32007D0564[1]

2007/564/EK: A Bizottság határozata ( 2007. augusztus 6. ) bizonyos finnországi - az Aland-szigetek kivételével - postai ágazati szolgáltatásoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről (az értesítés a C(2007) 3700. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. augusztus 6.)

bizonyos finnországi - az Åland-szigetek kivételével - postai ágazati szolgáltatásoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről

(az értesítés a C(2007) 3700. számú dokumentummal történt)

(Csak a finn és a svéd nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/564/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 30. cikke (4) és (6) bekezdésére,

tekintettel a Finnország által 2007. február 9-én e-mailben benyújtott kérelemre,

a közbeszerzési tanácsadó bizottsággal való konzultációt követően,

mivel:

I. TÉNYEK

(1) 2007. február 9-én Finnország a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (4) bekezdése szerinti kérelmet küldött e-mailben a Bizottságnak. A Bizottság 2007. március 21-én, 2007. április 18-án és 2007. május 15-én e-mailben további tájékoztatást kért, amelyet a finn hatóságok 2007. április 4-én, 2007. április 24-én és 2007. május 16-án e-mailben továbbítottak.

(2) A Finnország által a Suomen Posti Oyj nevében - amely 2007. június 1-jével nevét Itella Oyjra változtatta (a továbbiakban: a finn posta) - benyújtott bizonyos finnországi (az Åland-szigetek kivételével) postai, illetve a postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásokra vonatkozik. A kérelemben ismertetett szolgáltatások a következők:

a) címzett levelekkel kapcsolatos, belföldi és nemzetközi szolgáltatások (fogyasztóközi (Consumer to Consumer, CtC), a fogyasztó és a vállalat közötti (Consumer to Business, CtB), vállalatközi (Business to Business, BtB) és a vállalat és a fogyasztó közötti (Business to Consumer, BtC));

b) címzett reklámküldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások;

c) címzetlen reklámküldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások;

d) vállalatközi szabványos csomagküldő szolgáltatások, belföldön és külföldön;

e) a vállalat és a fogyasztó közötti, szabványos csomagküldő szolgáltatások, belföldön és külföldön;

f) belföldi és nemzetközi fogyasztói szabványos csomagküldő szolgáltatások (fogyasztóközi és a fogyasztó és a vállalat közötti);

g) belföldi és nemzetközi gyorspostai és futár csomagküldő szolgáltatások;

h) hírlapok korai kézbesítése;

i) hírlapok rendes időben való kézbesítése;

j) könnyű árukkal kapcsolatos szolgáltatások (egyszeri szállítmányok) és teherszállítási szolgáltatások;

k) raktározási szolgáltatások;

l) szerződéses logisztika;

m) a címzett reklámküldeményekkel kapcsolatos átfogó megoldások;

n) nyomdai szolgáltatások;

o) adatkezelési szolgáltatások;

p) elektronikus tranzakciós szolgáltatások;

q) bélyeggyűjtői szolgáltatások.

(3) A kérelem mellé csatolták a független nemzeti hatóság, a Kilpailuvirasto/Konkurrensverket (a finn versenyhivatal) következtetéseit, amely egyfelől "semmilyen különös indokát nem látja annak, hogy ellenezze a 30. cikkben említett kivétel megadását", ugyanakkor kijelentette, hogy "emlékeztetni kell arra, hogy a finn posta továbbra is nagyon erős piaci jelenléttel rendelkezik a hagyományos üzleti tevékenysége, azaz a levelek, a csomagok és az egyéb címzett küldemények összegyűjtésének és szétküldésének területén, noha a postai műveletekről szóló törvény alapján már 1994-ben megnyitották a teljes postai ágazatot a verseny előtt. Azonban nem alakult ki verseny a finn posta hagyományos üzleti tevékenységének területén. (...)"

II. JOGI KERETEK

(4) A 2004/17/EK irányelv 30. cikke előírja, hogy az irányelvben említett bármely tevékenység folytatására irányuló szerződések nem tartozhatnak a 2004/17/EK irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. A piaci belépés akkor minősül szabadnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazta az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő közösségi jogszabályokat.

