Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

1995. évi CXXI. törvény

a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről[1]

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1996. évi központi költségvetéséről, valamint a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1996. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. §[2] Az Országgyűlés az 1996. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét a 2. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások nélkül 2 114 013,3 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 1 981 141,9 millió forintban,

c) hiányát 132 871,4 millió forintban

állapítja meg.

2. § A központi költségvetés a fennálló bel- és külföldi adósságállományból a szerződések szerinti esedékességnek megfelelően 1996-ban:

a) a Magyar Nemzeti Bank javára 46 955,7 millió forint, az 1995-ben felvett devizahitel után pénzintézetek javára 50 959,8 millió forint törlesztést köteles teljesíteni, illetőleg különböző belföldi hitelezőktől 204 142,5 millió forint értékben köteles egy évnél hosszabb lejáratú -lejáró - államkötvényeket visszavásárolni;

b) a MÁV Rt.-től átvállalt hitelek törlesztésére 28 046,9 millió forintot, a Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének törlesztésére 14,4 millió forintot köteles fordítani;

c) a helyi önkormányzatok által a közalkalmazotti törvény végrehajtásának fedezetéül az önkormányzatok által felvett, illetve saját forrásból a központi költségvetés számára megelőlegezett hitelek törlesztésére - a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 72. § (4) bekezdése c) pontja alapján - 2829,5 millió forintot köteles fordítani;

d) külföldi hitelezők javára 12 406,3 millió forint hiteltörlesztést köteles teljesíteni.

3. § (1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését e törvény 1. és 2. számú mellékleteinek XXXII. "A költségvetés törlesztései és hitelfelvételei" fejezete tartalmazza.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy

a) az 1. § c) pontjában foglalt hiány fedezésére;

és

b) a 2. §-ban említett hiteltörlesztések és lejáró államkötvények által megtestesített költségvetési adósság megújítására értékpapírokat bocsásson ki, valamint bel- és külföldi hiteleket vegyen fel.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a költségvetési adósság lejárati szerkezetének javítására lejárat előtt állami értékpapírokat vásároljon vissza és hiteleket törlesszen, e műveletek finanszírozására állami értékpapírokat bocsásson ki, és hiteleket vegyen fel.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a kincstári egységes számla folyamatos likviditásának biztosítására - az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felül - 1 évnél rövidebb lejáratú állampapírt bocsásson ki.

(4) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a MÁV Rt. által az 1992-1995. években állami kezességvállalás mellett felvett likviditási (nem fejlesztési) hitelekből keletkezett adósságot és ezek kamatainak megfizetését 1995. december 31-i hatállyal a központi költségvetés nevében a pénzügyminiszter átvállalja. E hitelek állománya a központi költségvetés adósságát növeli.

(5) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló - többször módosított - 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 82. §-ában meghatározott hiteleinek 1996-ban érvényes kamatlába 7,89%.

(6) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Kormány - a 26/1991. (IV. 23.) OGY határozat alapján az államközi szerződés megszüntetése miatt nem folytatódó - Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer beruházás részbeni finanszírozására az osztrák Creditanstalt Bankverein által az Österreichische Verbundgesellschaft részére folyósított hitelből eredő, a hitelszerződés szerint a Magyar Villamosművek Tröszt áramszállításaival törlesztendő adósságot kormányhitelként 1995. december 31-i hatállyal átvállalja.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a bankrendszer működőképességének biztosítása érdekében 1996. év folyamán maximum 10 000 millió forint értékben államkötvényt bocsásson ki.

(8) Az állam az 1996. évben - az MNBtv. 20. §-ának (3) bekezdése alapján - a központi költségvetésnek nyújtott kamatmentes hitelből keletkezett államadósság 1995. év Végén fennállt állományának egy részét - az MNBtv. 22. §-ának (2) bekezdésében említett mértéket meghaladó összeget - piaci kamatozású értékpapírrá alakíthatja át. Az 1996. évben megvalósuló átalakítást, a teljes összegre nézve - az MNBtv. 22. §-ának (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően - e törvény hatálybalépését követően végre lehet hajtani.

(9)[3] A Magyar Nemzeti Banknak, az általa az 1996. évre előre jelzett veszteségét a központi költségvetés a XXXI. A költségvetés belföldi adóssága fejezet kiadásai terhére 1996. december 31-ig megtéríti. A Magyar Nemzeti Bank várható vesztesége alakulásáról 1996. december 15-ig tájékoztatja az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottságát.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS TARTALÉK-ELŐIRÁNYZATAI

Általános tartalék

5. §[4] A központi költségvetés - a 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott - kiadásából az általános tartalék 15 764 millió forint.

Céltartalék

6. § (1) A központi költségvetési szerveknél (a továbbiakban ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a társadalombiztosítási járulék tervezett kiadási előirányzatát e járulék 1996. évi csökkentésének hatásával, valamint a dologi előirányzatokat együttesen 4 milliárd forint összeggel csökkenteni kell, s azzal a (2) bekezdés szerinti céltartalékot kell növelni. Ez az összeg az 1996. évben megvalósuló létszámcsökkenések egyszeri többletkiadásainak részbeni fedezetére szolgál. Az előirányzatok átcsoportosításáról a Kormány gondoskodik.

(2)[5] A bérpolitikai intézkedésre 15 873 millió forint céltartalékot kell képezni a VII. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcímen. Az előirányzat a központi költségvetési szervek (kivéve a társadalombiztosítási önkormányzatok által finanszírozott intézményeket) közalkalmazottai illetmény-előmeneteli rendszerének módosításával, az 1992. július 1-jét megelőző munkaviszonyok beszámításával összefüggő; a fegyveres szervek hivatásos állományának, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal köztisztviselőinek, a költségvetési szerveknél a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján foglalkoztatottaknak, a normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmények és a működésükhöz rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemények munkavállalóinak illetményemelésére; a bírák, ügyészek pótlékának növelésére; a központi költségvetési szférában 1350 millió forint rendkívüli közalkalmazotti keresetemelésre, valamint a minimálbér emelésére szolgál. A céltartalék magában foglalja az illetményemelésekhez kapcsolódó járulékokat és a központi költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos egyszeri kiadásokhoz történő hozzájárulást is. A céltartalékból kell fedezni a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1) és (3) bekezdésében felsorolt szerveknél foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének növelését is.

(3) A közalkalmazottak illetmény-előmeneteli rendszerének módosításával összefüggő bérpolitikai intézkedésről az érdekegyeztetés eredményének függvényében a Kormány dönt.

(4) A (2) bekezdés szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra történő lebontására - a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium és a Munkaügyi Minisztérium által együttesen kiadott Útmutató szerint végzett felmérés alapján - a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(5) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében saját bevétel fedezi, illetve munkavállalójukat saját bevételeik terhére foglalkoztatják.

Rendes és rendkívüli kiadások és bevételek

7. § (1) A központi költségvetés 3. §-ban jóváhagyott kiadásai és bevételei - az e törvény 1. és 2. számú mellékleteiben külön megjelölt - rendes és rendkívüli kiadásokra és bevételekre oszlanak.

(2) A rendkívüli kiadások közül kormányzati rendkívüli kiadás:

a)[6] a pénzbeli kárpótlás

1. pénzbeli kárpótlás 1996 előtt keletkezett jogcímeire (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport),

2. pénzbeli kárpótlás törvénymódosításból eredő új jogcímeire (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport)

b) a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. alaptőke-juttatása (VII. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 3. alcím);

c) az egyházi nemzetközi rendezvények költségei (VII. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 6. alcím);

d) az egyéb rendkívüli kiadások (VII. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 7. alcím);

e) az egyházi ingatlanok visszaadása (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 12. cím, 1. alcím);

f) a Honfoglalás 1100 éves évfordulója megünneplésének előkészítése, múzeumi rekonstrukció (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 12. cím, 2. alcím).

g)[7] Északkelet-Magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Rt. támogatása az M3-as autópálya építésének gyorsítására (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 9. alcím).

(3)[8]

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

8. § (1) A pénzintézetekben, illetve a nem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után az 1996. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

(2)[9] Az ÁPV Rt. a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából - az 1995. évre tervezett 150 000 millió forint áthúzódó privatizációs bevétel teljesítésén felül - 100 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(3)[10] Az ÁPV Rt. - állami vagyon utáni részesedés címén - 10 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az 1995-1996. évekre tervezett 250 000 millió forint központi költségvetési privatizációs bevétel és az államadósság törlesztésére fordított bevétel teljesítése esetén a további privatizációs bevételekből 40-60% arányban, de legfeljebb 5000 millió forint - a központi költségvetés bevételeként - a XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezetben használható fel kizárólag területfejlesztési célokra, 7000 millió forint pedig a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg.

(4)[11] Az ÁPV Rt. a privatizáció kapcsán várhatóan felmerülő jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kötelezettségeinek fedezetére 41 000 millió forint tartalékot köteles képezni, és azt elkülönített számlára helyezni. A tartalék felhasználására a privatizációért felelős miniszter és a pénzügyminiszter együttes hozzájárulása mellett kerülhet sor.

(5)[12] A (2), (3), (4), (6), valamint a (10)-(13) bekezdésekben előírt kötelezettségek teljesítése után fennmaradó privatizációs bevételt az államadósság törlesztési kiadásaira kell fordítani. A végrehajtás módjáról és összegéről a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.

(6)[13] Az ÁPV Rt. bevételeiből

a) az általa működtetett állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadásra 17 000 millió forintot, az ÁPV Rt. működési kiadásaira 4000 millió forintot, a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadásaira 10 000 millió forintot fordíthat,

b) az ÁPV Rt. a belterületi föld értéke alapján az alapítói jogon kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető járandóságokra 36 000 millió forintot, a társaságoknak a privatizáció után a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján visszautalandó 20% részesedés teljesítésére 12 000 millió forintot, a kárpótlási jegy utáni életjáradék kifizetésére 2000 millió forintot fordíthat,

c) reorganizációs feladatokra az ÁPV Rt. 20 000 millió forintot fordíthat a Kormány egyedi jóváhagyása szerint. Ezen belül az ÁPV Rt. Igazgatósága 200 millió forintig egyedileg dönthet, de ez összességében éves szinten nem haladhatja meg a 2000 millió forintot. Az ÁPV Rt. ezen döntéseiről a Kormányt félévente utólag tájékoztatja,

d) az ÁPV Rt. 1000 millió forintot utal át a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából - félévente egyenlő összegben, a félév utolsó napjáig - a Központi Környezetvédelmi Alapba a gazdálkodók által okozott, vagyonfedezettel nem rendelkező környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatására. A bevételt a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 29. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a vagyonfedezettel nem rendelkező környezeti károk és veszélyeztetések felméréséhez és elhárításához szükséges pénzügyi fedezetként használhatja fel.

(7)[14] Az ÁPV Rt. által történő, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított -1995. évi XXXIX. törvény 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitel- és kötvénykibocsátásra 1996-ban nem kerülhet sor.

(8)[15] A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel felerészben az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - illeti meg, felerészben pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(9)[16] Az (5) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzésvédelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, a környezetvédelmi károk elhárításával, a tűzszerészeti mentesítéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

(10)[17] A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 63. § (4) bekezdésében előírt kötelezettség alapján és az ott meghatározott feltételekkel az ÁPV Rt. az állam vállalkozói vagyonának értékesítendő részéből az országos kisebbségi önkormányzatoknak, pénzbeli térítés nélkül - működési költségeik biztosítására, egyszeri vagyonjuttatásként - 1996. december 31-ig 300 millió forint árfolyamértékű vagyont adjon át. A még meg nem alakult ruszin és ukrán országos kisebbségi önkormányzatok részére juttatandó 15-15 millió forint árfolyamértékű vagyont a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak kell átadni azzal, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság ezen önkormányzatok megalakulását követő két hónapon belül azonos árfolyamértékű vállalkozói vagyont köteles részükre biztosítani.

(11)[18] A hazai uránbányászat helyzetének rendezéséig az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 1996. évben 1000 millió forint összeghatárig biztosítsa a Mecsekurán Kft. termelési vesztesége fedezetét.

(12)[19] A szovjet csapatok által okozott környezeti károkkal összefüggésben az ÁPV Rt. a privatizációs bevételei terhére 150 millió forintot fordíthat a nem portfoliójába tartozó ingatlanok kárelhárítására.

(13)[20] Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat érintően - foglalkoztatáspolitikai, ipartelepítési, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, illetőleg iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.

9. §[21] (1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő állami vagyon hasznosításából, értékesítéséből származó bevételekből összesen 350 millió forint összegben teljesíthetők a vagyonkezeléssel (őrzéssel), hasznosítással, értékesítéssel, továbbá a kincstári vagyonkataszter elkészítésével kapcsolatos - más forrásból nem fedezhető - kiadások. A bevétel további hányada a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi hányad terhére teljesített tényleges kiadások értékével a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a kiadási előirányzatokat módosítja.

10. § A központi költségvetési szerv a javára, az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap javára felajánlott ingó és ingatlan vagyont - ha az annak működtetésével járó kötelezettségeket a rendelkezésére álló előirányzatok terhére teljesíteni tudja - 10 millió forint értékhatárig saját hatáskörben, 50 millió forint értékhatárig a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének engedélyével, 50 millió forint értékhatár felett a pénzügyminiszter engedélyével fogadhatja el.

11. § (1) A központi költségvetési szerv kezelésében, használatában lévő ingatlan vagyon értékesítéséből származó bevételből mindenekelőtt a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozásokat kell kiegyenlíteni. A fennmaradó összeg legfeljebb 50%-a; a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az IM Büntetésvégrehajtás kezelésében lévő állami tulajdonú lakásban lakó bérlő részére történt elidegenítésből származó bevétel 100%-a - ha törvény másként nem rendelkezik - a központi költségvetési szerv kiadási előirányzatát növelheti, és az a költségvetési szervnél építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra fordítható. Az előirányzat-növekedés mértékét az engedélyező határozza meg.

(2) A Kormány az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően jogosult az intézményi előirányzat-növelési jogosultság mértékéről és az adott fejezeten belül előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő felhasználásáról intézkedni, és ennek megfelelően azokat módosítani.

(3) Ingatlancsere esetén az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alapja a hivatalos értékbecslésen alapuló megállapodás szerinti értékkülönbözet.

(4) A Kormány központi költségvetési szervek közötti, illetve megszüntetett vagy részben megszüntetett költségvetési szerv feladatait teljesen vagy részben ellátó szervezet részére történő bérbeadás esetén jogosult a nyilvános versenytárgyalási kötelezettség alól felmentést adni.

(5) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 5 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 5 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére irányadó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó többletbevétel összegével az intézmény dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai növelhetők.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az ÁPV Rt.-t, hogy a hozzá tartozó ingatlanok közül térítésmentesen adjon át az IM Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokság kezelésébe olyan, a fővárosban vagy annak vonzáskörzetében lévő ingatlant, amely alkalmas 600 fő előzetesen letartóztatott elhelyezésére.

(7)[22] A Magyar Televízió Rt.-nél az 1996. évben megkezdett "műholdas hírgyűjtő rendszer mozgóállomás" központi beruházás folytatható, illetve befejezhető az 1997. évben a Magyar Televízió 1996. évi központi beruházási előirányzatának maradványa terhére.

(8)[23] A területi államigazgatási szervek reformjának fő irányairól szóló 1105/1995. (XI. 1.) Korm. határozat végrehajtása érdekében az Országos Testnevelési és Sporthivatal a megyei testnevelési és sporthivatalok által ellátott feladatokhoz használt tárgyi eszközöket a megyei önkormányzatoknak térítésmentesen adja át.

