5/2012. (I. 27.) LÜ utasítás

a büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyeletéről

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A büntető ügyekben és törvényekben meghatározott joghátrányokat tartalmazó jogerős határozatok végrehajtásának törvényessége felett az ügyész gyakorol felügyeletet [Magyarország Alaptörvénye 29. cikk (2) bekezdés c) pont]. Emellett közreműködik a büntetés-végrehajtással kapcsolatos bírósági eljárásban is. E büntetés-végrehajtással kapcsolatos törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi feladatok ellátására az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:

Hatáskör és illetékesség

1. §[1] (1)[2] A Belügyminisztérium (BM), a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala (BÁH), a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal büntetés-végrehajtási tevékenysége, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Aszódi Javítóintézete, továbbá a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) hatálya alá tartozó nyilvántartások, valamint a szabálysértési nyilvántartás felett a Legfőbb Ügyészség Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztálya (a továbbiakban: Önálló Osztály), a főügyészségek illetékességi területén működő és a törvényességi felügyelet alá tartozó feladatot ellátó szervek büntetés-végrehajtási tevékenysége felett az illetékes főügyészség ügyészei látják el a törvényességi felügyeletet.

(2) Az Önálló Osztály a főügyészségek hatáskörében és illetékességi területén is eljárhat, vagy az eljárásra más ügyészséget, illetőleg ügyészt jelölhet ki.

A büntetés-végrehajtási felügyelet terjedelme

2. §[3] (1) Az ügyész törvényességi felügyeletet gyakorol:

a) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben szabályozott elfogás és előállítás, elővezetés és idegenrendészeti intézkedés végrehajtása,

b) a bűnügyi, a szabálysértési, a közbiztonsági, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt és a menekültügyi őrizet, az előzetes letartóztatás és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása,

c) a szabálysértési és a pénzbírságot, rendbírságot helyettesítő elzárás végrehajtása,

d) a BÁH közösségi szállásán és befogadó állomásán a kijelölt kötelező tartózkodás foganatosítása,

e) a büntetések, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés és az intézkedések végrehajtása, valamint a 2012. évi CLXXX. törvény alapján az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében más tagállamoktól átvett végrehajtási jogsegélyek végrehajtása,

f) a házi őrizet végrehajtása,

g) a Bnytv. hatálya alá tartozó nyilvántartások, a körözési és a szabálysértés nyilvántartás,

h) az utógondozás végrehajtása, valamint

i) a kitoloncolás végrehajtása

felett.

(2)[4] Az ügyész közreműködik a büntetés-végrehajtással kapcsolatos bírósági eljárásban; ennek során:

a) a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) eljárásában jogszabályban előírt esetekben indítványt vagy nyilatkozatot tesz,

b) részt vesz a bv. bíró által tartott tárgyaláson; a bv. bíró által tartott meghallgatáson lehetőség szerint, az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt és az előzetesen letartóztatott meghallgatásán, továbbá ha a feltételes szabadság megszüntetésére irányuló eljárásban ideiglenes foganatba vételt rendeltek el, minden alkalommal részt vesz,

c) indokolt esetben fellebbezéssel él a bv. bíró végzése és a pártfogó felügyelő határozata ellen, illetve más jogorvoslatot kezdeményezhet,

d) részt vesz a bv. bíró eljárásával kapcsolatos másodfokú bírósági eljárásban.

Az ügyész kizárása[5]

2/A. § (1) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti ügy intézésében - a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott eseteken kívül - nem vehet részt az az ügyész sem, aki vagy akinek hozzátartozója

a) a kérelmet, panaszt vagy bejelentést (a továbbiakban együtt: kérelem) előterjesztette, illetőleg megtette,

b) az ügyészi intézkedés vagy annak elmaradása következtében jogot szerezne vagy kötelezettségétől részben vagy egészben mentesülne,

c) az ügyész tevékenységével érintett döntés meghozatalában részt vett vagy a döntés meghozatalára jogosult vagy köteles lett volna.

(2) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti ügy intézésében nem vehet részt az az ügyész, akitől az ügy elfogulatlan megítélése bármely egyéb okból nem várható el.

(3) A főügyészségen, illetőleg a főügyészség illetékességi területén működő járási ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyész a főügyésznek, a főügyész és az Önálló Osztályon szolgálatot teljesítő ügyész az Önálló Osztály vezetőjének, az Önálló Osztály vezetője a legfőbb ügyésznek köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn, vagy erre a kérelmező, panaszos vagy bejelentő (a továbbiakban együtt: kérelmező) hivatkozik.