(5) Mivel Finnország végrehajtotta és alkalmazta a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2), a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban a piacra való belépés nem tekinthető korlátozottnak. Egy adott piacon a versenynek való közvetlen kitettséget több mutató alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jellegű.

(6) A határozat által érintett piacokra vonatkozó egyik fontos paraméter az adott piac legfontosabb szereplőinek piaci részesedése. A másik kritérium a piacok összefonódásának szintje. Mivel a határozat hatálya alá tartozó különböző tevékenységek feltételei változóak, a versenyhelyzet vizsgálata során figyelembe kell venni a különböző piacokon fennálló különböző helyzeteket.

(7) Noha bizonyos esetekben a piac szűkebb meghatározása is elképzelhető, e határozat alkalmazásában az érintett piac pontos meghatározása nyitva hagyható, mivel a Finnország által benyújtott kérelemben felsorolt szolgáltatások közül több esetében a szűkebb vagy a tágabb értelmű meghatározástól függetlenül ugyanaz marad az elemzés eredménye.

(8) Ez a határozat nem sérti a versenyszabályok alkalmazását.

III. ÉRTÉKELÉS

(9) A 2004/17/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban a logisztikai szolgáltatásokra - mint például a raktározási szolgáltatások és a szerződéses logisztika -, valamint a hozzáadott értékű szolgáltatásokra - mint például a nyomdai szolgáltatások, az adatkezelési szolgáltatások és az elektronikus tranzakciós szolgáltatások - az irányelv csak azzal a feltétellel vonatkozik, hogy az ilyen szolgáltatásokat olyan ajánlatkérők nyújtják, amelyek a 2004/17/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti postai szolgáltatásokat is nyújtanak. A Bizottság rendelkezésére álló információ szerint e feltétel nem teljesül Finnországban a raktározási, a nyomtatási, az adatkezelési és az elektronikus tranzakciós szolgáltatások tekintetében. Következésképpen a 2004/17/EK irányelv nem vonatkozik e szolgáltatások finnországi nyújtására.

(10) A fogyasztói levelek (belföldi és nemzetközi fogyasztóközi és a fogyasztó és a vállalat közötti, címzett levelekkel kapcsolatos szolgáltatások) tekintetében a finn posta 100 %-os piaci részesedéssel rendelkezik. Az üzleti levelek tekintetében a becsült piaci részesedése 85 % (a belföldi és nemzetközi vállalatközi címzett levelekkel kapcsolatos szolgáltatások) és 95 % (a belföldi és külföldi, a vállalat és a fogyasztó közötti címzett levelekkel kapcsolatos szolgáltatások) között változik, egyik versenytársa sem éri el a 10 % feletti becsült piaci részesedést. A rendelkezésre álló információ alapján a finn posta piaci részesedése a (kimenő és bejövő) címzett nemzetközi levelekkel kapcsolatos szolgáltatások területén megegyezik a tisztán belföldi szolgáltatásokéval. A finn hatóságok szerint ezek a szolgáltatások közvetlen módon ki vannak téve a versenynek, elsősorban a "hagyományos" papír alapú levélszolgáltatásoknak az elektronikus kommunikációs eszközökkel (pl. e-mail vagy SMS) való helyettesíthetősége miatt, másodsorban pedig mivel a piachoz való meglévő, korlátozás nélküli hozzáférés kiteszi az esetleges újoncok megjelenése miatti potenciális versenynek. A helyettesítés tekintetében meg kell jegyezni, hogy az EK versenyszabályai szerint a helyettesíthetőséget többek között a termékjellemzők, a termék ára és a más lehetséges helyettesítőkre való váltáshoz kapcsolódó akadályok alapján kell elemezni. Úgy tűnik, hogy a papír alapú küldemény és az elektronikus kommunikáció jellemzői jelentős mértékben különböznek, és jelentős akadálya van a papír alapú küldeményről az elektronikus küldeményre való átállásnak (3). Ez azt jelzi, hogy az elektronikus kommunikáció egy másik termékpiachoz tartozik, és ezért nem gyakorolhatnak közvetlen versenykorlátozást a finn posta címzett levelekkel kapcsolatos szolgáltatásaira. Továbbá úgy tűnik, hogy az elektronikus levél megnövekedett mértékű használatának fő hatása lényegesen csökkenti a papír alapú levélpiac teljes méretét, és nem kel vele versenyre. Például a benyújtott információ szerint a finn posta válasza a finn bankok elektronikus számlázással kapcsolatos növekvő mértékű marketingjére a saját elektronikus szolgáltatások megteremtése volt, és a posta nem tett semmilyen lépést a hagyományos, papír alapú kommunikációval kapcsolatban. Másodsorban a potenciális versennyel kapcsolatban meghatározó, hogy a teljes postai ágazatot megnyitották a verseny előtt 1994 óta, és a mai napig ez csak azzal járt, hogy a versenytársak összesen csupán 15 %-os becsült piaci részesedést szereztek meg a leginkább versenyképes szegmensben (belföldi és nemzetközi vállalatközi címzett levelek). Ennek eredményeként nincs jele annak, hogy előre láthatóan az esetleges verseny jelentős szerephez jutna. A független nemzeti hatóság, a Kilpailuvirasto/Konkurrensverket (azaz a finn versenyhivatal) következtetéseivel összhangban az a következtetés vonható le, hogy az ebben a preambulumbekezdésben vizsgált szolgáltatások Finnországban nincsenek közvetlenül kitéve a versenynek. Ezért a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az említett tevékenységek finnországi folytatását lehetővé tevő szerződésekre.

