2012. évi CXXVIII. törvény

a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről[1]

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed

a) a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékre,

b)[2] az a) pont szerinti terméket termelő, feldolgozó, valamint forgalmazó természetes személyre és családi gazdálkodóra, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,

c) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről") szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet) hatálya alá tartozó ágazatok termékeinek előállításához, forgalmazásához, illetve feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből álló és elismert, és szakmaközi elismerés iránt folyamodó szervezetekre,

d) a tanácsi rendelet II. Rész II. Cím II. Fejezetében foglalt termelői szervezetekre, termelői csoportokra, és azok társulásaira.

(2) E törvény rendelkezéseit az Európai Unió közös piacszervezésének szabályozásáról szóló közösségi jogi aktusokkal és az azokat végrehajtó jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni.

(3) A 3. § a)-c) pontjában és a 16. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott eljárások során a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény I. Fejezet, IV. Fejezet és a VII. Fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) ágazat: a tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt ágazatok;

b) kiterjesztés: a reprezentatív szakmaközi szervezet egyes piacszervezési intézkedéseinek jogszabályban történő kihirdetése;

c)[3] piacszervezési intézkedés: szakmaközi szervezeten vagy annak jogelődjén belül létrejött megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás;

d)[4]

e) reprezentatív szakmaközi szervezet: a zöldség-gyümölcs ágazatban a tanácsi rendelet 125l. cikk (2) bekezdésében meghatározott, más ágazatokban a tagságát tekintve az alapanyag-előállítás, feldolgozás vagy kereskedelem területeiből legalább kettőben - amely egyike az alapanyag-előállítás - legalább kétharmados mennyiségi részesedéssel rendelkező szakmaközi szervezet;

f)[5] szakmaközi szervezet: a törvény hatálya alá tartozó terméket termelő, feldolgozó, viszonteladó és forgalmazó szervezetek és személyek által az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján létrehozott, bírósági nyilvántartásba vett, a tanácsi rendelet előírásainak megfelelő és az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által elismert egyesület vagy köztestület.

(2) A tanácsi rendelet II. Rész II. Cím II. Fejezetének vonatkozásában Magyarország egyetlen régiónak minősül.

3. Szakmaközi szervezetek

3. § A miniszter

a)[6] a tanácsi rendelet 123. cikk (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével, a szervezet kérelme alapján - amennyiben a tanácsi rendelet másként nem rendelkezik - a kérelem és valamennyi vonatkozó dokumentum benyújtásától számított négy hónapon belül dönt a szakmaközi szervezet elismeréséről, valamint jogszabályban meghatározott esetekben dönt a szakmaközi szervezet elismerésének felfüggesztéséről vagy visszavonásáról;

b) a szakmaközi szervezet kérelme és az adott ágazatra vonatkozó gazdasági adatok alapján egyedileg vizsgálja az elismerési feltételek, a szakmaközi célok megvalósítására való alkalmasság, illetve a reprezentativitás és a 4. § (1) bekezdése e) pontjának ec) alpontja szerinti jelentős arány meglétét;

c) ellátja az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat;

d) gondoskodik az elismerésről és annak visszavonásáról szóló döntésnek a Hivatalos Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján (a továbbiakban: honlap) történő közzétételéről;

e) az elismert szakmaközi szervezetekről mindenki számára a honlapon ingyenesen elérhető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakmaközi szervezet nevét, elérhetőségeit, céljait, vezető tisztségviselőjének megnevezését;

f) gondoskodik a szakmaközi szervezetekkel összefüggő, Európai Bizottsághoz kapcsolódó kommunikációról.

4. § (1) Szakmaközi szervezetként ismerhető el az a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott, a tanácsi rendelet, valamint e törvény szerinti feladatai ellátására alkalmas szervezet, amely megfelel e törvény rendelkezéseinek, és amely

a) a zöldség-gyümölcs ágazat esetében teljesíti a tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdésében, valamint 125k. cikkében foglalt feltételeket;

b) a szőlő-bor ágazat esetében teljesíti a tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdésében, valamint 125o. cikkében foglalt feltételeket;

c) a dohányágazat esetében teljesíti a tanácsi rendelet 123. cikk (1) bekezdésében, valamint 126. cikkében foglalt feltételeket;

d) a tej és tejtermékágazat esetében teljesíti a 126b. cikkében foglalt feltételeket;

e) az a)-d) pontban felsoroltaktól eltérő egyéb ágazat esetében

ea) megfelel a tanácsi rendelet 123. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek, valamint

eb) a tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdés c) pontjában felsorolt tevékenységek közül - az ii, iv, x, xi. pontok kivételével - legalább egyet folytat,

ec) a tagságát tekintve az adott termék előállításának, feldolgozásának, illetve kereskedelmének jelentős arányát képviseli.

