31993L0053[1]

A Tanács 93/53/EGK irányelve (1993. június 24.) az egyes halbetegségek elleni védekezés céljából közösségi minimumintézkedések bevezetéséről

A TANÁCS 93/53/EGK IRÁNYELVE

(1993. június 24.)

az egyes halbetegségek elleni védekezés céljából közösségi minimumintézkedések bevezetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a halak szerepelnek a szerződés II. mellékletében; mivel a halak piaci értékesítése az akvakultúra-ágazat számára rendkívül fontos bevételt jelent;

mivel a halgazdasági ágazat ésszerű fejlesztésének biztosítása érdekében és a Közösségen belüli állat-egészségügyi helyzet védelmének elősegítése céljából közösségi szinten kell ellenőrző intézkedéseket kialakítani járványkitörések esetére;

mivel hivatkozni kell a tenyésztett víziállatok és az akvakultúra-termékek forgalomba hozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1991. január 28-i 91/67/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) A. mellékletében található listákra azon betegségek esetében, amelyekre az irányelv hatálya kiterjed;

mivel az ilyen betegségek kitörése gyorsan járványos méreteket ölthet, amely jelentősen csökkentheti az akvakultúra-ágazat jövedelmezőségét az okozott mortalitás és az állományban keletkező zavarok miatt;

mivel ilyen betegség fellépésének gyanúja esetén azonnal védekezési intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a betegség előfordulásának igazolásakor azonnali és hatékony lépéseket lehessen tenni;

mivel ezen intézkedések célja a betegség terjedésének megakadályozása, különösen a fertőzés terjesztésére alkalmas halak és haltermékek forgalmának gondos ellenőrzése révén;

mivel a betegségek megelőzésének a Közösségben rendes körülmények között vakcinamentes politikán kell alapulnia;

mivel az alapos járványügyi vizsgálat nélkülözhetetlen a betegségek terjedésének megelőzése céljából; mivel a tagállamoknak különleges egységeket kell felállítaniuk e célra;

mivel a hatékony védekezési rendszer kialakítása céljából a betegségek diagnosztizálását egységesíteni kell és felelős laboratóriumok felügyelete alatt kell végezni, amelyek tevékenységének koordinálását a Közösség által kijelölt referencialaboratórium végezheti;

mivel ezen irányelv egységes végrehajtása céljából közösségi ellenőrzési eljárást kell kialakítani;

mivel a betegségek elleni védekezésre irányuló közös intézkedések az állategészségügy egységes szinten tartásának minimálisan szükséges alapját képezik;

mivel a 91/67/EGK irányelv A. mellékletében felsorolt betegségek járványkitörése esetén az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatot ( 5 ) és különösen annak 5. cikkét kell alkalmazni;

mivel a Bizottságot kell megbízni a szükséges végrehajtási intézkedések foganatosításának feladatával; mivel e célból eljárást kell kialakítani, amely szoros és hatékony együttműködést hoz létre a Bizottság és a tagállamok között az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretein belül,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Ez az irányelv meghatározza a 91/67/EGK irányelv A. mellékletében felsorolt I. és II. listás halbetegségek elleni védekezés céljából alkalmazandó közösségi minimumintézkedéseket.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában szükség esetén a 91/67/EGK irányelv 2. cikkében szereplő meghatározásokat kell alkalmazni.

Ezen irányelv alkalmazásában továbbá:

1. I. listás betegségek: a 91/67/EGK irányelv A. mellékletének I. listáján szereplő halbetegségek;

2. II. listás betegségek: a 91/67/EGK irányelv A. mellékletének II. listáján szereplő halbetegségek;

3. fertőzésre gyanús hal: olyan klinikai tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat, illetve laboratóriumi vizsgálatokban kétes reakciókat mutató hal, amelyek az I. listán vagy a II. listán szereplő betegség előfordulásának alapos gyanúját vetik fel;

4. fertőzött hal: olyan hal, amelyben laboratóriumi vizsgálat eredményeképpen vagy - a lazacok fertőző kevésvérűsége (ISA) esetében - klinikai és kórbonctani vizsgálattal hatóságilag megállapították egy I. listás vagy II. listás betegség jelenlétét;

5. fertőzésre gyanús gazdaság: olyan gazdaság, ahol fertőzésre gyanús halat találtak;

6. fertőzött gazdaság: olyan gazdaság, ahol fertőzött halat találtak, vagy olyan gazdaság, amelyet már kiürítettek, de még nem fertőtlenítettek.

