BH 2008.8.214 A Kártalanítási Számla kezelője köteles a felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó által okozott kár megtérítésére, majd a térített összegnek az üzembentartótól való visszakövetelésére - Ez alól az üzembentartó akkor mentesülhet, ha bizonyítja a felelősségbiztosítási szerződésének fennálltát [190/2004. (VI. 8.) Korm. r. 14. és 15. §, Ptk. 543. §].

Az YHD-Z. forgalmi rendszámú egyedi típusú gépjármű tulajdonosa az alperes, aki 2003. február 12-ei kockázatviselési kezdettel kötött a beavatkozónál kötelező felelősségbiztosítási szerződést. A gépjármű 2005. március 4-én összeütközött egy másik járművel. Az ennek következtében keletkezett károkat az alperes kötelező felelősségbiztosítási szerződésének nemlétében a felperes térítette meg a károsultnak. Ezt követően előterjesztett keresetében 1 079 683 forint és késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes védekezése szerint a 2005. évre esedékes biztosítási díjat 2005. január 28-án a beavatkozó által küldött csekken fizette meg. Ezt a beavatkozó önkényesen könyvelte el egy másik számlájára, melyről az alperest nem tájékoztatta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a biztosító pontatlan adminisztrációja következtében a biztosítási kötvény a gépjármű forgalmi engedélyében foglalt adatoktól több pontban is eltért. A biztosító elfogadta az alperestől az első díj esedékességét követő, közel két hónappal később fizetett díjat, a 2005. január 28-ai díjfizetéséhez pedig maga küldte meg a csekket az alperesnek. Nem értesítette arról az alperest, hogy a 2005. évi díjfizetést a felperessel kötött más felelősségbiztosítási szerződésre könyvelte el, és arról sem tájékoztatta, hogy az alperes 2004. június 18-ai díjfizetését megelőzően 2004. január 31-ével már a szerződést díj nem fizetés hiányában megszűntnek tekintette. Mindezek következtében az alperes alappal bízhatott abban, hogy 2005. évben érvényes gépjármű felelősségbiztosítással rendelkezik a perbeli gépkocsira is, ezért nem kötött újabb szerződést. A beavatkozó a Ptk. 277. §-ának (4) és (5) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségének megszegése miatt nem rendelkezett az alperes a károkozás időpontjában érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel.

A felperes és a beavatkozó fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 60 nap alatt 1 079 853 forintot és annak 2006. január 1-jétől számított késedelmi kamatait.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy a káresemény időpontjában az alperes nem rendelkezett érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel, mert az a Ptk. 543. §-ának (1) bekezdése, valamint a 190/2004. (VI. 8.) Korm. r. 1. számú mellékletének 3. § (4) bekezdése értelmében a díjfizetés esedékességét követő 30 nap elteltével, 2004. január 31-én megszűnt. Rámutatott arra is, hogy az utólagos díj befogadás nem hoz létre új szerződést, és a korábban megszűnt szerződést sem éleszti újra. A megszűnt szerződés kapcsán pedig nem lehet szó a szerződés teljesítése körébe tartozó együttműködési kötelezettség megszegéséről sem.

Az alperest ezért a fenti indokkal kötelezte a felperes által a károsultnak nyújtott valamennyi ráfordítás és költség megtérítésére.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása érdekében az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy a biztosító a Ptk. 4. §-ában foglalt kötelezettségét szegte meg, amikor átkönyvelte a befizetett díjat egy másik számlájára, melyről nem tájékoztatta. Ezért alappal hitte azt, hogy a perbeli gépjárműjére is fennáll a kötelező felelősségbiztosítási szerződés. A biztosítótól csekket sem kapott, ezért fizetési késedelembe sem eshetett. A biztosítási szerződés a biztosító késedelme idején a biztosított díjfizetésének elmulasztása címén nem szűnhet meg. A jogerős ítélet a Ptk. 277. §-ának (4) és (5) bekezdését, továbbá a Ptk. 543. §-ában foglaltakat sérti.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.

Hangsúlyozta, hogy a károkozó alperes kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkezett, melynek következményét viselnie kell. Amennyiben a felperesi beavatkozó felelős azért, hogy az alperes a szerződéskötési kötelezettségét nem tudta teljesíteni, vele szemben a követelést külön kártérítési perben érvényesítheti.