(11) A címzett reklámküldemény - amely e határozat alkalmazásában a marketingkommunikációnak szánt címzett küldeményt jelenti - tekintetében a finn posta becsült piaci részesedése 90 %-os, és egyik versenytársa sem ért el a 10 %-ot meghaladó piaci részesedést. A piacon jelen lévő magas szintű összefonódására tekintettel és az ezzel ellentétes értelmű egyéb jelzések hiányában, azt a következtetést kell levonni, hogy a címzett reklámküldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások Finnországban nincsenek közvetlenül kitéve a versenynek. Ezért a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az említett tevékenység finnországi folytatását lehetővé tevő szerződésekre.

(12) E szolgáltatások tekintetében a finn posta helyzete elég stabil a 80 %-os becsült piaci részesedéssel (4). A finn posta legnagyobb (és egyedüli jelentős) versenytársának piaci részesedése gyakorlatilag a maradék 20 % (5). A finn versenyhatóság következtetéseivel összhangban az a következtetés vonható le, hogy a megvizsgált szolgáltatások kategóriája Finnországban nincs közvetlenül kitéve a versenynek. Ezért a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az említett tevékenységek finnországi folytatását lehetővé tevő szerződésekre.

(13) Ez a szolgáltatás a hetente legalább három alkalommal megjelenő hírlapok reggeli, a hét valamennyi napján való kézbesítését jelenti. E szolgáltatás tekintetében a finn posta körülbelül a piac háromnegyedéből (74 %) részesedik, a legnagyobb versenytársa pedig körülbelül 10 %-ból. Tekintettel a finn posta jelentős piaci részesedésére, ugyanakkor viszont a legnagyobb versenytársának viszonylag alacsony részesedésére, arra kell következtetni, hogy a hírlapok korai kézbesítése Finnországban nincs közvetlenül kitéve a versenynek. Ezért a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az említett tevékenység finnországi folytatását lehetővé tevő szerződésekre.