3. cikk

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy valamennyi gazdaságot, ahol az I. listán vagy a II. listán szereplő betegségekre fogékony halat tartanak vagy nevelnek:

1. a hatósági szolgálat nyilvántartsa; ezt a nyilvántartást állandóan naprakész állapotban kell tartani;

2. feljegyzést kell vezetni a következőkről:

a) a gazdaságba bevitt élő halakról, ikrákról és ivarsejtekről; a feljegyzésnek tartalmaznia kell a beszállításukra, a számukra vagy súlyukra, a méretükre, a származási helyükre és a szállítójukra vonatkozó valamennyi információt;

b) a gazdaságból kivitt élő halakról, ikrákról és ivarsejtekről; a feljegyzésnek tartalmaznia kell az elszállításukra, a számukra vagy súlyukra, a méretükre és a rendeltetési helyükre vonatkozó valamennyi információt;

c) az észlelt mortalitásról.

Ezt a feljegyzést, amelyet a hatósági szolgálatnak kérésére be kell mutatni, naprakész állapotban kell tartani és négy évig meg kell őrizni.

4. cikk

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az I. listán és a II. listán szereplő valamennyi betegség előfordulásának gyanúját kötelező legyen a lehető legrövidebb időn belül bejelenteni a hatósági szolgálatnak.

II. FEJEZET

Az I. listán szereplő betegségekre vonatkozó ellenőrző intézkedések

5. cikk

(1) Amennyiben egy gazdaság halain az I. listán szereplő valamely betegség gyanúját észlelik, a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a hatósági szolgálat azonnal klinikai vizsgálatot is magában foglaló hatósági vizsgálatot kezdeményezhessen abból a célból, hogy igazolja vagy kizárja a betegség előfordulásának gyanúját; a hatósági szolgálatnak mindenekelőtt mintákat kell vennie vagy vetetnie laboratóriumi vizsgálatra.

(2) Amint a betegség előfordulásának gyanúját bejelentették, a hatósági szolgálatnak hatósági megfigyelés alá kell helyeznie a gazdaságot, és meg kell követelnie különösen az alábbiakat:

a) hivatalos összeírást kell készíteni a gazdaságban található valamennyi halfajról és -kategóriáról, és ezek mindegyike vonatkozásában külön-külön fel kell jegyezni a már elhullott, a fertőzött és a fertőzésre vagy kontaminációra gyanús halak számát; az összeírást a tulajdonosnak vagy a tenyésztőnek naprakész állapotban kell tartania, figyelembe véve az állománylétszám növekedését vagy a fertőzés gyanújának fennállta alatt bekövetkezett új elhullásokat is; kérésre az összeírást be kell mutatni, és azt minden szemle alkalmával ellenőrizni lehet;

b) élő vagy elhullott hal, illetve ikrák vagy ivarsejtek nem vihetők be a gazdaságba és nem vihetők ki onnan a hatósági szolgálat engedélye nélkül;

c) a halhullák vagy szerveik megsemmisítését a hatósági szolgálat felügyelete mellett kell végezni;

d) a fertőzés terjesztésére alkalmas takarmány, eszközök, tárgyak vagy más anyagok (mint pl. a hulladék) gazdaságba való bevitelét vagy onnan való kivitelét szükség esetén a hatósági szolgálat engedélyéhez kell kötni, amely szolgálatnak meg kell határoznia a kórokozó terjedésének megakadályozásához szükséges feltételeket;

e) a gazdaságba irányuló vagy onnan kilépő személyforgalmat a hatósági szolgálat engedélyéhez kell kötni;

f) a gazdaságba irányuló és onnan kilépő járműforgalmat a hatósági szolgálat engedélyéhez kell kötni, amely szolgálatnak meg kell határoznia a kórokozó terjedésének megakadályozásához szükséges feltételeket;

g) a gazdaság bejáratainál és kijáratainál megfelelő fertőtlenítő eszközöket kell használni;

h) a 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően járványügyi vizsgálatot kell végezni;

i) az ugyanazon vízgyűjtő területhez vagy partszakaszhoz tartozó valamennyi gazdaságot hatósági megfigyelés alá kell vonni, és a hatósági szolgálat engedélye nélkül sem hal, sem ikrák vagy ivarsejtek nem hagyhatják el a gazdaság területét; igen nagy kiterjedésű vízgyűjtő terület vagy partszakasz esetén a hatósági szolgálat a fertőzésre gyanús gazdasághoz közeli kisebb kiterjedésű területre korlátozhatja a megfigyelési intézkedéseket, ha úgy gondolja, hogy ez a terület a lehető legnagyobb garanciát nyújtja a betegség terjedésének megakadályozására;

ha szükséges, a szomszédos tagállamok vagy harmadik országok hatósági szolgálatait a betegség gyanújáról értesíteni kell; ebben az esetben az érintett tagállamok hatósági szolgálatainak megfelelő eljárást kell foganatosítaniuk az e cikkben megállapított intézkedések alkalmazása érdekében.