12. § (1) A központi beruházások 1995. évi pénzmaradványának és előirányzat-maradványának elszámolása alapján a központi költségvetés javára elvonandó és a felhasználható pénzmaradványok, valamint az előirányzat-maradványok teljes összegével az 1996. évi előirányzatok megnövelhetők.

(2) A pénzügyminiszter az (1) bekezdésnek megfelelő előirányzat-módosítást saját hatáskörben végrehajthatja.

(3) A XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 3. alcím 23. "Vasúthálózat racionalizálása miatt szükséges közúti alapellátás" 500,0 millió forint kiemelt előirányzat a gyenge forgalmú vasúti mellékvonalak megszüntetése (racionalizálása) miatt a személyszállítás alapfeladatainak biztosításához szükséges autóbusz-beszerzések és egyéb kapcsolódó közúti fejlesztési kiadásokra használható fel. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. és más, ebben közreműködő szervezetek által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján kerülhet sor.

(4) A XIII. Közlekedési. Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 3. alcím, 22. "Vasúti létszámkiváltó műszaki fejlesztés" 1500 millió forint kiemelt előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján kerülhet sor.

(5)[24] A "Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítése" kiemelt jelentőségű beruházás előirányzata (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 3. alcím, 4. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat) előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülhet a német Újjáépítési és Hitelbank (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW) által nyújtott hitel 1995. évi üteméből fel nem használt hitelrész felhasználásával és az árfolyamváltozással összefüggésben.

(6)[25] A "Lágymányosi egyetemi fejlesztések" kormányzati rendkívüli kiadás előirányzata (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 12. cím, 3. alcím) előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülhet az Universitas kötvény kibocsátásából származó forrás felhasználásával.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

13. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1996. évi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

14. § (1) A központi költségvetési szervek 1996. évi előirányzatai teljesítésének elszámolása során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, valamint az elmaradt, nem teljesített feladatokhoz kapcsolódó és a céljelleggel megállapított előirányzatok - következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt - külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított maradványa törlésre kerül.

(2) A központi költségvetési szerv előirányzatai teljesítésének elszámolását a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a fejezet összesített előirányzatai teljesítésének elszámolását a pénzügyminiszter vizsgálja felül és hagyja jóvá.

15. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele,

d) az illeték jellegű bevételek

eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a felhasználható, 50%-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében felhasználható az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely:

a) jogszabály alapján évközi díjtételemelésből,

b) jogszabály alapján saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani.

16. § (1) A központi költségvetési szervek, kivéve a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát, valamint a XVIII. fejezet 8. címében szereplő nemzeti kulturális intézményeket a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1996. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek - ha a törvény másként nem rendelkezik - 87%-át használhatják fel, a fennmaradó 13%-a - a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság esetében havi 60 millió forint - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt - a költségvetési szerv tevékenységével és az általa kezelt kincstári vagyon hasznosításával összefüggő - bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezőgazdasági termékek (METJ) értékesítési bevételét;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a közegészségügyi és egészségügyi, a felsőoktatási, a közgyűjteményi, a közművelődési intézmények, a sportintézmények, valamint a kutatóintézetek e körben végzett szolgáltatásai, költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázott tevékenység, továbbá az IM büntetés-végrehajtási költségvetési szerveknél a munkaterápiás foglalkoztatás bevételét;

c) helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külkereskedelmi szolgálatok bérleti díjbevételeit;

d) lízingdíjbevétel;

e) elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése;

f) vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás;

g) pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama;

h) egyéb bevételek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésében foglalt összes bevétele összegének aránya nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át.

(4) Az állami felsőoktatási intézmények hallgatói által a felsőoktatási intézmények hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló 83/1995. (VII. 6.) Korm. rendelet alapján fizetett díjak a felsőoktatási intézmények előirányzatait képezik, illetve növelik.

17. § (1) A felsőoktatási intézményekben a magyar állampolgárságú és - nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső - külföldi állampolgárságú, első alapképzésben, illetőleg szakirányú továbbképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája 65 000 forint/fő/év.

(2) Az egyetemi doktori képzésben nappali tagozaton résztvevők pénzbeli juttatásának normatívája 216 000 forint/fő/év.

18. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 60 000 forint/foglalkoztatott fogvatartott/év, de 1996-ban összességében nem több, mint 260 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATRENDSZERE

Állami hozzájárulás és támogatás

19. § (1) Az Országgyűlés - kiemelt figyelmet fordítva 1996-ban a helyi önkormányzati gazdálkodásban a közoktatás kiemelkedő fontosságának érvényesítésére - a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásnak a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és hozzájárulásonkénti részletezését a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1996. február 20-ig együttes rendeletben teszi közzé.

(3)[26]

20. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 4. számú mellékletében foglalt részletezés szerint;

b) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében - a 16. pontban meghatározott jogcím kivételével - felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatok működésére;

c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, külön törvényben szabályozott címzett és céltámogatás formájában;

d) a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló - többször módosított - 1973. évi 13. törvényerejű rendelet 5. §-ának (4) bekezdése és e törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint;

e) a termelő infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére, az elmaradott és foglalkoztatási gondokkal küzdő térségek helyi önkormányzatai részére külön törvény rendelkezései szerint.

(2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény 8. § (2) és (3) bekezdése alapján az 1996-ban támogatható célok körét a következők szerint állapítja meg és rangsorolja:

a) a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 19. §-a (4) bekezdésének hatálya alá tartozó - műszakilag összetartozó - beruházások;

b) települési szilárdhulladék-lerakó építése;

c) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása;

d) működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelőt is) gép-műszer beszerzései;

e) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény 2. számú mellékletének I.2. szennyvízelvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igénykielégítési sorrend figyelembevételével a költségvetési előirányzatból még kielégíthető szennyvíztisztító telep, települési folyékonyhulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep és szennyvízcsatorna-hálózat építés.

(3) Az 1996. évben ki nem elégíthető igények érvényüket veszítik.

(4) A helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1996. évben új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza.

(5) A helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásainak lemondással felszabaduló összege a 21. §-ban meghatározott előirányzatot növeli.

(6)[27] A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának jogszabályban megállapított előirányzatából lemondással felszabaduló összegből 1235 millió Ft felhasználható a helyi önkormányzatok címzett támogatással folyamatban lévő egyes beruházásainak további támogatására.

21. § A helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállósága és működőképessége érdekében, elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt hátrányos helyzetbe került helyi önkormányzat, az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő (forráshiányos) helyi önkormányzat, valamint - külön törvény szerint - a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.

22. § (1) Ha a helyi önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal, vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után a külön jogszabály szerint kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál az e törvény 3. számú mellékletének 3., 5-13. pontjaiban szereplő mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások együttes összegét kell alapul venni.

(2) A központi költségvetés a külön jogszabály szerint köteles kamatot fizetni a helyi önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni mindaddig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) Ha a helyi önkormányzat az e törvény 20. § (1) bekezdésében szereplő támogatást nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 21. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és a (3)-(4) bekezdésben meghatározott mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára.

(6) Az Állami Számvevőszék által 1996. január 1-jét követően feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:

a) normatív állami hozzájárulás esetében kormányrendeletben megjelölt nap;

b) az e törvény 20. § (1) bekezdésében szereplő támogatás esetében a jogtalan igénybevétel napja.

A fizetendő kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben meghatározott kamatok a központi költségvetés XVII. Pénzügyminisztérium fejezetének Vegyes kiadása (17. cím, 1. alcím), illetve Vegyes bevétele (22. cím, 1. alcím) előirányzatát növeli.

(8) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-aiban előírt, az éves költségvetésről és az éves beszámolóról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Pénzügyminisztérium a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig a közvetlenül folyósítandó normatív állami hozzájárulás átutalását felfüggeszti. Az így elmaradó állami hozzájárulás az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében - havonta egyenlő részletben - illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

A helyi önkormányzatok költségvetési szerveiben foglalkoztatottakat érintő központi bérpolitikai intézkedések

23. § (1) A helyi önkormányzatok költségvetési szerveinek a közalkalmazottak 1992. július 1-jét megelőző, nem közalkalmazotti jogviszonyban töltött munkaviszonyai beszámításával összefüggő - 1996. január 1-jétől számított - többletkiadásaihoz, a közalkalmazottak illetmény-előmeneteli rendszerének évközi módosításával összefüggő többletkiadásokhoz, a köztisztviselői alapilletmények 1996. január 1-jétől történő - 18 000 forintról 20 000 forintra való - emeléséhez a központi költségvetés az alábbiak szerint járul hozzá:

a) Az 1992. július 1-jét megelőző nem közalkalmazotti munkaviszonyok beszámításával összefüggő többlettámogatás megállapításánál a következőket kell figyelembe venni:

aa) az 1995. december 31-én és 1996. január 1-jén is közalkalmazotti jogviszonyban állókat, ide nem értve a távollévők helyettesítésére foglalkoztatott közalkalmazottakat;

ab) az aa) pont alatti közalkalmazottak 1995. december 31-i illetménye és az 1996. január 1-jétől a munkaviszony beszámítás figyelembevételével a kötelező besorolás szerint járó illetmény különbözetének 11-szeresét;

ac) az aa) pont alatti közalkalmazottak 1995. december 31-i megállapított pótlékai és az ab) pont szerint 1996. január 1-jétől az alsó határ figyelembevételével számított kötelező pótlékok különbözetének 11-szeresét.

b) A támogatás nem igényelhető azon költségvetési szervek részére, amelyek működésükhöz nem részesülnek önkormányzati támogatásban.

(2) A közalkalmazottak illetmény-előmeneteli rendszerének változásához kapcsolódó többlettámogatás megállapításánál, az új illetménytábla bevezetése ütemezésének megfelelő hatálybalépések időpontjában, a közalkalmazotti jogviszonyban állókat kell figyelembe venni. A többlettámogatás feltételeinél értelemszerűen érvényesíteni kell az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott korlátokat.

(3) A köztisztviselők illetményalapjának 1996. január 1-jétől történő - 18 000 forintról 20 000 forintra való - emeléséből eredő többletkiadásokhoz 50%-os mértékben és külön eljárás szerint járul hozzá a központi költségvetés.

(4) A (2)-(3) bekezdésekhez kapcsolódó bérpolitikai intézkedésről az érdekegyeztetés eredményének függvényében a Kormány dönt.

Átengedett, megosztott bevételek

24. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1994. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 36%-a 101 274 millió forint összegben illeti meg a (2)-(8) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosai által bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 25%-a.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 9940 millió forint személyi jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a (4) és az (5) bekezdés szerint.

(4) Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevételnek az egy főre jutó összege - az 1994. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el a községek esetében az 5170 forintot, a városok esetében a 6450 forintot, a bevétel e szintig - az (5) bekezdésben meghatározott korlát figyelembevételével - kiegészül. Az önkormányzat jogi helyzetét az 1995. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az előirányzatokat az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani.

(5) A (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-kiegészítés összege a városoknál nem haladhatja meg:

a) a 25 millió forintot, ha a (4) bekezdésben megjelölt népességszám 10 000 főnél nem több;

b) a 40 millió forintot, ha a (4) bekezdésben megjelölt népességszám 10 001-35 000 fő között volt.

(6) A személyi jövedelemadó összege - a kiegészítéssel együtt - az (5) bekezdésben megszabott korlát esetén sem lehet kevesebb lakosonként 5170 forintnál.

(7) A megyei önkormányzatokat megilleti a megye 1994. január 1-jei állandó lakosai után 145 forint/fő, továbbá minden megyei önkormányzatot egységesen megillet 65,8 millió forint személyi jövedelemadó.

(8) A települési önkormányzatok a települési igazgatási, kommunális, közművelődési és sportfeladatokhoz az 1994. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1761 forint/fő személyi jövedelemadóban részesülnek.

(9) A (2)-(3), valamint a (7)-(8) bekezdések szerinti személyi jövedelemadó helyi önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését az e törvény 19. § (2) bekezdésének megfelelően kell közzétenni.

25. § A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadóról szóló törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti. Ha a képviselő-testület, illetve közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.

26. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

27. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

28. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1996. január 1-jétől beszedett illeték - az 1996. január 1-je után kezdeményezett eljárásból befolyó ingatlan-nyilvántartási bejegyzési eljárás illeték kivételével - 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározottak szerint - az önkormányzatokat illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési eljárás illetékbevétel esetében az 1996. január 1-je után kezdeményezett eljárásokból befolyó illeték 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig az önkormányzatokat a (3)-(5) bekezdésekben meghatározottak szerint illeti meg.

(2) Az illetékhivatal az illetékbevételnek az (1) bekezdés szerint a központi költségvetést megillető hányadát minden hónap 20. napjáig a kincstári egységes számla kijelölt alszámlájára köteles átutalni.

(3) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján - az illetékhivatal székhelye szerinti város, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város illetékességi területére tartozó ügyekből befolyt és a (2) bekezdés szerint csökkentett összeg a megyeszékhely város - Pest megyében Cegléd város -, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzatát illeti meg.

(4) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdés szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(5) A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott bevétellel, továbbá a (6) bekezdésben foglalt költségekkel - beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is - (a továbbiakban e § alkalmazásában: költségek) csökkentett összegéből:

a) 30% közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot;

b) 70%-ának fele egyenlő összegben, fele a megye 1995. január 1-jei állandó népessége arányában a megyei önkormányzatokat

illeti meg.

(6) A megyei önkormányzat, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város az illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal megállapodik a megye - ideértve a nem megyeszékhely megyei jogú város - területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(7) A megyeszékhely város és Pest megyében Cegléd város az illetékhivatalok működtetéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelő - költségek egytizenketted részét a beszedett illetékből havonta visszatartja. A visszatartott összeget az illetékhivatalt fenntartó városi önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.

(8) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át az általa ezen időpontig beszedett illetékbevételből az (5) bekezdés a) pontjában megjelölt összeget.

(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára utalja át az általa beszedett illetékbevételből a (3) bekezdésben megjelölt és a (6) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összeget.

(10) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a (8) bekezdésben foglaltakkal egy időben a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézete számlája javára kell átutalni. Az így befolyt, országos szinten összesített bevétel egyik felét népességarányosan, másik felének pedig egytizenkilenced részét kell átutalni a tárgyhónap 25. napjáig valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

29. § A fővárosi önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 64. §-ában, valamint 64/A-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának szabályai

30. § (1) Az 1995. december havi és az 1996. január és február havi átutalásnál e törvény 3. számú melléklete szerinti hozzájárulásoknál a pénzellátás alapja a benyújtott költségvetési törvényjavaslatnak megfelelő, országos mutatószám felmérés eredményeként helyi önkormányzatonként számított összeg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átutalás és az Országgyűlés által elfogadott normatív hozzájárulások önkormányzatonkénti különbözetét a március-április havi pénzellátás keretében, két egyenlő részletben kell korrigálni.

