32011L0064[1]

A Tanács 2011/64/EU irányelve ( 2011. június 21. ) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról (kodifikált szöveg)

A TANÁCS 2011/64/EU IRÁNYELVE

(2011. június 21.)

a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról

(kodifikált szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A cigaretták adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/79/EGK tanácsi irányelvet (1), a cigarettán kívüli dohánygyártmány adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/80/EGK tanácsi irányelvet (2) és a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1995. november 27-i 95/59/EK tanácsi irányelvet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében a fent említett irányelveket egységes aktusba foglalva kell kodifikálni.

(2) A dohánytermékekre vonatkozó uniós adójogszabályoknak biztosítaniuk kell a belső piac megfelelő működését és ezzel egyidejűleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikkében előírt magas szintű egészségvédelmet, szem előtt tartva, hogy a dohánytermékek súlyosan károsíthatják az egészséget, továbbá hogy az Unió részes fele az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének. A módosítások során figyelembe kell venni a különböző típusú dohánygyártmányok helyzetét.

(3) Az Európai Unióról szóló Szerződés egyik célja egy gazdasági unió fenntartása, amely jellemzői hasonlítanak egy nemzeti piac jellemzőihez, amelyen belül egészséges verseny uralkodik. A dohánygyártmányok tekintetében e cél elérése előfeltételezi, hogy a tagállamokban az ezen ágazat termékeinek forgalmát érintő adók alkalmazása ne torzítsa a versenyfeltételeket, és az Unión belül ne akadályozza azok szabad mozgását.

(4) Az egymástól jellemzőik és felhasználási céljuk alapján megkülönböztetett különböző típusú dohánygyártmányokat meg kell határozni.

(5) Szükséges különbséget tenni a cigaretták sodrására szánt finomra vágott dohány és az egyéb fogyasztási dohány között.

(6) Azon dohányrudat, amely meglévő állapotában egy egyszerű eljárás után dohányzásra alkalmas, szintén cigarettának kell tekinteni e termékek egységes adóztatása céljából.

(7) A gyártót olyan természetes vagy jogi személyként kell meghatározni, aki ténylegesen dohányterméket gyárt, és megállapítja a legmagasabb kiskereskedelmi árat minden olyan tagállam számára, amelyikben a kérdéses termékeket szabad forgalomba bocsátják.

(8) Az egységes és méltányos adóztatás érdekében a cigaretták, szivarok, szivarkák és egyéb fogyasztási dohányok fogalmát úgy kell meghatározni, hogy a hosszuk alapján két vagy több cigarettának megfelelő dohányrudakat a jövedéki adó szempontjából kettő vagy több cigarettának lehessen tekinteni, az a szivarfajta, amely számos tekintetben hasonlít egy cigarettához, a jövedéki adó szempontjából cigarettának minősüljön, és az a fogyasztási dohány, amely számos tekintetben hasonlít a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohányhoz, a jövedéki adó szempontjából finomra vágott dohánynak minősüljön, a dohánytörmelék fogalmát egyértelműen meg kell határozni. Figyelembe véve mindazokat a gazdasági nehézségeket, amelyeket az azonnali végrehajtás okozhatna a német és a magyar gazdasági szereplőknek, Németország és Magyarország számára engedélyezni kell, hogy 2015. január 1-jéig elhalaszthassa a szivarok és szivarkák meghatározásának alkalmazását.

(9) Különösen a jövedéki adók szerkezete összehangolásának kell ahhoz vezetnie, hogy az ugyanazon csoportba tartozó dohánygyártmányok kategóriái közötti verseny az adóterhek következtében ne torzuljon, és hogy ez a tagállamok nemzeti piacainak megnyitását valósítsa meg.

(10) A szabad verseny követelménye a szabad árképzést jelenti a dohánygyártmányok minden csoportja tekintetében.

(11) A cigarettákra vonatkozó jövedéki adó szerkezetének egy, a termékegységre számított tételes összetevő mellett tartalmaznia kell egy, valamennyi adót tartalmazó kiskereskedelmi áron alapuló százalékos összetevőt; mivel a cigarettákat terhelő forgalmi adónak ugyanaz a hatása, mint a ad valorem jövedéki adónak, és e tényt figyelembe kell venni a jövedéki adó tételes összetevője és a teljes adóteher közötti arány megállapításánál.