Amennyiben szükséges, a 19. cikkben meghatározott eljárással összhangban különleges intézkedéseket lehet hozni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott hatósági intézkedések foganatosításáig bármely betegségre gyanús hal tulajdonosának vagy tenyésztőjének minden megfelelő intézkedést meg kell tennie, hogy megfeleljen a (2) bekezdés rendelkezéseinek, kivéve annak h) és i) pontját.

(4) A (2) bekezdésben említett intézkedéseket nem szabad visszavonni, amíg a betegség gyanúját hivatalosan ki nem zárták.

6. cikk

Amint az I. listás betegségek közül valamelyiknek az előfordulását hatóságilag igazolták, a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a hatósági szolgálat az 5. cikk (2) bekezdésében felsoroltakon kívül a következő intézkedéseket rendelje el:

a) fertőzött gazdaságban:

- valamennyi halat el kell távolítani egy, a hatósági szolgálat által kialakított és a Bizottság által a 19. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően jóváhagyott rendszer szerint,

- a szárazföld belsejében elhelyezkedő gazdaságok esetében valamennyi tavat le kell bocsátani tisztítás és fertőtlenítés céljából,

- minden ikrát és ivarsejtet, elhullott halat és a betegség klinikai tüneteit mutató élő halat nagy fertőzési veszélyt jelentő anyagként kell kezelni és a 90/667/EGK irányelvnek ( 6 ) megfelelően a hatósági szolgálat felügyelete alatt meg kell semmisíteni,

- minden élő halat a hatósági szolgálat felügyelete mellett vagy le kell ölni és meg kell semmisíteni a 90/667/EGK irányelvnek megfelelően, vagy - azon halak esetében, amelyek elérték a kereskedelmi méretet és nem mutatnak betegségre utaló klinikai tüneteket - a hatósági szolgálat felügyelete mellett le kell vágni értékesítés vagy emberi fogyasztásra történő feldolgozás céljából.

- Az utóbbi esetben a hatósági szolgálatnak biztosítania kell, hogy a halakat azonnal levágják és kibelezzék, és hogy ezeket a műveleteket olyan feltételek mellett hajtsák végre, amely megakadályozza a kórokozók terjedését, és hogy a halhulladékot és belsőséget, amely nagy fertőzési veszélyt jelentő anyagnak minősül, olyan eljárás szerint kezeljék, amely biztosítja a kórokozók elpusztítását a 90/667/EGK irányelvnek megfelelően, továbbá hogy a felhasznált vizet is olyan kezelésnek tegyék ki, amely semlegesíti az abban esetlegesen előforduló kórokozókat,

- a halak, az ikrák és az ivarsejtek eltávolítása után a tavakat, a felszereléseket és bármely olyan anyagot, amely ki van téve a szennyeződésnek, a lehető legrövidebb időn belül meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell, követve a hatósági szolgálat utasításait oly módon, amely kiküszöböli a kórokozó terjedésének vagy túlélésének kockázatát. A fertőzött gazdaságban végzendő tisztítási és fertőtlenítési eljárásokat a 19. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell meghatározni,

- bármely, az 5. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett, esetlegesen szennyezett anyagot meg kell semmisíteni, vagy olyan kezelésben kell részesíteni, amely biztosítja minden jelenlévő kórokozó elpusztítását,

- a 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően járványügyi vizsgálatot kell végezni és alkalmazni kell a 8. cikk (4) bekezdésének rendelkezéseit; e vizsgálat részeként mintákat kell venni laboratóriumi vizsgálatra;

b) a fertőzött gazdasággal azonos vízgyűjtő területen vagy azonos partszakaszon fekvő valamennyi gazdaságot egészségügyi ellenőrző vizsgálatnak kell alávetni; ha e vizsgálatok során pozitív eseteket találnak, akkor ennek a bekezdésnek az a) pontjában felsorolt intézkedéseket kell alkalmazni;

c) a gazdaság újratelepítését a hatósági szolgálatnak kell engedélyeznie a tisztítási és a fertőtlenítési műveletek kedvező eredményű helyszíni vizsgálata után, továbbá olyan időtartam elteltével, amelyet a hatósági szolgálat elegendőnek tart a kórokozók elpusztulásához és az ugyanazon a vízgyűjtő területen előforduló esetleges további fertőzésektől való mentesüléshez;

d) ha az 5. cikk (2) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában megállapított intézkedések alkalmazása megköveteli más tagállamok hatósági szolgálatainak együttműködését, az érintett tagállamok hatósági szolgálatainak együtt kell működniük, hogy biztosítsák az e cikkben meghatározott intézkedések betartását.

