A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32182/2013/20. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bíró: Surányi József

éíööíÉőÉőááóíőáíóá Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

15.K.32.182/2013/20.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

a dr. Nyúzó Péter ügyvéd (cím.) által képviselt I.r. felperes (cím.) , II.r. felperes (cím), III.r. felperes (cím)., V.r. felperes (cím)., VI.r. felperes (cím) , IV.r. felperes (cím) felpereseknek,

a dr. Horváth Zsuzsanna jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (cím.) alperes ellen,

a dr. Nyúzó Péter ügyvéd (cím.) által képviselt felperesi beavatkozó (cím.) ,

a dr. Szlávnits László ügyvéd (cím.) által képviselt I.r. alperesi beavatkozó (cím.) ,

a ... főtanácsadó által képviselt II.r. alperesi beavatkozó (cím) perbeli részvételével

építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára indult perében meghozta a következő

Í T É L E T E T.

A bíróság az alperes 2010. július 30-án kelt 50-154/20/2010. számú határozatát az Ép-310/6/2010. számú elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi.

Kötelezi egyetemlegesen az alperest és az alperesi beavatkozókat, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felpereseknek és a felperesi beavatkozónak, mint egyetemleges jogosultaknak 230.000,- (kettőszázharmincezer) Ft perköltséget.

A peres felek és a beavatkozók az egyéb költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

A ... kerületi, ... helyrajzi számú, .... szám alatti, 1,3767 hektár területű, kivett beépítetlen terület megjelölésű belterületi ingatlan a 2007. november 09-én kelt tulajdoni lap másolat tanúsága szerint a Budapest-Csepel Önkormányzata tulajdonát képezte. A tulajdoni lapon szerepelt az I.r. alperesi beavatkozó tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme.

Az I.r. alperesi beavatkozó 2006. június 19-én kérelmet terjesztett elő három középmagas és három alacsony sorházas lakóépület és rendezett terepszint emelés vonatkozásában elvi építési engedély iránt.

A Budapest-Csepel Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának jegyzője a 2006. december 18-án kelt II-1732-20/2006. számú közigazgatási határozatával az elvi építési engedélyt feltételekkel megadta.

A II.r. felperes és társai fellebbezést terjesztettek elő az előző bekezdésben megjelölt elsőfokú közigazgatási határozat ellen.

A fellebbezés folytán másodfokon eljárt közigazgatási szerv, az alperes jogelődje a 2007. május 10-én kelt 08-724/4/2007. számú határozatával az elsőfokú határozatot a feltételek kiegészítésével a fellebbezés elutasítása mellett helybenhagyta.

A felperesek és társuk keresetet terjesztettek elő az előző bekezdésben megjelölt másodfokú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt.

A kereset folytán eljárt Fővárosi Bíróság a 2009. április 15-én kelt 14.K.31.448/2009/25. számú jogerős ítéletével a fenti másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.

Az új eljárásban az elsőfokú közigazgatási szerv, Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának jegyzője a 2010. március 05-én kelt Ép-310/6/2010. számú határozatával az I.r. alperesi beavatkozó kérelmére az ingatlanon I. és II. ütemben létesítendő hat darab épületet tartalmazó lakóparkra - három darab (A, B és C jelű) pince + földszint + négy emelet + tetőtéri szintes, valamint három darab (D, E és F jelű) földszint + egy emelet + tetőtéri szintes lakóépület és azokban 180 lakás és két darab üzlet kialakítására, valamint terepszint átalakítására az elvi építési engedélyt kikötésekkel megadta. Határozata indokolásában kiemelte, hogy a benyújtott elvi építési tervdokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett építési munka a kérelem benyújtásakor hatályos OTÉK, BVKSZ, CSVSZ előírásainak megfelel. Az ingatlan a CSVSZ 39. §-a szerinti ... övezetbe tartozik, a benyújtott tervdokumentáció alapján a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelel.

A felperesek és társuk fellebbezést terjesztettek elő az előző bekezdésben megjelölt elsőfokú közigazgatási határozat ellen.

A fellebbezés folytán másodfokon eljárt közigazgatási szerv, az alperes jogelődje 2010. július 30-án kelt 50-154/20/2010. számú határozatával az elsőfokú határozatot a jogorvoslati kérelemben foglaltakat elutasítva helybenhagyta. Határozata indokolásában kiemelte, hogy a kérelmet a jogszabályoknak megfelelően valamennyi szükséges melléklettel nyújtották be. Az építtetőnek az építési jogosultságát az elvi építési engedélyezési eljárásban nem kellett igazolnia. Az érintett ingatlan rendezett építési telek. A CSVSZ alapján a beépítési paraméterek a következők: legnagyobb beépítettség (terepszint felett) 25 %, legkisebb zöld felület: 50 %, bruttó szintterületi mutató: 1,0 nm/nm, legnagyobb építménymagasság: 16 m. Megállapította, hogy a terv megfelel a benyújtásakor hatályos jogszabályoknak. A tervet főépítész, valamint a tervtanács véleményezte. Az elsőfokú hatóság a szakhatósági vélemények beszerzésében teljes körűen intézkedett. Hivatkozott a II.r. alperesi beavatkozó szakhatósági állásfoglalásában foglaltakra is. A kérelem a CSVSZ 21. §-ának rendelkezéseit, valamint az építési övezetre való rendelkezéseket betartja. A tervezett beépítés a kerületi szabályozásnak megfelel.