(12) A vegyes adószerkezet és a teljes adóterhen belül a tételes összetevő maximális százalékarányának sérelme nélkül, hatékony eszközöket kell a tagállamok rendelkezésére bocsátani, amelyekkel a cigarettára tételes vagy minimum jövedéki adót vethetnek ki, és ezáltal biztosíthatják, hogy legalább egy bizonyos minimális adóösszeg érvényesüljön az Unió egészén belül.

(13) A belső piac megfelelő működése érdekében minimális jövedéki adót kell meghatározni a dohánygyártmányok minden kategóriájára.

(14) A cigaretták tekintetében a termelők vonatkozásában semleges versenyfeltételeket kell biztosítani, a dohánypiacok felosztottságát csökkenteni kell, és az egészségvédelmi célkitűzéseket kell hangsúlyozni. Az árhoz kapcsolódó adóminimum alapját így a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárnak kell képeznie, egy pénzösszegben kifejezett adóminimumnak pedig valamennyi cigarettára vonatkoznia kell. Ugyanezen okokból kell a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárat alapul venni a tételes jövedéki adóknak a teljes adóterhen belüli jelentősége felméréséhez.

(15) Az árak és a jövedékiadó-szintek tekintetében különösen a cigaretta - a messze legjelentősebb dohánytermék-kategória -, valamint a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohány tekintetében a tagállamok között még mindig jelentős eltérések léteznek, ami zavarhatja a belső piac működését. Az adószinteknek a tagállamok közötti bizonyos mértékű közelítése elősegítené a csalás és a csempészet Unión belüli visszaszorítását.

(16) A közelítés elősegítené az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítását is. Az adószint lényeges tényező a dohánytermékek árában, amely pedig befolyásolja a fogyasztók dohányzási szokásait. A csalás és csempészet aláássa különösen a cigaretta és a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohány adóalapon kialakított árszintjét, és ezzel veszélyezteti a dohány-ellenőrzési és egészségvédelmi célkitűzések elérését.

(17) A cigarettától eltérő termékek tekintetében harmonizált adóterhet kell megállapítani minden olyan termékre, amely a dohánygyártmánynak ugyanabba a csoportjába tartozik. Az általános minimális jövedéki adónak százalékban vagy kilogrammonkénti összegben történő kifejezése, illetve egy adott tételszámra való meghatározása a legmegfelelőbb a belső piac működése céljából.

(18) A cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohány tekintetében az Unióban egy árhoz kapcsolódó minimumadó alapját úgy kell meghatározni, hogy a cigaretta esetében kiváltotthoz hasonló hatást érjenek el, referenciaértéknek pedig a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárat kell tekinteni.

(19) A cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohány minimumadóját közelíteni kell a cigarettákra vonatkozó minimumadókhoz annak érdekében, hogy a két termék közötti, a megfigyelt fogyasztási szokásokban tükröződő verseny intenzitása, valamint azonos mértékben ártalmas jellegük egyaránt figyelembevehetőbb legyen.

(20) Portugáliának lehetőséget kell adni kedvezményes adó alkalmazására a kisüzemi termelésben előállított, és az Azori-szigetek és Madeira távoli régióin elfogyasztott cigarettákra vonatkozóan.

(21) Az átmeneti időszakoknak lehetővé kell tenniük a tagállamok részére, hogy zökkenőmentesen igazodjanak a teljes jövedéki adó szintjeihez, korlátozva ezáltal a lehetséges mellékhatásokat.

(22) Annak érdekében, hogy Korzika gazdasági és társadalmi egyensúlya ne sérüljön, 2015. december 31-ig eltérés biztosítása szükséges és indokolt, amely révén Franciaország a Korzikán szabad forgalomba bocsátott cigarettákra és egyéb dohánygyártmányokra vonatkozó nemzeti adómértéknél alacsonyabb jövedékiadó-mértéket alkalmazhat. Az említett időpontra a Korzikán szabad forgalomba bocsátott dohánygyártmányokra vonatkozó adószabályokat teljes mértékben össze kell hangolni a francia anyaországbeli szabályokkal. Mindazonáltal el kell kerülni a túl hirtelen változást, és fokozatosan kell növelni Korzikán a cigarettát és a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohányt jelenleg terhelő jövedéki adót.