Amennyiben szükséges, megfelelő további intézkedéseket kell hozni a 19. cikkben szabályozott eljárás szerint.

7. cikk

Amennyiben vadon élő, egyetlen gazdasághoz sem tartozó halakban, illetve természetes vagy mesterséges tavakban, valamint horgászat vagy díszhaltartás céljára szánt más vízi élőhelyen tartott halakban alakul ki fertőzés, vagy lép fel annak gyanúja, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a megfelelő intézkedések meghozatalát. A tagállamoknak az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság útján tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot a megtett intézkedésekről.

8. cikk

(1) A járványügyi vizsgálat a következők megállapítására terjed ki:

- annak időtartama, hogy a betegség nagy valószínűséggel mennyi ideje állhatott fenn a gazdaságban, mielőtt bejelentették, illetve a gyanúját megállapították,

- a gazdaságban fellépett betegség lehetséges eredete, valamint más olyan gazdaságok meghatározása, amelyeken a betegség iránt fogékony halfajok ikrái, ivarsejtjei és egyedei találhatók, amelyek megfertőződhettek,

- azon halak, ikrák vagy ivarsejtek, járművek vagy anyagok és személyek forgalma, akik vagy amelyek a kérdéses gazdaságokba behurcolhatták vagy onnan elhurcolhatták a betegség kórokozóját,

- a betegség esetleges hordozói és azok eloszlása.

(2) Ha a járványügyi vizsgálat arra derít fényt, hogy a betegséget halak, ikrák vagy ivarsejtek, állatok, járművek vagy személyek forgalmából eredő érintkezés révén vagy bármilyen egyéb módon másik vízgyűjtő területről vagy másik partszakaszról hurcolhatták be, vagy más vízgyűjtő területre vagy partszakaszra hurcolhatták el, akkor az ezen a vízgyűjtő területen vagy partszakaszon lévő gazdaságokat fertőzésre gyanúsnak kell tekinteni és az 5. cikkben szabályozott intézkedéseket kell alkalmazni. Ha a betegség előfordulása megállapítást nyert, a 6. cikkben meghatározott intézkedéseket kell alkalmazni.

(3) Ha a járványügyi vizsgálat arra derít fényt, hogy más tagállamok hatósági szolgálatainak együttműködése is szükséges, az érintett tagállamok hatósági szolgálatainak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük, hogy biztosítsák az ezen irányelvben szereplő rendelkezések betartását.

(4) Járványvédelmi központot kell felállítani a betegség lehető leggyorsabb felszámolásának biztosításához szükséges valamennyi intézkedés teljes összehangolása, valamint a járványügyi vizsgálat végrehajtása céljából.

Az országos járványvédelmi központokra és a közösségi járványvédelmi központokra vonatkozó általános szabályokat a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel állapítja meg.

(5) A Bizottságnak az Állat - egészségügyi Tudományos Bizottság véleménye alapján kialakított és különösen a tudományos és technológiai haladást figyelembe vevő javaslata alapján a Tanács 1996. december 31. előtt minősített többséggel áttekinti e cikk rendelkezéseit.

III. FEJEZET

A II. listán szereplő betegségekre vonatkozó ellenőrző intézkedések

9. cikk

(1) Amennyiben egy, a II. listán szereplő betegség gyanúja merül fel, illetve ilyen betegség kerül megállapításra egy mentes övezetben vagy egy nem mentes övezet területén fekvő mentes gazdaságban, a 8. cikknek megfelelően járványügyi vizsgálatot kell végezni. A 91/67/EGK irányelvnek megfelelően meghatározott minősítésüket visszanyerni kívánó tagállamoknak eleget kell tenniük az említett irányelv B. és C. mellékletében előírt rendelkezéseknek.

(2) Ha a járványügyi vizsgálat arra derít fényt, hogy a betegséget egy mentes övezetből vagy egy másik mentes gazdaságból hurcolhatták be, vagy azt egy másik mentes gazdaság területére hurcolhatták el halak, ikrák vagy ivarsejtek, járművek vagy személyek forgalmának következtében vagy bármilyen más módon, a nevezett övezeteket vagy gazdaságokat gyanúsnak kell tekinteni és alkalmazni kell a szükséges intézkedéseket.

(3) A hatósági szolgálat azonban engedélyezheti a vágásra szánt halaknak a kereskedelmi méret eléréséig történő hizlalását.