(14) A piaci részesedés 100 %-ával a finn posta egyedül nyújtja a szolgáltatást. Mivel az ilyen hírlapok kézbesítése ugyanakkor történik, mint a leveleké, és ugyanazon kézbesítési járatok felhasználásával, mint a (10) preambulumbekezdésben megvizsgált címzett levelekkel kapcsolatos szolgáltatások esetében, a versenyhelyzetre ugyanazon következtetés vonatkozik, mivel a nyomtatott hírlap és az elektronikus kommunikáció eltérő jellemzői itt még sokkal inkább nyilvánvalóak. Emiatt arra kell következtetni, hogy a hírlapok rendes időben való kézbesítése Finnországban nincs közvetlenül kitéve a versenynek. Ezért a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az említett tevékenység finnországi folytatását lehetővé tevő szerződésekre.

(15) A finn hatóságok által benyújtott értesítés és a kiegészítő információ szerint a címzett reklámküldeményekkel kapcsolatos átfogó megoldásokat olyan különféle szolgáltatások különböző kombinációjának tekintik, mint például a nyomdai szolgáltatások, a címzési és fókuszálási szolgáltatások, a másolási szolgáltatások és az (elektronikus) visszacsatolási szolgáltatások a címzett és/vagy címzetlen reklámküldeményekkel kapcsolatos szolgáltatásokkal kombinációban (6). A szolgáltatások pontos kombinációja az egyes fogyasztók igényétől függ. Egyenként vizsgálva a finn posta becsült piaci részesedése az ilyen, az "átfogó megoldásokkal" kombinálható szolgáltatások tekintetében nagymértékben változó: a címzett reklámküldemények esetén: 90 %, a címzetlen reklámküldemények esetén: 41 %, a nyomdai szolgáltatások esetén: 36 %, az adatkezelési szolgáltatások esetén (amelyek magukban foglalják a visszacsatolási szolgáltatásokat is): 4 %. Ez azt jelezheti, hogy a versenyhelyzet - függetlenül a szolgáltatások választott kombinációjától - nem lehet ugyanaz. Emellett a címzetlen reklámküldeményt olyannak lehet tekinteni, mint amely közvetlen módon van kitéve a versenynek, ami nem áll fenn a címzett reklámküldemények esetén. Mivel arról nem lehet meggyőződni, hogy mely szolgáltatások csoportosíthatók a fogyasztók kérésének megfelelően, az átfogó megoldásokra vonatkozó jogi rendszer alapvető jogi bizonytalanságot hordoz. Ilyen körülmények között a finn értesítés szerinti, a címzett reklámküldeményekkel kapcsolatos átfogó megoldások nem tartozhatnak egységes szolgáltatáskategóriaként a 2004/17/EK irányelv 30. cikke szerinti döntés hatálya alá.

(16) Ezen a piacon a finn posta részesedése körülbelül 41 %-ra tehető. Figyelembe véve a piac összefonódásának szintjét, ahol a legnagyobb versenytárs körülbelül 30 %-os részesedésre tett szert, ezeket a tényezőket a versenynek való közvetlen kitettség mutatójaként kell értékelni.

(17) A belföldi vállalatközi szabványos csomagküldő szolgáltatások tekintetében a finn posta piaci részesedése körülbelül 35 %-ra tehető. A nemzetközi szolgáltatások tekintetében a finn posta piaci részesedése - a rendelkezésre álló információ szerint - alacsonyabb, mint a belföldi szolgáltatások esetében, 13 és 15 % közé tehető. Figyelembe véve a belföldi szolgáltatások tekintetében a két legnagyobb versenytárs becsült összesített piaci részesedését, amely 28 %, megállapítható, hogy a tevékenység közvetlenül ki van téve a versenynek.

(18) A finn posta piaci részesedése a belföldi szolgáltatások területén körülbelül 63 %, ami viszonylag magas szintet jelent. A nemzetközi szolgáltatások tekintetében a finn posta piaci részesedése - a rendelkezésre álló információ szerint - alacsonyabb, mint a belföldi szolgáltatások esetében, 13 és 15 % közé tehető. Azonban a belföldi szolgáltatások 37 %-ával a legnagyobb versenytárs becsült piaci részesedése meghaladja a finn posta részesedésének több mint felét, és az már olyan szintnek minősül, amelynél a versenytárs képes jelentős versenynyomást gyakorolni a finn postára. Ezeket a tényezőket tehát a versenynek való közvetlen kitettség mutatójaként kell értékelni.