(4) E § alkalmazása során a hozzátartozó fogalmára a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény vonatkozó rendelkezése irányadó.

(5) A főügyészségen, illetőleg a főügyészség illetékességi területén működő járási ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyész kizárása tárgyában a főügyész, a főügyész, illetőleg az Önálló Osztályon szolgálatot teljesítő ügyész vonatkozásában a legfőbb ügyész dönt. Az ügyész kizárása esetén az eljárásra más ügyészt, a járási ügyészség vezetőjének kizárása esetén más járási ügyészséget, a főügyész kizárása esetén más főügyészséget kell kijelölni. Az Önálló Osztály vezetőjével szemben fennálló kizárási ok esetén az (1)-(4) bekezdések megfelelő alkalmazásával a legfőbb ügyész dönt.

MÁSODIK RÉSZ

A FOGVATARTOTT MEGHALLGATÁSA, PANASZ, KÉRELEM, BEJELENTÉS INTÉZÉSE

3. §[6] (1)[7] Az ügyész felügyeleti tevékenysége során a büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet), a javítóintézetben, a rendőrségi fogdában, az őrzött szálláson, a menekültügyi őrzött befogadó központban, az előállító helyiségben, a közösségi szálláson és a befogadó állomáson erre irányuló kérelem alapján meghallgatja a fogvatartottakat. A fogvatartottakkal való bánásmód törvényessége tárgyában végzett vizsgálata alkalmával a kérelem alapján meghallgatott fogvatartottak mellett szúrópróbaszerűen kiválasztott fogvatartottakat is meghallgat. A meghallgatásról minden esetben feljegyzést készít, amely tartalmazza a meghallgatott nevét, a meghallgatás helyét és időpontját, valamint az előterjesztett kérelmet.

(2)[8] Amennyiben a meghallgatott fogvatartott által elmondottak bűncselekmény gyanúját keltik, az ügyész a meghallgatásról készített feljegyzést a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak küldi meg.

(3) A nem ügyészi hatáskörbe, valamint a más ügyészség hatáskörébe vagy illetékességébe tartozó kérelmet a lehető legrövidebb idő alatt, de legfeljebb nyolc napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez, illetve az eljárásra jogosult ügyészséghez (ügyészségi szervezeti egységhez) kell áttenni, illetve felterjeszteni.

(4) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti ügyészi hatáskörbe tartozó kérelmet az érkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha a kérelem elbírálása harminc napon belül nem lehetséges, erről a kérelmezőt írásban tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a kérelem elbírálásához iratok vagy adatok beszerzésére, illetőleg a végrehajtásra illetékes szerv vizsgálatára van szükség, az ügyész ezek iránt a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedik. Ilyen esetben a harmincnapos határidőt az iratok vagy az adatok, illetőleg a vizsgálat eredményének a beérkezésétől kell számítani.

(5) Ha a kérelmet az ügyész alaptalannak találja, indokolt állásfoglalásával elutasítja. A kérelmező a felülvizsgálat érdekében - az állásfoglalás kézbesítésétől számított - nyolc napon belül panaszt jelenthet be az állásfoglalást hozó ügyészségnél. Ennek lehetőségéről a kérelmezőt tájékoztatni kell. A panaszt, ideértve az elkésett panaszt is - ha annak az ügyész saját hatáskörben nyolc napon belül nem ad helyt - az ügyben keletkezett valamennyi irattal és véleményes jelentéssel együtt elbírálásra a felettes ügyészséghez kell felterjeszteni. A panasz elbírálásának eredményéről, illetőleg a megtett intézkedéséről a felettes ügyészség tájékoztatja a kérelmezőt. A felettes ügyészség állásfoglalása ellen további panasznak nincs helye.

(6) A fogvatartott hozzátartozója, illetve jogi képviselője vagy a fogvatartott érdekében más személy részéről előterjesztett panasz, kérelem, bejelentés intézése az általános szabályok szerint történik.

4. § (1)[9] Amennyiben a bv. intézetben, a javítóintézetben, a rendőrségi fogdában vagy az előállító helyiségben fogva tartott a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Tvdtv.) 1. §-ának 1. pontjában meghatározott Védelmi Programba való felvétele iránti kérelmét az ügyésznél szóban terjeszti elő, ezt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a fogvatartott a büntetőeljárásnak a Tvdtv. 1. §-ának 4. pontjában meghatározott mely résztvevője, a kérelmező milyen bűncselekmény miatti eljárásban vesz vagy vett részt, továbbá miért és ki a fenyegetett helyzetben lévő személy.