10. cikk

(1) Amennyiben egy nem mentes övezet területén fekvő nem mentes gazdaságban olyan halak vannak, amelyek a II. listán szereplő valamely betegséggel való fertőzöttségre gyanúsak, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hatósági szolgálat:

a) azonnal hatósági vizsgálatot kezdeményezzen a betegség előfordulásának megállapítása vagy kizárása céljából, beleértve - ahol az szükséges - valamely engedélyezett laboratóriumban történő vizsgálatra szánt minták vételét is;

b) a fertőzött gazdaságokban végezzen vagy végeztessen hivatalos felmérést a halak létszámának megállapítására, és ezt a felmérést rendszeresen frissítsék;

c) a fertőzött gazdaságot hatósági felügyelet alá helyezze vagy helyeztesse annak biztosítása céljából, hogy - a 91/67/EGK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjától eltérve - a fertőzött gazdaságokból élő halakat, ikrákat vagy ivarsejteket kizárólag az ugyanazzal a betegséggel fertőzött más gazdaságokba vagy emberi fogyasztás céljából történő vágásra szállíthassanak el.

(2) A tagállamok egy meghatározott ideig a hatósági szolgálat felügyelete mellett szabadon választható vagy kötelező programot indíthatnak a II. listán szereplő betegségek felszámolására a nem mentes gazdaságokban vagy a nem mentes övezetekben. Ezen időszak alatt az ilyen programban részt vevő gazdaságok vagy övezetek területére fertőzött gazdaságokból vagy ismeretlen egészségügyi minősítésű gazdaságokból származó élő hal, ikrák vagy ivarsejtek bevitelét meg kell tiltani.

Ezeket a programokat, amelyeket a 20. cikkben meghatározott határidő lejárta előtt megállapítandó általános szempontok alapján alakítanak ki a 19. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően, ellenőrzésre a Bizottság elé terjesztik, és ugyanannak az eljárásnak megfelelően jóváhagyják vagy szükség esetén módosítják.

Az első albekezdésben meghatározott időszak letelte után a tagállamok, amelyek ezen eljárást alkalmazták, kötelesek értesíteni a Bizottságot és - az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretein belül - a többi tagállamot a kapott eredményekről.

(3) A Bizottság 1996. december 31-ig jelentést nyújt be a Tanácshoz, amelyet az Állat-egészségügyi Tudományos Bizottság véleményének beszerzése után, a szerzett tapasztalatok, valamint a tudományos és műszaki előrehaladás figyelembevételével állít össze az e cikk rendelkezéseinek felülvizsgálatára vonatkozó esetleges javaslatával együtt, különös tekintettel a tenyésztésre vagy hizlalásra szánt fertőzött élő halak, ikráik vagy ivarsejtjeik forgalomba hozatalával és a járványügyi vizsgálat lebonyolításával kapcsolatban a nem mentes övezetekben, ahol a betegség gyanúja egy nem mentes gazdaságban merült fel. A Tanács az esetleges javaslatokról a jelentés következtetéseinek figyelembevételével, minősített többséggel határoz.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat szükség esetén a Bizottság a 19. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően fogadja el.

IV. FEJEZET

Záró rendelkezések

11. cikk

(1) Az I. és II. listán szereplő betegségek előfordulásának meghatározására szolgáló mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat a 91/67/EGK irányelv 15. cikkével összhangban meghatározott módszerekkel kell végezni.

(2) A betegség vagy a kórokozók jelenlétének kimutatására irányuló vizsgálatokat a hatósági szolgálat által engedélyezett laboratóriumban kell elvégezni. A laboratóriumi vizsgálatnak - szükség esetén és különösen a betegség első megjelenésekor - meg kell határoznia a kérdéses kórokozó típusát, altípusát vagy variánsát, amelyet meg kell erősítenie a nemzeti referencialaboratóriumnak, valamint azt megerősítheti, ha szükséges, a 13. cikkben szereplő közösségi referencialaboratórium is.

12. cikk

(1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden tagállamban nemzeti referencialaboratóriumot jelöljenek ki, amely olyan felszereltséggel és szakképzett személyzettel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy bármikor, de különösen a kérdéses betegség első előfordulásakor a kérdéses kórokozó típusát, altípusát és variánsát meg tudják határozni és meg tudják erősíteni a regionális diagnosztikai laboratóriumok által kapott eredményeket.

(2) A szóban forgó betegségek vizsgálatára kijelölt nemzeti laboratóriumok felelősek a diagnosztikai standardok és módszerek összehangolásáért és a reagensek használatáért.