(23) A tagállamok többsége bizonyos típusú dohánygyártmányok tekintetében mentességet ad a jövedéki adó alól, vagy jövedékiadó-visszatérítést alkalmaz azon az alapon, hogy milyen felhasználásra gyártják azokat, és ezen irányelvben meg kell határozni a konkrét felhasználásra alkalmazott mentességeket és visszatérítéseket.

(24) Meg kell állapítani egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi, hogy az ezen irányelvben meghatározott kulcsokat vagy összegeket egy, az összes megfelelő tényezőt figyelembe vevő bizottsági jelentés alapján időszakosan felülvizsgálják.

(25) Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. FEJEZET

TÁRGY

1. cikk

Ezen irányelv megállapítja a tagállamok által a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adó szerkezete és adókulcsa összehangolásának általános elveit.

2. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2. cikk

(1) Ezen irányelv alkalmazásában a dohánygyártmány:

a) cigaretták;

b) szivarok és szivarkák;

c) fogyasztási dohány:

i. cigaretták sodrására szánt finomra vágott dohány;

ii. egyéb fogyasztási dohány.

(2) Cigarettának és fogyasztási dohánynak kell tekinteni az olyan termékeket, amelyek teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagokat tartalmaznak, de egyébként megfelelnek a 3. cikkben vagy az 5. cikk (1) bekezdésében rögzített követelményeknek.

Az első albekezdés ellenére nem lehet dohánygyártmánynak tekinteni azon termékeket, amelyek nem tartalmaznak dohányt, és azokat kizárólag gyógyászati célra használják.

(3) Az Unió meglévő rendelkezései ellenére, az e cikk (2) bekezdése szerinti, és a 3, 4. és 5. cikk szerinti meghatározások nem sértik az adózás rendszerének vagy szintjének kiválasztását, amelyet az e cikkekben említett különféle termékcsoportokra kell alkalmazni.

3. cikk

(1) Ezen irányelv alkalmazásában a cigaretta:

a) dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas, és a 4. cikk (1) bekezdése értelmében nem minősül szivarnak vagy szivarkának;

b) dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe tolnak;

c) dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-lappal körbevesznek.

(2) A jövedéki adó szempontjából az (1) bekezdésben említett dohányrudat két darab cigarettának kell tekinteni, amenynyiben füstszűrő és szopóka nélkül 8 cm-nél hosszabb, de nem hosszabb mint 11 cm; három darab cigarettának kell tekinteni, amennyiben füstszűrő és szopóka nélkül 11 cm-nél hosszabb, de nem hosszabb mint 14 cm, és így tovább.

4. cikk

(1) Ezen irányelv alkalmazásában a tulajdonságaik és a szokásos fogyasztói elvárások alapján a következő, dohányzásra alkalmas és kizárólag arra szánt dohányáruk minősülnek szivarnak vagy szivarkának:

a) természetes dohánylevelekből álló külső borítékkal rendelkező dohányrudak;

b) a kocsányozott keverékdohányból készült szivarbélből, valamint a szivar szokásos színével megegyező színű, regenerált dohánylevélből készült, és a terméket - adott esetben a füstszűrőt is beleértve, a szopókával ellátott szivaroknál azonban a szopóka kivételével - teljesen körülölelő, külső borítékból álló dohányrudak, amelyeknek darabsúlya - füstszűrő vagy szopóka nélkül - legalább 2,3 gramm és legfeljebb 10 gramm, valamint amelyek hosszának legalább egyharmadánál mért kerülete eléri a 34 millimétert.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően Németország és Magyarország 2014. december 31-ig folytathatja a következő albekezdés alkalmazását.