(1a)[7] Tej és tejtermékágazat esetében a tanácsi rendelet 126b. cikkének (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(2) Egy ágazatban csak egy szakmaközi szervezet ismerhető el.

(3) A miniszter a szakmaközi szervezetet évente legalább egyszer ellenőrzi, amely során megvizsgálja, hogy megfelel-e az elismerési feltételeknek. Amennyiben a szakmaközi szervezet nem felel meg valamely elismerési feltételnek, a miniszter határidő tűzésével felszólítja a szakmaközi szervezetet az elismerési feltételeknek megfelelő működés helyreállítására. Ennek eredménytelen elteltét követően a miniszter ötvenezertől ötmillió forintig terjedő összegű felügyeleti bírságot szab ki, amelynek mértékét az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel kell megállapítani.

(4) A miniszter az elismerést visszavonja

a) a tej és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezet esetében a tanácsi rendelet 126b. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben,

b) az a) bekezdésben meghatározottól eltérő egyéb ágazatban működő szakmaközi szervezet esetében a tanácsi rendelet 125k. cikk (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben, valamint

c) amennyiben a (3) bekezdés alapján kitűzött határidő eredménytelenül eltelik és a bírság kiszabása sem vezet eredményre.

5. § Az elismert szakmaközi szervezethez az ágazat bármely szereplője csatlakozhat, abban az esetben, ha ez a csatlakozás nem jár a szakmaközi szervezet számára az elismerési feltételek elvesztésével.

6. § Az elismert szakmaközi szervezetnek a működésével kapcsolatban tájékoztatási kötelezettsége van a miniszter felé, amelynek évente egyszer kell eleget tennie.

7. § (1) Mentesül a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: versenytörvény) 11. §-ában foglalt tilalom alól a szakmaközi szervezet azon piacszervezési intézkedése, amely a tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdés c) pontjában, illetve (4) bekezdés c) pontjában említett tevékenységek végzésének célját szolgálja, ha az

a) nem befolyásolhatja károsan a piacszervezés zavartalan működését;

b) nem vezethet Magyarország területén a piacok bármilyen formában történő felosztásához;

c) nem vezethet a verseny olyan torzulásához, amely nem feltétlenül szükséges a szakmaközi szervezet tevékenysége révén követett célok eléréséhez;

d) nem vonja maga után az árak rögzítését, ide nem értve a szakmaközi szervezeteknek az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltaknak megfelelő tevékenységét; és

e) nem teremthet megkülönböztetést és nem szüntetheti meg a versenyt a szóban forgó termékek jelentős részére vonatkozóan.

(2) Az (1) bekezdést csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a piacszervezési intézkedésről a szakmaközi szervezet értesítette a minisztert, és a valamennyi szükséges tényt, adatot tartalmazó értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül

a) az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében a miniszter, vagy

b) az (1) bekezdés b), d) és e) pontja tekintetében a Gazdasági Versenyhivatal

nem állapította meg, hogy a piacszervezési intézkedés nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek.

(3) A piacszervezési intézkedés a (2) bekezdésben meghatározott időtartam lejártáig nem léptethető hatályba.

(4) A (2) bekezdés szerinti értesítésnek tartalmaznia kell a piacszervezési intézkedés szövegét, illetve pontos tartalmát, valamint annak - szükség szerint piaci adatokkal alátámasztott - indokolását. A miniszter a hiánytalan értesítést nyolc napon belül megküldi a Gazdasági Versenyhivatal részére.

(5) Ha a miniszter vagy a Gazdasági Versenyhivatal - a (2) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti hatáskörükben -a (2) bekezdésben említett két hónapos időtartam lejártát követően állapítja meg, hogy az (1) bekezdésben meghatározott valamely feltétel nem áll fenn, határozatában megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti mentesülés kedvezménye a jövőre nézve nem vonatkozik a piacszervezési intézkedésre.