(3) A saját gazdálkodási hibából tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzatnak, amelynek kérelmét a belügyminiszter és a pénzügyminiszter előterjesztésére a Kormány határozatban támogatja, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az 1996. évre az őt megillető normatív állami hozzájárulás és személyi jövedelemadó összegét az Áht. 63. § (2)-(5) bekezdése szerinti nettó módon, továbbá az e törvény 20. § (1) bekezdésének b) és d) pontja alapján a helyi önkormányzatot megillető állami támogatást teljes összegében - a pénzügyminiszter intézkedésére - a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény hatálybalépéséig, a területileg illetékes megyei Területi Államháztartási Közigazgatási Információs Szolgálatnál (a továbbiakban: TÁKISZ) vezetett elkülönített letéti számlára folyósítja. E számla feletti rendelkezésről - a TÁKISZ ellenjegyzése mellett - az önkormányzat önállóan dönt.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

31. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles az 1996. évi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATA

A kincstári egységes számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése és a központi költségvetés társadalombiztosítási alapok és a nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatásának költségvetési térítése

32. § (1) A központi költségvetés a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1993. évi CV. törvény 10. §-a és 15. §-ának (4) bekezdése alapján az Egészségbiztosítási Alap 1992. évi állami garanciájú értékpapír kibocsátásával nem fedezett, a központi költségvetéssel szemben keletkezett 21 557 millió forint adósságát elengedi. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1995. évi VII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja és 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap 1993. évi hiányát fedező, 5000 millió forint értékben kibocsátott hosszú lejáratú értékpapírok tőketörlesztését, valamint az Egészségbiztosítási Alap 1993. évi hiányát fedező, 11 500 millió forint értékben kibocsátott hosszú lejáratú értékpapírok tőketörlesztését átvállalja. Egyúttal elengedi az Egészségbiztosítási Alap értékpapír kibocsátásával nem fedezett, a központi költségvetéssel szemben keletkezett 12 436 millió forint összegű 1993. évi adósságát. A központi költségvetéssel szemben keletkezett, az Alapok 1994. évi zárszámadásában megállapításra kerülő adósságát legfeljebb 42 000 millió forint összeg erejéig a központi költségvetés elengedi.

(2) A társadalombiztosítási alapok 1995. évi hiányának rendezésére a központi költségvetés 1995. évi zárszámadásában kerül sor.

(3) A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből fakadó átmeneti pénzügyi hiányok fedezésére a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 24 000 millió forint összegig, az Egészségbiztosítási Alap részére 30 000 millió forint összegig - ideértve az 1995. évi hiány mértékét is - annak rendezéséig kamatmentes hitelt nyújt.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel igénybevételére az Alapok kamat fizetése mellett jogosultak. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével.

(5) A hitelnyújtás feltétele, hogy az Alapok elszámolási számláin, az ezekhez kapcsolódó célelszámolási számlákon meglevő pénzeszközeik nem elegendőek az esedékes kiadások finanszírozására, az Alapok ne rendelkezzenek állami értékpapírral, illetve egyéb, hitelviszonyt megtestesítő befektetéssel (hosszú lejáratú bankbetét, adott kölcsön, hosszú lejáratú értékpapír), kivéve az 1995. január 1-je előtt eszközölteket. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat az Alapoknak az 1994. december 31-e előtt vállalkozásokban szerzett részesedésére és a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-a (4) bekezdésének alapján, ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyonára vonatkozóan - ide nem értve azok hozamát, amelyet könyvviteli nyilvántartásukban el kell különíteni - a hitel igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket, ideértve e befektetések értékesítéséből származó ellenérték új befektetésre fordítását is.

(6) A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak előzetesen benyújtott, és a Kincstár által jóváhagyott éves pénzellátási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A pénzellátási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, és havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 20-áig kell benyújtani.

(7) A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik.

(8) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéssel teljesítettnek kell tekinteni a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1993. évi CV. törvény 6. §-ában, 10. §-ában valamint 15. §-ának (4) bekezdésében, továbbá a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1995. évi VII. törvény 6. §-a (1) bekezdésének c) pontjában előírt kötelezettséget.

33. § A központi költségvetés az Egészségbiztosítási Alapnak a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 118. § (1) bekezdés e)-r) és t)-v) pontjai, továbbá a (3) bekezdés b)-f) pontjai szerint jogosultak egészségügyi ellátására átalányszerű hozzájárulást fizet, amelynek előirányzata 12 000 millió forint (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 4. kiemelt előirányzat).

C) A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KAPCSOLATA

34. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok költségvetését alaponként, jogcímenként az e törvény 9. számú melléklete szerint jóváhagyja.

(2) Az elkülönített állami pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítás az elkülönített állami pénzalapokat szabályozó törvények rendelkezései szerint lehetséges.

(3) A Központi Környezetvédelmi Alap előirányzatai közötti átcsoportosításra a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter jogosult az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a Központi Környezetvédelmi Alap termékdíjból származó - e törvény 9. számú mellékletében meghatározott - bevételi és kiadási előirányzatainak különbözete erejéig 1997. évi fizetési kötelezettséget vállalhat. Az eredeti bevételi előirányzatokat meghaladó többletbevételek - előirányzat-módosítással - 1996-ban is felhasználhatóak.

35. § A központi és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a normatív állami támogatásban részesülő nem állami szociális, egészségügyi, nevelési és oktatási intézményeknél foglalkoztatottak munkaviszonyból származó bruttó keresetét terhelő munkaadói járulékot 1996. január 1-jétől a munkaadóknak kell a Munkaerő-piaci Alapba befizetniük.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA

36. § (1)[28] Az Országgyűlés a szociális, nevelési-oktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humán szolgáltatások) ellátó nem állami és nem helyi, önkormányzati intézményfenntartók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények) részére a 8. számú mellékletben foglaltak szerinti jogcímeken és összegben normatív állami hozzájárulást állapít meg. Nem jár normatív állami hozzájárulás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőnek, ha költségeinek megtérítésére a Szakképzési Alapból igényt tarthat.

(2) A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy:

a)[29] nevelési-oktatási feladatot ellátó intézmény esetén a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz benyújtsák;

b) személyes gondoskodást nyújtó, szociális jellegű közfeladatokat ellátó intézmények esetében:

ba) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv a szakminisztériumhoz benyújtott támogatási igényéhez csatolja a működést engedélyező szerv által kiadott igazolást, mely szerint az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak,

bb) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásban nyilatkozzon arról, hogy rendelkezik az intézmény működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.

(3) A normatív állami hozzájárulás az illetékes szakminisztériumtól:

a) oktatási-nevelési közfeladatokat ellátó intézmények esetében igényelhető a tervezett feladatmutatók alapján. A nem állami intézmény a következő év január 31. napjáig a tényleges feladatmutatók alapján a szakminisztériumnak elszámol az igénybe vett hozzájárulással;

b) a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig igényelhető, és szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő év január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el az igénybe vett hozzájárulással.

(4) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítja.

37. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (II. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek. A támogatást havonta kell folyósítani, a tárgyhó 25. napjáig.

(2)[30] A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi szervezetek működésének, a fogyatékosokat képviselő és segítő szervezeteknek, valamint az egyéb karitatív szervezeteknek és szolgálatoknak a támogatására előirányzott keretek (II. Országgyűlés fejezet, 6. cím, 8. cím, 1., 2. alcím és a 4. alcím, 2. előirányzat-csoport) felhasználásáról kijelölt bizottságainak javaslata alapján az Országgyűlés dönt. Az országos kisebbségi önkormányzatok a működésük támogatására előirányzott összegből - az Országgyűlés kijelölt bizottságának javaslatára - az 1. számú melléklet II. Országgyűlés fejezet 9. címe szerinti megosztásban részesülnek.

(3) A fogyatékosokat képviselő és segítő szervezetek, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok támogatásának felhasználásáról, illetve felosztásáról szóló döntések meghozatalának időpontjáig a számukra az Országgyűlés által 1995-ben megítélt költségvetési támogatásnak az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, valamint a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége részére egytizenketted, az országos kisebbségi önkormányzatok részére egykilenced része támogatási előlegként havonta folyósítandó.

(4) A (2) és (3) bekezdésekben írt döntések várható napjáig esedékes előlegek összegét az Országgyűlés kijelölt bizottsága a javaslat összeállításánál figyelembe veszi.

(5) A II. Országgyűlés fejezet 6., 7., 8. és 9. címeiben megjelölt támogatások folyósításáról a Pénzügyminisztérium gondoskodik.

(6) Az egyházak közvetlen támogatására szolgáló keret (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 5. alcím) felosztásáról az Országgyűlés dönt.

38. § A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más társadalmi szervezetek - az e törvény 36-37. §-aiban foglalt támogatásokon felül - az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

39. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére egyedi állami kezességet vállaljon olyan esetekben, amikor azt nemzeti érdek - különösen a külső és belső gazdasági-pénzügyi egyensúlyviszonyok - szükségessé teszi.

(2) Az 1996-ban újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2%-át.

(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre.

(4) A (2) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező automatikus emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával léphető túl.

(5) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó köztartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.

(6) A (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen szólítja fel az önkormányzatokat.

40. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határa 1996. december 31-én 45 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalható exportcélú garanciaügyletek állományának felső határa 1996. december 31-én 25 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalható politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felső határa 1996. december 31-én 110 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben megállapított állományok forintértékeinek az árfolyamváltozások következtében jelentkező növekményével a keretek automatikusan megemelkednek.

41. §[31] Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, a Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, továbbá a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW) kötendő hitelszerződéseknél - az ezen intézmények által megkívánt formában - a központi költségvetés terhére, összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon. A Kormány a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. részére - az általa külföldön felvett hitelekre - 80 000 millió forint összeghatárig vállalhat kezességet.

41/A. §[32] (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az e törvény 39. §-a (2) bekezdésében megállapított mértéken felül

a) a légvédelem rádiólokációs felderítő, információs és vezetési rendszerének, valamint a földközeli és kismagasságú légvédelem oltalmazási képességének megőrzése érdekében szükséges eszközök beszerzésére kiírt nemzetközi tenderfelhívás eredményeként a szállítóval megkötendő szerződés teljesítésére,

b) a Ferihegyi Repülőtér fejlesztésére,

a költségvetési évet követően is kötelezettséget, illetve kezességet vállaljon.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Várpalota és környéke környezetvédelmi helyreállítási program kommunális alprogramba bevont hat helyi önkormányzat japán kölcsönnel megvalósuló fejlesztésével kapcsolatos kivitelezői számlákban felszámított általános forgalmi adó megfizetésére az 1996. évben szükséges, legfeljebb 460,0 millió forint összeget a visszatérülésig az önkormányzatoknak az állami pénzkészlet terhére megelőlegezze.

42. §[33] Amennyiben az állam által vállalt kezességek központi költségvetéssel szembeni érvényesítésének - a behajtott követeléssel (megtérüléssel) csökkentett - összege meghaladja az e célra előirányzott összeget (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím), a különbözet az általános tartalékot terheli.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

43. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a XXVIII. Bíróságok fejezet 1. címnél, kivéve a központi költségvetés tartalék-előirányzatai terhére történő előirányzat-növelést;

b) a pártok támogatása (II. Országgyűlés fejezet 7. cím);

c) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek és országos kisebbségi önkormányzatok működésének, valamint a társadalmi szervezetek támogatása (II. Országgyűlés fejezet 6., 8. és 9. cím);

d) Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa támogatása (VII. Miniszterelnökség fejezet 6. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport);

e) a pénzbeli kárpótlás (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 1. alcím);

f) az egyházak támogatása (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 5. alcím);

g)[34] a fejezeteken belül a megszűnt alapoktól átvett feladatokat szolgáló előirányzat-csoportok kiadási előirányzatai a XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Turisztikai célelőirányzat előirányzat-csoport bevételi előirányzatát meghaladó bevétel mértékéig, és a XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 11. Elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok előirányzat-csoport kivételével.

(2)[35]

(3) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

a) a felsőoktatási intézményekben a magyar állampolgárságú és - nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azonos elbírálás alá eső - külföldi állampolgárságú, első alapképzésben, illetőleg szakirányú továbbképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók, valamint az egyetemi doktori képzésben nappali tagozaton résztvevők pénzbeli juttatásának normatívája [17. § (1) és (2) bekezdés];

b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei (3. számú melléklet);

c) a humán szolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei (8. számú melléklet);

d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e törvény 24-28. §-aiban meghatározott arányai.

(4) Nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyását kérni az előirányzat rendeltetését nem módosító, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az

a) központi költségvetési szervek átszervezésével, felügyeletének megváltoztatásával, költségvetési feladatok, kötelezettségek - fejezetek közötti megállapodáson alapuló - átadásával-átvételével, előre nem tervezhető beruházási, felújítási feladatok felmerülésével függ össze;

b) a fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezetnél vagy az államháztartás más alrendszereiben (helyi önkormányzatoknál, társadalombiztosítási alapoknál) történő felhasználását jelenti.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt - fejezetek között átcsoportosítható - előirányzatok a következők:

a) a XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok;

b) a XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 3. alcím;

c) a XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím;

d) a XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet 11. cím, 2. alcím, 2. előirányzat-csoport.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

44. § (1) Az e törvény 3. §-a (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül:

a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcíme);

b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:

ba) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 1. pontja),

bb) a körjegyzők bérének és társadalombiztosítási járulékának támogatásánál (5. számú melléklet 3. pontja),

bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja),

bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 8. pontja),

be) a közalkalmazotti törvény végrehajtásával összefüggő kamattámogatásnál (5. számú melléklet 10. pontja),

bf) a bérpolitikai intézkedésnél (5. számú melléklet 17. pontja)

amennyiben a Kormány a 45. § (2) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőséget már kimerítette;

c) a központi költségvetési szerveknél végrehajtott létszámcsökkentésekkel összefüggő egyszeri többletkiadásoknál, valamint a bérpolitikai intézkedéseknél (VII. Miniszterelnökség fejezet 10. cím, 2. alcím, 1. kiemelt előirányzat) a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével;

d) a pénzbeli kárpótlásnál (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 1. alcím);

e)[36] a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím), kivéve a nem biztosítottak utáni térítés (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 4. kiemelt előirányzat), a társadalombiztosítási azonosító jel bevezetéséhez fizetendő térítés (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 7. kiemelt előirányzat), valamint a családi támogatások igénylésének feldolgozásával kapcsolatos térítés (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 8. kiemelt előirányzat);

f) a humán szolgáltatások normatív állami támogatásának, valamint a hitoktatók díjazásának előirányzatánál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím, 4. alcím, XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 2. és 3. előirányzat-csoport);

g) a polgári szolgálatnál (XVI. fejezet Munkaügyi Minisztérium 10. cím, 4. alcím);

h) a Gépjármű Felelősségbiztosítási és Kárrendezési Alaptól átvett feladatoknál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport);

i) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím. 1. alcím);

j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 15. cím);

k) a magánerős lakásépítés támogatásánál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 16. cím);

l) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás (XXVIII. Bíróságok fejezet 2. cím);

m) a nemzetközi elszámolásoknál (XXX. fejezet);

n) a belföldi államadósságnál (XXXI. fejezet); a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

o)[37] a Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák törlesztése miatti térítésnél (XXXII. Költségvetés törlesztései és hitelfelvételei fejezet kiadásai 2. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport),

p)[38] a KfW hitelek felvételénél (XXXII. Költségvetés törlesztései és hitelfelvételei fejezet bevétel 4. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport),

r)[39] az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatnál legfeljebb 7 százalékkal, és annak társadalombiztosítási járulékával, valamint a Vám- és Pénzügyőrség (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatnál legfeljebb 7 százalékkal, és annak társadalombiztosítási járulékával - a teljesítmények figyelembevételével - a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) A 3. § (2) bekezdésben jóváhagyott bevételek közül:

a) a vállalkozások költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 19. cím);

b) a fogyasztáshoz kapcsolt adóknál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 20. cím);

c) a lakosság költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 21. cím);

d) a központi költségvetési szervek által teljesített kötelezettségeknél, figyelembe véve a központi költségvetés visszafizetési kötelezettségét is (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 23. cím, 1. alcím);

e) a helyi önkormányzatok 1995. évi normatív állami hozzájárulása elszámolásának a központi költségvetésbe történő befizetése egyenlegénél, figyelembe véve a központi költségvetés visszatérítési kötelezettségét is (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. alcím) teljesülés az előirányzatoktól azok módosítása nélkül is eltérhet.