Szivar vagy szivarka a következő, amennyiben azok meglévő állapotukban dohányzásra alkalmasak:

a) teljes egészében természetes dohányból készült dohányrúd;

b) dohányrúd természetes dohányból készült borítékkal;

c) dohányrúd kocsányozott keverékdohányból készült töltettel, a szivar szokásos színével megegyező, a terméket - adott esetben a füstszűrőt is, szopókás szivaroknál azonban a szopókát nem beleértve - teljesen körülölelő külső borítékkal, továbbá belső burokkal ellátva, amelyek mindegyike dohányfóliából készült, ha darabonkénti tömege - füstszűrő, illetve szopóka nélkül - legalább 1,2 g, és a külső boríték spirális irányban, legalább 30o-os hegyesszögben tekeredik fel a szivar hosszanti tengelyére;

d) dohányrúd kocsányozott keverékdohányból készült töltettel, a szivar szokásos színével megegyező, a terméket - adott esetben a füstszűrőt is, szopókás szivaroknál azonban a szopókát nem beleértve - teljesen körülölelő, dohányfóliából készült külső borítékkal, ha darabonkénti tömege - füstszűrő, illetve szopóka nélkül - legalább 2,3 g, és kerülete a dohányrúd hosszának legalább egyharmadán legalább 34 mm.

(3) Azokat a termékeket, amelyek részben tartalmaznak dohánytól eltérő anyagokat is, de egyébként megfelelnek az (1) bekezdésben rögzített követelményeknek, szivarnak, illetve szivarkának kell tekinteni.

5. cikk

(1) Ezen irányelv alkalmazásában a fogyasztási dohány:

a) vágott vagy másképpen feldarabolt, tömbökbe csavart vagy préselt dohány, amely további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas;

b) kiskereskedelmi értékesítésre felkínált dohánytörmelék, amely nem tartozik a 3. cikk és a 4. cikk (1) bekezdésének hatálya alá, és dohányzásra alkalmas. E cikk alkalmazásában dohánytörmeléknek kell tekinteni a dohány feldolgozása és a dohánytermékek előállítása során keletkező dohánylevél-maradványokat és melléktermékeket.

(2) Cigaretta sodrására szánt finomra vágott dohánynak kell tekinteni az olyan fogyasztási dohányt, amelyben a dohányrészecskék több mint 25 tömegszázalékát kisebb mint 1,5 milliméter szélességűre vágták.

A tagállamok azt a fogyasztási dohányt is cigaretta gyártására szánt finomra vágott dohánynak tekinthetik, amelyben a dohányrészecskék több mint 25 tömegszázalékát legalább 1,5 milliméter szélességűre vágták, és amelyet cigaretta sodrására szolgáló dohányként adtak el, illetve szándékoznak eladni.

6. cikk

A gyártó az Unión belül letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, amely kiskereskedelmi forgalomba hozatala céljából a dohányt feldolgozott termékké alakítja át.

3. FEJEZET

A CIGARETTÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

7. cikk

(1) Az Unióban gyártott cigarettákra és a harmadik országokból behozott cigarettákra a vámokat is tartalmazó legmagasabb kiskereskedelmi ár alapján számított ad valorem jövedéki adót és a termék egységére meghatározott tételes jövedéki adót kell kivetni.

Az első albekezdés ellenére a tagállamok kizárhatják a vámokat a cigaretták ad valorem jövedéki adójának számítási alapjából.

(2) A ad valorem jövedéki adó mértékének és a tételes jövedéki adó összegének minden cigaretta esetén egyformának kell lennie.

(3) A szerkezeti összehangolás végső fázisában minden tagállamban a cigarettákra ugyanazon arányt alkalmazzák a ad valorem jövedéki adó és a forgalmi adó összege, valamint a tételes jövedéki adó között oly módon, hogy a kiskereskedelmi ártartomány híven tükrözze a gyártók szállítási árai közötti különbségeket.

(4) Amennyiben szükséges, a cigarettákra kivetett jövedéki adó magában foglalhat egy minimum adókomponenst, feltéve, hogy az adózás vegyes szerkezetét és a jövedéki adó tételes összetevőjének tekintetében a 8. cikkben meghatározott sávot szigorúan betartják.

8. cikk

(1) A jövedéki adó tételes összetevőjének a cigarettákra vonatkozó teljes adóteher összegén belüli százalékarányát a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár alapján kell kiszámolni.