A felperesek keresetet terjesztettek elő az előző bekezdésben megjelölt másodfokú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt. Kérték a határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését. Perköltséget igényeltek. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/C §-ára, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LVIII. törvény (Étv.) 12. § (1) bekezdésére, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X.15.) fővárosi közgyűlési önkormányzati rendelet (BVKSZ) 36. § (1), (2) bekezdéseire, a 40. § (1), (2) bekezdésére és a 41. § (1) és (10) bekezdésére hivatkozva rögzítették, hogy a helyi szabályozási terv és építési szabályzat ellentétes a Fővárosi Önkormányzat által rendeletben meghatározott szabályokkal, amikor az építménymagasság tekintetében 16 méteres magasságot állapít meg. Ez nyilvánvalóan nem fér bele a kialakult átlagos beépítettségi mutatókban, azoktól lényegesen eltér. A BVKSZ 41. § (9) bekezdése alapján ha a beépítettség meghaladja a 25 %-ot és az 1 nm/1nm szintterületi mutatót, úgy az övezet beépítettsége ez esetben sem lehet nagyobb ennél. Az is jogellenes, hogy a Fővárosi Településszerkezeti Tervvel ellentétben a helyi szabályozási terv és építési szabályzat kiveszi a kertvárosi lakóövezetből a teljes ... ág mentén lévő területet és sorolja át azt ... övezetbe. Az engedély hat épületet nevesít, amelyből négy szükségképpen kizárólag lakóház, hiszen csak két üzlet van. Hat épület esetén még a vegyes funkciót sem lehet elképzelni, azok funkciója kizárólag lakófunkciót valósít meg. A vegyes funkcióban is elenyészően terveztek be 87 nm üzletet, szemben a közel 14.000 nm lakással. Az engedély tehát nem vegyes funkcióra vonatkozik, hanem a helyi és fővárosi szabályozással ellentétesen kizárólag lakófunkcióra. Az engedély a jogszabályokat kifejezetten azok rendeltetésével ellentétesen értelmezi és használja fel. A kerületi szabályozási terv ellentmondásban áll a BVKSZ-szel és a Fővárosi Településszerkezeti Tervvel. Ezt az ellentmondást mind az Étv., mind pedig az Ötv. akként rendezi, hogy a fővárosi szabályozásnak ad elsőbbséget. A tervek szerint a két középső épület a CSVSZ által megrajzolt építési határvonalra esik, azon túl terjeszkedik, továbbá a bal oldali épületek erkélyei az építési határvonalon túl lógnak mintegy 1,5 méterrel. Az A,D,E,F jelű épületek mindegyike úgynevezett pengefalat kapna a tervek szerint, amelyek építmények, rájuk a CSVSZ szabályai vonatkoznak. E pengefalak a ... számítandó 15 méteres sávba belógnak. A bruttó szintterületi mutató vonatkozásában előadta, hogy az elvi engedélyezési terv nem tünteti fel a területszámításnál a pinceszinti közlekedőket, a tetőteraszt és a kukatárolót. Ezeket összeadva 370 nm további építményterületet kell kalkulálni a bruttó szintterületi mutatóba, amely miatt a beépítettség 1,07 arányú lesz. A CSVSZ és BVKSZ szerint a bruttó szintterületi mutató nem haladhatja meg az 1,0 arányt. Az A, B és C jelű épületek magasságával kapcsolatos számadatok valótlanok. Az, hogy az engedély terv nem épületenként adja meg az építménymagasságot, az engedélyt jogszabálysértővé teszi. Az alperesi határozat a Tervtanács 2006. november 20-án kelt véleményét veszi figyelembe, noha a 2007. július 18-i nyilatkozata az irányadó, ez pedig a tervezett beépítést elveti. Az elsőfokú környezetvédelmi szakhatóság előírja a szennyvizek elvezetési módjának további részletes vizsgálatát, azonban nem tesz előírást arra nézve, hogy végső soron hol került majd elvezetésre a keletkező többlet szennyvíz. Erről jogszabálysértően nem rendelkezett. A Natura 2000 rendelet alapján a környezetvédelmi szakhatóságnak vizsgálnia kellett volna a 180 lakásos lakóépület és két üzlethelyiség természeti értékekre gyakorolt hatását, azonban ez a vizsgálat elmaradt. A CSVSZ 8/A § (6) bekezdésére, (8) bekezdésére és (10) bekezdésére hivatkozva hangsúlyozták, hogy az építési hatóság csak hidrogeológiai szakvélemény csatolását írta elő, így a kiadott engedély hiányos. A jogszabályban írt feltételeket a hatóság nem vizsgálta, határozatában erre nem tért ki. A létesítmény másfelől el sem lenne helyezhető a tervezési területen, mert a táj jellegét veszélyezteti és gépjármű forgalmat generál. Utaltak a CSVSZ 39. § (6) bekezdésére is. A hatóság az említettek vizsgálatát elmulasztotta, a határozathozatalhoz szükséges tényeket nem tárta fel kellőképpen. Az első-, és másodfokú szervek rendkívül felületesen, szakmaiatlanul, helyenként az elfogulatlanságot is megkérdőjelezhető módon jártak el és hoztak határozatot. A tervezett épületegyüttes a tervezett funkcióval, építménymagassággal és beépítési mutatókkal nem engedélyezhető.