(3) Amennyiben az előzetesen letartóztatott vagy elítélt fogvatartott kérelme büntetőeljáráshoz kapcsolódik, azt az ügyész annak a nyomozó hatóságnak, ügyésznek vagy bíróságnak küldi meg, ahol a büntetőeljárás folyamatban van.

(4) Ha a kérelemmel érintett büntetőeljárás jogerősen befejeződött, a kérelmet annak a nyomozó hatóságnak kell megküldeni, amely az ügyben a nyomozást végezte.

(5) Az ügyész a (3)-(4) bekezdés szerinti intézkedéséről a kérelmet előterjesztő fogvatartottat értesíti.

(6) A (3)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell eljárni akkor is, ha a fogvatartott a kérelmet az ügyésznél írásban terjeszti elő.

(7) Amennyiben a fogvatartott nem járul hozzá a kérelem jegyzőkönyvben történő rögzítéséhez, az ügyész a kérelemről feljegyzést készít és azt küldi meg az illetékes szervnek.

HARMADIK RÉSZ[10]

A SZEMÉLYES SZABADSÁGOT KORLÁTOZÓ KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK, AZ ELZÁRÁS, A SZABÁLYSÉRTÉSI ÉS A PÉNZBÍRSÁGOT, RENDBÍRSÁGOT HELYETTESÍTŐ ELZÁRÁS, VALAMINT A KÖZÖSSÉGI SZÁLLÁSON ÉS A BEFOGADÓ ÁLLOMÁSON KIJELÖLT KÖTELEZŐ TARTÓZKODÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE

5. §[11] (1) Az ügyész köteles az őrizet, az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet, a menekültügyi őrizet, az elzárás, a szabálysértési és a pénzbírságot, rendbírságot helyettesítő elzárás végrehajtásának törvényességét valamennyi fogvatartási helyen (bv. intézet esetén annak valamennyi objektumában) havonta legalább kétszer ellenőrizni. Az ügyész a BÁH közösségi szállásán és befogadó állomásán, valamint az előállító helyiségben havonta legalább egyszer köteles megvizsgálni az elhelyezés, illetőleg a fogva tartás törvényességét. A vizsgálatnak ki kell terjednie a bánásmód törvényességére, a befogadás alapjául szolgáló iratok meglétére és szabályszerűségére, az ezekben írt rendelkezések végrehajtására, valamint a fogvatartási határidők betartására. Az Önálló Osztály vezetője indokolt esetben engedélyezheti, hogy az előállító helyiségben végrehajtott ellenőrzésre az előírtnál ritkábban kerülhessen sor, illetve, hogy ezt az ellenőrzést az illetékes járási ügyészség ügyésze végezze el.

(2) Az ügyész az (1) bekezdésben megjelölt ellenőrzése során minden egyes alkalommal vizsgálja a fogva tartás körülményeire, a fogva tartás rendjére, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések végrehajtásának a törvényességét. A vizsgálat során a 6. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben foganatosított előzetes letartóztatás végrehajtásának ellenőrzése kiterjed az elmeállapot megfigyelésének végrehajtására vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának a vizsgálatára is.

(3) Az ügyész a rendőrségi fogdában és a bv. intézetben tartott vizsgálatai során minden alkalommal különös figyelmet fordít a fiatalkorú előzetesen letartóztatottakra vonatkozó speciális végrehajtási szabályok érvényesülésének ellenőrzésére.

NEGYEDIK RÉSZ

A SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE

A felügyelet tartalma

6. §[12] (1) A szabadságvesztés végrehajtása törvényességének a felügyelete során az ügyész minden bv. intézetben havonta legalább egyszer ellenőrzi:

a) a befogadás és a szabadítás törvényességét, valamint

b) választása szerint az elítéltek

ba) elhelyezésére,

bb) külvilággal való kapcsolattartására,

bc) anyagi ellátására,

bd) egészségügyi ellátására,

be) jutalmazására,

bf) fegyelmezésére vagy

bg) munkáltatására

vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések megtartását.

(2) Az ügyész az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálata során az ott felsoroltak mellett az elítéltekre vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezések érvényesülését is ellenőrizheti.