(6) Ha az értesítésben a szakmaközi szervezet valótlan adatokat szolgáltatott, fontos tényt elhallgatott vagy egyébként visszaélt az (1) bekezdés szerinti mentesülés kedvezményével, a mentesülés kedvezménye a piacszervezési intézkedés létrejöttére visszaható hatállyal megvonható.

(7) Több évre szóló piacszervezési intézkedés esetében a (2) bekezdés szerinti értesítést - a piacszervezési intézkedés változatlansága esetén - elegendő az első év vonatkozásában megtenni.

(8) A Gazdasági Versenyhivatal e § szerinti eljárására a versenytörvénynek a hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az (5) bekezdés szerinti esetben bírság kiszabásának nincs helye. A (2) bekezdés szerinti időtartamot a Gazdasági Versenyhivatal (2) bekezdés b) pontja szerinti döntése tekintetében az értesítésnek a Gazdasági Versenyhivatalhoz történő beérkezését követő naptól kell számítani.

(9) A miniszter és a Gazdasági Versenyhivatal az e § alkalmazásával hozott döntéseiről kölcsönösen tájékoztatják egymást.

8. § (1) A zöldség-gyümölcs ágazatban elismert reprezentatív szakmaközi szervezet a miniszternél kezdeményezheti piacszervezési intézkedés kiterjesztését olyan módon, hogy annak alkalmazása a szakmaközi szervezet tagjának nem minősülő ágazati piaci szereplő számára is kötelező legyen.

(2) A kiterjesztésről a miniszter a körülmények mérlegelését követően dönt. A kiterjesztett piacszervezési intézkedést a miniszter rendeletben hirdeti ki.

(3) Kiterjesztés esetén a miniszter a kiterjesztett piacszervezési intézkedésről a rendelet kihirdetését követően haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(4) Az Európai Bizottságnak a tanácsi rendelet 125m. cikk (3) bekezdése alapján hozott döntése közlését követően a miniszter haladéktalanul intézkedik a kiterjesztett piacszervezési intézkedés hatályon kívül helyezéséről.

(5) A kiterjesztett piacszervezési intézkedéssel ellentétes szerződési kikötés semmis.

9. § (1)[8] A 8. §-ban foglaltaktól eltérő ágazatban az elismert reprezentatív szakmaközi szervezet által kezdeményezett piacszervezési intézkedések kiterjesztésére a 8. § rendelkezéseit e §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Piacszervezési intézkedés kiterjesztése a következő célok elérése érdekében kezdeményezhető:

a) az előállításra vonatkozó és piaci jelentéstétel készítése;

b) a közösségi vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb előállítási szabályok;

c) a közösségi szabályoknak megfelelő szabványszerződések készítése;

d) forgalmazási szabályok;

e) környezetvédelmi szabályok;

f) a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és hasznosítását szolgáló intézkedések;

g) az ökológiai gazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló jelölések és a földrajzi jelzések védelmét szolgáló intézkedések;

h) közösségi és ágazati promóciós intézkedések.

i)[9] a termékek értékének különösen a közegészségügyet nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások;

j)[10] a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok;

k)[11] kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a talaj és a környezet védelmét;

l)[12] a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása;

m)[13] minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése.

(3)[14]

(4) Piacszervezési intézkedés kiterjesztése legfeljebb három gazdasági évre alkalmazható.

10. § (1) Az a piaci szereplő, aki (amely) nem tagja a szakmaközi szervezetnek, de élvezi a 8. § vagy a 9. §-ban foglaltak szerint kiterjesztett piacszervezési intézkedés előnyét, a szakmaközi szervezet kezdeményezésére, a miniszter döntése alapján köteles a szakmaközi szervezet tagjával azonos módon és a tagot terhelő pénzügyi hozzájárulás összegével megegyező mértékű, a tanácsi rendelet 125n. cikke szerinti piacszervezési hozzájárulást fizetni a szakmaközi szervezet részére. A piacszervezési hozzájárulás a piacszervezési intézkedéssel kapcsolatos költségek fedezésére használható fel.

