A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21008/2011/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. Bírók: Győriné dr. Maurer Amália, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Járásbíróság P.22406/2010/15., Fővárosi Törvényszék P.21204/2011/3., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21008/2011/4.*, Kúria Pfv.20772/2013. (BH+ 2014.11.494)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.008/2011/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Kummer Ákos ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Balsai Szabolcs ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2011. március 24. napján meghozott, 19.P.21.204/2011/3. számú ítélete ellen az alperes részéről 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja, és az alábbi helyreigazítás közzétételére kötelezi az alperest a ... című lapban az ugyanott ...-én megjelent "..." című cikkel azonos helyen és betűszedéssel 8 napon belül, illetve az általa üzemeltetett ... honlapon ugyanezen címen megjelentetett cikkel azonos elérhetőséggel 8 napon belül legalább 30 napra, illetve a sérelmezett cikk elérhetőségével azonos ideig a kifogásolt cikk megjelenési idejének feltüntetése mellett tegye közzé az alábbi közleményt:

"Helyreigazítás:

A "..." című cikkünkben azt a valós tényt, hogy ...en a ... által szervezett rendezvénnyel szemben demonstrációra került sor, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ott a felperes neve tartott törvénytelen demonstrációt."

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 18.000 (tizennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. A további 18.000 (tizennyolcezer) forint fellebbezési illetéket a felperes illetékmentessége folytán a Magyar Állam viseli.

Ezt meghaladó fellebbezési költségeiket a peres felek maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A alperes neve alperes által kiadott ... című napilap ...-i számában, illetőleg a ... portálon ugyanezen a napon "..." címmel interjú jelent meg ...sal, a felperes neve felperes korábbi parlamenti képviselőjével. A felperes sérelmezve a cikkben megjelenteket, sajtó-helyreigazítás megjelentetésére kérte kötelezni az alperest.

Sérelmezte, hogy az alperes valótlanul híresztelte a cikkben, hogy ... ...i tagtoborzóját a mozgalom egy másik szervezettel közösen és törvénytelen demonstrációval megzavarta volna. Ezzel szemben az volt a valós helyzet, hogy a rendezvény helyszínére semmilyen demonstrációt nem szervezett.

Az alperes elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan pedig a felperes keresetének elutasítását kérte.

A per megszüntetésével összefüggésben arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint az újabb törvényi szabályozás szerint is a sajtó-helyreigazítás csak a sajtótermék szerkesztőségével szemben kezdeményezhető, ezért a felperes nem megfelelő alperessel szemben nyújtotta be keresetét.

Érdemben úgy nyilatkozott, hogy a felperes keresetének nincs jogi alapja. A kérdéses eseményen jelen volt ..., aki a ... jelöltjeként jutott a ...i Közgyűlésbe, és ..., ...os országgyűlési képviselő, ezért nem túlzó a cikk közlése, másrészről pedig törvénysértésről nem esett szó a felperesi párt esetében. Álláspontja szerint megfelelő módon adta vissza a nyilatkozó személy előadását. Olyan tartalma nincs a sérelmezett írásnak, hogy a felperes neve szervezett volna tüntetést vagy demonstrációt a helyszínre. Kizárólag a nyilatkozó személy adott hangot annak a nézetének, hogy a ... a ...kal együtt egy törvénytelen demonstrációval zavarta meg a tagtoborzót. A nyilatkozó személy által mondottak véleményének, értékelésének tekinthető, amely helyreigazítás alapja nem lehet. Hivatkozott arra is, hogy a riporter az interjúalany nyilatkozatára reflektálva kételyének adott hangot a megfogalmazottakkal szemben.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy az általa szerkesztett ... című lapban az ugyanott ...-én megjelent "..." című cikkel azonos helyen és betűszedéssel 8 napon belül, illetve az általa üzemeltetett "..." honlapon ugyanezen címen megjelentetett cikkel azonos elérhetőséggel 8 napon belül legalább 30 napra - ha a kérdéses cikk tovább is feltalálható, annak fennmaradásáig - tegye közzé az alábbi közleményt: "Helyreigazítás: A "..." című közleményünkben azt a valós tényt, hogy ...en a ... által szervezett rendezvénnyel szemben demonstrálók között megjelent ..., aki a felperes neve támogatásával jutott a ...i Közgyűlésbe, a párt megyei elnöke és ..., a párt országgyűlési képviselője, olyan hamis színben tüntettük fel, hogy a felperes neve ott törvénytelen demonstrációt tartott volna."

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 27.000 forint illeték viseléséről úgy határozott, hogy abból az alperes 18.000 forintot köteles a Magyar Államnak külön felhívásra megfizetni, míg a fennmaradó 9.000 forintot a felperes illetékmentessége folytán a Magyar Állam viseli.

Az elsőfokú bíróság ismertette a sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.), az 1. § 2. és 8. pontjait, a 4. § (1) és (3) bekezdését, a 10. §-át, 12. § (1) bekezdését, 13. § (1), (2) bekezdéseit, 16. §-át, 18. §-át, 22. § (1) bekezdését, az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, 8. § (1) bekezdését, 61. § (1) és (2) bekezdéseit, a Ptk. 85. § (1) bekezdését, a Pp. 3. § (5) bekezdését, a 4. § (1) bekezdését, 163. § (1), (2), (3) bekezdéseit, 164. § (1) bekezdését, a 206. § (1) bekezdését, a 342. § (1) bekezdését, a Legfelsőbb Bíróság PK 12., 13., 14., 15. számú állásfoglalásait, valamint az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.) AB és 36/1994. (VI. 24.) AB határozatait.

Az elsőfokú bíróság az eseményről készült képfelvételek megtekintését követően megállapította, hogy az ellendemonstráció egyértelműen a ... által szervezett rendezvénnyel szemben fogalmazódott meg. Kifejtette, hogy az alperes nem védekezhet azzal, hogy csak ... nyilatkozatát közölték a sérelmezett részben, mert a sajtószervet objektív felelősség terheli a mástól származó értesülés továbbadásáért is. Az ebben megfogalmazottak kompenzálásának sincs helye a sajtóközleményben oly módon, hogy a nyilatkozó közlésével szemben az újságíró kételyeit fejezi ki, mert ezzel a megalapozatlan híresztelést nem teszi meg nem történté. Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperes nem tudta azt bizonyítani, hogy a felperes tevőlegesen részt vett volna a demonstráció szervezésében, és az sem nyert bizonyítást, hogy törvénytelen volt a megmozdulás, tekintettel arra, hogy a rendezvényt a rendőrségen előzetesen bejelentették.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem lehetett eltekinteni attól, hogy a való tények közlésének körében a helyreigazítás szövegében feltüntetésre kerüljön az, hogy az ellendemonstráción a felperesi politikai tömörüléshez köthető személyek is megjelentek. Ezért az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a prominens személyiségek megjelenését a közlemények hamis színben tüntették fel, amikor azt állították, hogy a párt szervezte volna a rendezvényt és azon törvénytelenségek történtek. Az elsőfokú bíróság azt nem találta megállapíthatónak, hogy az ellendemonstráció semmilyen módon nem zavarta volna a ... képviselő által tartott rendezvényt.