(3) Az ügyész a bv. intézetekben az elítéltekkel való bánásmód törvényességét havonta legalább kétszer, a fiatalkorú elítéltekre vonatkozó speciális végrehajtási szabályok érvényesülését legalább negyedévente ellenőrzi.

A szabadságvesztés félbeszakítása, a rövid tartamú eltávozás, a kimaradás, továbbá az enyhébb végrehajtási szabályok, az átmeneti csoport szabályainak alkalmazásával engedélyezett intézeten kívüli tartózkodás

7. §[13] Az ügyész évenként megvizsgálja, hogy a félbeszakítás, a rövid tartamú eltávozás, a kimaradás, az enyhébb végrehajtási szabályok, valamint az átmeneti csoport szabályainak alkalmazása során engedélyezett intézet elhagyásának lejárta után intézkedtek-e a jogellenessé vált távollét megszüntetése és a szabadságvesztés büntetés hátralévő részének végrehajtása érdekében.

A feltételes szabadság és annak megszüntetése

8. § Az ügyész évente szúrópróbaszerűen megvizsgálja a feltételes szabadságon lévő és pártfogó felügyelet alatt álló elítéltek ellenőrzésének törvényességét.[14]

Ennek során:

a) megtekintheti a feltételes szabadság nyilvántartásával kapcsolatos iratokat,

b) meghallgathatja a feltételes szabadságon lévő elítéltet,

c) felkérheti a feltételes szabadságon lévő elítélt ellenőrzésére jogosult szervet: adjon tájékoztatást az elítélt magatartásáról, munkájáról, személyi körülményeiről.

9. § (1) Ha a feltételes szabadságon lévő elítélt a számára előírt magatartási szabályokat megsértette, és ezért az ellenőrzésre jogosult szerv a feltételes szabadság megszüntetése érdekében az illetékes főügyészséghez fordul, az ügyész megvizsgálja, hogy a magatartási szabályok megszegése megnyugtatóan bizonyított-e. A tényállás tisztázása érdekében - ha azt szükségesnek látja - az elítéltet meghallgatja.

(2) Amennyiben a magatartási szabályok megszegésének bizonyításához további tájékozódás szükséges, az ügyész a pártfogó felügyelőtől kéri a további bizonyítékok megjelölését, vagy ennek érdekében a feltételes szabadságra bocsátott lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes járási rendőrkapitányságot keresi meg.

(3)[15] Ha az ügyész a magatartási szabályok megszegését bizonyítottnak, s a feltételes szabadság megszüntetését indokoltnak tartja, erre indítványt tesz. Az indítványhoz mellékeli a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

(4)[16]

(5)[17]

10. §[18] Ha az ügyész a magatartási szabályok megszegése esetén sem tartja indokoltnak a feltételes szabadság megszüntetését, az iratokat visszaküldi az ellenőrzésre jogosult szervnek.

11. §[19] Az ügyész évente legalább egy esetben köteles megvizsgálni, hogy az általa indítványozott feltételes szabadság megszüntetését követően foganatba vették-e a szabadságvesztés büntetést.

ÖTÖDIK RÉSZ

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE

12. § Az ügyész háromévenként

a)[20] megvizsgálja a közérdekű munka végrehajtását a munkahelyeken és a megyei (fővárosi) kormányhivatalok pártfogó felügyelői szolgálatainál,

b) megtekinti a végrehajtással kapcsolatos iratokat,

c)[21] meghallgathatja a közérdekű munkára ítéltet, közvetlen munkatársait, feletteseit, valamint az általuk megjelölt és az elítélt munkáját, munkahelyi magatartását ellenőrző személyeket.

13. §[22]

14. §[23] (1) A közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatására az ügyész a pártfogó felügyelő jelentése, valamint az ahhoz csatolt bizonyítékok alapján tesz indítványt az illetékes büntetés-végrehajtási bírónak.

(2) Az ügyész szükség esetén meghallgatja a pártfogó felügyelőt és az elítéltet, illetve további bizonyítékok csatolására hívhatja fel a pártfogó felügyelőt.

(3) Ha az ügyész az átváltoztatás indítványozását nem tartja indokoltnak, új munkahely kijelölésére hívja fel a megyei (fővárosi) kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatát.