(2) A súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárat a forgalomba hozott cigaretták összértéke alapján kell kiszámítani, az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár és a szabad forgalomba bocsátott cigaretták teljes mennyiségének hányadosaként. Ezt az átlagárat minden évben legkésőbb március 1-jéig kell meghatározni, a megelőző naptári év valamennyi forgalomba hozatalra vonatkozó adatai alapján.

(3) 2013. december 31-ig a kivetett jövedéki adó tételes összetevője nem lehet annak a teljes adótehernek az 5 %-ánál alacsonyabb és 76,5 %-ánál magasabb, amely a következők együttes összege:

a) tételes jövedéki adó;

b) a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárra kivetett ad valorem jövedéki adó és hozzáadottérték-adó (héa).

(4) 2014. január 1-jétől a cigarettákra kivetett jövedéki adó tételes összetevője nem lehet annak a teljes adótehernek a 7,5 %-ánál alacsonyabb és 76,5 %-ánál magasabb, amely a következők együttes összege:

a) tételes jövedéki adó;

b) a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárra kivetett ad valorem jövedéki adó és héa.

(5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, amenynyiben egy tagállamban a cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának változása miatt a jövedéki adónak a teljes adóteher százalékában kifejezett tételes összetevője a teljes adóteher 5 vagy 7,5 %-a (amelyik alkalmazandó) alá csökken vagy 76,5 %-a fölé emelkedik, az érintett tagállam a változás bekövetkeztének évét követő második év január 1-jéig tartózkodhat a tételes jövedéki adó összegének kiigazításától.

(6) Az e cikk (3), (4) és (5) bekezdésére és a 7. cikk (1) bekezdésének második albekezdésére is figyelemmel, a tagállamok jövedéki minimumadót vethetnek ki a cigarettákra.

9. cikk

(1) A tagállamok az e fejezetben előírt szabályoknak megfelelő minimális fogyasztási adót alkalmaznak a cigarettára.

(2) Az (1) bekezdést azokra az adókra kell alkalmazni, amelyeket ezen fejezet alapján vetettek ki a cigarettára, és amelyek a következőkből állnak:

a) egy különleges jövedéki adó, amely a termék minden egységére vonatkozik;

b) egy ad valorem jövedéki adó, amelyet a maximális kiskereskedelmi ár alapján számítottak;

c) egy héa, amely a kiskereskedelmi árral arányos.

10. cikk

(1) A cigarettára kivetett teljes jövedéki adó (tételes és ad valorem adó, a hozzáadottérték-adó nélkül) a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 57 %-a. Ez a jövedéki adó a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagártól függetlenül 1 000 darab cigarettára vonatkozóan legalább 64 EUR.

Azonban azon tagállamoknak, amelyek a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár alapján legalább 101 EUR értékben állapítják meg az 1 000 darab cigarettára kivetett jövedéki adó mértékét, nem szükséges alkalmazniuk az első albekezdésben előírt 57 %-os követelményt.

(2) 2014. január 1-jétől a cigarettára kivetett teljes jövedéki adó a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 60 %-a. Ez a jövedéki adó a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagártól függetlenül 1 000 darab cigarettára vonatkozóan legalább 90 EUR.

Azonban azon tagállamoknak, amelyek a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár alapján legalább 115 EUR értékben állapítják meg az 1 000 darab cigarettára kivetett jövedéki adó mértékét, nem szükséges alkalmazniuk az első albekezdésben előírt 60 %-os követelményt.

Az első és második albekezdésben meghatározott követelmények teljesítéséhez Bulgária, Észtország, Görögország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Románia 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszakban részesül.

(3) A tagállamok fokozatosan emelik a jövedéki adókat annak érdekében, hogy a (2) bekezdésben meghatározott időpontokra megfeleljenek a (2) bekezdésben említett követelményeknek.

11. cikk

(1) Amennyiben egy tagállamban a cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárában változás következik be, és ezzel a teljes jövedéki adó a 10. cikk (1) bekezdésének első mondatában és a (2) bekezdésének első mondatában meghatározott szint alá csökken, az érintett tagállam a változás évét követő második év január 1-jéig tartózkodhat a jövedéki adó kiigazításától.