(2) A miniszter a piacszervezési intézkedést kihirdető rendeletében határozza meg a pénzügyi hozzájárulás mértékét és a hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét. A miniszter a hozzájárulás előírásának megállapítása során az intézkedés nyomán jelentkező előnyök és hátrányok mérlegelésével jár el, valamint törekszik az intézkedés esetleges versenytorzító hatásainak elkerülésére.

(3) A piacszervezési hozzájárulást közvetlenül a jogosult szakmaközi szervezet javára kell teljesíteni.

(4) Önkéntes teljesítés hiányában a piacszervezési hozzájárulás fizetési kötelezettséget a reprezentatív szakmaközi szervezet kérelmére a mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja meg. A piacszervezési hozzájárulás fizetési kötelezettséget a mezőgazdasági igazgatási szerv hivatalból is megállapíthatja. A piacszervezési hozzájárulás fizetésének teljesítésére legalább harminc napot kell biztosítani. A mezőgazdasági igazgatási szerv a piacszervezési hozzájárulás fizetési kötelezettséget megállapító határozatában a piacszervezési hozzájárulás határidőre történő meg nem fizetése esetére végrehajtási bírságot szab ki. A végrehajtási bírság napi összege ezertől ötvenezer forintig terjedhet. A piacszervezési hozzájárulásnak a mezőgazdasági igazgatási szerv által történő beszedése során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 132. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv különös méltánylást érdemlő esetben - a piacszervezési hozzájárulás fizetésére köteles személy indokolt kérelmére - egy alkalommal, a végrehajtási bírság napi összegének növelésével egyidejűleg az önkéntes teljesítésre póthatáridőt biztosíthat. A megnövelt összegű végrehajtási bírság mértéke napi százezer forintig terjedhet.

(6) A piacszervezési hozzájárulás fizetésére köteles piaci szereplő a végrehajtási bírságot a (4) bekezdésben meghatározott határidő, a megemelt összegű végrehajtási bírságot pedig a teljesítési póthatáridő lejártától a piacszervezési hozzájárulás megfizetéséig terjedő időszakra köteles megfizetni. A póthatáridő lejártáig terjedő időszak alatt nem kell végrehajtási bírságot fizetni.

(7) A végrehajtási bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen a fizetendő piacszervezési hozzájárulás mértékére, a piacszervezési hozzájárulás-fizetési kötelezettség korábban előforduló határidőre való nem teljesítésére, a piacszervezési hozzájárulás fizetésére köteles személy gazdasági súlyára - tekintettel kell meghatározni.

11. § (1) A kiterjesztett piacszervezési intézkedés végrehajtását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi.

(2) Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja, hogy a piaci szereplő a piacszervezési intézkedés rendelkezéseit megsértette, ágazatfelügyeleti bírságot szab ki. Ebben az esetben az ágazatfelügyeleti bírság legkisebb mértéke ötezer forint, legmagasabb mértéke ötvenmillió forint, de legfeljebb a piaci szereplő által a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel tíz százaléka.

(3) A piaci szereplő által, a bírság jogerős kiszabásától számított két éven belül ismételten tanúsított bármely, a piacszervezési intézkedésbe ütköző magatartás esetén az ágazatfelügyeleti bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de legalább százezer forint, legfeljebb kétszázmillió forint azzal, hogy annak összege a piaci szereplő által a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel tizenöt százalékánál nagyobb nem lehet.

(4) Az ágazatfelügyeleti bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre és a piaci szereplő gazdasági súlyára - tekintettel kell meghatározni.

12. § (1)[15] A jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott végrehajtási bírságot, illetve ágazatfelügyeleti bírságot mind a kötelezett, mind a vállalkozás vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.

(2) A piacszervezési hozzájárulás, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitva álló határidőn belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be.

13. § (1) A szakmaközi szervezet a miniszterrel megállapodást köthet egyes piacszabályozási, vagy támogatások igénybevételéhez kapcsolódó feladatok ellátására.

(2) A piacot súlyosan zavaró magatartás vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat jogellenességének megállapítását, annak alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltását szakmaközi szervezet is kérheti a bíróságtól.

(3) A szakmaközi szervezet saját tagjának olyan perében meghatalmazottként eljárhat, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható.

(4) A szakmaközi szervezet saját tagjait érintő, a (2) bekezdés szerinti jogellenes magatartásból eredő kárigény érvényesítésére irányuló perben - a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint - eljárhat.

14. § (1)[16] A szakmaközi szervezet - az e törvényben foglalt célok megvalósításának elősegítése érdekében - a tagjai által vállalt befizetésekből támogatást nyújthat. A szakmaközi szervezet tagja az e célra történt befizetést az adott ágazathoz tartozó termékek értékesítéséből származó árbevétele 3 százalékának megfelelő mértékben számolhatja el az egyéb ráfordításai, illetőleg költségei között.

(2) A miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes egyedi döntése alapján adott szakmaközi szervezet vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározott befizetés elszámolható mértéke - az (1) bekezdésben szereplő mértéktől eltérően - elérheti az árbevétel 7 százalékát.

(3) A szakmaközi szervezet a tagjai által, az (1) bekezdésben meghatározott, befizetett pénzt köteles elkülönítetten kezelni.

(4) A szakmaközi szervezet a tagjai által, az (1) bekezdésben meghatározott, befizetett pénzt csak az e törvényben meghatározott célokra történő kifizetésekre használhatja fel. A felhasználásra a 7. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

15. § A szakmaközi szervezet a tanácsi rendelet 176a. cikk (2) bekezdés a) pontjában, 177. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint 177a. cikk (2) bekezdés a) pontjában foglalt értesítést a miniszter útján küldi meg az Európai Bizottság részére a Gazdasági Versenyhivatal egyidejű tájékoztatásával.

4. Egyéb agrárpiac-szabályozási rendelkezések

16. § (1) A miniszter végzi a tanácsi rendelet II. Cím II. Fejezetében foglalt termelői szervezetek, termelői csoportok, és azok társulásai elismerésével, az elismerés visszavonásával és az elismerési feltételeknek az elismerés időtartama alatt történő teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos tagállami feladatokat.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben foglalt feladatai körében különösen

a) dönt a termelői csoport elismerési tervének elfogadása iránti kérelméről, valamint a termelői csoport, termelői szervezetek, illetve azok társulásainak elismerés iránti kérelméről;

b) dönt a termelői szervezet működési programjáról és a termelői szervezetek társulásának részleges működési programjáról;

c) gondoskodik az a) és b) pontban meghatározott eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzésekről, és alkalmazza az ellenőrzések eredménye alapján a tanácsi rendeletben és egyéb jogszabályban meghatározott szankciókat;

d) teljesíti az Európai Bizottság felé történő adatszolgáltatást, valamint elkészíti és működteti az ehhez szükséges adatbázist.

17. § A külön jogszabályban meghatározott állatokat a levágás során az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában, illetve a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételek szerint minősíteni kell.

17/A. §[17] (1) A nyerstej Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződést - a végső fogyasztó részére történő közvetlen értékesítés kivételével - a nyerstej feldolgozásáig a tanácsi rendelet 185f. cikk (2) bekezdésében meghatározott tartalommal írásba kell foglalni.

(2) A felek között a határozott időre kötött szerződés időtartama legalább 6 hónap. A felek a határozatlan időre kötött szerződést rendes felmondással hat hónapos felmondási idővel szüntethetik meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a kötelezettség megszegését, egy hónapos határidő kitűzésével felhívja a feleket a kötelezettség teljesítésére. Amennyiben a felek a határidő leteltével sem teljesítik kötelezettségeiket, a mezőgazdasági igazgatási szerv visszavonja a felek működési engedélyét.

18. § (1) A termékpálya szereplőinek érdekképviseletét ellátó szakmai és szakmaközi szervezetek a termékpálya vertikális működésének elősegítése érdekében - így különösen a termékek felvásárlásával, forgalmazásával, beszerzések ütemezésével, ösztönző eszközök alkalmazásával, a már megtermelt termékek piacra jutási feltételeinek, illetve piaci helyzetének romlását előidéző magatartásoktól való tartózkodással összefüggő kérdésekben - történő együttműködésükkel kapcsolatban önszabályozó megállapodást köthetnek. A megkötött megállapodás nyilvános és ahhoz az érdekképviseletet ellátó szakmai vagy szakmaközi szervezetekhez nem tartozó további termékpálya-szereplők írásos nyilatkozatban csatlakozhatnak. A csatlakozás feltételeit a felek a megállapodásban határozzák meg.