HATODIK RÉSZ

A PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE

15. § Az ügyész - háromévenként legalább egyszer - a megyei (fővárosi) törvényszéktől tájékoztatást kér a pénzbüntetés végrehajtásának helyzetéről, a bv. intézetben ellenőrzi a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés foganatosításának törvényességét. A vizsgálat során megtekintheti a pénzbüntetés végrehajtásával kapcsolatos iratokat.

HETEDIK RÉSZ[24]

A FOGLALKOZÁSTÓL ELTILTÁS, A JÁRMŰVEZETÉSTŐL ELTILTÁS, A KIUTASÍTÁS, A SPORTRENDEZVÉNYEK LÁTOGATÁSÁTÓL VALÓ ELTILTÁS ÉS A KITILTÁS BÜNTETÉSEK, VALAMINT A KÖZÜGYEKTŐL ELTILTÁS MELLÉKBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE

16. § (1) Az ügyész a főügyészség illetékességi területén háromévenként egyszer minden rendőrkapitányságon, területileg illetékes idegenrendészeti hatóságnál és a megyei (fővárosi) kormányhivatalok valamennyi járási (fővárosi kerületi) hivatalánál szúrópróbaszerűen megvizsgálja a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás és a kitiltás büntetések, valamint a közügyektől eltiltás mellékbüntetés végrehajtásának törvényességét.

(2) A vizsgálat során az ügyész különös figyelmet fordít a büntetések és a mellékbüntetés tartamába beszámítható és be nem számítható időtartamok vizsgálatára.

NYOLCADIK RÉSZ

AZ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE

A jóvátételi munka[25]

17. § Az ügyész háromévenként

a) megvizsgálja a jóvátételi munka végrehajtását a munkahelyeken,

b) megtekinti a jóvátételi munka végrehajtásával kapcsolatos iratokat, illetőleg annak ellenőrzésével kapcsolatos iratokat a megyei (fővárosi) kormányhivatalok pártfogó felügyelői szolgálatainál,

c) meghallgathatja a jóvátételi munkára ítéltet, a munkahely képviselőjét és a pártfogó felügyelőt.

A kényszergyógykezelés

18. §[26] Az ügyész az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben legalább havonta kétszer ellenőrzi a kényszergyógykezeltekkel való bánásmód, valamint a velük szemben alkalmazott korlátozó intézkedések és kényszerintézkedések törvényességét.

19. §[27] A kényszergyógykezelés végrehajtása feletti törvényességi felügyelet körében az ügyész legalább havonta egyszer ellenőrzi a befogadás és a szabadítás törvényességét, valamint a végrehajtás rendjére vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések érvényesülését.

Az elkobzás és vagyonelkobzás

20. §[28] Az ügyész - háromévenként legalább egyszer - a törvényszék gazdasági hivatalától kért tájékoztatás alapul vételével megvizsgálja az elkobzás, valamint a vagyonelkobzás végrehajtásának törvényességét.

Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele[29]

20/A. § Az ügyész háromévente legalább egyszer ellenőrzi, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére, illetve az intézkedés végrehajtására kötelezett szerv a jogszabályban foglalt kötelezettségeinek eleget tesz-e.

A pártfogó felügyelet

21. § (1) Az intézkedés törvényességi felügyelete során az ügyész:

a) megvizsgálhatja a pártfogó felügyelő, illetve

b) az ellenőrzési feladattal megbízott rendőri szerv tevékenységének törvényességét;

c) megtekintheti a pártfogó felügyelettel kapcsolatos iratokat;

d) a pártfogolt, továbbá annak hozzátartozói, munkatársai, munkahelyi vezetői meghallgatásával is tájékozódhat a magatartási szabályok megtartásáról. A vizsgálat során csak az adatvédelmi rendelkezések betartásával kérhető tájékoztatás.

(2)[30]

A javítóintézeti nevelés[31]

21/A. § (1) Az ügyész a javítóintézetben havonta legalább kétszer ellenőrzi a javítóintézeti nevelés végrehajtásának törvényességét, különösen a befogadás alapjául szolgáló iratok szabályszerűségét, a fogvatartási határidők betartását, a fogva tartás körülményeit, a bánásmódot, valamint a fiatalkorú fogvatartottak jogainak biztosítását.

(2) A javítóintézetből ideiglenes elbocsátás, valamint annak megszüntetése esetén az ügyész a 8-11. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.

