BH+ 2014.11.494 I. A végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt és a szerződés érvénytelenségének megállapítására indult perekben eltérő a keresetek tartalma és joghatása. Tekintettel arra, hogy az érvénytelenség megállapítására indult per megteremtheti a jogalapját a végrehajtás megszüntetésének, az érvénytelenségi per eldöntése a végrehajtási per előkérdése. A per tárgyalásának felfüggesztése azonban nem kötelező, csupán lehetőség a bíróság számára.

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Járásbíróság P.22406/2010/15., Fővárosi Törvényszék P.21204/2011/3., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21008/2011/4., Kúria Pfv.20772/2013. (*BH+ 2014.11.494*)

***********

II. A Pp. 369. § a) pontjára alapított végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránti perben a felperesnek kell megjelölnie, hogy az alperes pénzintézet által alkalmazott általános szerződési feltételek vagy az egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötések közül melyeket tartja tisztességtelennek, milyen ok miatt és az adott feltétel alkalmazása milyen hátrányt jelent a számára [6/2013. Polgári jogegységi határozat, 1952. évi III. tv. 369. §].

Az alperes pénzintézet a 2007. július 3. napján közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés alapján 9,5 millió "forintnak megfelelő - a folyósítás időpontjában érvényes árfolyamon kalkulált - svájci frankban (CHF) nyilvántartott, részben hitelkiváltási célú kölcsönt" nyújtott az I. r. felperesnek, 2027. július 20-i lejáratra. Az induló kamat 6,28% volt, a törlesztő részlet induló összege havi 70 090 forint, a THM 6,79%. A közjegyző 91 500 forint munkadíját az I. r. felperes viselte. A szerződés aláírásakor az alperes a folyósított összeg után 1% "egyszeri" kezelési költséget számított fel, míg a szerződés 5. pontja értelmében "a kezelési költség mindenkori összegét" az alperes "hirdetménye tartalmazza". A II. r. felperes az említett szerződéssel kapcsolatban készfizető kezességet és zálogkötelezettséget vállalt.

A szerződés felmondását követően az alperes a közjegyzői okirat 2010. május 13-i záradékolásával végrehajtást kezdeményezett a felperesek ellen.

A felperesek 2010. augusztus 24. napján benyújtott keresetükben az ellenük 11 384 716 forint tőkére és járulékaira (mindösszesen 15 422 689 forintra) folytatott végrehajtások megszüntetését, másodsorban korlátozását kérték.

Arra hivatkoztak, hogy a szerződés színlelt: ténylegesen nem deviza, hanem forint alapú kölcsönszerződést kötöttek, ezért tartozásukat nem érinthette a devizapiac változása, az alperes pedig erre tekintettel nem módosíthatta egyoldalúan a szerződést, sem a kamatra, sem az árfolyamra vonatkozóan.

Az alperesnek a szerződés megkötésekor becsléssel meg kellett volna határoznia a várható költségek, köztük a futamidő alatti árfolyamváltozás mértékét, ennek hiánya a szerződés semmisségét eredményezi.

A kamaton felül további díjak és költségek nem számolhatók el, az eltérő (a vételi és az eladási) árfolyam alkalmazása pedig sérti a jóerkölcsöt, mert az egyedül felszámítható kamaton kívüli nyereséget jelent az alperesnek.

Mindezek miatt a II. rendű felperes kötelezettség-vállalása is érvénytelen.

Számításaik szerint tartozásuk valós összege a keresetlevél beadásakor 8 900 856 forint volt annak figyelembevételével, hogy az egyszeri kezelési költséget és a közjegyzői munkadíjat sem kellett volna megfizetniük.

Bejelentették, hogy 14.P.96.357/2010. számon pert indítottak az alperes ellen a kölcsön- és a zálogszerződés érvénytelenségnek megállapítása iránt, amelyre tekintettel kérték a jelen per felfüggesztését.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Kihangsúlyozta, hogy a kölcsönszerződés deviza alapú, mindenben az érvényes szerződésnek és mellékleteinek megfelelően járt el, a végrehajtás alá vont tartozás teljes összege fennáll. Költségeinek megtérítésére nem tartott igényt.