(19) Ezen a piacon nem a finn posta rendelkezik a legnagyobb piaci részesedéssel, becsült 10 %-os részesedése töredéke a legnagyobb versenytársáénak, amelynek piaci részesedése a piac harmadát-felét teszi ki. Ezeket a tényezőket tehát a belföldi és nemzetközi gyorspostai és futárszolgáltatások versenyének való kitettség mutatójaként kell értékelni.

(20) A könnyű árukkal kapcsolatos, a 35-2 500 kg tömegű szállítási egységek egyszeri szállítmányban való szállítását jelentő szolgáltatások és a 2 500-5 000 kg tömegű vagy az 5 000 kg feletti tömegű nehéz konténerekben való szállítást jelentő szolgáltatások piacán a finn posta becsült piaci részesedése 6,7 % a könnyű áruk, míg 1,7 % a teherszállítás tekintetében. A részesedés mindkét esetben töredéke a két legnagyobb versenytárs piaci részesedésének. A könnyű árukkal kapcsolatos szolgáltatások piacán a két legnagyobb versenytárs becsült részesedése 51 % és 30 %, azaz a becsült összesített részesedésük 81 %. A teherszállítás piacán a két legnagyobb versenytárs becsült összesített részesedése 92 % (külön-külön 80 % és 12 %). Ezeket a tényezőket tehát a versenynek való közvetlen kitettség mutatójaként kell értékelni.

(21) Amint az a (9) preambulumbekezdésben szerepel, a kiszervezett logisztikaként és a kapcsolódó adatrendszeri szolgáltatásokként/logisztikai alkalmazásokként és konzultációs szolgáltatásokként meghatározott szerződéses logisztika csak azzal a feltétellel tartozik a 2004/17/EK irányelv hatálya alá, hogy az ilyen szolgáltatásokat olyan ajánlatkérők nyújtják, amelyek az említett irányelv 6. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti postai szolgáltatásokat is nyújtanak. A rendelkezésre álló információ szerint a finn posta az egyedüli ilyen ajánlatkérő ezen a finnországi piacon. A szerződéses logisztikai piacán a finn posta piaci részesedése elhanyagolható, mivel alig 1 %-nyi. Ezt tehát a versenynek való közvetlen kitettség mutatójaként kell értékelni.

(22) A finn posta mellett, amely (az Åland-szigetek kivételével) a finnországi bélyegkibocsátó, két másik kategória szereplői tevékenykednek a bélyeggyűjtői szolgáltatások piacán: a bélyegkereskedők és a (bélyeg)aukciós házak. A finn posta becsült piaci részesedése a - kereskedők vagy aukciós házak által ellátott - bélyeggyűjtői szolgáltatások teljes finn piacán 50 %, míg a két legnagyobb bélyegkereskedő becsült összesített részesedése ugyanezen a piacon 20 %, a két legnagyobb aukciós ház becsült összes részesedése pedig a teljes piac 12 %-át teszi ki. E négy szereplő becsült összesített részesedése (32 %) meghaladja a finn posta becsült összesített részesedésének (50 %) a felét. Továbbá amennyiben a bélyegkereskedők és az aukciós házak által nyújtott szolgáltatásokat külön-külön vizsgáljuk, akkor e két kategória mindegyike két legnagyobb szereplőjének becsült összesített piaci részesedése lényegesen nagyobb szintet ér el. A bélyegkereskedők esetén a becsült összesített részesedés a bélyegkereskedelmi piac 55 %-a, míg az aukciós házak esetén a becsült összesített részesedés a bélyegaukciós piac 75 %-a. Ezeket a tényezőket tehát a bélyeggyűjtői szolgáltatások versenyének való közvetlen kitettség mutatójaként kell értékelni, akár a teljes piac, akár pedig külön a bélyegkereskedelmi és külön a bélyegaukciós piac esetében.