A házi őrizet

22. § A házi őrizet végrehajtásának törvényességi felügyelete során az ügyész

a) tájékoztatást kérhet az illetékes rendőri szervtől a házi őrizet hatálya alatt álló személyekről, az őrizet végrehajtásának módjáról,

b) megtekintheti a házi őrizet végrehajtásával kapcsolatos iratokat,

c) megvizsgálhatja a házi őrizet foganatosítását.

A kitoloncolás

23. §[32] A kitoloncolás végrehajtásának törvényességi felügyelete során az ügyész a kitoloncolás foganatosítását esetenként ellenőrzi. Az ellenőrzés az intézkedés alapját képező határozatok meglétének, illetve a kitoloncolás végrehajtásának helyszíni vizsgálatára terjed ki.

KILENCEDIK RÉSZ[33]

RENDKÍVÜLI ESEMÉNNYEL KAPCSOLATOS ÜGYÉSZI FELADATOK

Általános szabályok

24. § (1)[34] Ha az ügyész az érintett szervtől a rendőri intézkedés során vagy a fogvatartási helyen (bv. intézetben, javítóintézetben, rendőrségi fogdában, előállító helyiségben, menekültügyi őrzött befogadó központban, őrzött szálláson), közösségi szálláson, illetve befogadó állomáson bekövetkezett rendkívüli eseményről értesül, meg kell vizsgálnia a rendkívüli esemény bekövetkezésének okát és körülményeit. Az erről készült feljegyzésben értékelni kell az érintett szerv vizsgálatának megállapításait, valamint a rendkívüli eseménnyel kapcsolatban tett intézkedéseit is. Bűncselekmény gyanúja esetén - ha arra még nem került sor - a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál soron kívül büntetőeljárást kell kezdeményezni.

(2) Ha a rendkívüli eseménnyel vagy annak kivizsgálásával kapcsolatban az érintett szerv dolgozójának felelőssége merül fel, az ügyész a 34. § szerint jár el.

(3) Az ügyész a kapott tájékoztatás alapján a rendkívüli eseményről - külön irányító intézkedésben meghatározottak szerint - jelentést tesz a felettes ügyészségnek.

(4) A rendkívüli eseményről szóló jelentés tartalmazza:

a) az eseményben szereplő személy adatait és büntetés-végrehajtási adatait;

b) az esemény bekövetkezésének időpontját;

c) az esemény rövid leírását;

d) amennyiben a (2) bekezdés szerinti intézkedésre került sor, az erre történő utalást.

(5) A Legfőbb Ügyészség utasítására fel kell terjeszteni az Önálló Osztályra a fogvatartott által elkövetett rendkívüli esemény miatt benyújtott vádirat, illetőleg az azzal kapcsolatos bíróság elé állításról készített feljegyzés, feljelentést elutasító vagy nyomozást megszüntető határozat egy másolati példányát.

Intézkedés a fogvatartott halála, súlyos balesete vagy mérgezése esetén

25. §[35] (1) A fogvatartott halála, súlyos balesete vagy mérgezése esetén a 24. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogvatartott halála esetén, továbbá, ha a baleset vagy mérgezés a fogvatartott életveszélyes sérülését vagy megbetegedését eredményezi, az ügyész az értesüléstől számított lehető legrövidebb időn belül, a fogvatartott nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó balesete esetén az értesüléstől számított öt napon belül köteles megjelenni és vizsgálatot végezni a helyszínen.

(2) A fogvatartott halálát okozó bűncselekmény gyanújának hiányában az ügyész a holttest hatósági boncolást követő eltemetéséhez (elhamvasztásához) hozzájárul. Ha a fogvatartott halála miatt büntetőeljárás indult, az ügyész a holttest boncolást követő eltemetéséhez (elhamvasztásához) a nyomozás felett törvényességi felügyeletet gyakorló ügyész egyetértésével járul hozzá. Az ügyész hozzájáruló nyilatkozatát megküldi a rendkívüli halálesettel kapcsolatos vizsgálatot lefolytató rendőri szervnek.

(3) Fogvatartott halála esetén a boncolásáról készült jegyzőkönyvet, valamint az ügyész hozzájáruló nyilatkozatának egy másolati példányát fel kell terjeszteni az Önálló Osztályra.

Intézkedés lőfegyverhasználat esetén

26. § (1) Ha az ügyész a fogvatartottal vagy a rendőri intézkedés alá vont személlyel szemben alkalmazott lőfegyverhasználatról értesül, ellenőrzi, hogy megvizsgálták-e a kényszerítőeszköz használatának jogszerűségét. A vizsgálatról készült jelentést, valamint az annak alapján hozott határozatot az ügyész az ellenőrzésről készült feljegyzésében értékeli.