(3)[40] A kiemelt agrárgazdasági támogatások (XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 11. cím) előirányzatai együttes összegének teljesülése - amennyiben az e törvény 47. § (8) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőséget a földművelésügyi miniszter már kimerítette - a Kormány döntése alapján legfeljebb 7%-kal eltérhet az előirányzattól.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

45. § (1) A Kormány az e törvény 7. §-a (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban megjelölt rendkívüli kiadásokat az ágazati irányítás szempontjából teljesítő fejezet költségvetésébe csoportosíthatja át.

(2) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre.

(3)[41] A Kormány a helyi önkormányzatok VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím kiemelt előirányzatai között, továbbá ezek és a VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 4. alcím, 15. kiemelt előirányzata között 1996. évben átcsoportosítást hajthat végre.

(4)[42] A VII. Miniszterelnökség fejezet 6. cím, 2. alcím, 7. előirányzat-csoport Kisebbségi kompenzációs keret felhasználásáról - az illetékes bizottság javaslatára - a Kormány dönt. A Kormány a VII. Miniszterelnökség fejezet 6. cím, 2. alcím, 7. előirányzat-csoport - Kisebbségi kompenzációs keret - és a VII. Miniszterelnökség fejezet 6. cím, 2. alcím, 6. Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret előirányzat-csoport között átcsoportosítást hajthat végre.

(5) A 3. fejezeti kezelésű speciális előirányzatok előirányzat-csoporton jóváhagyott előirányzatok tekintetében a címen belüli előirányzat-módosítási hatáskört - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezet felügyeletét ellátó szerv gyakorolja.

46. § A fejezet 15. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

47. § (1) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének, a VIII. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információ-szolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 7. Biztonsági Szolgálatok cím; a 8. Kormányzati Ellenőrzési Iroda cím; valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra (10-11. cím); illetve a 16. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím költségvetési előirányzataira.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a 7. Biztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 8. Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a VIII. Belügyminisztérium fejezeten belül a 16. Országos Testnevelési és Sporthivatal esetében a szervezetek elnökei látják el.

(3) A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 11. cím tekintetében az átcsoportosítás joga a földművelésügyi minisztert a pénzügyminiszterrel egyetértésben illeti meg. Az exporttámogatást érintő átcsoportosítás csak az ipari és kereskedelmi miniszter egyetértésével hajtható végre.

(4) A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az

a) 1-13. címekre, kivéve a 13. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoportot,

b)[43] a 18. címre

(terjed ki.)

(5) A XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezeten belül a művelődési és közoktatási miniszter a 10. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport 2., 4. kiemelt előirányzatról a 2-9. címekre történő átcsoportosításra kap jogot.

(6) A XXVIII. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az igazságügy-miniszter.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával a felsőoktatásban 1996. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel, valamint bevezetésre kerülő finanszírozási renddel összefüggően a XVIII. Művelődési és Közoktatást Minisztérium fejezet 2., 3., 4., 5. címeinek, alcímeinek kiadási és bevételi, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(8)[44] Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben meghatározott összeget a támogatások forrásának biztosítása érdekében a XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. Elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok előirányzat-csoportból a XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 11. Vállalkozások folyó támogatása címre csoportosítson át.

(9)[45] A XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 5. Közmunkavégzés támogatása alcím előirányzatából a Közmunkatanács működési kiadásaira 2,5% fordítható. A működésre elkülönített előirányzatnak a fejezeten belüli, címek közötti előirányzat-módosítási hatáskörét - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

48. § (1) A központi költségvetési fejezetek, a központi költségvetési szervek, a lekötött betétek, a letéti számlák, az egyéb nemzetgazdasági elszámolások, az elkülönített állami pénzalapok - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az Állami Fejlesztési Intézet Rt. (a továbbiakban: ÁFI Rt.), az ÁPV Rt. pénzforgalmi számláinak 1995. december 31-i állománya - a pénzügyminiszter számla-összevonást kezdeményező intézkedése alapján - a Magyar Nemzeti Bank által vezetett kincstári egységes számla 1996. január 1-jei állományát képezi.

(2) A pénzügyminiszter a Kincstár útján a kincstári egységes számla kezelésének olyan módját köteles biztosítani, hogy az az 1996. január 1-je előtt önálló számlavezetésre feljogosított számlatulajdonosok (a továbbiakban: volt számlatulajdonosok) 1995. december 31-i bankszámla - (a továbbiakban: 1995. évi maradványszámla) egyenlegeivel azonos összegű pénzkövetelése - az ÁFI Rt., valamint az ÁPV Rt. kivételével - a volt számlatulajdonosok rendelkezési jogosultságává alakuljon át a (3)-(7) bekezdésekben foglaltak szerint.

(3) A Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a Foglalkoztatási Alap, a Szakképzési Alap, a Bérgarancia Alap és a Rehabilitációs Alap pénzforgalmi számláinak 1995. december 31-i állománya - a pénzügyminiszter rendelkezése alapján - a kincstári egységes számlához kapcsolódó, de attól elkülönült, önálló Munkaerőpiaci Alap számla 1996. január 1-jei állományát képezi. Az e feletti rendelkezésre a Munkaerőpiaci Alapot szabályozó törvény előírásai szerint - az e törvényben meghatározott előirányzatok betartásával - a munkaügyi miniszter jogosult.

(4) A volt számlatulajdonosok az 1995. évi maradvány-számla terhére rendezhetik a számviteli és könyvvezetési szabályok alapján függő, átfutó és kiegyenlítő elszámolásnak minősülő bevételeiket, kiadásaikat.

(5) A volt számlatulajdonosok az 1995. évi maradványszámla terhére - az 1995. évi pénzmaradványok hatályos előírások szerinti felülvizsgálatát követő jóváhagyásig előirányzat nélkül - teljesíthetnek kiadásokat a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások az 1995. évi maradványszámlán - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ténylegesen - rendelkezésre álló, a költségvetési fejezetek fejezeti kezelésű előirányzataiból, a társadalombiztosítási alapoktól, az elkülönített állami pénzalapoktól és a helyi önkormányzatoktól átvett pénzeszközök 1996. évi felhasználásával kapcsolatosak.

(6) Az 1995. évi maradványszámla terhére a (4) és (5) bekezdésekben foglaltakon, továbbá az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésén kívül kifizetések az 1995. évi pénzmaradványok hatályos előírások szerinti felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig nem teljesíthetők.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1995. évi pénzmaradványok elszámolása és jóváhagyása keretében, a (4) és (5) bekezdésekben foglaltakkal Összefüggésben az 1995. évi pénzmaradványok teljes - elvonandó, illetőleg felhasználható - összegével az Országgyűlés által megállapított 1996. évi költségvetési előirányzatokat megnövelje.

(8)[46]

(9) Az 1995. évben elemi kárt szenvedett mezőgazdasági termelőnek - a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 7. §-ában meghatározott elvek szerint - állami garanciavállalás mellett felvett, 1995. október 31-ig beváltott hiteleiből keletkezett állammal szembeni tartozását, és/vagy az 1995. október 31-én az ÁFI Rt. követeléseként - állami juttatássá átalakított - tőkepótló hitelei még fennálló tartozását nem kell megfizetni.

(10) A Gyermek és Ifjúsági Alap 1995. évi pénzmaradványa az 1995. évi LXIV. törvényben meghatározottak szerint a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramra használható fel.

(11)[47] A rádió- és televíziókészülék előfizetési díjaknak 1996. augusztus 31-ét követően befolyt összegét a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 141. §-a (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a következők szerint kell felhasználni:

a) 664 millió forint a központi költségvetés bevételét képezi,

b) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 32. § (1) bekezdése szerint meghozandó külön törvényben megállapított összeg az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) költségvetésének fedezetéül szolgál. Ezt az összeget csökkenteni kell az e törvény hatálybalépésének napjáig az ORTT kiadásaira igénybe vett költségvetési támogatás összegével,

c) 21 millió forint a Magyar Rádió Közalapítvány, 13,9 millió forint a Magyar Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetéül szolgál a már korábban igénybe vett költségvetési támogatáson felül,

d) 1245 millió forintot a Hungária Televízió Közalapítvány számára kell átutalni. Ebből 1200 millió forint a Duna Televízió működési költségeire szolgál,

e) a fennmaradó összeg 1/3:2/3 arányban illeti meg a Magyar Rádió Közalapítványt, illetve a Magyar Televízió Közalapítványt, a Magyar Rádió Rt.-t, illetve a Magyar Televízió Rt.-t működési költségeinek fedezetéül.

(12)[48] A (11) bekezdés a) pontjában megszabott kötelezettséget 1996. november 30-ig két egyenlő részletben, a b)-e) pontokban szereplő kötelezettségeket időarányosan, havi bontásban kell teljesíteni.

(13)[49] A szociális okból felmentettek televíziókészülékek előfizetésidíj-átalányát (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím, 9. alcím) havi egyenlő részletekben 1/3:2/3 arányban kell átutalni a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány számlájára a Magyar Rádió Rt., illetve a Magyar Televízió Rt. működési költségeinek fedezetéül.

49. § A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 39. §-ában foglalt rendelkezés alapján az 1993-94. években kibocsátott 6000 millió forint értékű kötvény visszavásárlásával és kamatfizetésével kapcsolatos, a törvény 39. § b)-c) pontjai szerinti rendelkezést 1996-ban is alkalmazni kell.

50. § A Pénzügyminisztérium központi letéti számlájának egyenlegét - beleértve a Világkiállítási Alap pénzmaradványát is - 1996. január 1-jei fordulónappal a központi költségvetés vegyes bevételeinél kell elszámolni (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 22. cím, 1. alcím).

51. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-a (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap az 1996. évben 20 000 forint.

52. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. §-ának (1) bekezdése alapján az Országgyűlés az "A" fizetési osztály első fizetési fokozatának megfelelő illetmény összegét 1996. január 1-jétől 8500 Ft/fő/hó összegben állapítja meg.

53. § Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. §-a (1) bekezdése c) pontjában, illetve a fegyveres erők részletes bontású létszámáról szóló 85/1995. (VII. 6.) OGY határozat 3. pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők - 1996. évi zárólétszámának megfelelő - részletes bontású állománytábla szerinti rendszeresített, valamint költségvetési létszámának felső határát a 11. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

54. § A Munkaerőpiaci Alap részét képező Rehabilitációs Alap és az erről szóló 1993. évi XVIII. törvény 4. §-ának (3) bekezdése alapján 1996-ban a hozzájárulás kiszámításának alapjául szolgáló összeg 7000 forint.

55. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (1) bekezdésének alapján az életjáradék összege 1996. március 1-jétől az 1995. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelkedés százalékos mértékével arányosan emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1996. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.

56. § A Honvédelmi Minisztérium fejezetnél a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról szóló 88/1995. (VII. 6.) OGY határozat végrehajtásával összefüggésben a létszámcsökkentésből eredő megtakarítás terhére a hivatásos állománynál 1996. január 1-jétől 15%-os illetményfejlesztés valósítható meg. A létszámcsökkentésből felszabaduló további megtakarításokat a Kormány év közben fejezeten belül más kiemelt előirányzatokra csoportosíthatja át.

57. §[50] Az Országgyűlés hozzájárul az e törvény 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. számára meghatározott, készpénzben történő alaptőke-juttatás mellett további 3000 millió forint értékű piacképes értékpapír és/vagy ingatlan alaptőke-emelés céljából történő átadásához.

58. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére legfeljebb három hónapig finanszírozza az elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: Alap) kiadásait, amennyiben az meghaladja az előirányzat azon időszakra előzetesen ütemezett összegét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az Alapot felügyelő miniszter haladéktalanul köteles javaslatot kidolgozni a Kormány részére a bevételek növelése, illetve a kiadások csökkentése érdekében.

59. § Az államháztartási reform keretében létrejövő közhasznú, illetve gazdasági társaság, valamint társadalmi szervezet, egyesület, köztestület és közalapítvány részére a központi költségvetési szerv köteles az alapító által megjelölt eszközöket térítésmentesen rendelkezésre bocsátani.

60. §[51] Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban, a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanokat érintően - elsősorban szociális, kulturális, oktatási célra - eseti döntést hozzon azok térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adásáról, amennyiben az ingatlanok értékesítése egyszeri nyilvános versenytárgyalást követően is eredménytelen volt.

61. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 10. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

62. § (1) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy egyes kiemelt jelentőségű fővárosi infrastruktúra-fejlesztések az 1996. évtől központi beruházásként folytatódnak.

(2) Az első ütemben az 1995. évben a Főpolgármesteri Hivatal által felvételre kerülő 8500 millió forint összegű központi költségvetési támogatást megelőlegező hitel-tőketörlesztése 1997. évtől beruházástámogatásként kerül jóváhagyatásra.

63. § A MÁV Rt. az 1996. évi termelési árkiegészítés és dotáció címen jóváhagyott előirányzatból - a MÁV Rt. által dokumentált és a pénzügyminiszter, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által jóváhagyott adatok alapján - 1000 millió forintot a létszámcsökkentéssel összefüggő végkielégítésre és korengedményes nyugdíjazásra használhat fel.

64. § A Magyar Köztársaság Oroszországgal szemben fennálló követeléseinek törlesztése keretében a Belügyminisztérium részére beérkező gépjárművek és azok tartozékai pénzügyi elszámolása során az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény előírásait kell alkalmazni.

65. § A bányászatról szóló - többször módosított -1993. évi XLVIII. törvény 50. §-ának (9) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a bányajáradék mértéke 1996-ban 23,2%.

65/A. §[52] A XXIII. Magyar Rádió költségvetési fejezet tekintetében a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriuma, a XXIV. Magyar Televízió költségvetési fejezet vonatkozásában a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma köteles gondoskodni arról, hogy a fejezetek 1996. évi zárszámadása a jogszabályoknak megfelelően elkészüljön.

A helyi önkormányzatok költségvetésére vonatkozó egyes határidők módosítása

66. § (1) Az 1996. évre vonatkozó, a jegyző által elkészített helyi önkormányzati költségvetési rendelettervezetet - az Áht. 71. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés egyszeri jellegű feloldásával - a költségvetési törvény kihirdetését követő 75 napon belül a polgármester benyújtja a képviselő-testületnek.

(2) A helyi önkormányzat - az Áht. 72. §-ában foglalt rendelkezés egyszeri jellegű feloldásával - az elfogadott költségvetéséről az (1) bekezdés szerinti benyújtást követő 30 napon belül az államháztartási mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt.

Egyes elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok átmeneti szabályozása

67. § (1) Az 1996. január 1-jei hatállyal megszűnt elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: megszűnt alapok) jogutódja a megszűnt alapok felügyeletéért felelős miniszter (vezető).

(2)[53] A Hírközlési Alap által 1994-ben a Területfejlesztési Alapnak és a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapnak nyújtott kölcsön miatt - az érintett alapok megszűnése következtében - a jogutódokat nem terheli a hitel-visszafizetési kötelezettség.