(2) Amennyiben egy tagállam felemeli a cigarettákra kivetett héa kulcsát, a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár százalékában kifejezett teljes jövedéki adót akkora összeggel csökkentheti, amely megegyezik a - szintén a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár százalékában kifejezett - héa növekményével, még abban az esetben is, ha az említett kiigazítás eredményeképpen a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár százalékában kifejezett teljes jövedéki adó a 10. cikk (1) bekezdésének első mondatában és (2) bekezdésének első mondatában meghatározott szint alá csökken.

Mindazonáltal a tagállamok újból növelik a jövedéki adót annak érdekében, hogy a csökkentés évétől számított második év január 1-jéig elérjék legalább az említett szinteket.

12. cikk

(1) Portugália a 10. cikkben megállapítottnál legfeljebb 50 %-kal alacsonyabb kedvezményes kulcsot alkalmazhat arra a cigarettára, amelyet az Azori-szigetek és Madeira távoli régióin fogyasztanak el, és amelyet olyan kisüzemi termelők állítanak elő, akiknek az éves termelése egyenként nem haladja meg az 500 tonnát.

(2) A 10. cikktől eltérően Franciaország 2010. január 1-jétől2015. december 31-ig továbbra is kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazhat az 1 200 tonna éves kvótát nem meghaladó mennyiségben Korzika megyéiben forgalomba hozott cigarettákra. E kedvezményes mérték a következő:

a) 2012. december 31-ig: az említett megyékben a legkeresettebb árkategóriába tartozó cigaretták esetében legalább 44 %;

b) 2013. január 1-jétől: a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább az 50 %-a; a jövedéki adónak a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagártól függetlenül 1 000 darab cigarettára vonatkozóan legalább 88 EUR-nak kell lennie;

c) 2015. január 1-jétől: a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább az 57 %-a; a jövedéki adónak a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagártól függetlenül 1 000 darab cigarettára vonatkozóan legalább 90 EUR-nak kell lennie.

4. FEJEZET

A CIGARETTÁN KÍVÜLI DOHÁNYGYÁRTMÁNYOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

13. cikk

Az Unióban gyártott vagy a harmadik országokból importált dohánytermékek következő csoportjai minden tagállamban a 14. cikkben meghatározott minimális jövedéki adó alá tartoznak:

a) a szivarok és a szivarkák;

b) a cigaretták sodrására szánt, finomra vágott dohány;

c) az egyéb szívható dohány.

14. cikk

(1) A tagállamok olyan jövedéki adót alkalmaznak, amely lehet:

a) vagy egy, valamennyi termék legmagasabb kiskereskedelmi ára alapján kiszámított értékarányos (ad volorem) adó, amely árat az Unióban letelepedett gyártók és a harmadik országokból importálók szabadon határoznak meg a 15. cikknek megfelelően; vagy

b) egy tételes adó, amelyet kilogrammonkénti, illetve a szivarok és szivarkák esetében vagylagosan adott darabszám szerinti összeggel határoznak meg; vagy

c) a kettő kombinációja, amely kombinálja az ad valorem összetevőt és a tételes összetevőt.

Azon esetekben, amikor a jövedéki adó ad valorem vagy kombinált, a tagállamok megszabhatják a jövedéki adó minimumöszszegét.

(2) A százalékban, kilogrammonkénti összegben vagy adott darabszámra meghatározott teljes jövedéki adó (tételes és/vagy ad valorem adó, a hozzáadottérték-adó nélkül) meg kell hogy feleljen legalább a következő mértékeknek vagy minimumösszegeknek:

a) szivarok vagy szivarkák esetében: a valamennyi adót magában foglaló kiskereskedelmi eladási ár 5 %-a vagy 1 000 darabonként vagy kilogrammonként 12 EUR;

b) cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány esetében: a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának 40 %-a vagy kilogrammonként 40 EUR;

c) egyéb fogyasztási dohány esetében: a valamennyi adót magában foglaló kiskereskedelmi eladási ár 20 %-a vagy kilogrammonként 22 EUR.

2013. január 1-jétől a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohányra kivetett teljes jövedéki adó a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 43 %-a, vagy kilogrammonként legalább 47 EUR.