(3) A kérdéses betegségek vizsgálatára kijelölt nemzeti laboratóriumok felelősek a tagállamokban az adott betegség diagnosztikájával foglalkozó valamennyi laboratórium diagnosztikai standardjainak és módszereinek összehangolásáért. Ennek érdekében a nemzeti laboratóriumok:

a) diagnosztikai reagensekkel láthatják el a tagállam által engedélyezett laboratóriumokat;

b) ellenőrzik a tagállamban használatos összes diagnosztikai reagens minőségét;

c) kötelesek időszakonként összehasonlító vizsgálatokat végezni;

d) kötelesek a betegségnek a tagállamban megállapított eseteiből származó kórokozó-izolátumokat fenntartani;

e) kötelesek megerősíteni a tagállam által engedélyezett diagnosztikai laboratóriumokban kapott pozitív eredményeket.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve azonban azok a tagállamok, amelyeknek nincsen a kérdéses betegség megállapítására alkalmas laboratóriumuk, igénybe vehetik egy másik tagállam - a kérdéses témában szakértelemmel rendelkező - nemzeti laboratóriumának szolgáltatásait.

(5) A halbetegségek vizsgálatára szolgáló nemzeti laboratóriumok listája az A. mellékletben található.

(6) Az említett betegségek vizsgálatára kijelölt nemzeti laboratóriumok kötelesek együttműködni a 13. cikkben említett közösségi referencialaboratóriummal.

(7) Az e cikk végrehajtásának részletes szabályait a Bizottság a 19. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően fogadja el.

13. cikk

(1) A halbetegségek vizsgálatára kijelölt közösségi referencialaboratórium a B. mellékletben van feltüntetve.

(2) A 90/424/EGK határozat és különösen annak 28. cikke sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésében említett laboratórium hatáskörét és feladatkörét a C. melléklet sorolja fel.

14. cikk

(1) A vakcinázást meg kell tiltani a II. listán szereplő betegségek ellen a mentes övezetekben, a nem mentes övezetek területén fekvő mentes gazdaságokban vagy az olyan övezetekben vagy gazdaságokban, amelyek már elkezdték a 91/67EGK irányelvben meghatározott engedélyeztetési eljárásokat, valamint az I. listán szereplő betegségek ellen.

Az előző rendelkezéstől eltérve azonban a vakcinázás engedélyezhető az I. listán szereplő betegségek okozta járványkitörés esetén, feltéve hogy a vakcinázási eljárások a 15. cikknek megfelelően meg vannak határozva a jóváhagyott készenléti tervekben, és azok figyelembe veszik az E. mellékletben felsorolt szempontokat.

(2) A Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva 1996. június 30-ig áttekinti e cikk rendelkezéseit, különös tekintettel a vakcinák használatára vonatkozó speciális feltételekre, figyelembe véve a vakcinázásra vonatkozó tudományos és technológiai kutatások fejlődését.

15. cikk

(1) Minden tagállam készenléti tervet dolgoz ki, amely részletezi, miként fogja végrehajtani az ezen irányelvben meghatározott intézkedéseket az I. listán szereplő betegség okozta járványkitörés esetén.

Ennek a tervnek biztosítania kell mindazon létesítmények, felszerelések, személyzet és minden más megfelelő tárgyi feltétel rendelkezésre állását, amelyek szükségesek a járványkitörés gyors és hatékony felszámolásához.

(2) Az ilyen tervek elkészítésénél alkalmazandó általános szempontokat a D. melléklet tartalmazza.

A tagállamok azonban dönthetnek úgy is, hogy csak az érintett betegségekre vonatkozó szempontokat alkalmazzák, amennyiben az általános szempontokat valamely más betegség elleni védekezésre irányuló intézkedések alkalmazására vonatkozó tervekben már elfogadták.

A Bizottság a 19. cikkben meghatározott eljárással összhangban módosíthatja vagy kiegészítheti ezeket a szempontokat, figyelembe véve a betegség sajátos természetét.

(3) A D. mellékletben közzétett szempontoknak megfelelően kidolgozott terveket legkésőbb az ezen irányelv hatálybalépését követő hat hónapon belül be kell nyújtani a Bizottságnak.

(4) A Bizottságnak meg kell vizsgálnia a terveket annak érdekében, hogy meghatározza, hogy azok alkalmasak-e a kívánt cél elérésére, és javaslatot kell tennie az érintett tagállamnak bármely szükséges módosításra vonatkozóan, különösen annak biztosítása céljából, hogy azok összeegyeztethetők legyenek a többi tagállam terveivel.

A Bizottságnak a szükség esetén módosított terveket a 19. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően jóvá kell hagynia.

A terveket ezt követően ugyanazon eljárásnak megfelelően lehet módosítani vagy kiegészíteni a helyzet változásainak figyelembevétele céljából.

16. cikk

Amennyiben az ezen irányelv egységes alkalmazásához szükséges, a Bizottság szakértői az illetékes hatóságokkal együttműködve helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek. Ennek érdekében a szakértők a gazdaságok reprezentatív százalékát ellenőrizhetik, hogy megbizonyosodjanak arról, ellenőrzik-e az illetékes hatóságok, hogy ezek a gazdaságok az irányelvben meghatározott követelményeket betartják. A Bizottságnak tájékoztatnia kell a tagállamokat a végrehajtott ellenőrzések eredményéről.