Az elsőfokú bíróság ítéletében elutasította a keresetet. Döntését azzal indokolta, hogy a felperesek a szerződést aláírták, a tartalmát elfogadták, magukra nézve kötelezőnek ismerték el az általános szerződési feltételeket is. Az alperes pénzintézet mind a szerződés megkötésekor, mind pedig annak futamideje alatt a szerződésnek valamint a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően, teljes mértékben jogszerűen járt el. Leszögezte az elsőfokú bíróság: a felek nem forint, hanem devizahitel-szerződést kötöttek. Vállalták az árfolyamváltozás kockázatát, amely a felperesekre kedvező irányú is lehetett volna, így fel sem merül az, hogy a szerződés vagy bármely rendelkezése a jóerkölcsbe ütközne. Utalt az elsőfokú bíróság arra is, hogy az alperes elszámolása helyes, megfelel a felek által megkötött szerződés előírásainak, ezért a végrehajtás korlátozása iránti kereset sem alapos.

A felperesek fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.

A fellebbezés indokai kapcsán elsősorban kihangsúlyozta: a jelen, végrehajtás megszüntetésére indult per nem függeszthető fel a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per befejeződéséig, mert az érvénytelenség megállapítása nem a jelen per eldöntésének előkérdése (BDT 2007/1660).

A jogerős ítélet további indokai szerint a másodfokú bíróság a Pp. 247. § (1) bekezdésébe foglalt korlátozás miatt nem foglalkozhatott érdemben a fellebbezésnek az általános szerződési feltételek vizsgálatára vonatkozó okfejtésével, továbbá az Európai Közösség Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó kérelemmel.

Az ügy érdemére vonatkozóan a másodfokú bíróság utalt az elsőfokú bíróság helyes indokaira és rámutatott: az egyoldalú előnynek nem utóbb, hanem a szerződés megkötésekor kell fennállnia. A devizaárfolyam változása nem tekinthető egyoldalú előnynek, ez olyan kockázat, amelyet a felpereseknek a szerződés megkötésekor kellett volna mérlegelniük. Megjegyezte a másodfokú bíróság, hogy "nem értelmezhető" a felpereseknek a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 207.§ (4) bekezdésében foglalt színlelt szerződésre való hivatkozása, a 2008/48/EK irányelv pedig a 2010. június 11-i hatályba lépését követően megkötött szerződésekre irányadó.

A jogerős ítélet ellen - az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezése és a keresetnek helyt adó határozat meghozatala végett - a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet.

Érvelésük szerint súlyos eljárási szabálysértések történtek: a perben eljárt bíróságok nem függesztették fel a jelen per tárgyalását az érvénytelenség megállapítása iránt indított per jogerős befejezéséig, a tényállást nem derítették fel kellő mélységben, és nem indokolták meg, hogy miért hagyták figyelmen kívül a szerződés megköltésének időpontjában hatályos, kötelezően alkalmazandó 87/102/EGK Irányelvet.

Érvelésük szerint a szerződés minden utólagos módosítása, amely a felperesekre többletterhet ró, törvénysértő.

Az EU Bíróság C-243/08. számú ítélete kötelezővé tette a tagállami bíróságok számára az egyedileg meg nem tárgyalt, "nem szokásos" feltételek tisztességtelenségének hivatalból történő vizsgálatát, amelyet a perben eljárt bíróságok elmulasztottak. A felülvizsgálati kérelem szerint "nem szokásos" feltételek: az egyoldalú szerződésmódosítás és következményei, a "deviza alapú hitel lényege, előnye, hátránya a forintalapú szerződéshez képest", a "svájci báziskamat alapján és változásaihoz kötötten a banki haszon kimutatása", valamint a "bank által hivatalból ismert" árfolyamváltozás "hosszú távú trendjének bemutatása".