2015. január 1-jétől a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohányra kivetett teljes jövedéki adó a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 46 %-a, vagy kilogrammonként legalább 54 EUR.

2018. január 1-jétől a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohányra kivetett teljes jövedéki adó a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 48 %-a, vagy kilogrammonként legalább 60 EUR.

2020. január 1-jétől a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohányra kivetett teljes jövedéki adó a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 50 %-a, vagy kilogrammonként legalább 60 EUR.

A súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárat a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány összértéke alapján kell kiszámítani, az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár és a szabad forgalomba bocsátott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány teljes mennyiségének hányadosaként. Ezt az átlagárat minden évben legkésőbb március 1-jéig kell meghatározni, a megelőző naptári év valamennyi forgalomba hozatalra vonatkozó adatai alapján.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett kulcsok vagy összegek minden olyan termékre érvényesek, amelyek az érintett dohánygyártmány csoportjába tartoznak, anélkül, hogy az egyes csoportokon belül különbséget tennének a minőséget, a kiszerelést, a termék származását, a felhasznált anyagokat, az érintett cégek jellemzőit vagy bármilyen más kritériumot illetően.

(4) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően Franciaország 2010. január 1-jétől2015. december 31-ig továbbra is kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazhat a Korzika megyéiben szabad forgalomba bocsátott, a cigarettán kívüli dohánygyártmányokra. A kedvezményes mérték a következő:

a) a szivarok és a szivarkák esetében: az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár legalább 10 %-a;

b) a cigaretták sodrására szánt, finomra vágott fogyasztási dohány esetében:

i. 2012. december 31-ig az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár legalább 27 %-a;

ii. 2013. január 1-jétől az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár legalább 30 %-a;

iii. 2015. január 1-jétől az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár legalább 35 %-a;

c) az egyéb fogyasztási dohány esetében: az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár legalább 22 %-a.

5. FEJEZET

A DOHÁNYGYÁRTMÁNY LEGMAGASABB KISKERESKEDELMI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA, A JÖVEDÉKI ADÓ BESZEDÉSE, MENTESSÉGEK ÉS VISSZATÉRÍTÉSEK

15. cikk

(1) A gyártók, vagy adott esetben azok Unión belüli képviselői vagy megbízottjai, valamint a harmadik országokból dohányt importálók szabadon határozhatják meg a legmagasabb kiskereskedelmi árat minden termék esetében és minden tagállam számára, ahol a kérdéses terméket szabad forgalomba bocsátják.

Az első albekezdés azonban nem akadályozhatja az árszínvonalak ellenőrzésére vonatkozó nemzeti jogalkotási rendszerek végrehajtását, vagy a meghatározott árak betartását, feltéve, hogy azok összeegyeztethetők az Unió jogalkotásával.

(2) A jövedéki adók kivetésének megkönnyítése érdekében a tagállamok a dohánygyártmányok minden csoportjára kiskereskedelmi árskálákat rögzíthetnek olyan feltételek között, hogy minden skálának kielégítő alkalmazási köre és változatossága legyen ahhoz, hogy ténylegesen megfeleljen az Unióból származó termékek változatosságának.

Minden skála érvényes a kérdéses dohánygyártmány-csoportba tartozó összes termékre, a minőségre, a kiszerelésre, a termékek vagy a felhasznált anyagok eredetére, a vállalkozás jellemzőire vagy bármilyen más feltételre vonatkozó megkülönböztetés nélkül.

16. cikk

(1) Legkésőbb a jövedéki adó harmonizációjának végső fázisában össze kell hangolni a jövedéki adó beszedésének szabályait. A megelőző fázisban a jövedéki adót alapvetően adójegyek útján szedik be. Ha a jövedéki adót adójegyek útján szedik be, a tagállamok kötelesek az adójegyeket a többi tagállam gyártója és forgalmazója számára is elérhetővé tenni. Ha a jövedéki adót más úton szedi be, a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy sem adminisztratív, sem technikai akadály ne befolyásolja ennek következtében a tagállamok közötti kereskedelmet.

