr. Rajnai László ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek, a Sarkadi és Társa Ügyvédi Irodától eljáró dr. Medveczky László ügyvéd (cím) által képviselt Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 nap alatt az ingóságaitól kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja az alperes birtokába a ... hrsz.-ú természetben a N. .... szám alatt található ingatlant. A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 191.865.030. (azaz százkilencvenegy-millió-nyolcszázhatvanötezer-harminc) forintot, továbbá 4.384.000 (azaz négymillió-háromszáznyolcvannégy-ezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál, de a Fővárosi ítélőtáblához címezve kell előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy a Pp. 256/A. § (1) bekezdés b-d./ pontjaiban felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

Indokolás:

A nagykanizsai földnyilvántartásban ... hrsz. alatt felvett, természetben N. ... szám alatti ingatlan a Z.Á.É. Vállalat tulajdona volt. majd annak 1991. december 31-ei részvénytársasággá alakulását követően az ingatlan már nem került a jogutód tulajdonába, hanem az Állami Vagyonügynökség értékesítésre jelölte ki. Egyben az Állami Vagyonügynökség a Z.Á.É.V. Társaságot - volt II. rendű alperest - 1992. február 27-én megbízta az ingatlan értékesítésével és az értékesítésig tartó üzemeltetéssel. A ... Rt. 1993. november 12. napján bérleti szerződést kötött a N.T. Bt.-vel, valamint az N.S. Bt.-vel. A bérlők a N. ... szám alatti ingatlan földszintjén lévő 120 m2 alapterületű üzlethelyiséget, valamint a földszinten lévő 102 nm alapterületű raktárhelyiséget bérelték. A későbbiekben az N.S. Bt. a bérleti jogáról a N.T. Bt. javára lemondott.

Az ÁVÜ az ingatlan értékesítésére pályázatot írt ki, melyre 1994. június 1. napján jelentkezett a felperes és az ajánlati kiírásnak megfelelően vételi ajánlatot tett az egész ingatlanra nézve, melyet az ÁVÜ az alacsony vételár miatt nem fogadott el. Az ÁVÜ a felperes második ajánlatát elfogadta, azonban az adásvételi szerződést a felperes többek között azért nem fogadta el, mert az alperesi jogelőd ÁVÜ- továbbiakban alperes - bérleti jogviszonnyal terhelt ingatlant kívánt a felperesre ruházni azzal, hogy a felperes birtokba lépése napján bocsátották volna csak a felperes rendelkezésére az engedményezni kívánt bérleti szerződéseket. Végül a pályázati nyertes felperes és az alperes 1995. január 5-én adásvételi szerződést kötött, melyben az alperes az egész ingatlant eladta 46 millió forint vételárért a felperesnek. A bérleti szerződések, így a N.T. Kft. bérleti szerződése is az adásvételi szerződés mellékletét képezték. A szerződés szerint a birtokbaadással egyidejűleg a ... Rt. átadja és engedményezi az ingatlanra kötött érvényes üzemeltetési és bérleti szerződéseket. Továbbá ugyanezen a napon a felperes megállapodott a ... Rt.-vel, hogy a ... Rt. a birtokba adásig, de legkésőbb 1995. február 15-éig a bérleti szerződéseket felmondja. A vételár kifizetése és a birtokbalépés 1995. február 28. napján történt meg.

Az időközben kft.-vé alakult N.T. Bt. 1995. február 16-án kelt levelével az alperesnek bejelentette, hogy elővásárlási jogával kíván élni, hivatkozva az 1993. évi LXXVIII. törvény - a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről - 59. §-a alapján az üzletek, üzlethelyiségek, és raktárra fennálló elővásárlási jogára. Tekintve, hogy az alperes a N.T. Kft.-nek nem válaszolt, ezért a N.T. Kft. a Nagykanizsai Körzeti Földhivatalhoz 1995. március 6-án, illetve május 17-én beadott beadványában a felperes tulajdoni bejegyzését megkifogásolta. Ezt követően a földhivatal a felperes tulajdonjogát nem jegyezte be, ezért a felperes a bírósághoz fordult, ahol a Zalaegerszegi Városi Bíróság a 14.G.40.173/1995. sz. perben, illetőleg fellebbezés folytán a Zala Megyei Bíróság a Gf.20-97-040047/4. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Az alperes 1998. január 8-án kelt levelével a N.T. Kft. elővásárlási jogát véglegesen elutasította. Ezért a N.T. Kft. a Nagykanizsai Városi Bíróság előtt keresetet indított, melyben az alperes és a felperes közötti adásvételi szerződés N.T. Kft.-vel szembeni részleges hatálytalanságának megállapítását kérte. A Nagykanizsai Városi Bíróság a 6.Gp.20.445/1998/7. számú jogerős ítéletével megállapította a felperes és az alperes közötti adásvételi szerződés részleges hatálytalanságát és az ingatlan 222/3337 tulajdoni hányadára az adásvételi szerződést létrehozta.

Ezt követően a felperes 1999. február 10-én kelt levelében közölte az alperessel, hogy az 1995. január 5-én megkötött adásvételi szerződéstől eláll.

A felperes a jelen bírósághoz 2000. október 5. napján benyújtott keresetében az ingatlanért kifizetett vételár és az alperes szerződésszegése folytán keletkezett elmaradt haszon, összesen 297.325.000,-Ft megfizetésére kérte a jelen per alperesét és a ... Rt-t, mint II. rendű alperest egyetemlegesen kötelezni.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték, a jelen per alperese kártérítési felelősségének a jogalapját a Ptk. 369. § (4) bekezdés alapján a szerződésből eredő károkért elismerte. Egyben viszontkeresetet terjesztett elő a felperesi birtokbavételtől számított használati díj megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság 30.G.76.146/2000/48. szám alatti rész- és közbenső ítéletében megállapította a jelen per alperese felelősségét a felperesnek okozott károkért. Az alperes viszontkeresetet és a volt II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasította.

A jelen per alperesének a fellebbezése folytán eljáró Fővárosi ítélőtábla 5.Pf.20.981/2005/3. számú részítéletével a közbenső ítéletet megváltoztatta, és a felperes elmaradt haszon iránti keresetét elutasította, megállapítva, hogy közbenső ítélet hozatalának az elmaradt haszon tárgyában nem volt helye, mivel a jogalap kérdésében a felek között vita nem volt. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy az adásvétel tárgya osztható szolgáltatás volt, a Ptk. 317. § (1) bekezdése szerint a szerződésszegés jogkövetkezményei erre a részre álltak be. A bíróság álláspontja szerint a felperes használati díjra nem tarthat igényt, mert elállási jogát azért gyakorolta, mert a szerződés már nem áll érdekében, azonban elmaradt haszon iránti igény érvényesítése csak a jogosult szerződési érdekének fennállta esetén lehetséges.