A Szolnoki Törvényszék P.20202/2016/24. számú határozata kártérítés tárgyában. [32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet (Bv. Szabályzat) 121. §] Bíró: Karácson Éva

Szolnoki Törvényszék

6.P.20.202/2016/24. szám

A Szolnoki Törvényszék, a Dr. Szűcs Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Szűcs László ügyvéd) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - a dr. Szalainé dr. Szántai Katalin ügyvéd által képviselt alperes neve alperes ellen - kártérítés megfizetése iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperes, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 50.000 (Ötvenezer) Ft + áfa, azaz 63.500 (Hatvanháromezer-ötszáz) Ft perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az Államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására az ott meghatározott módon 120.000 (Egyszázhúszezer) Ft illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, három példányban, a Szegedi Ítélőtáblához címezve, a Szolnoki Törvényszéken kell benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

Pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatánál lehet előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, továbbá a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, a felek azonban a fentebb felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárata előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felperes keresete, az alperes ellenkérelme, a felperes nyilatkozata, valamint a csatolt és beszerzett iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperest a város 1i Városi Bíróság 2012. április 6-án jogerőre emelkedett határozatában tartás elmulasztásának vétsége miatt 210 óra fizikai jellegű közérdekű-munka büntetésre ítélte. A lakhelye szerint illetékes törvényszék büntetés-végrehajtási csoportja a közérdekű munka végrehajtásának helyéül város 2 Község Önkormányzatát jelölte ki. A felperes egy ízben jelent meg a munkahelyén, 8 órát dolgozott, majd a munkavégzéstől végleg, igazolatlanul távolmaradt. Egy évig külföldön dolgozott.

Pártfogó felügyelője ellenőrzés során megállapította, hogy kivonta magát a közérdekű munka végzése alól, ezt jelezte a Főügyészségnek, aki indítványozta a le nem töltött 200 óra szabadságvesztés büntetésre átváltoztatását.

A város 3i Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja a 2014. 10. 02. napján meghozott és 2014. 11. 24. napján jogerőre emelkedett határozatában a büntetésből le nem töltött 200 órát 34 napi fogházbüntetésre változtatta. Ebből 14 napot az alperesi, 20 napot az város 4i Büntetés-végrehajtási Intézetben töltött.

A felperes a büntetése letöltését 2015. augusztus 25-én kezdte meg az alperesi intézetben, ahol is a 308. számú börtön fokozatú zárkába helyezték el, ott három elítélttel töltött egy hetet. A második hetet a 309. számú zárkában töltötte, másik két társával együtt.

A felperes már az elhelyezésekor jelezte, hogy a büntetésének végrehajtási fokozata fogház, azonban nem volt lehetőség ilyen fokozatnak megfelelő elhelyezésre, részben a börtön telítettsége, részben a jogszabályi okból még folyamatban lévő fogház-körlet kialakítása miatt.

A 2015. 01. 02. napjától hatályos, 16/2014. (XII.19.) IM rendelet - Bv törvény - hatályba lépésétől kezdve csak a fogház fokozatú fogvatartottak számára volt nyitott a cellaajtó a körletben, előzőleg ez mindkét fokozatra vonatkozott, azonban az alperesi intézet építészeti sajátosságai miatt a nyitva tartás megfelelő biztosítására nem volt lehetőség.

Ezért kezdték meg 2015. évben az új szárnyban a fogházkörlet kialakítását. Az 2015. augusztus végére fejeződött be, ennek megfelelően 2015. 08. 31. napján került át a fogház besorolású, 309. számú zárkába.

A zárkák alapterülete és berendezése azonos, amit a 9. sorszám alatt csatolt vázrajz rögzít, egyenként 7,55 m2 alapterületűek, külön fallal szeparált WC helyiség nincsen, a 2 db kétemeletes ágy egyike az ablaknál, a másik a hosszabb falszakasz mellett helyezkedik el.

A fogvatartás időszakában heti egyszeri fürdés lehetősége volt biztosított, emellett napi rendszeres mosakodásra volt lehetősége a felperesnek, mindkét zárkában volt mosdókagyló.

A büntetés letöltésének ideje nyár végére esett, ami köztudottan meleg időszak - az Országos Tiszti Főorvos 2015. augusztus 29-én 00 órától szeptember 2-án 24 óráig rendelt el hőségriadót. Ebben a három napban a napi középhőmérséklet tartóan meghaladta a 25 fokot.

A zárkák szellőztetése a zárkaablak kinyitásával és az ún. tátika lehajtásával volt megoldható, ami a tartós meleg időszakában átmeneti enyhülést adott. Nem volt lehetőség ventillátor, vagy más hűsítő berendezés alkalmazására.

A felperes testén a melegtől és az izzadtságtól kiütések jelentkeztek, amit jelzett a tisztnek és az egészségügyi nővérnek.

A felperesnek már a bevonulás előtt 1 méter hosszúságot meghaladó copfba font "raszta" frizurája volt.

A 309. zárkában a bv parancsnok utasítása alapján 9 és 15 óra között nyitva volt az ajtó, de az átalakítási munkák miatt csak a körleten belül mozoghattak.

Minden fogvatartottnak biztosított a napi egy óra séta a börtönudvarban, azt a felperes nem vette igénybe, mert a fogvatartottak folyamatosan megjegyzéseket tettek frizurájára.

A felperes fogvatartását kellemetlennek érezte, a zárkák kicsi alapterülete és a megfelelő mozgás hiánya miatt.

Az város 4i Büntetés-végrehajtási Intézetben hosszabb időt töltött, az kevésbé volt kellemetlen, mivel nagyobb alapterületű zárkában, több fogvatartottal együtt került elhelyezésre.

A felperes büntetése letöltése után a fogvatartás körülményei és a bánásmód miatt panasszal élt.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség panasza alapján vizsgálatot rendelt el, a következő megállapításokkal:

· A zárkák túlzsúfoltsága miatti panaszt alaposnak találták, nem volt biztosított a külön rendeletben meghatározott légtér, és mozgástér.