(2) A dohánygyártmányok importőrei és uniós gyártói azon rendszer alá tartoznak, amelyet az (1) bekezdés ír elő a jövedéki adó beszedését és megfizetését illetően.

17. cikk

Mentesülhetnek a jövedéki adó alól, illetve a már befizetett jövedéki adót visszaigényelhetik a következők után:

a) ipari és kertészeti célokra használt denaturált dohánygyártmányok;

b) hatósági felügyelet alatt megsemmisített dohánygyártmányok;

c) olyan dohánygyártmányok, amelyeket kizárólag tudományos kísérletek céljaira, vagy a termékminőséggel kapcsolatos vizsgálatokra használnak;

d) olyan dohánygyártmányok, amelyeket a gyártó újra feldolgoz.

A tagállamok maguk határozzák meg azon körülményeket és alaki követelményeket, amelyek a fent említett mentességekre és visszatérítésekre vonatkoznak.

6. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

(1) A Bizottság évente egyszer közzéteszi az euró nemzeti pénznemekben megállapított értékét, amely a teljes jövedéki adó összegeire alkalmazandó.

Az alkalmazandó átváltási árfolyamok az október első munkanapján érvényes és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett árfolyamok kell, hogy legyenek, és ezeket a következő naptári év január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt éves kiigazítás során a tagállamok fenntarthatják a hatályos jövedékiadó-összegeket, ha az euróban kifejezett jövedékiadó-összegek átváltása nemzeti valutában kifejezve a jövedéki adó 5 %-ánál vagy 5 EUR-nál kisebb növekedését eredményezné, bármelyik is az alacsonyabb összeg.

19. cikk

(1) A Bizottság négyévente jelentést nyújt be a Tanácsnak és - adott esetben - javaslatot tesz a jövedéki adó ezen irányelvben megállapított kulcsaira és szerkezetére.

A Bizottság jelentése figyelembe veszi a belső piac megfelelő működését, a jövedékiadó-kulcsok reálértékét és a Szerződés szélesebb körű célkitűzéseit.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentésnek elsősorban a tagállamok által nyújtott információkon kell alapulnia.

(3) A Bizottság a 2008/118/EK tanácsi irányelv (5) 43. cikkében említett eljárással összhangban összeállítja a jelentéshez szükséges statisztikai adatok listáját, amely nem foglal magában az egyes természetes vagy jogi személyekkel kapcsolatos adatokat. A tagállamoknak már rendelkezésére álló adatokon kívül a lista kizárólag olyan adatokat tartalmaz, amelyek összegyűjtése és összeállítása nem ró aránytalan adminisztratív terhet a tagállamokra.

(4) A Bizottság nem tesz közzé és más módon sem hoz nyilvánosságra adatokat, ha ezáltal üzleti, ipari vagy foglalkozási titkot fedne fel.

20. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

21. cikk

Az I. melléklet A. részében említett irányelvekkel módosított 92/79/EGK, 92/80/EGK és a 95/59/EK irányelv hatályát veszti, az I. melléklet B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

22. cikk

Ez az irányelv 2011. január 1-jén lép hatályba.

23. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 2011. június 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

FAZEKAS S.

(1) HL L 316., 1992.10.31., 8. o.

(2) HL L 316., 1992.10.31., 10. o.

(3) HL L 291., 1995.12.6., 40. o.

(4) Lásd az I. melléklet A. részét.

(5) HL L 9., 2009.1.14., 12. o.

I. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelvek és egymást követő módosításaik jegyzéke

(lásd a 21. cikket)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre és alkalmazásra előírt határidők

(lásd a 21. cikket)

(1) A 2002/10/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében megállapított időponttól eltérve:

a) a Németországi Szövetségi Köztársaság engedélyt kap arra, hogy a 2002/10/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének való megfeleléséhez szükséges rendelkezéseket legkésőbb 2008. január 1-jéig léptesse hatályba;

b) a Spanyol Királyság és a Görög Köztársaság (a 92/79/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének második mondatára tekintettel) engedélyt kap arra, hogy a 2002/10/EK irányelv 1. cikke (1) bekezdésének való megfeleléséhez szükséges rendelkezéseket legkésőbb 2008. január 1-jéig léptesse hatályba.

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat