6/D/2000. AB végzés

indítvány visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Békés Megyei Bíróság 6.P.23.485/1999/6. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panaszt, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 38/A. § (1) bekezdés i) pont értelmezésével kapcsolatos indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó beadványában a Békés Megyei Bíróság 6.P.23.485/1999/6. számú ítéletének megsemmisítését, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 38/A. § (1) bekezdés i) pontjának értelmezését kérte.

Az Alkotmánybíróság tájékoztatta az indítványozót, hogy beadványa nem felel meg az alkotmánybírósági eljárás megindítására előírt törvényi feltételeknek, továbbá a beadványban felvetett számos kérdés vizsgálatára, illetve egyedi ítélet megsemmisítésére nincs hatásköre.

Az indítványozó korábbi beadványának "jogosulatlan elemeit" visszavonva, beadványát - az általánosságban megfogalmazott "alkotmányellenesség utólagos megállapítása" tárgyában benyújtottól eltérően - "alkotmányossági panaszként" egészítette ki. Az indítványozó a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Tanácsa által hozott 1/1998.KJE sz. jogegységi határozat 4. pontja, továbbá saját ügyében az e jogértelmezésen alapuló megyei bírósági ítélet megsemmisítését kérte, utalva az Alkotmány - a visszaható büntető jogalkotás tilalmát kimondó - 57. § (4) bekezdésére.

Álláspontja szerint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény különböző időpontokban hatályos rendelkezéseihez képest a bíróság tévesen értelmezte a törvényt. Beadványában az Alkotmány jogalkotással kapcsolatos rendelkezéseire [7. § (2) bekezdés, 25. § (2) bekezdés], továbbá annak 32/A. § (1) bekezdésére utalt, alátámasztásul, hogy-álláspontja szerint - a Legfelsőbb Bíróság hatáskörét meghaladóan járt el, konkrét adójogi vitájában pedig, ezért született számára kedvezőtlen döntés.

II.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványok elbírálásához, a feltétlenül szükséges tartalmi és alaki kellékekre nézve - többek között - az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

"22. § (1) Az eljárás megindítására vonatkozó írásbeli indítványt közvetlenül az Alkotmánybíróságnál kell előterjeszteni.

(2) Az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia."

"37. § Az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítványban javasolni kell a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének teljes vagy részbeni megsemmisítését."

"48. § (1) Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva."

III.

1. Az Abtv. 22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Ez azt jelenti, hogy az indítványozónak meg kell jelölnie nemcsak a jogszabályt, hanem a jogszabálynak azt a konkrét rendelkezését, amelyet az Alkotmánynak ugyancsak valamely konkrét rendelkezésébe ütközőnek tart (440/B/1993. AB végzés, ABH 1993, 910.); a 37. § szerint pedig "az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítványban javasolni kell a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének teljes vagy részbeni megsemmisítését". Adott esetben a határidőn belül érkezett, alkotmányjogi panaszként előterjesztett indítványban csak az szerepel, hogy az Alkotmánybíróság "vizsgálja felül, hogy a Legfelsőbb Bíróság hatáskörét meghaladó módon és a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottaktól eltérően gyakorolta-e jogegységi határozati jogát ...", és ennek eredményeként semmisítse meg a Legfelsőbb Bíróság - az ő konkrét adójogvitájában is irányadó - jogegységi határozatát, továbbá "a jogegységi döntés alapját képező 1995. évi hatályos 1991. évi XC. törvényben foglaltakat megvizsgálva foglaljon állást a 38/A. § (1) bekezdés i) pontjának értelmezésére vonatkozóan". Az indítvány nem jelöl meg alkotmányellenesnek vélt jogszabályt, a megjelölt - a jogegységi határozattal összefüggő - jogszabály alkotmányellenességére sem utal. Ezért az Alkotmánybíróság, mint az Abtv. 22. § (2), valamint 48. § (1) bekezdésének meg nem felelő indítványt, a rendelkező részben foglaltak szerint, visszautasította.

2. Az Alkotmánybíróság, önálló törvényértelmezési hatáskör hiányában visszautasította azt az indítványt is, amelyben a rendelkező részben megjelölt törvényi szabályozás értelmezését kérte. [57/1991. (XI. 8.) AB határozat, ABH 1991, 272, 276.]

Budapest, 2005. április 11.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

előadó alkotmánybíró