(2) A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) szerinti beszállítók érdekképviseletét ellátó szakmai és szakmaközi szervezet tagjai számára az adott piacra, illetve az ott alkalmazásra kerülő árakra, beszerzési és értékesítési lehetőségekre, ösztönzők alkalmazására, a termékek piaci helyzetének javítására, illetve kiegyensúlyozott piaci viszonyok biztosítására vonatkozó felmérést végezhet, információt adhat, valamint a tagok között erre irányuló koordinatív egyeztetést folytathat, amennyiben az ilyen tevékenység révén megvalósuló gazdasági és társadalmi előnyök meghaladják a tevékenység révén kialakuló versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat. Az ilyen tevékenység nem minősül a versenytörvény 11. §-ában foglalt tilalom megsértésének.

18/A. §[18]

19. §[19] (1) A termelő és feldolgozó, illetve felvásárló viszonylatában a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék ellenértékének kifizetése az áru átvételétől számított harminc napot nem haladhatja meg, amennyiben a helyesen kiállított számla a feldolgozó, illetve felvásárló részére az átvételt követő tizenöt napon belül átadásra kerül. Ha a termelő a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátja a feldolgozó, illetve felvásárló rendelkezésére, a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termék ellenértékének kifizetésére egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a pénztartozás teljesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor, a fizetésre kötelezett köteles a termék ellenértékét a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamattal, de összességében legalább a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal megfizetni.

(3) A termelő és a feldolgozó, illetve a felvásárló közötti mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék átruházására irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett késedelmes teljesítése esetére a fizetésre kötelezettnek a pénzforgalmi szolgáltatója részére adott,

a) a termék ellenértékére és

b) a termék ellenértéke után fizetendő késedelmi kamatra

vonatkozó beszedési megbízás teljesítésére irányuló hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát.

19/A. §[20] (1) Mezőgazdasági termelővel mint eladóval az általa használt mezőgazdasági földterületen megtermelt mezőgazdasági termény szolgáltatására annak betakarítása előtt csak

a) a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:232. §-a szerinti, a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés, valamint

b) a Ptk. 6:233. §-a szerinti, a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés

köthető.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában eladónak minősül mezőgazdasági termelőként az a személy, aki az általa használt mezőgazdasági földterületen a szerződés tárgyát képező mezőgazdasági terményt saját nevében és saját kockázatára termeli meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződések esetében a Ptk. rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítéssel együtt kell alkalmazni.

19/B. §[21] (1) Az agrárgazdaság megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében statisztikai célra állami adatbázisokat kell működtetni.

(2) A miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet - agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervként - működteti

a)[22] a tesztüzemi információs rendszert,

b) a piaci árinformációs rendszert.

(3)[23] A tesztüzemi információs rendszer és a piaci árinformációs rendszer működését, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) A piaci árinformációs rendszer belföldi árjelentési feladatokat, valamint az európai uniós tagságból fakadó árjelentési kötelezettségeket lát el a nemzeti és a közös piacszabályozás működtetése érdekében. Az (5) bekezdésben meghatározott ágazatokban a valós piaci folyamatok nyomon követése egyedi azonosítóval ellátott szervezetsoros ár- és mennyiségi feladatok gyűjtésén, kötelező adatszolgáltatáson és azok feldolgozásán keresztül valósul meg. Az egyedi információkból számított - egyedi azonosító adatokat nem tartalmazó - súlyozott átlagok rendszeres jelentése az Európai Bizottság, a nemzeti irányító szervek és a magyarországi piaci szereplők felé történik.

(5) A (4) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatásra kötelezettek a

a) sertés, szarvasmarha, juh,

b) baromfi és tojás,

c) bor,

d) dohány,

e) gabona,

f) olajnövény,

g) tej,

h) zöldség és gyümölcs

ágazatok e törvény hatálya alá tartozó szereplői.

(6) A kötelező adatszolgáltatás körében nyilatkozni kell

a) a jelentésre kötelezett nevéről, címéről,

b) a jelentés időszakáról,

c) az áradatokról,

d) a vonatkozó mennyiségi adatokról,

e) a megfigyelésre vont termékek köréről.

19/C. §[24] (1) Az agrártámogatás igénybevevője külön jogszabályban foglaltak alapján, az abban meghatározott adatok szolgáltatására köteles.

(2)[25] A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági igazgatási szerv részére termésbecslési célból, illetve agrárgazdasági adatbázis működtetése céljából az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles gazdálkodásáról adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás keretében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott gazdálkodási adatokon túl a mezőgazdasági termelő köteles szolgáltatni családi és utóneve, születési családi és utóneve, lakcíme, székhelye (telephelye), regisztrációs száma adatait. A termésbecslési adatok, illetve az agrárgazdasági adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. A mezőgazdasági termelő által megadott személyes adatokat a mezőgazdasági igazgatási szerv az aggregált statisztikai adat előállítását követően törli a nyilvántartásából.

19/D. §[26] (1) Mezőgazdasági termelővel mint eladóval saját termelésű mezőgazdasági termény szolgáltatására annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell

a) az eladó nyilatkozatát arról, hogy a szerződés teljesítését szolgáló mezőgazdasági terményt mezőgazdasági termelőként saját nevében és saját kockázatára termeli,

b) egyedi azonosításra alkalmas módon azon mezőgazdasági földterületek megjelölését, amelyen megtermelt terménnyel az eladó a szerződésben foglaltakat teljesíti,

c) rögzített mennyiség szolgáltatására vállalt kötelezettség esetén az eladó nyilatkozatát a b) pont szerinti területeken hektáronként megtermelhető szokásos termény mennyiségről,

d) a szerződés teljesítését akadályozó ellenőrzési körön kívül eső ok vevő részére történő bejelentésének és igazolásának részletes feltételeit,

e) a minőség meghatározásának módját, valamint

f) a teljesítési és a minőségi vita rendezésének rendjét.

(2) A mezőgazdasági termelő egészben vagy részben csak abban az esetben mentesül a szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény szolgáltatási kötelezettsége alól ha

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti területen az (1) bekezdés c) pontja szerint rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény a mezőgazdasági termelő ellenőrzésén kívüli ok miatt nem termett meg, amelyről másik szerződő felet még a termény betakarítása előtt értesítette, és

b)[27] az (1) bekezdés b) pontja szerinti területen ellenőrzési körén kívül eső mezőgazdasági káresemény bekövetkezését a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvénynek megfelelően az agrárkár-megállapító szervhez történt bejelentés alapján meghozott döntéssel igazolta.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása nem érinti a szerződő felek megállapodását arról, hogy a mezőgazdasági termelő a (2) bekezdésben foglalt okok miatt kieső termény mennyiséget az általa használt más mezőgazdasági földterületen megtermelt mezőgazdasági terménnyel pótolja. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő csak akkor mentesül a szerződésben rögzített mezőgazdasági termény szolgáltatásának kötelezettsége alól, ha az ellenőrzési körén kívül eső okot az általa használt összes földterület vonatkozásában a (2) bekezdés b) pontja szerinti módon bejelentette és igazolta.

19/E. §[28] (1) A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági termény szolgáltatására annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződés esetében a 19/D. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A vevő az általa mezőgazdasági termelőtől, mint eladótól megvásárolt mezőgazdasági termény harmadik személy javára történő tovább értékesítése esetén a harmadik személlyel szemben csak abban az esetben hivatkozhat a 19/D. § (2) bekezdésen alapuló felelőssége korlátozására, ha a harmadik személlyel kötött szerződés ezt lehetővé teszi.

20. §[29] (1) A szakmaközi szervezet a szakmaközi célok megvalósítása, az adott ágazat fejlesztése és piacszervezése érdekében szakmai adatbázist működtethet.

(2) Az elismert reprezentatív szakmaközi szervezet a 8. § és 9. § szerinti piacszervezési intézkedés kiterjesztése iránti kezdeményezése keretében az (1) bekezdésben meghatározott adatbázishoz kapcsolódó adatszolgáltatás kiterjesztését kezdeményezheti olyan módon, hogy az a szakmaközi szervezet tagjának nem minősülő ágazati piaci szereplő számára is kötelező legyen.

(3) A (2) bekezdés szerinti kiterjesztés esetén az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját a miniszter rendeletben állapítja meg.