Az a tagállam, amelynek területén az ellenőrzést végzik, köteles megadni a szakértőknek minden szükséges segítséget feladataik elvégzéséhez.

E cikk végrehajtásának részletes szabályait a 19. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

17. cikk

A Közösség által az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulás feltételeit a 90/424/EGK irányelv határozza meg.

18. cikk

Amennyiben szükséges, a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel módosítja a B., a C. és a D. mellékleteket, különösen annak érdekében, hogy azok figyelembe vegyék a kutatás és a diagnosztikai eljárások fejlődését.

Az A. melléklet szükség esetén a 19. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kiegészíthető vagy módosítható.

18 a. cikk

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket az alább felsorolt cikkekben említett intézkedéseket illetően a 19. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási eljárásoknak megfelelően kell elfogadni:

- 5. cikk (2) bekezdése,

- 6. cikk,

- 10. cikk (1) és (2) bekezdése,

- 12. cikk,

- 15. cikk,

- 16. cikk

- 18. cikk, második bekezdés.

19. cikk

(1) A Bizottságot a 68/361/EGK határozattal ( 7 ) létrehozott Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: »a bizottság«) segíti munkájában.

(2) Amennyiben erre a bekezdésre utalás történik, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt időszak három hónapra változik.

(3) Saját eljárásának szabályait a bizottság fogadja el.

20. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1994. július 1-jéig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időponttól kezdve azonban a tagállamok - a Szerződés általános szabályainak megfelelően - saját területükön az ezen irányelvben meghatározottaknál szigorúbb rendelkezéseket is fenntarthatnak vagy alkalmazhatnak. Az ilyen intézkedésekről értesítik a Bizottságot.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

21. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

A. MELLÉKLET

A HALBETEGSÉGEK NEMZETI REFERENCIALABORATÓRIUMAI

B. MELLÉKLET

A HALBETEGSÉGEK KÖZÖSSÉGI REFERENCIALABORATÓRIUMA

Statens Veterinære Serumlaboratorium

Landbrugsministeriet

Hangøvej 2

8200 Aarhus N

Denmark.

C. MELLÉKLET

A HALBETEGSÉGEK KÖZÖSSÉGI REFERENCIALABORATÓRIUMÁNAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

A halbetegségek közösségi referencialaboratóriumának feladat- és hatáskörei az I. és a II. lista betegségei tekintetében a következők:

1. összehangolni - a Bizottsággal konzultálva - a tagállamokban a kérdéses betegség diagnosztizálására használt módszereket, különösen pedig:

a) az egyes betegségek kórokozó törzseinek tipizálása, fenntartása, valamint kórokozó törzsek biztosítása szerológiai próbákhoz és antisavók termeléséhez;

b) a nemzeti referencialaboratóriumok standard szérumokkal és más referenciareagensekkel történő ellátása az egyes tagállamokban használatos próbák és reagensek standardizálása céljából;

c) a legfontosabb kórokozók törzseinek és izolátumainak összegyűjtése és fenntartása;

d) diagnosztikai eljárások időszakos összehasonlító vizsgálatainak szervezése közösségi szinten;

e) a Közösség területén használt diagnosztikai módszerek adatainak és az azokkal kapcsolatos információknak, valamint az ott elvégzett vizsgálatok eredményeinek gyűjtése és összeállítása;

f) a legfontosabb betegségek kórokozó-izolátumainak jellemzése a legmodernebb és legalkalmasabb módszerekkel, amelyek lehetővé teszik a betegség járványtanának jobb megismerését;

g) lépéstartás a vonatkozó betegségek figyelése, járványtana és megelőzése terén világszerte elért fejlődéssel;

h) az érintett betegség kórokozójával, valamint egyéb betegségek kórokozóival kapcsolatos szakértelem fenntartása, amely lehetővé teszi a gyors elkülönítő kórjelzés felállítását;

i) alapos ismeretek szerzése az érintett betegségek elleni védekezésre és azok felszámolására használt állatorvosi immunológiai készítmények előállítása és felhasználása terén;

2. aktívan segíteni az érintett betegség tagállamokban kitört járványeseteinek diagnosztizálását a kórokozó izolátumainak fogadásával, amelynek célja a diagnózis megerősítése, a kórokozó jellemzése és járványtani vizsgálatok végzése;

3. elősegíteni a laboratóriumi diagnosztikában járatos szakértők képzését és továbbképzését abból a célból is, hogy a Közösség egész területén egységesítsék a diagnosztikai eljárásokat;

4. együttműködni az I. listán szereplő betegségek diagnosztizálására szolgáló módszerek terén azon harmadik országok illetékes laboratóriumaival, amelyekben ezek a betegségek gyakran előfordulnak.

D. MELLÉKLET

A KÉSZENLÉTI TERVEK MINIMÁLIS FELTÉTELEI

A készenléti tervekben legalább a következőket kell biztosítani:

1. az érintett tagállam valamennyi védekezési intézkedését összehangoló nemzeti válságkezelő központ felállítása;

2. azon helyi járványvédelmi központok listájának összeállítása, amelyek megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy helyi szinten összehangolják a betegségek elleni védekezésre irányuló intézkedéseket;

3. részletes információ a védekezési intézkedésekben részt vevő személyi állományról, feltüntetve azok képesítését és feladatát;

4. lehetőség arra, hogy minden egyes helyi járványvédelmi központ gyorsan kapcsolatba tudjon lépni azokkal a személyekkel vagy szervezetekkel, amelyeket a járvány közvetve vagy közvetlenül érint;

5. olyan felszerelés és anyagok biztosítása, amelyek lehetővé teszik a járványvédelmi intézkedések megfelelő végrehajtását;

6. részletes utasításokat kell adni arra vonatkozóan, hogy milyen lépéseket kell tenni a betegség vagy fertőzöttség gyanúja vagy megállapítása esetén;

7. képzési programok kialakítása a gyakorlati tevékenységekben való jártasság és az igazgatási eljárások ismeretének fenntartása és fejlesztése céljából;

8. megfelelő esetben a diagnosztikai laboratóriumoknak rendelkezniük kell a kórbonctani vizsgálatok elvégzéséhez szükséges felszerelésekkel, a szerológiai és szövettani, stb. vizsgálatok elvégzéséhez szükséges megfelelő kapacitással, és a gyors diagnózis felállításához szükséges megfelelő jártassággal (ennek érdekében gondoskodni kell a minták gyors szállításának lehetőségéről is);

9. a készenléti tervek végrehajtásához szükséges jogi felhatalmazást biztosító szabályok.

E. MELLÉKLET

A VAKCINÁZÁSI PROGRAMOK SZEMPONTJAI

A vakcinázási programoknak legalább a következő információkat kell tartalmazniuk:

1. A vakcinázási kérelmet szükségessé tevő betegség természete.

2. Információt kell adni a parti és szárazföldi területekről, azokról a helyekről és gazdaságokról, ahol vakcinázást lehet végezni: semmilyen körülmények között sem szabad vakcinázást végezni a fertőzött terület határain kívül és - szükség esetén - a fertőzött terület körül létesített pufferzóna határain kívül.

3. Részletes információk az alkalmazandó vakcináról, beleértve az alkalmazható vakcina típusát (típusait).

4. Részletes információk a vakcina alkalmazásának feltételeiről, a vakcinázás gyakoriságáról és a vakcina alkalmazásának korlátairól (mely halakban, mely ketrecekben stb.).

5. A vakcinázás abbahagyásának feltételei.

6. Rendelkezéseket kell elfogadni annak biztosítására, hogy a korábbi vakcinázásokról naplót vezessenek (időpont, helyszín és azon gazdaságok megjelölése, amelyekben vakcinázást végeztek, pufferzóna létrehozása, stb.).

7. Intézkedni kell a halak vakcinázott területen belüli forgalmának korlátozásáról annak biztosítása érdekében, hogy a halak kizárólag akkor hagyhassák el a vakcinázott területet, ha azokat emberi fogyasztás céljára történő levágásra vagy szükség esetén megsemmisítésre szánják.

8. A vakcinázáshoz szükséges minden egyéb rendelkezés.

( 1 ) HL C 172., 1992.7.8., 16. o.

( 2 ) HL C 150., 1993.5.31.

( 3 ) HL C 19., 1993.1.25., 4. o.

( 4 ) HL L 46., 1991.2.19., 1. o.

( 5 ) HL L 224., 1990.8.18., 19. o. A legutóbb a 92/438/EGK határozattal (HL L 243., 1992.8.25., 27. o.) módosított határozat.

( 6 ) A Tanács 1990. november 27-i 90/667/EGK irányelve az állati hulladékok ártalmatlanítására és forgalomba hozatalára, továbbá az állati eredetű, illetve halból készült takarmányok kórokozókkal szembeni védelmére vonatkozó állat-egészségügyi előírásokról, valamint a 90/425/EGK irányelv módosításáról (HL L 363., 1990.12.27., 51. o.). A 92/118/EGK irányelvvel (HL L 62., 1992.3.15., 49. o.) módosított irányelv.

( 7 ) HL L 255., 1968.10.18., 23. o.