(3)[54] A megszűnt alapok feladatait, bevételeit és kiadásait az alábbi fejezetek tartalmazzák:

a) a Nemzeti Sport Alaptól átvett feladatok (VIII. Belügyminisztérium fejezet 16. cím, 5. alcím, 6. előirányzat-csoport);

b) a Hírközlési Alaptól átvett feladatok (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 2. alcím, 10. előirányzat-csoport);

c) a Mezőgazdasági és Erdészeti Alaptól, a Földvédelmi Alaptól, a Halgazdálkodási Alaptól, a Vadgazdálkodási Alaptól, az Állattenyésztési Alaptól átvett feladatok (XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport);

d) a Munkavédelmi Alaptól átvett feladatok (XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 7. cím, 3. előirányzat-csoport);

e) a Kisvállalkozói Garancia Alaptól átvett feladatok (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport, 14. cím, 2. alcím, 1. kiemelt előirányzat, 18. cím, 5. alcím);

f) a Gépjármű Felelősségbiztosítási és Kárrendezési Alaptól átvett feladatok (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport);

g) az Országos Tudományos Kutatási Alaptól átvett feladatok (XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet 11. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1., 2. kiemelt előirányzat);

h) a Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz Alaptól átvett feladatok (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport, 4. kiemelt előirányzat);

i) a Gyermek- és Ifjúsági Alaptól átvett feladatok (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport, 5. kiemelt előirányzat);

j) a Gazdaságfejlesztési Alaptól átvett feladatok (XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 3. és 5. előirányzat-csoport);

k) az Idegenforgalmi Alaptól átvett feladatok (XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport);

l) a Piaci Intervenciós Alaptól átvett feladatok (XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 6. előirányzat-csoport);

m) a Központi Műszaki Fejlesztési Alaptól átvett feladatok (XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 7. előirányzat-csoport);

n) a Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok (XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím, 29. előirányzat-csoport);

o) a Menekülteket Támogató Alaptól átvett feladatok (VIII. Belügyminisztérium fejezet 4. cím, 3. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat).

68. § A 67. § (2) bekezdésében felsorolt megszűnt alapoktól átvett feladatokkal kapcsolatos bevételi előirányzatok - az e törvény 67. §-a (2) bekezdésének e) és o) pontjában írt kivétellel - ugyanazon kiadási előirányzat-csoport kiadási előirányzataira használhatók fel.

69. § (1) Az Országgyűlés - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - felhatalmazza a 67. § (2) bekezdésében felsorolt fejezetekért felelős minisztereket, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozzák a fejezeti kezelésű előirányzatokba a megszűnt alapoktól átvett feladatokkal; illetve a Kormányt, hogy rendeletben szabályozza a "Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei" címhez átkerült feladatokkal, továbbá a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogrammal (KMÜFA-val) kapcsolatos:

a) pályázati rendszer működtetését;

b) a kiadások feletti döntési hatáskört;

c) a teljesíthető kiadások körét;

d) a kiadásokkal, nyilvántartásokkal, ellenőrzéssel kapcsolatos egyéb szabályokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA), és a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram tekintetében törvény szabályozza.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezetekért felelős minisztereket, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben 1996. február 1-jéig rendeletben szabályozzák a 67. § (2) bekezdésében felsorolt fejezeti kezelésű előirányzatokba a megszűnt alapoktól átvett feladatokkal kapcsolatos, a feladatellátáshoz szükséges bevételek forrásául szolgáló díjak körét.

(4) A pénzügyminiszter - a központi költségvetés terhére - a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása alapján azoknak a szolgáltatásoknak a nyújtására vállal kötelezettséget, amelyeket az 1991. július 1. napja előtt bekövetkezett káresemények időpontjában hatályos jogszabályok szerint még nem teljesítettek. A pénzügyminiszter a feladat ellátásával jogszabályban más állami szervet bízhat meg.

(5) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter arra, hogy 1996-ban a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az erdőfenntartási járulékkal szemben elszámolható egyes állami támogatások mértékét és részletes feltételeit.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Halgazdálkodási Alaptól, a Vadgazdálkodási Alaptól, az Állattenyésztési Alaptól és a Földvédelmi Alaptól átvett feladatokat érintően feladatátcsoportosítást hajtson végre, ha a feladatok átadásának jogszabályi feltételei, valamint a feladatellátás működési feltételei a gazdasági kamaráknál biztosíthatóak.

A megszűnt alapoktól átvett feladatok ellátásához szükséges bevételi források

70. § (1) A XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 2. alcím, 10. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó - a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt - egyszeri koncessziós díj 70%-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70%-a);

b) a privatizációs bevétel (a távközlés állami részesedése privatizációjából származó bevételek 10%-a);

c) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege;

d) a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény 27. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege.

(2)[55] Az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezését 1996-ban nem kell alkalmazni.

(3)[56] A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel:

a) az erdőfenntartási járulék;

b) az erdővédelmi bírság;

c) az újraerdősítési költség.

(4)[57] A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 3. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel:

a) a földvédelmi járulék;

b) a földvédelmi bírság;

c) a talajvédelmi bírság.

(5)[58] A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 4. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel:

a) a tenyésztési hozzájárulás;

b) a állattenyésztési bírság;

c) a lóverseny-totalizatőr forgalma.

(6)[59] A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 5. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel:

a) a halászatfejlesztési hozzájárulás;

b) a halgazdálkodási bírság.

(7)[60] A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 6. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel: a vadvédelmi bírság.

(8)[61]

(9)[62] A XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a turisztikai hozzájárulás;

b) a turisztikai hozzájárulás mértéke:

ba) a kereskedelmi szálláshelyek - fizetővendéglátás kivételével - éves nettó árbevételének 2%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:

- 081100 szállodai szolgáltatás,

- 081210 turistaszállás-szolgáltatás,

- 081220 panziószolgáltatás,

- 081230 kempingszolgáltatás,

- 081240 nyaraló szolgáltatás,

- 081250 fizetővendéglátó-hely szolgáltatás,

bb) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1 %-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:

- 082100 éttermi vendéglátás,

- 082200 cukrászdai vendéglátás,

- 082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás,

bc) az utazásszervezői és egyéb turisztikai szolgáltatások: -

- 094320 utazásszervezés és/vagy -közvetítői tevékenység éves árrésének és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1%-a,

- 094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1%-a,

- 113110 személygépkocsi-kölcsönzésből származó éves nettó árbevétel 2%-a,

- 113110 vezető nélküli sportjárművek kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,

- 113120 kezelőszemélyzet nélküli vízi sporteszközök kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,

- 113130 kezelőszemélyzet nélküli sportrepülők kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,

- 113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vízibicikli, szörf) kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,

- 191950 játékautomaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,

- 191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves nettó árbevétel 1%-a,

- 195120 pénznyerő automaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,

- 195130 játékkaszinók működtetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a.

(10)[63] A XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím, 29. előirányzat-csoport, 13. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel: a vételárrész [1991. évi XXXIII. törvény 51. § (5) bekezdés].

71. §[64]

A Kisvállalkozói Garancia Alap megszüntetésével kapcsolatos szabályok

72. § (1) A Hitelgarancia Rt. által az 1996. évben vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a költségvetés viszontgaranciát vállal a természetes személy, gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet és a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására az 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet pénzintézetekkel szembeni 15 évnél rövidebb lejáratú - hitelszerződésből és bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért, ha a szervezet - az MRP szervezet kivételével - által teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 300 főt.

(2) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át és jogosultanként a 200 millió forintot.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles mindent megtenni a rá átszálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a költségvetést illeti meg.

(4) A költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének feltételeit, a követelés behajtásának, a folyósításnak és az adatszolgáltatási kötelezettségnek a részletes szabályait a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(5) A Kisvállalkozói Garancia Alap által a Hitelgarancia Rt. felé 1995. december 31-ig vállalt kötelezettség e törvény hatálybalépését követő érvényesítésére az (1)-(3) bekezdések előírásait kell megfelelően alkalmazni.

(6) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állományának felső határa 1996. december 31-én nem haladhatja meg a 35 000 millió forintot.

(7) A (6) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és kamatváltozások miatt bekövetkező automatikus emelkedés esetét kivéve - nem léphető túl.

(8)[65]

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

73. § A bányászatról szóló - többször módosított -1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A bányajáradék összegéből az alap javára elkülönített rész 1996. január 1-jétől 1996. december 31-éig: 5%."

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

74. §[66]

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénymódosítása

75. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - többször módosított - 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 124. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"124. § (1) A jegyző által megállapított és folyósított gyermeknevelési támogatás teljes összegét a központi költségvetés megtéríti.

(2) A munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint a munkanélküliek jövedelempótló támogatására jogosult személy közhasznú munkavégzés keretében történő foglalkoztatása esetén a 36. § szerinti összeg 50%-át, a munkanélküli hajléktalanok jövedelempótló támogatásának teljes összegét a Munkaerőpiaci Alap megtéríti."

(2) Az Szt. 130. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"130. § Központosított előirányzatként kell kezelni a jegyző által megállapított és folyósított gyermeknevelési támogatás teljes összegét."

A Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

76. § (1) A Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló - módosított - 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdés jelölést kap:

"(2) Az Eximbank a hitel-, illetve kölcsönügylet keretében az export finanszírozása érdekében kedvező kamatozású hitelt nyújthat devizabelföldi és devizakülföldi pénzintézeteknek, a magyar áruk és szolgáltatások kivitelét végző gazdálkodó szervezeteknek és az ezeket megvásárló (igénybevevő) devizakülföldieknek. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizajogszabályok szempontjából annak minősülőket kell érteni."

(2) Az Etv. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 2. § (2) bekezdése szerint nyújtott hitelek kamatának, valamint az e célt szolgáló finanszírozási költségek különbözetének (a továbbiakban: egyenleg) forrását az Eximbank részére a központi költségvetés - kormányrendeletben megállapított feltételek szerint és módon - közvetlenül biztosítja (kamatkiegyenlítési rendszer)."

(3) Az Etv. 7. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni:)

"d) a kamatkiegyenlítési rendszer keretében az Eximbank által a központi költségvetéssel elszámolható kiegyenlítés forrásául szolgáló összeg előirányzatát."

(4)[67]

(5) Az Etv. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kamatkiegyenlítési rendszer feltételeit és részletes szabályait rendeletben szabályozza."

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

77. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 64/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Mindaddig, amíg a fővárosi közgyűlés az érintett forrásoknak a fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó - kivéve a 64/B. § a) pontját - normatív központi hozzájárulások és az átengedett központi adókból az önkormányzatokat megillető részt a Magyar Államkincstár - a felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően - a fővárosi önkormányzatnak utalja át. A fővárosi önkormányzat gondoskodik annak továbbutalásáról."

(2) Az Ötv. 84. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A központi költségvetésben meghatározott összeg felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül - az önkormányzatnál felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően -, közvetlenül megilleti a helyi önkormányzatokat, illetőleg a törvény által meghatározott körben a feladatot ellátó önkormányzatot."

(3) Az Ötv. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

"(2) A helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, garancia- és kezességvállalásának, lízingjének) felső határa a korrigált saját folyó bevétel.

(3) A korrigált saját folyó bevétel: a rövid lejáratú kötelezettségek (tőke- és kamattörlesztés, lízingdíj) adott évre cső részével csökkentett saját folyó bevétel éves előirányzatának 70%-a.

(4) A likvid-hitel nem esik a (2)-(3) bekezdés szerinti korlátozás alá.

(5) E § alkalmazásában saját folyó bevétel: a helyi adók, a helyi önkormányzat illetékbevétele, a kamatbevétel, a környezetvédelmi bírság, valamint az önkormányzat egyéb sajátos bevételei.

(6) E § alkalmazásában rövid lejáratú kötelezettség: az 1 évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, továbbá a több év alatt törlesztendő kötelezettség adott évben esedékes összege, ide nem értve a Kormány kezességvállalásával biztosított kötelezettségeket.

(7) E § alkalmazásában likvid-hitel az éven belül felvett és visszafizetett, a közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez felvett hitel."

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

78. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló - többször módosított - 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szervező köteles játékadó címén bevallani, és a nyeremény átvételére nyitva álló határidő lejártát követő 30 nap eltelte utáni hónap 20. napjáig a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén a szervező a nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be.

(3) Azokban az esetekben, amelyekben a jogszabály vagy az engedély alapján az át nem vett nyereményeket a szerencsejáték lebonyolítása során a szervező nyeremények céljára köteles felhasználni, a játék megszűnésekor meglévő, át nem vett nyereményekre kell a (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni."

(2) Az Szjtv. 26. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) Az I. kategóriába tartozó játéktermet 18 éven aluliak nem látogathatják, a II. kategóriába tartozó játékteremben pedig pénznyerő automatán nem játszhatnak. Ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény 200 méteres körzetében I. kategóriába tartozó játékterem nem működhet."

(3) Az Szjtv. 30. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A többségében állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, illetve központi költségvetési szerv által szervezett lottó, keno, bingójáték, valamint totó- és lóversenyfogadás esetében nyereményalapnak a játéktervben jóváhagyott, játékra jogosított sorsjegyek száma és a fogyasztói áruk szorzatának a költségekkel csökkentett összege minősül.

(3) A sorsolásos játékot és a totalizatőri rendszerű fogadást szervező a nyereményalap legalább 54%-át, a lóversenyfogadást szervező a nyereményalap legalább 75%-át köteles nyeremények céljára fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az SZF engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását."

(4) Az Szjtv. 32. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"32. § (1) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap a folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a havi nyereményalap 16%-a. A bingójáték után fizetendő játékadó a havi nyereményalap 7%-a.

(2) A nem folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a nyereményalap, a folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a havi nyereményalap 16%-a.

(3) A 16. § szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. § szerinti ajándéksorsolás, továbbá a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás mentes a játékadó fizetési kötelezettség alól."

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása

79. § (1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló - többször módosított - 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg - évi húsz százalék.

(3) A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti."

(2) A Ptk. 301. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a felek másként nem állapodnak meg - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles évi húsz százalék kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

(2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett - ha a jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg - a késedelembe eséstől ennek évi nyolc százalékos kamattal növelt összegét, legalább azonban az (1) bekezdésben meghatározott mértékű kamatot köteles megfizetni.

(3) A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti.

(4) A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát."

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

80. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvtv.) 79. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében)

"d) javaslatot tesz a felügyeletek által kiszabott pénzbírságok 80. § szerint történő felhasználására."

(2) Az Mvtv. 80. §-ának és a 80. §-t megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Bírságok felhasználása

80. § (1) A felügyeletek által a munkavédelemre vonatkozó szabályok megszegése miatt kiszabott pénzbírságot az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség számlájára kell befizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bírságösszeg - a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott pályázati rendszerben - kizárólag az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására használható fel."

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

81. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25. § (2) bekezdésének b) pontja a következő 4. alponttal egészül ki:

(a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető áthelyezéssel)

"4. és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok"

(hatálya alá tartozó munkáltatók között.)

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

82. § A köztisztviselők jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

"(1) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a központi közigazgatási szerveknél dolgozók illetmény-kiegészítésre jogosultak. Az illetmény-kiegészítés mértéke - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a köztisztviselő alapilletményének 15%-a.

(2) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a minisztériumokban és a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó országos hatáskörű szerveknél a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetmény-kiegészítésének mértéke 35%."

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítása

83. § Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (10) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (10) bekezdés jelölése (11) bekezdésre módosul:

"(9) Az Állami Számvevőszéknél dolgozók illetménykiegészítése - a (10) bekezdésben foglalt kivétellel - alapilletményük 25%-a.

(10) Az Állami Számvevőszéknél dolgozó felsőfokú végzettségű köztisztviselők illetmény-kiegészítése alapilletményük negyvenhat százaléka."

Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény módosítása

84. § (1) Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Ntbsz tv.) 1. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az orosz haditechnikai termékek ...... forint értéke a központi költségvetésben)

"a) a XXX. Nemzetközi Elszámolások fejezet bevételeit;

b) a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet bevételeit;

c) a VIII. Belügyminisztérium fejezet és a IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet kiadásait az a)-b) pontokban szereplő bevételek együttes összegével növeli."

(2) Az Ntbsz. tv. 3. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre változik:

"(2) Az e törvény által előírt elszámolási rendet kell alkalmazni a Magyar Köztársaság Kormánya és az Orosz Föderáció Kormánya között a háborúkban elesett katonák és polgári áldozatok emlékének megörökítéséről, valamint sírjaik jogi helyzetéről kötött Megállapodás végrehajtása során is, az abban foglalt eltérések figyelembevételével."

Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosítása

85. § (1) Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló - többször módosított - 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 6/A. §-a (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni:) "b) a külön jogszabály szerinti támogatás elszámolásáról,"

(2) Az Evt. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az erdő művelési ágának megváltoztatása, az erdő termelésből való kivonása, valamint más célra történő időleges igénybevétele esetén az erdőgazdálkodó köteles az igénybe vett erdőnek megfelelő értékű erdőt létesíteni (csereerdősítés), vagy köteles az erdészeti hatóság határozata alapján - a külön jogszabályban meghatározott számlára -, az erdőfelújítás és nevelés fafajtól függő normatív támogatási mérték kétszeresének megfelelő összeget (újraerdősítési költség) befizetni."

(3) Az Evt. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vadászati hatóság határozata alapján, a külön jogszabályban meghatározott számlára vadvédelmi bírságot köteles fizetni:

a) a vadászatra jogosult akkor, ha a trófeás vadat szakszerűtlenül ejtik el, vagy

b) aki a vadat a vadászati hatóság engedélye nélkül vadászati idényen kívül ejti el, továbbá

c) az, aki a vadat jogosulatlanul ejti el."

(4) Az Evt. 42. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. § Az erdőgazdálkodó az erdőfelügyelőség által kitermelésre engedélyezett bruttó fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint a növedékfokozó gyérítések esetén az e törvény mellékletében foglalt mértékek szerint erdőfenntartási járulékot köteles fizetni, a külön jogszabályban meghatározott számlára."

(5) Az Evt. 43. §-a (1) bekezdése bevezető mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság határozata alapján erdővédelmi bírságot köteles fizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára, ha ..."

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

86. § (1) Az állattenyésztésről szóló - módosított -1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 13. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A mezőgazdasági termelő a törvény mellékletében meghatározott mértékben az ott felsorolt termékek, valamint a lóverseny-totalizatőr tevékenység után, a külön jogszabályban meghatározott számlára tenyésztési hozzájárulást köteles fizetni.

(2) A tenyésztési hozzájárulás alapja:

a) a termék értékesítéséből származó - az általános forgalmi adót nem tartalmazó - nettó árbevétel,

b) a lóverseny-totalizatőr forgalma.

(3) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 12. §-ának (5) bekezdése szerint adózó mezőgazdasági kistermelő árbevételként a tenyésztési hozzájárulással csökkentett bevételt veheti figyelembe.

(4) Aki a termék értékesítéséről szóló számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt, felvásárlást igazoló bizonylatot (a továbbiakban: számla) kiállítja, köteles a tenyésztési hozzájárulás összegét kiszámítani és a külön jogszabály szerinti számlára befizetni."

(2) Az Átv. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az állattenyésztési bírságot a külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni."

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

87. § (1) A termőföldről szóló - többször módosított - 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 52. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára."

(2) Az Ftv. 56. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A földvédelmi bírságot a külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni."

(3) Az Ftv. 78. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A talajvédelmi bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára."

A halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejű rendelet módosítása

88. §[68]

Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása

89. § Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló - többször módosított - 1991. évi XXXIII. törvény 51. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdés szerinti vételárrész másik 50%-át a külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni."

A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosítása

90. § (1)[69]

(2)[70]

(3) A Jszt. 9. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (7) bekezdésben foglaltakon kívül az önálló raktározási és tárolási, a saját számlára végzett, import, valamint a nagykereskedelmi tevékenység folytatásához]

"b) kőolajtermék és egyéb kőolajszármazék forgalmazásához telephelyenként legalább 500 m3 űrtartalmú, az illetékes hatóság által hitelesíteti és engedélyezett, a talajjal egybeépített, vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal vagy tárolótartályban tároló térfogattal (a továbbiakban: tárolótartály)" (is rendelkeznie kell.)

(4)[71]

91. § (1) Az Útalapról szóló - többször módosított -1992. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Útv.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(... az importőr az általa behozott üzemanyag után)

a) az ólmozatlan motorbenzin (ITJ 55-13-13, 14, 15) és az ólmozott motorbenzin (ITJ 55-13-11, 12) esetében - literenként,

b) a dízelmotorokhoz való gázolaj (ITJ 55-15-1) esetében - literenként,

c) üzemanyag céljára szolgáló propán-bután gáz (ITJ 55-11-42) esetében kilogrammonként,

d) üzemanyag céljára szolgáló sűrített földgáz (ITJ 11-3-ből) esetében normál köbméterenként

a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVII. törvény 1. számú mellékletének 23. pontjában meghatározott mértéket köteles az Útalap számára Útalap-hozzájárulás címén megfizetni."

(2)[72]

(3)[73] Az Útv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény 2. §-ának b) pontja alapján]

"a) a belföldi gépjárművek utáni beszedett adóból a gépjárműadóról szóló törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a,"

(az Útalap bevételét képezi)

(4)[74]

92. §[75]

Az Országos Tudományos Kutatási Alapról szóló 1993. évi XXII. törvény módosítása

93. §[76]

94. §[77]

95. §[78]

96. §[79]

97. §[80]

98. §[81]

[82]

99. §[83]

A nemesfémtárgyakról és fémjelzésükről szóló 1965. évi 14. törvényerejű rendelet módosítása

100. §[84]

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló - többször módosított - 1992. évi LXXXIII. törvény módosítása

101. § Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Alaptv.) 60. §-ának (3), (4) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot

a) a b) és c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,00 Ft/m3 alapjárulék;

b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott mennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakokra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 2,00 Ft/m3 alapjárulék;

c) ha a vízjogi engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 5,00 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt -az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészletgazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség meghatározását engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-a után köteles a 60. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,00 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a vízkészletjárulék éves összegét a tárgyévet követően kiszámítani (és ennek, valamint a negyedévente ténylegesen felhasznált vízmennyiség után számított vízkészletjárulék összegének a különbözetét kimutatni), ha az általa igénybe vett víz mennyisége - a 63. § b),f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.

(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulókot 3,00 Ft/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett mennyiség után kell kiszámítani."

102. § Az Alaptv. 61. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni)

"c) ha a 60. § (3) bekezdésének b) pontja alapján fizet vízkészletjárulékot."

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

103. §[85]

A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosítása

104. §[86]

A Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló 1995. évi LXIV. törvény módosítása

105. § A Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló 1995. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: GYIAtv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § A gyermekek és fiatalok programjait, szervezeteit, kezdeményezéseit és az azokat segítő szolgáltatásokat a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram a központi költségvetés elkülönített, fejezeti kezelésű előirányzataként támogatja. Ahol a törvény Gyermek- és Ifjúsági Alapot említ, azon Gyermek- és Ifjúsági Alapprogramot (a továbbiakban: Alapprogram) kell érteni."

106. § (1) A GYIAtv. 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Alapprogram pénzügyi fedezetével a kormányzati ifjúsági politikai feladatok végrehajtásáért felelős szerv vezetője rendelkezik.

(2) Az Alapprogram pénzeszközeit a Kormány által alapított önálló költségvetési szerv kezeli."

(2) A GYIAtv. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Tanács elnöke a miniszterelnök által a Tanács kormányzati tagjai közül megbízott személy."

107. § A GYIAtv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Alapprogram működésével kapcsolatos tevékenységet, így különösen a Tanácsba való delegálás rendjét, a támogatás módját és az ehhez kapcsolódó pályázati feltételeket a miniszterelnök, a Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács nem kormányzati oldalainak egyetértésével rendeletben állapítja meg."

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

108. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 1996. január 1-jén lép hatályba.

(2) A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény e törvény 92. §-ával megállapított rendelkezését 1996. május 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Az Szjtv. - e törvény 78. §-ával megállapított -11. §-ának (2)-(3) bekezdését, 26. §-ának (12) bekezdését, 30. §-ának (2)-(3) bekezdését és 32. §-ának (1)-(3) bekezdését - a törvény hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyekre, az Szjtv. hatálya alá tartozó - bejelentés alapján folytatott (megkezdett) - tevékenységekre megfelelően alkalmazni kell.

(4) A Ptk. - e törvény 79. §-ával megállapított - 232. §-a (2)-(3) bekezdésében és a 301. §-ában foglalt rendelkezéseit a hatálybalépése után keletkezett jogviszonyból eredő kamatkövetelésre kell alkalmazni.

(5) A XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 4. cím alatti megyei közúti igazgatóságok, az Autópálya Igazgatóság, valamint az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) az átalakulásig, legkésőbb 1996. június 30-ig - mentesülve az Áht. 18/B. §-a (5) bekezdésének hatálya alól - nem tartoznak a kincstári körbe.

(6) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény az e törvény 12. számú mellékletével egészül ki.

109. §[87]

110. § A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok tagjait megilletik mindazok a járandóságok és juttatások, amelyeket a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet előír.

111. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény rendelkezései az exporthitelekhez kapcsolódó kamatkiegyenlítési rendszerről szóló 105/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet alapján megkötött hitelszerződésekre is alkalmazhatók.

112. § Az Országgyűlés felhatalmazza az igazságügyminisztert, hogy a fogvatartottak foglalkoztatásával járó - e törvény 18. §-ában meghatározott - támogatások igénybevételének rendjét a pénzügyminiszterrel együttesen rendeletben állapítsa meg.

113. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztításához nyújtandó támogatást, valamint az agrárgazdasági támogatások felhasználásának és a gazdálkodó szervezetek egyedi támogatásának 1996. évi szabályait rendeletben állapítsa meg.

114. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások eszközeinek megvásárlását elősegítő kamattámogatás részletes szabályait rendeletben határozza meg.

115. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a pedagógusok kötelező óra keretében történő munkavégzését rendeletben szabályozza.

116. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a költségvetési szerveknél közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, valamint a bíróságoknál és ügyészségeknél szolgálati viszonyban, továbbá az e szerveknél munkaviszonyban állók (a továbbiakban együtt: közszolgálatban állók) önkéntes kiegészítő biztosításának megszervezéséhez adandó támogatás részletes szabályait meghatározza (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 8 alcím).

117. §[88] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 5. számú melléklet 15. Kiemelt előirányzatként Tartalék céljára betervezett 6 Mrd Ft-ból 2 Mrd Ft-ot a pedagógusok átképzésére, illetve a pedagógusok kötelező óraszámának emelésével összefüggő illetményemelésre fordítson.

118. §[89] Az Országgyűlés felhatalmazza a munkaügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 5. Közmunkavégzés támogatása alcím előirányzata felhasználásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

119. §[90] (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Honvédelmi Minisztérium számára a Fehérorosz Köztársaságból beérkező felújított harckocsik és tartozékaik vámértékét terhelő vám, vámpótlék és vámkezelési díj együttes összegével a IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet kiadásait és a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet bevételeit a szállítások ütemezéséhez igazodóan megnövelje.

1. számú melléklet az 1995. évi CXXI. törvényhez[91]

CímszámAlcímszámElőir. csop.-számKiemelt e.sz.CímnévAlcímnévElir. csop.-névKiadások Kiemelt előirányzat neve1996. évi rendes előirányzat
"9Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása
1Bolgár Országos Önkormányzat7,0
2Görög Országos Önkormányzat7,0
3Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata27,0
4Magyarországi Németek Országos Önkormányzata56,1
5Magyarországi Románok Országos Önkormányzata11,0
6Országos Cigény Kisebbségi Önkormányzat90,0
7Országos Lengyel Önkormányzat7,0
8Országos Örmény Önkormányzat7,0
9Országos Szlovák Önkormányzat27,0
10Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat8,0
11Szerb Országos Önkormányzat11,0

2. számú melléklet az 1995. évi CXXl. törvényhez

3. számú melléklet az 1995. évi CXXI. törvényhez

I. A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei

1. Községek általános támogatása

Összege: 2 millió Ft/község

Az állami hozzájárulást az 1995. augusztus 31-i önálló közigazgatási státusszal rendelkező községek, nagyközségek vehetik igénybe.

2. Települési igazgatási, kommunális, közművelődési és sportfeladatuk

Összege: 1637 Ft/fő

Az 1995. január 1-jei állandó népességszám alapján a települések - igazgatási, közművelődési, sport, kommunális, út-, hídfenntartást, valamint a településüzemeltetés során jelentkező egyéb - kiadásaihoz járul hozzá.

Az elmaradott, valamint az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliségű körzetekbe tartozó - a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló 61/1995. (V. 30.) Korm. rendelet mellékletében szereplő - települések önkormányzatai önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetük miatt az 1 főre jutó összeg kétszeresét vehetik igénybe.

3. Üdülőhelyi feladatok

Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó

Az állami hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft. (Üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.)

4. Szociális és gyermekjóléti feladatok

Összege: 2800-7000 Ft/állandó népesség

A hozzájárulás a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokhoz, a szociális alapellátás körébe tartozó szolgáltatások, továbbá a gyermekjóléti szolgáltatások működési költségeihez, illetve a lakásgazdálkodási tevékenység ellátásához kapcsolódik.

E feladatok különösen: rendszeres szociális és nevelési segélyezés (a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának 50%-a), a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, a szociális étkeztetés, a bölcsődés, óvodás, iskolás gyermekek és tanulók étkeztetésének támogatása, a gyermekek napközbeni ellátása, beleértve a bölcsődei, óvodai és iskolai napközis ellátást, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzése, illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint az önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatások kiadásaihoz történő hozzájárulás.

A települési önkormányzatok a hozzájárulást a településen az 1995. január 1-jei állapot szerinti állandó népesség száma alapján vehetik igénybe.

1149 Ft/fő egységesen illet meg minden települési önkormányzatot. További 3242 Ft/fő a település szociális jellemzői szerinti szorzó függvényében jár. A két tényező együttes összegének el kell érnie a 2800 Ft/fő mértéket, és nem haladhatja meg a 7000 Ft/fő összeget.

A települési önkormányzatokat megillető differenciált normatív hozzájárulás meghatározásánál használt szorzó az alábbi - a lakosság szociális helyzetét jellemző - tényezőket veszi figyelembe:

- inaktív korúaknak, az 1995. január 1-jei állapot szerinti,

- regisztrált munkanélkülieknek, az 1995. július havi állapot szerinti,

- személyi jövedelemadót fizetőknek, az 1994. évi adóbevallások összesítése szerinti,

- 20-30 éves korcsoportba (11 éves időszak) tartozó állandó népességnek az 1995. január 1-jei állapot szerinti

részaránya az összes, illetve aktív népességen belül.

5. Gyermek- és ifjúságvédelem

Összege: 270 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás a gyermek- és ifjúságvédő intézetet (a továbbiakban: GY1VI) fenntartó önkormányzatot illeti meg az alábbiak szerint:

A. Az állami gondoskodás keretében gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett, valamint intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves korúak után, akik

- nevelőotthonban,

- kollégiumban,

- szakmunkástanuló otthonban,

- csecsemőotthonban,

- kórházi és egyéb egészségügyi intézményben,

- munkásszálláson,

- nevelőszülőknél,

- albérletben és egyéb helyeken

elhelyezettek, kivéve a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (nevelőintézetben, különleges gyermekotthonokban, büntetés-végrehajtási intézetekben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottakat.

B. Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás:

- a csecsemőotthonba kerülő gyermek után akkor, ha állami gondoskodásba veszik, visszamenően a csecsemőotthonba kerülés időpontjától,

- legfeljebb 24 éves korig, a korábban állami gondoskodás alatt álló fiatal után, ha számára ellátást (szállást és étkezést) biztosítanak a fentiekben felsorolt helyeken és a fiatal

= nappali tagozaton tanulmányokat folytat, annak befejezéséig,

= önálló életvitelre nem képes, vagy csökkent munkaképességű, vagy munkaviszonyban áll ugyan, de havi jövedelme a minimálbért nem éri el,

= ápolást, gondozást nyújtó vagy rehabilitációs intézményben történő ellátást igényel, a szociális intézménybe történő felvétel időpontjáig.