20/A. §[30] (1) Ha jogszabály az agrárgazdasági és az agrár-vidékfejlesztési szakterületeken szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény szerinti szakértők kivételével -, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. Aki ilyen szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a mezőgazdasági igazgatási szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2) A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a személy tevékenykedhet, aki erre a miniszter rendeletében meghatározottak szerint engedélyt kapott, és büntetlen előéletű. Az engedély iránti kérelem - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szaktanácsadói szakterületet, illetve részszakterületet, valamint a kérelmező szakmai gyakorlatát bemutató, a miniszter által rendeletben meghatározottak szerinti összefoglalót.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a szakértői tevékenység folytatására jogosult, az (1) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről, valamint a (2) bekezdés szerinti szaktanácsadói engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza az érintett természetes személy szakértő, szaktanácsadó természetes személyazonosító adatait, értesítési címét és - ha e célból rendelkezésre bocsátotta - egyéb elérhetőségét, valamint szakirányú végzettségét és szakértői, szaktanácsadói szakterületét, illetve részszakterületét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői, szaktanácsadói tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) A szaktanácsadói tevékenység engedélyezésére, a szaktanácsadói nyilvántartás vezetésére, valamint az ezekhez kapcsolódó ellenőrzési feladatok végzésére a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet is kijelölhet.

(5) A (4) bekezdés szerinti szerv hatósági eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek - nyilvántartás vezetése esetén kormányzati ügykezelőnek - kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatásával, illetve a (2) bekezdés szerinti szaktanácsadói tevékenység engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.

5. Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépését megelőzően elismert szakmaközi szervezetek elismerését a törvény hatálybalépése nem érinti.

21/A. §[31] E törvénynek a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

22. §[32] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a mezőgazdasági igazgatási szervet,

b) az agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervet,

c) az agrárgazdasági és agrárvidékfejlesztési szakterületen a szakértők és szaktanácsadók tevékenységét engedélyező szervet,

d) a területi szaktanácsadó központok nyilvántartásba vétele céljából eljáró szervet.

23. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a szakmaközi szervezetek elismerését, az elismerés visszavonását, tájékoztatási kötelezettségét, a szakmaközi szervezetek működésének ellenőrzését;

b) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke véleményének kikérésével a kiterjesztett piacszervezési intézkedést, annak időtartamát, ezen piacszervezési intézkedés hatálya alá tartozó, szakmaközi szervezethez nem tartozó piaci szereplők körét;

c) a piacszervezési hozzájárulás mértékét, a kedvezmények, mentességek körét, a fizetési kötelezettség teljesítésének időpontját;

d) a termelői csoportok, termelői szervezetek, azok társulásai elismerését, az elismerés visszavonását, beszámolási kötelezettségét, működésük ellenőrzését, működésük során feltárt szabálytalanságokkal kapcsolatban kiszabható szankciók körét;

e) a vágás utáni minősítési rendjét, és a minősítő hatóság kijelölését;

f) a piaci árinformációs rendszer működését, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját érintő szabályokat

g)[33] a tesztüzemi információs rendszer működését érintő szabályokat,

h)[34] a termésbecsléssel kapcsolatos adatszolgáltatás részletes szabályait,

i)[35] az agrártámogatás igénybevevőjét terhelő adatszolgáltatás részletes szabályait,

j)[36] az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértők szakterületeinek körét, a szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

k)[37] az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szaktanácsadók szakterületeinek körét, a szaktanácsadói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltételeit és rendjét, a szaktanácsadók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szaktanácsadói tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

l)[38] a szakértői tevékenység bejelentésével és szaktanácsadói tevékenység engedélyezésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és megfizetésének szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,

m)[39] a szakmaközi szervezet által működtetett adatbázishoz kapcsolódó adatszolgáltatás kiterjesztésével kapcsolatos szabályokat, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját

rendeletben állapítsa meg.

24. §[40] Az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 9. § (3) bekezdését a hatályon kívül helyezés időpontjában már benyújtott, de még el nem bírált kiterjesztés iránti kérelmek esetében sem kell alkalmazni.

25. §[41]

26. §[42]

27. § Ez a törvény

a) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 123-126. cikke, és

b) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tej- és tejtermék-ágazati szerződéses kapcsolatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. március 14-i 261/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2012. évi CXXVIII. törvényhez[43]