A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.852/2008/18. számú határozata munkáltató anyagi felelőssége tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 233. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 5. §, 174. §, 176. §, 183. §, 184. §, 185. §, 187. §, 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 31. §, 60. §, 71. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 2. §] Bírók: Enyedi István, Nagy Józsefné, Szőllősi Miklósné

Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság

6.M.852/2008/18.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság a személyesen eljáró (felperes neve) (felperes lakóhelye)(felperes levelezési címe) alatti lakos felperesnek - a Dr. Tóth-Ábri Péter jogtanácsos által képviselt (alperes neve) (alperes székhelye) szám alatti székhelyű alperes ellen a munkáltató anyagi felelőssége iránt indult perében az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bírósághoz címzett, de a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság kioktatja a feleket, hogy amennyiben a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I N D O K O L Á S :

A köztisztviselő felperes a munkáltató alperessel állt közszolgálati jogviszonyban.

Felperes korábbi jogi képviselője által előterjesztett pontosított és módosított végleges keresetében kérte, a bíróság kötelezze az alperest 500.000,-Ft nem vagyoni kártérítés és a 2005. november 1. - 2006. október 31. közötti időszakra összesen bruttó 2.641.910,-Ft elmaradt illetmény (illetmény különbözet) mint vagyoni kártérítés megfizetésére. A nem vagyoni és vagyoni kártérítés után az esedékesség időpontjától késedelmi kamatot kért. Valamint perköltségben kérte marasztalni az alperest.

Alperes jogi képviselője az írásban előterjesztett ellenkérelmét fenntartva a felperes keresetének elutasítását kérte. Perköltség igénye nem volt.

- - -

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás, így a felperes és korábbi jogi képviselője, az alperes jogi képviselője, (tanúk neve) tanúknak a jelen perben, a felperesnek és (tanúk neve) tanúknak a 6.M.33/2007. számú perben - mely pertől a korábbi 6.M.848/2006. szám alatt a jelen per elkülönítésre került - történő személyes meghallgatása, (tanúk neve) tanúknak megkeresett bíróság útján történő meghallgatása, a 6.M.33/2007. számú perben beterjesztett a jelen per irataihoz csatolt az (igazságügyi szakértői intézet neve) (igazságügyi orvosszakértő neve) igazságügyi orvosszakértő által készített 4/F-A/1 számú orvosszakértői lelet és vélemény, a (igazságügyi pszichiáter szakértő neve) igazságügyi pszichiáter szakértő által készített 4/F-A/2 számú elmeorvosszakértői lelet és vélemény, a (igazságügyi pszichológus szakértő neve) igazságügyi pszichológus szakértő által készített 4/F-A/3 számú pszichológus szakértői lelet és vélemény, a peres felek írásbeli beadványai és az általuk becsatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A köztisztviselő felperes 1993. március 22. napjával létesített közszolgálati jogviszonyt a munkáltató alperes jogelődjével. A felperest a jogi osztályon ügyintéző munkakörbe nevezték ki.

1994. április 1. napjától a felperest címzetes tanácsos cím adományozásával egyidejűleg igazgatói tanácsadó feladatkör ellátásával bízták meg.

1995. március 6. napjától a felperes a jogi osztályra került.

1995. május 1. napjával határozatlan időre a felperest a jogi osztályon osztályvezetői feladatok ellátásával bízták meg.

1999. április 18. napjával a felperesnek a jogi osztály osztályvezetői megbízását visszavonták.

A felperes 1999. április 19. - 1999. június 30. napja között igazgatói tanácsadó feladatkört látott el.

1999. július 1. napjától a felperes a jogi osztályon látta el mint köztisztviselő a feladatait.

2003. március 5. napjával a felperest határozatlan időre a jogi osztályon osztályvezetői feladatok ellátásával bízták meg.

A (megbízott igazgató neve) megbízott igazgató által elrendelt a munkáltató alperes jogelődje jogi osztályának leterheltsége vizsgálatára a 2005. július 26. - 2005. augusztus 10. közötti időszakban (belső ellenőr neve) belső ellenőr soron kívül belső ellenőri vizsgálatot végzett. A belső ellenőri vizsgálat eredményét a 2005. augusztus 10. napján kelt az "Ellenőrzési jelentés a Jogi Osztály leterheltségének belső ellenőrzéséről" iratban rögzítette a belső ellenőr, csatolva ehhez a belső ellenőri vizsgálat során keletkezett leterheltségi vizsgálatról szóló iratokat és a jogi osztály dolgozói által kitöltött kérdőíveket.

A belső ellenőri jelentés tartalmát a hozzá csatolt mellékletek tartalmával a címzett (megbízott igazgató neve) megbízott igazgató és a felperes a jogi osztály vezetője ismerték meg, valamint az e vonatkozásban iratkezelési feladatokat ellátó dolgozók az alperes jogelődjénél.

A belső ellenőri jelentés a jogi osztályvezető felperes vezetői tevékenységét és magatartását is értékelte, e vonatkozásban megállapításokat tett a vezetői számonkérés, az ügyintézők beszámoltatása, a vezető részéről a szakmai gyakorlati segítségnyújtás és a munkahelyi légkör vonatkozásában. A belső ellenőri jelentés e körben negatívan értékelte a felperes vezetői tevékenységét és magatartását.

A belső ellenőri jelentés egyes megállapításai szerint: A jogi osztályvezető részéről a beosztott ügyintézők részére nem megfelelő a szakmai segítségnyújtás. A dolgozók közül senki sem érzi azt, hogy munkája anyagilag és erkölcsileg megfelelően el lenne ismerve. A kollégákkal jó a kapcsolatuk az ügyintézőknek, az osztályvezetővel nem. Az osztályvezető gyakori hangulatváltozása feszült, ideges légkört vált ki a dolgozók között, a légkör folyamatosan feszült és rossz, az osztályértekezleteken az osztályvezető rendszeresen pszichésen terrorizálja az osztály dolgozóit. Jellemző a feszültség, a fegyelmivel való fenyegetés. A rossz munkahelyi légkör miatt nem szeretnek a jogi osztályon dolgozni a dolgozók.

Mindezek alapján a belső ellenőr megállapította, hogy a jogi osztályon dolgozók többsége nem mondható elégedettnek, ami hátrányosan befolyásolja az osztály munkájának hatékonyságát, illetve eredményességét. A kérdőívek alapján a dolgozók elégedetlensége elsősorban köztük és az osztályvezető között kialakult feszült viszonnyal magyarázhatók. A hatékony és eredményes munkavégzés megteremtésének egyik legfontosabb feltétele a munkahelyi légkör normalizálása, amihez a szükséges intézkedéseket mihamarabb meg kell tenni.

A belső ellenőri jelentés összefoglaló javaslatokat tett a feltárt hiányosságok megszüntetésére és a jogi osztály munkájának javítása érdekében.