(2) Ha a lőfegyverhasználattal vagy annak kivizsgálásával kapcsolatban a fogva tartó szerv dolgozójának felelőssége merül fel, az ügyész további eljárására a 34. §-ban foglaltak irányadók.

TIZEDIK RÉSZ[36]

A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER, AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK BÍRÓSÁGAI ÁLTAL MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETEK, A BŰNÜGYI ÉS RENDÉSZETI BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSÁNAK, TOVÁBBÁ A SZABÁLYSÉRTÉSI ÉS A KÖRÖZÉSI NYILVÁNTARTÁS TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE

27. § (1) Az ügyész törvényességi felügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a bűnügyi nyilvántartási rendszer, valamint az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásának a törvényességét. Ha felügyeleti tevékenysége során jogszabálysértést észlel, haladéktalanul intézkedik annak megszüntetése érdekében.

(2) A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának törvényességét az ügyész legalább félévente ellenőrzi.

(3) A Bnytv. hatálya alá tartozó nyilvántartások törvényességi felügyeletét az ügyész külön irányító intézkedésben meghatározottak szerint látja el.

(4) Az ügyész hivatalból, szúrópróbaszerűen ellenőrzi a szabálysértési és a körözési nyilvántartás törvényességét, továbbá kivizsgálja e nyilvántartások törvényes működéséhez kapcsolódó állampolgári kérelmeket.

TIZENEGYEDIK RÉSZ

AZ UTÓGONDOZÁS TÖRVÉNYESSÉGÉNEK FELÜGYELETE

28. § (1) Az utógondozás törvényessége feletti felügyelet célja a szabadságvesztést kiállott elítélt társadalomba való beilleszkedésének elősegítése, az újabb bűncselekménytől való hatékony visszatartása. Ennek érdekében az ügyész:

a) megvizsgálhatja a bv. intézetben a szabadulás előkészítésére vonatkozó jogszabályok megtartását,

b) vizsgálatot tarthat az utógondozással megbízott szerveknél,

c) az ellenőrzési vagy felügyeleti joggal felruházott szervet vizsgálat tartására kérheti fel,

d) meghallgathatja a szabadultat.

(2) Az ügyész az utógondozás törvényességi felügyelete során az Ütv. 5. § (1) bekezdésében, valamint a 22. § (2) és (4) bekezdésében írt intézkedéseket teheti meg.

TIZENKETTEDIK RÉSZ

A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS TÖRVÉNYESSÉGE FELETTI FELÜGYELET MÓDSZEREI ÉS INTÉZKEDÉSEI

Törvényességi vizsgálatok

29. §[37] (1) A büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletének főbb módszerei:

a) a Legfőbb Ügyészség által előírt és

b) a helyi törvényességi vizsgálatok.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat esetén a fogva tartó intézetekben tartott vizsgálatokról külön-külön feljegyzést, a máshol végzett vizsgálatokról a főügyészség illetékességi területére kiterjedően egy összefoglaló feljegyzést kell készíteni. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálatról vizsgált szervekként külön-külön kell feljegyzést készíteni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat esetén a feljegyzés egy példányát - az írásbeli intézkedések másolatával együtt - fel kell terjeszteni az Önálló Osztályra.

30. §[38] A törvényességi vizsgálatról készített feljegyzés tartalmazza:

a) az ellenőrzés helyét és idejét;

b) a törvényességi vizsgálat tárgyát;

c) a vizsgálathoz kapcsolódó megállapításokat;

d) a megállapítások alapját képező adatokat, tényeket;

e) a törvénysértés okait.

Intézkedések

31. §[39] A törvényességi vizsgálatról készített feljegyzés egy példányát az ügyész - tizenöt napon belül - külön átirattal megküldi a vizsgált szerv vezetőjének. Az átiratban kell a szükséges intézkedést kérni a bíróságtól, más szervek esetében pedig rendelkezéssel vagy felhívással élni.

Rendelkezés

32. §[40] (1) Rendelkezéssel él az ügyész, ha jogszabálysértést észlel és az Ütv. alapján felhívásnak nincs helye.