Amennyiben a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújt az ellátottak részére általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatást, a gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó normatív hozzájáruláson túl a 3. számú melléklet 10-13. pontja szerint veheti külön igénybe a normatív állami hozzájárulásokat.

Ha az eddigiekben felsorolt intézményi ellátásokat nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújtja, a feladatot ellátó önkormányzat jogosult a normatív állami hozzájárulásra.

Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után az óvodai és kollégiumi ellátásra e jogcímen külön normatív állami hozzájárulás nem igényelhető. Ha az óvodai és kollégiumi ellátásokat nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújtja, akkor a GYIVI-t fenntartó önkormányzat a feladatot ellátó önkormányzat számára azt megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásnak megfelelő szintig.

Ha az állami gondoskodásban lévő gyermek más önkormányzat által fenntartott napközi otthoni ellátásban részesül, a GYIVI a mindenkori térítési díj alapulvételével étkezési hozzájárulást fizet.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál az állami gondoskodásban részesülők éves gondozási napjainak a száma osztva 366-tal. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezéstípusonként - a GYIVI köteles vezetni.

6. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás

Összege: 202 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás - fogyatékosok ápoló-gondozó otthonának kivételével - az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, a rehabilitációs intézményekben, valamint a gyermekek, az időskorúak és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot,

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek "A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról" szóló, módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott időskorúak, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek vagy egyéb betegségben szenvedők ápoló-gondozó otthonát, illetve rehabilitációs intézményt, továbbá gyermekek, időskorúak és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.

Ha a rehabilitációs intézmény közoktatási feladatot (óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott bentlakó és bejáró tanulók alapján igénybe veheti a 3. számú melléklet 10-13. pontjai szerinti normatív állami hozzájárulásokat.

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek átmeneti otthona, időskorúak, fogyatékosok gondozóháza (szállási biztosító klub, panzió, otthonház).

A gyermekek átmeneti otthonaként csak olyan intézmények vehetők figyelembe, amelyek a családban élő, állami gondoskodásban nem részesülő kiskorúak átmeneti elhelyezését biztosítják. Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után a 5. pont alatt részletezett normatív állami hozzájárulás igényelhető.

A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 8. pont alatti, a fogyatékosok ápoló-gondozó otthonaiban ellátottak után a 9. pont alatti normatív állami hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.

7. Nappali szociális intézményi ellátás

Összege: 36 200 Ft/ellátott.

A hozzájárulás az időskorúak, a fogyatékosok, a szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek "A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról" szóló, módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott időskorúak, fogyatékosok, szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel. A taglétszámba nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál hosszabb ideig távolmaradók.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján naponta összesített tagok számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 314 nappal.

8. Hajléktalanok átmeneti intézményei

Összege: 87 000 Ft/férőhely

A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma alapján illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, melyek "A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról" szóló, módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.

A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 366-tal.

9. Fogyatékosok ápoló-gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátása

Összege: 289 500 Ft/ellátott

A hozzájárulás a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-gondozó otthonában, valamint a gyógypedagógiai intézetben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek "A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról" szóló, módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott fogyatékosok (látás-, mozgás-, értelmi- és halmozottan fogyatékos) ápoló-gondozó otthonát, továbbá "A közoktatásról" szóló 1993. évi LXXX. törvényben szabályozott gyógypedagógiai intézetet tartanak fenn, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel. Ha az idetartozó intézmények közoktatási (óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott bentlakó és bejáró tanulók alapján igénybe veheti e normatív hozzájáruláson túl a 3. számú melléklet 10-13. pontja szerint a normatív állami hozzájárulásokat.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesíteti éves gondozási napok száma osztva 366-tal.

10. Óvodai nevelés, általános iskolai nevelés és oktatás, alapfokú művészetoktatás

Összege: 54 000 Ft/fő

Az alaphozzájárulást a helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátottak után a fenntartó veheti igénybe, a következők szerint:

a) 100%-ban az óvodai ellátásban résztvevők után, ha a gyermek az óvodai ellátási a nevelési év átlagában legalább napi öt órát igényli.

b) 50%-ban az óvodában kizárólag iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon résztvevők után. továbbá akik az óvodai ellátást a nevelési év átlagában napi öt óránál kevesebb időre veszi igénybe.

c) Ha az óvodai ellátást olyan településen szervezik, ahol az állandó népességszám nem éri el a háromezer főt, az a)-b) pont alapján megállapított hozzájárulás mellett 10% kiegészítő hozzájárulás igényelhető.

d) Ha az óvodai ellátást olyan gyermek veszi igénybe, akit a település állandó népességszáma megállapításánál nem lehet figyelembe venni, és nem tartozik az óvoda fenntartójának ellátási kötelezettségébe, az a)-b) pont alapján megállapított hozzájárulás mellett 10% kiegészítő hozzájárulás igényelhető. A főváros közigazgatási területén lakókra ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha fővárosi székhelyű óvodát vesznek igénybe.

e) Ha az óvodai ellátásban résztvevő gyermek olyan intézménybe jár, amely közös fenntartásban működik, az a)-b) pont szerinti hozzájárulás mellett 15% kiegészítő hozzájárulás igényelhető. Ebben az esetben a d) pont szerinti kiegészítő hozzájárulás nem igényelhető.

f) A nemzetiségi, etnikai óvodai ellátásban résztvevők után az a) pont alapján megállapított hozzájárulás mellett 15% kiegészítő hozzájárulás jár, ha az óvodai nevelés a művelődési és közoktatási miniszter által jóváhagyott, illetőleg kiadott nevelési-oktatási terv alapján folyik.

g) Általános iskolai nappali oktatásban részt vevők után az alaphozzájárulás

- 105%-ban az 1-6. évfolyamon,

- 115%-ban a 7-8. évfolyamon,

- 120%-ban a 9-10. évfolyamon

vehető igénybe. A nappali oktatásban való részvétel feltétele, hogy a tanuló olyan iskolai oktatásban vegyen részt, amelyet a nappali oktatás munkarendje szerint szerveznek meg.

h) Ha az általános iskolai nappali oktatást olyan településen szervezik, ahol az állandó népességszám nem éri el a háromezret, a g) pont alapján megállapított hozzájárulás mellett az

- 1-6. évfolyamon 10%,

- 7-8. évfolyamon 5%,

- 9-10. évfolyamon 5% kiegészítő hozzájárulás vehető igénybe.

i) Ha az általános iskolai oktatásban olyan tanuló vesz részt, akit a település állandó népességszáma megállapításánál nem lehet figyelembe venni, és nem tartozik az iskolafenntartó ellátási kötelezettségébe, a g) pont szerint megállapított hozzájárulás mellett 10% kiegészítő hozzájárulás igényelhető. A főváros közigazgatási területén lakókra ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha fővárosi székhelyű iskolát vesznek igénybe.

j) Ha az általános iskolai oktatásban részt vevő gyermek olyan intézménybe jár. amely közös fenntartásban működik, a g) pont szerint megállapított hozzájárulás mellett 15% kiegészítő hozzájárulás igényelhető. Ebben az esetben az i) pont szerinti kiegészítő hozzájárulás nem igényelhető.

k) A nemzetiségi, etnikai kisebbségi és a két tanítási nyelvű oktatásban résztvevők után 35% kiegészítő hozzájárulás igényelhető az alaphozzájárulás mellett, ha az iskolai nevelés és oktatás a művelődési és közoktatási miniszter által jóváhagyott, illetőleg kiadott nevelési-oktatási terv alapján folyik.

l) Az általános iskolai esti, levelező oktatásban résztvevők után az alaphozzájárulás 40%-ban vehető igénybe. Esti, levelező oktatásban való részvétel feltétele, hogy a tanuló olyan iskolai oktatásban vegyen részt, amelyet az esti, illetve a levelező oktatás munkarendje szerint szerveztek meg.

m) Alapfokú művészetoktatásban résztvevők után az alaphozzájárulás 65%-ban vehető igénybe, ha a tanuló az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson vesz részt. Ha a tanuló a tanítási év átlagában legalább heti 2 foglalkozáson vesz részt az e pont szerint s/ámított hozzájárulás fele igényelhető. Ha a tanuló a heti 4 foglalkozásnál többet vesz igénybe a hozzájárulás ez. esetben is csak egyszer számítható. Az alapfokú művészetoktatáshoz normatív hozzájárulás csak abban az esetben vehető igénybe, ha a tanuló a tanítási év első napjáig nem töltötte be a huszonkettedik életévét.

n) Magántanulóként tanulmányokat folytatók után az alaphozzájárulás 30%-ban vehető igénybe. Magántanuló az, akit felmentettek az iskola kötelező tanórai foglalkozásainak látogatása alól, és tanulmányi követelményeinek osztályozó vizsga vagy az iskola által meghatározott más módon tesz eleget.

11. Középiskolai oktatás

Összege: 86 000 Ft/fő

Az alaphozzájárulást a helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátottak után a fenntartó veheti igénybe, a következők szerint:

a) Nappali oktatásban részt vevők után

- 77%-ban a gimnázium és a szakközépiskola 9-10. évfolyamán,

- 88%-ban a gimnázium 11-13. évfolyamán,

- 93%-ban a szakközépiskola 11-13. évfolyamán,

- 100%-ban az érettségi után államilag elismert első szakképesítésre történő szakközépiskolai felkészítés esetén vehető igénybe a 10. g) pontban meghatározott feltételek esetén.

b) Ha a nappali iskolai oktatást olyan tanuló veszi igénybe, akit a települési önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a település, megyei önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a megye állandó népességszáma megállapításánál nem lehet figyelembe venni, az a) pont szerint megállapított hozzájárulás mellett

- a gimnázium és szakközépiskola 9-10. évfolyamán 10%,

- a gimnázium 11-13. évfolyamán 10%,

- a szakközépiskola 11-13. évfolyamán 12%,

- a érettségi utáni államilag elismert első szakképesítésre történő felkészítés esetén 14%

kiegészítő hozzájárulás vehető igénybe. Ez a rendelkezés a főváros közigazgatási területén lakókra, ha fővárosi székhelyű iskolát vesznek igénybe, nem alkalmazható.

c) Ha a nappali középiskolai oktatást olyan intézményben szervezik, amely közös fenntartásban működik az a) pont szerint számított hozzájárulás mellett

- a gimnázium és szakközépiskola 9-10. évfolyamán 12%,

- a gimnázium 11-13. évfolyamán 12%,

- a szakközépiskola 11-13. évfolyamán 14%,

- az érettségi utáni államilag elismert első szakképesítésre történő felkészítés esetén 16%

kiegészítő hozzájárulás vehető igénybe.

Ebben az esetben a b) pont szerinti kiegészítő hozzájárulás nem igényelhető.

d) Nemzetiségi, etnikai kisebbségi és két tanítási nyelvű oktatásban résztvevők után 30% kiegészítő hozzájárulás vehető igénybe az alaphozzájárulás mellett, a 10. k) pontban meghatározott feltételek esetén.

e) Gimnáziumi, szakközépiskolai esti levelező oktatásban résztvevők után az alaphozzájárulás 35%-ban vehető igénybe a 10. l) pontban meghatározott feltételek esetén.

f) Magántanulóként tanulmányokat folytatók után az alaphozzájárulás 30%-ban vehető igénybe a 10. n) pontban meghatározott feltételek esetén.

12. Szakiskolai, szakmunkásképző iskolai szakképzés

Összege: 54 000 Ft/fő

Az alaphozzájárulást a helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátottak után a fenntartó veheti igénybe, a következők szerint:

a) Szakiskolai nappali oktatásban résztvevők után

- 95%-ban a 9-10. évfolyamon elméleti oktatásban,

- 105%-ban a 11. évfolyamon elméleti oktatásban,

- 30%-ban az iskolai tanműhelyi oktatásban a 10.

g) pontban meghatározott feltételek esetén.

b) Ha a szakiskolai oktatást olyan tanuló veszi igénybe, akit a települési önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a település, megyei önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a megye állandó népességszáma megállapításánál nem lehet figyelembe venni, az a) pont szerint megállapított hozzájárulás mellett az elméleti oktatáshoz 10%, az iskolai tanműhelyi oktatáshoz 5% kiegészítő hozzájárulás igényelhető. Ez a rendelkezés a főváros közigazgatási területén lakókra, ha fővárosi székhelyű iskolát vesznek igénybe nem alkalmazható.

c) Ha a nappali szakiskolai oktatást olyan intézményben szervezik, amely közös fenntartásban működik, az a) pont szerint számított hozzájárulás mellett az elméleti oktatáshoz 12%, az iskolai tanműhelyi oktatáshoz 7% kiegészítő hozzájárulás igényelhető. Ebben az esetben a b) pont szerinti kiegészítő hozzájárulás nem igényelhető.

d) Szakmunkásképző iskolai nappali oktatásban résztvevők után

- 85%-ban a 9-10. évfolyamon az elméleti oktatásban,

- 90%-ban a 11. évfolyamon az elméleti oktatásban,

- 90%-ban az iskolai tanműhelyi oktatásban,

- az érettségi utáni államilag elismert első szakképesítésre történő felkészítés esetén 100%

a 10. g) pontban meghatározott feltételek esetén.

e) Ha a szakmunkásképző iskolai oktatást olyan tanuló veszi igénybe, akit a települési önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a település, megyei önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a megye állandó népességszáma megállapításánál nem lehet figyelembe venni, a d) pont szerint megállapított hozzájárulás mellett az elméleti oktatáshoz 10%, az iskolai tanműhelyi oktatáshoz 12%, az érettségi után államilag elismert első szakképesítésre történő felkészítés esetén 14% kiegészítő hozzájárulás igényelhető. Ez a rendelkezés a főváros közigazgatási területén lakókra, ha fővárosi székhelyű iskolát vesznek igénybe, nem alkalmazható.

f) Ha a szakmunkásképző iskolai oktatást olyan intézményben szervezik, amely közös fenntartásban működik, ad) pont szerint számított hozzájárulás mellett az elméleti oktatáshoz 12%, az iskolai tanműhelyi oktatáshoz 14% kiegészítő hozzájárulás igényelhető. Ebben az esetben az e) pont szerinti kiegészítő hozzájárulás nem igényelhető.

g) A szakiskolában és a szakmunkásképző iskolában az alaphozzájárulás mellett a nemzetiségi, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők után 35% kiegészítő hozzájárulás igényelhető, a 10. k) pontban meghatározott feltételek esetén.

h) Magántanulóként tanulmányokat folytatók után az alaphozzájárulás 30%-ban vehető igénybe, a 10. n) pontban meghatározott feltételek esetén.

13. Speciális oktatás és nevelés

Összege: 88 000 Ft/fő

A alaphozzájárulást a helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátottak után a fenntartó veheti igénybe, a következők szerint:

a) Kollégiumi ellátásban részesülők után 140%-ban, beleértve azt a tanulót is, aki externátusi ellátást kap.

b) Fogyatékosok óvodai, iskolai ellátásában és oktatásában részesülő gyermek, tanuló után 110%-ban, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, illetőleg külön az e célra létrehozott intézményben vesz részt az ellátásban, abban az esetben, ha az óvodai, iskolai felvétele a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint történt. Ez a hozzájárulás jár a magántanulónak abban az esetben, ha a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak alapján magántanulóként teljesíti a tanulói jogviszonnyal összefüggő kötelezettségét.

c) Képzési kötelezettségben résztvevők után 110%-ban az után a gyermek után vehető igénybe a hozzájárulás, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak alapján ötéves korától legfeljebb tizennyolc éves koráig képzési kötelezettségben vesz részt.

d) A nemzetiségi, etnikai oktatásban résztvevő fogyatékos tanuló után a 10. pont szerinti alaphozzájárulás 35%-a vehető igénybe, ha az iskolai nevelés és oktatás a 10. k) pontban meghatározott feltételek alapján folyik.