IV. KÖVETKEZTETÉSEK

(23) Tekintettel a (9)-(22) preambulumbekezdésben megvizsgált tényezőkre, a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni (az Åland-szigetek kivételével) Finnországban a következő szolgáltatások tekintetében:

a) címzetlen reklámküldeményekkel való reklámozás;

b) belföldi és nemzetközi szabványos vállalatközi csomagküldő szolgáltatások;

c) belföldi és nemzetközi szabványos, a vállalat és a fogyasztó közötti csomagküldő szolgáltatások;

d) belföldi és nemzetközi gyorspostai és futár csomagküldő szolgáltatások;

e) könnyű árukkal kapcsolatos szolgáltatások (egyszeri szállítmányok) és teherszállítási szolgáltatások;

f) szerződéses logisztika;

g) bélyeggyűjtői szolgáltatások.

(24) Mivel a piachoz való korlátlan hozzáférés feltétele teljesítettnek tekinthető, a 2004/17/EK irányelv nem alkalmazandó abban az esetben, ha az ajánlatkérők a (23) preambulumbekezdés a)-g) pontjában felsorolt szolgáltatások nyújtását (az Åland-szigetek kivételével) Finnországban lehetővé tevő szerződéseket ítélik oda, sem pedig ha az ilyen tevékenységek Finnországban való folytatására szerveznek tervpályázatot.

(25) E határozat alapját a Finn Köztársaság által benyújtott információk alapján a 2007 februárjától 2007 májusáig fennálló jogi és ténybeli helyzet képezi. E határozat felülvizsgálható, amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek nem teljesülnek,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2004/17/EK irányelv nem alkalmazható az ajánlatkérő felek által odaítélt, és (az Åland-szigetek kivételével) Finnországban megvalósítandó következő szolgáltatásokat lehetővé tevő szerződésekre:

a) címzetlen reklámküldeményekkel való reklámozás;

b) belföldi és nemzetközi szabványos vállalatközi csomagküldő szolgáltatások;

c) belföldi és nemzetközi szabványos, a vállalat és a fogyasztó közötti csomagküldő szolgáltatások;

d) belföldi és nemzetközi gyorspostai és futár csomagküldő szolgáltatások;

e) könnyű árukkal kapcsolatos szolgáltatások (egyszeri szállítmányok) és teherszállítási szolgáltatások;

f) szerződéses logisztika;

g) bélyeggyűjtői szolgáltatások.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Finn Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2007. augusztus 6-án.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja

(1) HL L 134., 2004.4.30., 1. o. A legutóbb a 2006/97/EK tanácsi irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 107. o.) módosított irányelv.

(2) HL L 15., 1998.1.21., 14. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(3) Például a finn háztartások körülbelül egyharmada nem kapcsolódik az internethez. Továbbá a finn népességnek az a része, amely e-mail hozzáféréssel rendelkezik otthon, a népesség "több mint fele", ami viszont azt jelenti, hogy majdnem a felének nincs otthon hozzáférése.

(4) A finn posta becsült piaci részesedése ugyanaz, azaz 80 % marad, függetlenül attól, hogy a fogyasztóközi vagy a fogyasztó és a vállalat közötti szolgáltatások piacaként van-e meghatározva, és attól függetlenül is ugyanaz marad, hogy a piacok belföldiként vagy nemzetköziként kerülnek-e meghatározásra.

(5) Másként szólva e versenytárs részesedése alig éri el a finn posta részesedésének a negyedét.

(6) A megadott kiegészítő információ hivatkozik a hirdetési tartalomnak olyan szolgáltatásként való kidolgozásához, amely a "címzett reklámküldeményekkel kapcsolatos átfogó megoldások" fogalmába tartozik. Mivel azonban az ilyen szolgáltatások nem tekinthetők a 2004/17/EK irányelv 6. cikkének hatálya alá tartozó tevékenységnek, és a finn posta vagy kapcsolt vállalkozásai sem kínálják őket, vizsgálatukra nem került sor.