A Szegedi Ítélőtábla Pf.20038/2020/8. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, (1) bek., 247. §, (1) bek., 369. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, (2) bek., 205/A. §, (1) bek., 205/B. §, (1) bek., 207. §, (1) bek., 209. §, (1) bek., 209/A. §, (2) bek., 210. §, 242. §, 283. §, 523. §, (1) bek., 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 111. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 21. §, 23/C. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 206. §, 213. §, (1) bek., 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 42. §, (1) bek., 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1. törvény) 3. §, (2) bek., 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §, (1) bek.] Bírók: Béri András, Lengyel Nóra, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.018/2019/12. szám (mögötte a Pf.II.20.038/2020/8. sz. ítélet)

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Csitos Eszter ügyvéd által képviselt felperesnek - akinek pernyertessége előmozdítása érdekében a dr. Csitos Eszter ügyvéd által képviselt (.....) lakos és (....) lakos felperesi beavatkozóként perbe léptek - a Kardos, Pető, Törőcsik Társas Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Törőcsik Tamás) által képviselt I. r. és II. r., valamint a III. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék 2018. november 26. napján kelt 4.P.22.099/2017/21. számú ítélete ellen a felperes részéről 23. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t:

Az elsőfokú bíróság ítéletének a szerződés létre nem jöttének megállapítására, továbbá az 1996. évi CXII. tv. 213. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában meghatározott tartalmi elemek hiánya, valamint az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos rendelkezései érvénytelenségének megállapítására alapított keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyja.

A részítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes - a zálogkötelezettekkel együtt - 2005. október 4. napján - az alperesek által rendszeresített formanyomtatványok kitöltésével - az I. és II. r. alpereseknél kölcsönkérelmet terjesztett elő, amely szerint lakásvásárlás céljából svájci frank alapú, forintban folyósítandó, 7 200 000 Ft összegű kölcsönt kívánt felvenni 20 éves futamidőre. A kölcsönigénylés benyújtásával egyidejűleg aláírta az alperesek által készített, a deviza alapú kölcsönügylet kockázatairól szóló tájékoztatást tartalmazó, ún. kockázatfeltáró nyilatkozatot. Ebben kijelentette, tudomásul veszi, hogy a kölcsönszerződésben rögzített deviza árfolyama napról-napra változik (euró esetén meghatározott +/- 15 %-ban, svájci frank esetében pedig bármilyen irányban és bármilyen mértékben), ezért az esedékesség napján megfizetendő törlesztőrészlet forint összege előre nem állapítható meg és ha a folyósítás napján érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyama gyengül, a devizában megállapított törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet. Kijelentette, az árfolyamváltozásból eredő kockázat jellegét megértette, a felmerülő kockázatot viseli.

Ezt követően a felperes mint adós, továbbá az I., II. r. alperesek mint hitelezők 2005. november 9. napján közjegyzői okiratba foglalt " Devizában nyilvántartott lakáshitel kölcsönszerződés"-t kötöttek a felperes által megvásárolni kívánt (település neve) (ingatlan hrsz.-a). hrsz.-ú lakóingatlan vételárának finanszírozása céljából. Ebben az I. és II. r. alperes a szerződés I.2. pontja szerint 7 200 000 Ft kölcsön folyósítását vállalta.

A felek az ügyleti kamat szerződéskötéskori mértékét a szerződés II.1. pontja szerint 2,49 %-ban, az induló teljes hiteldíjmutatót 6,08 %-ban, a kezelési költséget a közjegyzői okirat aláírásának időpontjában (II.2. pont) 3 %-ban jelölték meg azzal, hogy a kamatot és a kezelési költséget magába foglaló hiteldíjat az alperesek jogosultak egyoldalúan megváltoztatni a kölcsönszerződés fennállása alatt.

Rögzítették továbbá, hogy a kölcsön összegének devizában való megállapítása a folyósítás napján érvényes a bank által alkalmazott deviza vételi árfolyamon történik, amelyről az adósokat a hitelezők a folyósítási értesítő megküldésével tájékoztatják. A kölcsön futamidejét 240 hónapban határozták meg a törlesztőrészletek számával egyezően. Megállapodtak abban, hogy a futamidő első 53 hónapjára haladékot, azaz türelmi időt biztosítanak, amely alatt az adósnak csak a hiteldíjat (kamat, kezelési költség) kell fizetnie, a türelmi idő lejártát követően pedig a hátralévő futamidő alatt egyenletes törlesztéssel köteles teljesíteni és az egyes, devizában megállapított törlesztőrészletek fizetendő forint összegét a bank az általa alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam alapján határozza meg.

Megállapodtak arról is, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés alapján az adós terhére mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozás tekintetében annak közokirati tanúsításaként az adósnak a hitelezőnél vezetett számlái és a hitelezők vonatkozó bizonylatai alapján készített közjegyzői ténytanúsítványt fogadják el (III. pont).

A kölcsön biztosítékául a felperes tulajdonát képező (település neve) (ingatlan hrsz.-a). hrsz.-ú ingatlanra jelzálogjog került bejegyzésre, majd a felperes pernyertessége előmozdítása érdekében beavatkozó szülei, mint zálogkötelezettek biztosítékul ajánlották fel a tulajdonukat képező (szülői ingatlan hrsz.-a)-ú ingatlant.

Az adós és a zálogkötelezettek kijelentették, tudomással bírnak arról, hogy a szerződés futamideje alatt a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott forint/deviza árfolyamhoz képest a forint árfolyamának gyengülése esetén a devizában megállapított törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet. Tudomásul veszik, hogy ezen kockázat vagyoni kihatását teljes mértékben ők viselik. Az adós kijelentette, hogy az árfolyamkockázatból adódó veszteség lehetőségét gondos megfontolás tárgyává tette és fizetőképességének megfelelően mérlegelte.

A peres felek megállapodtak abban, hogy a hitelezőnek és zálogjogosultnak az e közjegyzői okirat szerinti kölcsönszerződés, valamint a jelzálogjog fennállása alatt hatályos mindenkori általános üzletszabályzatát és a devizában nyilvántartott lakáscélú és jelzálog típusú konzorciális (bank neve) hitelekről szóló üzletszabályzatát, valamint az (bank neve) lakáshitelek, kamat, díj, jutalék és költségtételeiről szóló hirdetményében foglaltakat kifejezetten a kölcsön jogviszony és a jelzálogjog viszony részévé teszik (V.4. pont 14., 15., 16. bekezdés).

A hitelezők a 2016. január 14-én kelt engedményezési értesítő és teljesítési utasítás elnevezésű okirattal tájékoztatták a felperest, hogy a követelés összege 2016. január 14. napján 5 669 604 Ft, amelyet, annak a múltban felmerült és a jövőben esedékessé váló kamataival, járulékaival és biztosítékaival együtt a III. r. alperes engedményesre adásvétel jogcímén átruházták.

A felperes kereseti kérelmében elsődlegesen a szerződés létre nem jöttének megállapítását kérte, egyrészt arra hivatkozva, hogy a szerződés lényeges tartalmi elemeiben, így a kölcsön, a törlesztőrészletek összegében és a szerződés deviza alapúságában a felek között nem jött létre konszenzus.