(2) A rendelkezés tartalmazza:

a) a pontos tényállást;

b) a megsértett jogszabályi rendelkezés megjelölését;

c) a jogszabálysértés azonnali megszüntetésére irányuló utasítást;

d) a jogorvoslat (felettes ügyészséghez fordulás) törvényben biztosított lehetőségére, valamint az arra való utalást, hogy a felettes ügyészhez fordulásnak a rendelkezés végrehajtására nincs halasztó hatálya; továbbá

e) a felhívást arra, hogy az ellenőrzéssel érintett szerv vezetője a rendelkezés végrehajtásáról tizenöt napon belül adjon írásbeli tájékoztatást.

(3) A rendelkezés végrehajtásának elmulasztását, késedelmes végrehajtását, illetve a végrehajtására vonatkozó tájékoztatás elmaradását vagy késedelmét az ügyész az Önálló Osztálynak soron kívül jelenti.

(4) Az ügyész haladéktalanul szabadlábra helyezi azt, akit törvényes határozat nélkül vagy a határozatban megjelölt időponton túl tartanak fogva.

Felhívás

33. §[41] (1) Felhívással él az ügyész az illetékes vezetőhöz, ha jogszabálysértő gyakorlatot vagy mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést észlel.

(2) A felhívás tartalmára a 32. § (2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felettes ügyészhez fordulásnak a felhívásban foglaltak végrehajtására halasztó hatálya van, továbbá, hogy az ellenőrzéssel érintett szerv vezetőjének a felhívásban foglaltakkal kapcsolatos álláspontjáról, illetőleg azzal összefüggésben tett intézkedéséről kell tizenöt napon belül írásbeli tájékoztatást adnia.

Eljárás kezdeményezése[42]

34. §[43] (1) Ha az ügyész a felügyeleti tevékenysége során olyan jogsértést vagy jogszabálysértő mulasztást (a továbbiakban: jogsértés) észlel, amely szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúját kelti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál kezdeményezi a megfelelő eljárást.

(2) Amennyiben a jogsértés fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, az illetékes szerv vezetőjénél fegyelmi eljárást kell kezdeményezni.

(3) Az ügyész a jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén kártérítési eljárást akkor kezdeményez, ha azt állami vagy társadalmi érdek indokolja, illetve a károsult nem képes jogainak védelmére.

35. §[44]

36. § Amennyiben a főügyészség az Ütv. 23. §-ának (2) bekezdése alapján a jogszabályi rendelkezés érvényesülésének biztosítása érdekében kezdeményezi az illetékes bíróság elnökének intézkedését; ezt - a kezdeményezés egyidejű felterjesztésével - az Önálló Osztálynak jelenti.

TIZENHARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

37. § (1) A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetének katonai fogdakörlet részén a területileg illetékes katonai ügyészi feladatokat ellátó ügyész gyakorolja a törvényességi felügyeletet, és az ő hatáskörébe tartozik a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 104-104/A. §-a szerinti rendelkezések végrehajtásának törvényességi felügyelete is.

(2) A katonai ügyészi feladatokat ellátó ügyész legalább háromévenként ellenőrzi a katonai mellékbüntetések végrehajtását.

38. § (1)[45] Az utasítás szövegében

a) ügyész alatt a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi feladatok ellátásával megbízott ügyészt,

b)[46] fogvatartott alatt a szabadságvesztést, az elzárást, a javítóintézeti nevelést, a szabálysértési és a pénzbírságot, rendbírságot helyettesítő elzárást töltő, az őrizetben (a bűnügyi, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt, a közbiztonsági, a menekültügyi és a szabálysértési őrizetben) lévő személyt, az előzetesen letartóztatottat, az ideiglenesen kényszergyógykezeltet, a kényszergyógykezeltet, a közösségi szálláson, a befogadó állomáson és az előállító helyiségben elhelyezett személyt,

c) rendkívüli esemény alatt a fogva tartás rendjét súlyosan sértő vagy veszélyeztető cselekményt, mulasztást, illetve történést

kell érteni.

(2)[47]

(3)[48] Az újonnan kinevezett vagy korábban más szakágban (szakterületen) foglalkoztatott ügyésznek a büntetésvégrehajtás törvényessége feletti felügyeleti ügyészi feladatokkal történő megbízásáról az Önálló Osztály vezetőjét előzetesen, írásban tájékoztatni kell.

(4) Az utasításban nem érintett egyéb kérdésekben az ügyészség szervezetének és működésének szabályairól szóló külön utasítás az irányadó.

39. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyeletéről szóló 1/1990. Legf. Ü. utasítás.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész