A Szegedi Törvényszék P.20772/2020/35. számú határozata megállapítás iránti per tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 365. § (2) bek.] Bíró: Tóth Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

*Szegedi Törvényszék P.20772/2020/35.*, Szegedi Ítélőtábla Pf.20479/2021/6., Kúria Pfv.20838/2022/3., 3182/2023. (IV. 12.) AB végzés

***********

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK

20.P.20.772/2020/35.

A Szegedi Törvényszék a Krasznai Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Krasznai István; Cím10) által képviselt Felperes1 Cím1 szám alatti lakos felperes által - a dr. Szabó Annamária ügyvéd (Cím12) által képviselt Alperes1 Cím2 szám alatti lakos I. rendű, Alperes2 Cím3 szám alatti lakos II. rendű, Alperes3 Cím4 (értesítési címe: Cím4 Pf. címe) szám alatti lakos III. rendű, Alperes4 Cím5 szám alatti lakos IV. rendű, Alperes5 Cím6 szám alatti lakos V. rendű, Alperes7 Cím8 szám alatti lakos VI. rendű alperes ellen törvényes helyettes örökös megállapítása iránt indított perben meghozta a következő

ítéletet:

A keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 152.400,- (Százötvenkettőezer-négyszáz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de jelen bíróságnál - a kötelező jogi képviseletre tekintettel - jogi képviselő útján, írásban, elektronikus úton előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

A törvényszék visszautasítja a nem jogi képviselő útján és nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon előterjesztett fellebbezést.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, kivéve, ha bármelyikük tárgyalás tartását kéri vagy azt a bíróság indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a fellebbezésében kell előterjesztenie a tárgyalás tartására irányuló kérelmét. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét az eljárás megszüntetése vagy az eljárási szabálysértés miatti kötelező okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, továbbá csak a teljesítési határidővel, a részletfizetés engedélyezésével vagy az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, valamint ha kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

Tényállás

[1] A törvényszék a peres felek által csatolt okirati bizonyítékok, a felperes és az alperesek személyes előadása és írásban tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

[2] A felperes édesapja, néhai Felperes1 és néhai házastárs1 1986. augusztus 8. napján kötöttek házasságot. Néhai házastársak 1989. június 10. napján egymás javára végrendelkeztek a teljes vagyonuk tekintetében. Néhai felperes1 2011. április 1. napján elhunyt. közjegyző1 város1i közjegyző az elhunyt hagyatékát a felperes és a néhai házastárs1 közötti egyezség alapján akként adta át, hogy a felperes kapta - kötelesrész kielégítése és ajándékozás jogcímén - a ügyszám1/21. számú hagyatékátadó végzés 1-6. pontja szerinti vadász lőfegyvereket. A hagyatéki eljárás során keletkezett ügyszám1/19. számú jegyzőkönyv szerint a felek egyezően kijelentették, hogy egymással szemben semmiféle követelésük nincs, az örökhagyó gyermeke (felperes) minden igényét kielégítettnek tekinti. Majd a póthagyatékátadó, 2012. augusztus 29. napján kelt ügyszám2/7. számú végzés szerint - kötelesrész kielégítése és ajándékozás jogcímén - a néhai bank1-nél vezetett számlája szerinti követelés és járulékai 1/2 részét is megkapta a felperes.

[3] A felperes az örökhagyónak nem gyermeke, az édesapjával történő házasságkötést követő kb. 15 év után találkozott vele először. A felperes gyermekkorában nem tartotta az édesapjával a kapcsolatot, majd az örökhagyóval történő megismerkedést követően többször nyaraltak együtt. Az örökhagyó és néhai házastársa vendégül látta az unokáját és annak gyermekeit is, több születésnapot és névnapot együtt tartottak.

[4] Néhai házastárs1 (a továbbiakban: örökhagyó) város1en, 2019. január 6. napján hunyt el. közjegyző2 város1i közjegyző a ügyszám3/17. számú, 2019. december 10. napján kelt ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésével az örökhagyó anyai ágú nagyszülői leszármazóinak adta át a hagyatékát (bank2-nél, valamint az bank1-nél vezetett számlák szerinti összeget és a város1, cím18 szám alatti ingatlanban fellelhető ingóságokat, melyek összértéke 1.500.000,- Ft és 2.000.000,- Ft között becsült), törvényes öröklés jogcímén.

[5] A végzés indokolása szerint az örökhagyó után végintézkedés és leszármazó hiányában a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 7:64. § (2) bekezdése alapján történt a hagyaték ideiglenes átadása, miután a 2018. december 7. napján kelt, örökös nevére szóló rendelkezést tartalmazó végrendelet egésze érvénytelen. A felperes jogi álláspontja ezzel szemben az volt a hagyatéki eljárás során, hogy őt törvényes helyettes örökösnek kell tekinteni az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959. évi Ptk.) 640. § (2) bekezdése alapján. A közjegyző a végzése indokolásában ennek kapcsán hangsúlyozta, mind az 1959. évi Ptk. 640. § (2) bekezdése, mind a Ptk. 7:27. § (2) bekezdése elvi hátterében az áll, ha a végrendeletben megnevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, akkor a nevezett örökös kiesése esetére az örökhagyó a vele is törvényes öröklési kapcsolatban álló leszármazóját kívánta örököséül. Hangsúlyozta, a törvényes helyettes örökösök személyi köre az örökhagyó utáni - nem pedig az öröklésből kiesett végrendeleti örökösök utáni - törvényes öröklés rendje szerint vizsgálandó. Ekként törvényes helyettes örökösök csak az öröklésből kiesett, végrendeletben nevezett, egyben törvényes örökös azon leszármazói lehetnek, akik a nevezett örököst a törvényes öröklés rendje szerint helyettesíthetnék az örökhagyó utáni öröklésben. A nevezett örökös leszármazója csak akkor tekinthető törvényes helyettes örökösnek e szerint, ha az örökhagyóval is törvényes öröklési kapcsolatban áll. Hivatkozott a Kúria ügyszám5 számú döntésére (BH 2019.245.).

[6] A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság az ügyszám4/4. számú végzésével helybenhagyta a közjegyző végzését. Az indokolás szerint az 1959. évi Ptk. 640. § (2) bekezdéséből az következik, a törvényes helyettes öröklés intézményének célja az, ha az örökhagyó által nevezett örökös kieseik, akkor az örökhagyóval is törvényes öröklési kapcsolatban álló leszármazó örököljön. E szerint a nevezett örökös leszármazója csak akkor minősül helyettes örökösnek, ha egyben az örökhagyóval is törvényes öröklési kapcsolatban áll. Mivel azonban a felperes nem tartozik ebbe a személyi körbe, a hagyaték nem adható át a részére. A másodfokú bíróság mindenben egyetértett a közjegyző indokaival és kiemelte, a BH 2019.245. számú jogeset jelentőségét is e körben.