Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

9/1995. (II. 22.) AB határozat

mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megállapítása iránti indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megállapítása iránti indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Sárszentmihály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete törvénysértést követett el azáltal, hogy az 1992. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadásról szóló rendeletet nem alkotta meg. Ezért felhívja a képviselő-testületet arra, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 82. §-ában meghatározott jogalkotási kötelezettségének 1995. május 31-ig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Sárszentmihály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1992. évi költségvetésével összefüggésben nem alkotta meg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 82. §-ában foglalt rendelkezés alapján a zárszámadásról szóló rendeletét. Emiatt a köztársasági megbízott a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében az önkormányzat képviselő-testületét a törvénysértés megszüntetésére hívta fel. A képviselő-testület a felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, ezért a köztársasági megbízott az Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a törvénysértés megszüntetését.

Az indítvány szerint a képviselő-testület 1993. május 27-i és a július 29-i ülésén tárgyalta az 1992. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, azonban e tárgykörben megfelelő szavazati arány hiányában érdemi döntést nem hozott. A képviselő-testület a zárszámadásról szóló rendeletet a törvényességi felhívást követően sem alkotta meg.

Az indítványozó a kiegészített beadványában kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a jogszabályalkotási kötelezettség elmulasztása miatt fennálló mulasztásos törvénysértést állapítsa meg, és a képviselő-testületet kötelezze a zárszámadásról szóló rendelet megalkotására.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt határozatát a következőkre alapozta.

Az Áht. 2. §-a alapján: "Az államháztartást a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valamint a társadalombiztosítás költségvetései alkotják." A 65. §-a előírja: A helyi önkormányzat a költségvetését önállóan, rendeletben (a továbbiakban: költségvetési rendelet) állapítja meg." A 82. §-a pedig így rendelkezik: "A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a költségvetési évet követően 3 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot."

Az Ötv. 77. § (2) bekezdésének első mondata megállapítja: "Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik." A 91. § (1) bekezdése szerint: "Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését".

A fenti törvényi rendelkezések értelmében a helyi önkormányzatok költségvetése az államháztartás rendszerébe tartozik, annak részét alkotja. Az Áht. pedig kötelezően előírja, hogy az önkormányzatok költségvetését, valamint a költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadást önkormányzati rendeletben kell megállapítani. Az Áht. tehát a szóban forgó tárgykörök tekintetében egyértelműen szabályozási kötelezettséget határoz meg.

Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint: "A helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül." A 44/A. § (2) bekezdése alapján pedig: "A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal." Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy: "A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot."

Az Alkotmány 43. § (2) bekezdésének első mondata akként rendelkezik, hogy a helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az Alkotmány e rendelkezéséből az következik, hogy törvény az önkormányzatok tekintetében szabályozási kötelezettséget is megállapíthat. Az Áht. 82. §-ában meghatározott jogalkotási kötelezettség tehát az Alkotmány eme rendelkezésén alapul. Erre tekintettel az önkormányzatnak az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdése a) pontjában meghatározott szabályozási autonómiája nem terjed addig, hogy a zárszámadási rendelet megalkotására vonatkozó törvényi kötelezettségét mellőzze. Az önkormányzat a törvény által kötelezően meghatározott feladat- és hatáskörében köteles eljárni, s ez vonatkozik a jogalkotási kötelezettségére is.

Az önkormányzat vizsgált jogalkotási kötelezettségének elmulasztása mulasztásban megnyilvánuló törvénysértésnek minősül. Az Alkotmánybíróság a 62/1994. (XII. 24.) AB határozatában hasonló ügyben mulasztásos törvénysértést állapított meg, mert az érintett önkormányzat a zárszámadásról szóló rendeletet nem alkotta meg (ABK 1994, 516, 517).

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Sárszentmihály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete mulasztásban megnyilvánuló törvénysértést követett el azzal, hogy az Áht. 82. §-ában foglalt előírás ellenére a zárszámadásról szóló rendeletét nem alkotta meg. Ezért felhívta a képviselő-testületet arra, hogy a rendelkező részben megállapított határidőig tegyen eleget a jogalkotási kötelezettségének.

Dr. Ádám Antal s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Tartalomjegyzék