14. Megyei, fővárosi önkormányzatok igazgatási és közművelődési feladatai

Összege: 523 Ft/fő

A hozzájárulás minden megyei önkormányzatot a megye (a megyei jogú város népességével együtt számított), valamint a fővárosi önkormányzatot a főváros 1995. január 1-jei állandó népessége alapján illeti meg, és az igazgatási - ideértve a területi honvédelmi igazgatást -, a közművelődési és a pedagógiai intézetek működtetési feladataihoz kapcsolódik.

Kiegészítő szabályok:

1. Ha a tanuló gyermek- és ifjúságvédő intézetben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.

2. Amennyiben a gyermek- és ifjúságvédő intézetben elhelyezett gyermek, tanuló részére nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat biztosítja az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai ellátást, a normatív állami hozzájárulásokat a gyermek, tanuló ellátásáról gondoskodó nevelési-oktatási intézményt fenntartó önkormányzat veheti igénybe.

3. Az 10-13. számú jogcímeknél a normatív állami hozzájárulás igénybevételéhez az ellátottak és oktatónak számának meghatározása tervezéskor becsléssel történik, az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, illetve az azt megalapozó, előírt tanügyi okmányokra épül.

4. A szakképzést nyújtó oktatási formáknál (szakközépiskola, szakmunkásképző iskola és szakiskola) csak az első szakma megszerzését biztosító képzésben résztvevők után igényelhető a normatív állami hozzájárulás. A speciális szakiskolában a fogyatékos tanuló szakképzéséhez minden esetben igényelhető a normatív állami hozzájárulás.

5. A 10-13. jogcímek szerinti állami hozzájárulások -a 13. c) pont kivételével - a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.

6. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények (együtt: az Ötv. 43. §-ában meghatározott intézményirányító társulások) esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív állami hozzájárulást, és számol is el a hozzájárulással.

7. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 1996. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzat igényelheti a normatív állami hozzájárulást.

8. Amennyiben a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak év közben ad át, a törvény 3. számú melléklet 10-13. pontjában felsorolt jogcímekhez kapcsolódó mutatószámváltozásnál az alábbi eljárást kell alkalmazni:

- az átadás hónapjáig a statisztikai alapokmány szerinti létszámmal,

- az átadás hónapját követő hónaptól a feladatváltozást rögzítő megállapodással korrigált létszámmal kell számolni.

9. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló, gondozó otthoni intézményi átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők - kórházi ápolás, szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba

10. Az állandó népességre vonatkozó adatok a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai. A település állandó népességszámának megállapításához az 1995. január 1-jei állapotot kell figyelembe venni.

4. számú melléklet az 1995. évi CXXI. törvényhez

Helyi önkormányzatok színházi támogatása

A helyi önkormányzatok színházi támogatása 1996. évben összesen 3461,6 millió forint.

Ebből:

- 2322 millió forint az épület működtetést,

- 899.6 millió forint a művészeti kiadásokhoz való hozzájárulást,

- 240 millió forint a színházak pályázati támogatását szolgálja.

a) Épület működtetés támogatása 2322 millió forint

Költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési támogatás illeti meg az alábbiak szerint:

b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz

való hozzájárulás 899,6 millió forint

A helyi önkormányzatokat költségvetési rendeletükben tervezett színház támogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz való hozzájárulás illeti meg. Igénybevételének rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1996. január 31-ig rendeletben szabályozza.

c) Színházak pályázati támogatása 240 millió forint

E támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott - az a) pontban nem szereplő -, illetve az általuk támogatott bábszínházak, szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg 240 millió forint, melynek megoszlása a következő:

Bábszínházak 70 millió forint

Szabadtéri színházak 60 millió forint

Nemzetiségi színházak 30 millió forint

Színházi vállalkozások, alternatív műhelyek 80 millió forint

Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.

5. számú melléklet az 1995. évi CXXI. törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok

6. számú melléklet az 1995. évi CXXl. törvényhez

A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása

1. Vis maior esetében támogatás

A helyi önkormányzat támogatást igényelhet a rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő, az önkormányzati tulajdont sújtó természeti vagy más károk mérséklésére - figyelembe véve a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károkat -, valamint az előre nem látható, az önkormányzat körültekintő gazdálkodása ellenére többletkiadásokkal járó kötelezettségek részbeni vagy teljes elismerésére. Nem tartoznak e támogatási körbe az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítását, illetve felújítási előirányzatok pótlását célzó támogatási igények. Nem támogathatók azok a kérelmek sem, ahol a jelzett károk helyreállítása a helyi önkormányzattól elvárható.

A támogatási kérelmekhez mellékelni kell:

- az önkormányzat 1996. évi költségvetéséről szóló képviselő-testületi előterjesztést és rendeletet,

- a káresemények bekövetkeztét, a többletkiadások kötelezettségét tanúsító bizonylatot (pl. kárbecslés, szakértői vélemény, költségvetés, számla, egyéb okirat),

- a képviselő-testület előterjesztését és határozatát (nyilatkozatát) arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat saját erejéből - részben vagy egészében - a vis maior helyzetét nem tudja feloldani.

A kérelmet - mellékletekkel - a helyi önkormányzatok 2 példányban a Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztályának küldik meg.

A támogatás odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt.

A támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról - annak megtörténtét követő 30 napon belül - a helyi önkormányzat az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával a Pénzügyminisztériumnak köteles elszámolni.

2. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása.

A forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzatok kiegészítő támogatást igényelhetnek. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására (helyi adóztatás, vagyonhasznosításból származó jövedelmek stb.) és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos működtetése, körjegyzőség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 1996. évben esedékes kamatai teljesítésére.

Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely

a) a kötelező önkormányzati feladatok 1995. évi tényleges működési kiadásait az 1996. évre központi támogatással elismert előirányzattal, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatával megnövelten túl, azt meghaladóan tervezi,

b) a béralap 1995. évi tényleges teljesítését az a) pontban foglaltakon túl megnöveli,

c) helyi adó bevezetéséről nem döntött,

d) felhalmozási célú kiadást tervez, ideértve az 1991. január 1. után felvett - nem működő egészségügyi gépműszer beszerzést szolgáló - fejlesztési célú hitel törlesztését és kamatait, kivéve, ha ennek a teljes forrása kifejezetten erre a célra kapott támogatás, lakossági befizetés, egyéb felhalmozási bevétel vagy átvett pénzeszköz,

e) az 1996. évben indítani szándékozott beruházásához központi céltámogatást kapott és a saját forrás rendelkezésre állásáról nyilatkozott, kivéve, ha

- a támogatott cél az életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása, valamint a működő egészségügyi intézmények gép-műszer beszerzése,

- a beruházás pénzügyi forrásai között tervezett saját pénzeszköz teljes egészében a lakosságtól vagy más szervtől (az önkormányzat finanszírozási körén kívüli gazdálkodó szervtől) átvett pénzeszközből származik,

- a helyi önkormányzat lemondott a központi céltámogatásról,

f) intézményeit is ideértve, 3 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel, vagy legalább ilyen időtartamra szóló, bank állal kibocsátott értékpapírral, állampapírral rendelkezik,

g) az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel,

h) az alacsony kihasználtsággal működő intézményeinek társulás útján történő közös fenntartását nem kezdeményezte.

A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés időpontja:

- 1996. április 30.

- 1996. szeptember 30.

Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (az 1996. első félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek):

- az 1995. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1996. évi költségvetésről, és az

- 1996. első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés és rendelet, illetőleg határozat,

- az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 1996. évet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,

- működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabér-hitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,

- a képviselő-testület nyilatkozata az e)-h) pontokban foglaltak igazolására.

A TÁKISZ-ok az előzőekben jelzett határidőket követő 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és helyi ismereteik alapján rövid elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit 2 példányban a Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztály részére megküldi.

A kérelmek döntés-előkészítése során - indokolt esetben - a Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól, vagy az illetékes TÁKISZ-tól. A támogatások odaítéléséről készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter bemutatja az Országgyűlés Önkormányzati és rendészeti bizottságának. Ezt követően támogatásuk odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket - évenként két alkalommal - a Magyar Közlönyben teszik közzé.

3. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására és a helyi önkormányzatok közteher tartozásaihoz nyújtandó támogatásra.

Az állami támogatást az a helyi önkormányzat igényelheti, amelyik - a külön törvényben szabályozott adósságrendezési eljárás keretében - az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg.

A visszatérítendő kamattámogatás összege legfeljebb a jegybanki alapkamat + 1% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.

A kérelmeket és azok mellékleteit 2 példányban a Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztálya részére kell megküldeni.

A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól.

Az állami támogatás odaítéléséről a belügyminiszter és a pénzügyminiszter együtt dönt.

Azon helyi önkormányzat, amelynek bérszámfejtési feladatait a TÁKISZ végzi, és 1995. december 31-i fordulónapig fennálló köztehertartozási kötelezettségeihez a szükséges fedezetet a TÁKISZ részére nem biztosította, a költségvetési éven belül visszafizetendő támogatást kap ezen tartozásai kiegyenlítését szolgáló finanszírozási megoldással.

7. számú melléklet az 1995. évi CXXl. törvényhez

Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása

8. számú melléklet az 1995. évi CXXl. törvényhez

Humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei

9. számú melléklet az 1995. évi CXXl. törvényhez

1. ÚTALAP A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

2. VÍZÜGYI ALAP A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

3. MUNKAERŐPIACI ALAP A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

4. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

5. KÖZPONTI KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

10. számú melléklet az 1995. évi CXXI. törvényhez

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1996. ÉVI MÉRLEGE

11. számú melléklet az 1995. évi CXXI. törvényhez

12. számú melléklet az 1995. évi CXXI. törvényhez

"Melléklet az 1993. évi CXIV. törvényhez

A tenyésztési hozzájárulás mértéke

"

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1995. december 21-i ülésnapján fogadta el.

[2] Megállapította az 1996. évi LXXVIII. törvény 1. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[3] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 2. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[4] Megállapította az 1996. évi LXXVIII. törvény 3. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[5] Megállapította az 1996. évi CXVII. törvény 1. §-a. Hatályos 1996.12.18.

[6] Megállapította az 1996. évi LXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.11.05.

[7] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.11.05.

[8] Hatályon kívül helyezte a 2003. évi CXXVI. törvény 83. §-a. Hatálytalan 2004.05.01.

[9] Megállapította az 1996. évi LXXVIII. törvény 6. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[10] Megállapította az 1996. évi LXXVIII. törvény 6. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[11] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 6. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[12] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 6. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[13] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 6. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[14] Számozását módosította az 1996. évi LXXVIII. törvény 6. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[15] Számozását módosította az 1996. évi LXXVIII. törvény 6. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[16] Számozását módosította az 1996. évi LXXVIII. törvény 6. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[17] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 7. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[18] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 7. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[19] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 7. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[20] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 7. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[21] Megállapította az 1996. évi LXXVIII. törvény 8. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[22] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 9. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[23] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 9. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[24] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 10. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[25] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 10. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[26] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi LXXVIII. törvény 38. § 1. pontja. Hatálytalan 1996.11.05.

[27] Beiktatta az 1996. évi CXIX. törvény 1. §-a. Hatályos 1996.12.26.

[28] Megállapította az 1996. évi LXII. törvény 104. § (4) bekezdés a) pontja. Hatályos 1996.09.01.

[29] Megállapította az 1996. évi LXII. törvény 104. § (4) bekezdés a) pontja. Hatályos 1996.09.01.

[30] Módosította az 1996. évi XLI. törvény 1. §-a. Hatályos 1996.06.04.

[31] Megállapította az 1996. évi LXXVIII. törvény 11. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[32] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 12. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[33] Megállapította az 1996. évi LXXVIII. törvény 13. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[34] Megállapította az 1996. évi LXXVIII. törvény 14. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[35] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi LXXVIII. törvény 38. § 2. pontja. Hatálytalan 1996.11.05.

[36] Megállapította az 1996. évi LXXVIII. törvény 15. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[37] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 16. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[38] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 16. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[39] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 16. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[40] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 17. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[41] Megállapította az 1996. évi LXXVIII. törvény 18. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[42] Módosította az 1996. évi LXXVIII. törvény 19. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[43] Megállapította az 1996. évi LXXVIII. törvény 20. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[44] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 21. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[45] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 21. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[46] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi LXXVIII. törvény 38. § 3. pontja. Hatálytalan 1996.11.05.

[47] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 22. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[48] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 22. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[49] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 22. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[50] Megállapította az 1996. évi LXXVIII. törvény 23. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[51] Megállapította az 1996. évi LXXVIII. törvény 24. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[52] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 25. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[53] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 26. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[54] Számozását módosította az 1996. évi LXXVIII. törvény 26. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[55] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 27. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[56] Számozását módosította az 1996. évi LXXVIII. törvény 27. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[57] Számozását módosította az 1996. évi LXXVIII. törvény 27. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[58] Számozását módosította az 1996. évi LXXVIII. törvény 27. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[59] Számozását módosította az 1996. évi LXXVIII. törvény 27. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[60] Számozását módosította az 1996. évi LXXVIII. törvény 27. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[61] Hatályon kívül helyezte az 2001. évi LXXV. törvény 35. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2001.12.31.

[62] Számozását módosította az 1996. évi LXXVIII. törvény 27. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[63] Számozását módosította az 1996. évi LXXVIII. törvény 27. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[64] Hatályon kívül helyezte az 2001. évi LXXV. törvény 35. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2001.12.31.

[65] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi LXXVIII. törvény 38. § 4. pontja. Hatálytalan 1996.11.05.

[66] Alkotmányellenesség miatt hatálybalépése időpontjára visszamenőleg megsemmisítette a 2/1998. (II. 4.) AB határozat. Hatálytalan 1996.01.01.

[67] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1997.12.20.

[68] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi XLI. törvény 53. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.08.26.

[69] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi CIII. törvény 84. § (7) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1998.01.01.

[70] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi CIII. törvény 84. § (7) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1998.01.01.

[71] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi CIII. törvény 84. § (7) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1998.01.01.

[72] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XC. törvény128. § (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[73] A Magyar Közlöny 1995/116. számában megjelent eredeti szöveg szerint.

[74] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XC. törvény128. § (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[75] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVII. törvény 140. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 1998.06.30.

[76] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi CXXXVI. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.12.30.

[77] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi CXXXVI. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.12.30.

[78] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi CXXXVI. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.12.30.

[79] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi CXXXVI. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.12.30.

[80] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi CXXXVI. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.12.30.

[81] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi CXXXVI. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1997.12.30.

[82] Az alcímet hatályon kívül helyezte a 2003. évi XCII. törvény 180. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2004.01.01.

[83] Hatályon kívül helyezte a 2003. évi XCII. törvény 180. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2004.01.01.

[84] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 148. § (2) bekezdés o) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[85] Hatályon kívül helyezte a 2003. évi CXXVI. törvény 83. §-a. Hatálytalan 2004.05.01.

[86] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XCIII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2002.01.01.

[87] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 148. § (2) bekezdés o) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[88] Beiktatta az 1996. évi LXII. törvény 104. § (4) bekezdés b) pontja. Hatályos 1996.09.01.

[89] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 39. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[90] Beiktatta az 1996. évi LXXVIII. törvény 40. §-a. Hatályos 1996.11.05.

[91] Módosította az 1996. évi XLI. törvény 2. §-a. Hatályos 1996.06.04.

Tartalomjegyzék