A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20240/2009/3. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 84. §, 86. §, 130. §, 157. §, 229. §, 251. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 121. §, 159. §, 200. §, 237. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Kovács László, Pestovics Ilona, Ráczné dr. Gohér Angyalka

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22072/2007/24., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20240/2009/3.*, Kúria Pfv.22063/2009/9. (BH 2011.1.7)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

3.Pf.20.240/2009/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Lévai Emőke pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Dr. Kozma Zoltán ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I.r., a személyesen eljárt II.rendű alperes neve (II.r. alperes címe) II.r., és a személyesen eljárt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III.r. alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2008. szeptember 17-én kelt 21.P.22.072/2007/24. számú ítéletével szemben a felperes által 25. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének az elbirtoklás jogcímén előterjesztett keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyja, a szerződés érvénytelenségére alapított keresetet elutasító rendelkezést hatályon kívül helyezi, és e körben a pert megszünteti.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felperes pártfogó ügyvédjének díját 12.000 (azaz tizenkettőezer) Ft-ban + 2.400 (azaz kettőezer-négyszáz)Ft ÁFA-ban állapítja meg, és a másodfokú bíróság felhívja a Fővárosi Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy a 14.400 (azaz tizennégyezer-négyszáz) Ft teljes díjat az ellátmány terhére utalja ki a pártfogó ügyvéd részére.

A felperes költségmentessége folytán le nem rótt 660.000 (azaz hatszázhatvanezer) Ft fellebbezési illetéket és az állam által előlegezett 14.400 (azaz tizennégyezer-négyszáz) Ft költséget az állam viseli.

A Fővárosi Ítélőtábla kötelezi a felperest fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 100.000 (azaz százezer) Ft fellebbezési eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A ... hrsz. alatti ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerkesztése előtti helyrajzi száma a ... tulajdoni lapon ... helyrajzi szám volt. Az 1970. június 18-i adásvételi szerződés alapján a felperes szerezte meg az ingatlan 139/240-ed tulajdoni hányadának tulajdoni jogát, melyet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek. Az eladó az 1974. április 9-i adásvételi szerződéssel a maradék 101/240-ed tulajdoni hányadot eladta É. G-nak, akinek végrendeleti örököse a III. r. alperes. 1974. április 9-én és november 22-én a felperes és É. G. megállapodást kötöttek, miszerint a felperes kifizetett 30.000 Ft vételárat É. G-nak, aki hozzájárult ahhoz, hogy a 101/240-ed tulajdoni hányadát 71/240-ed tulajdoni hányadra módosítsák. 1974. július 12-én az építésügyi hatóság a perbeli ingatlanra fennmaradási, építési és telekmegosztási engedélyt adott. Az 1975. november 12-i ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szerint a perbeli ingatlanon 169/240-ed tulajdoni hányad a felperes javára, 71/240-ed tulajdoni hányad É. G. javára volt bejegyezve.

1976. augusztus 30-án kelt adásvételi szerződéssel É. G. a perbeli ingatlan 101/240-ed tulajdoni hányadát eladta az I.r. alperesnek és szüleinek, amely alapján a tulajdonjogváltozást bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba és az I.r. alperes tulajdoni hányadára haszonélvezeti jogot jegyeztek be. 1976. szeptemberében és decemberében a felperes a földhivatalnál tiltakozott a bejegyzés ellen arra való hivatkozással, hogy nem tudott az É. G. és az E. család által kötött megállapodásról. 1977. január 20-án a földhivatal értesítette a felperest, hogy a 6683/1976-os határozattal a 101/240 tulajdoni hányadra bejegyezte a tulajdonjogot az 1976. augusztus 30-i szerződésben megjelölt vevők javára. 1977-től kezdődően az ingatlannal kapcsolatosan több per volt folyamatban az I.r. alperes, illetve szülei, valamint a felperes között.

A Siófoki Járásbíróság a P.20.109/1979. szám alatti perben hozott ítéletével elutasította a felperes által az 1974-es és 1976-os szerződések érvénytelenségének megállapításával és a szerződések olyképpen való módosításával kapcsolatos keresetét, hogy a felperest az ingatlanból 165,3 négyszögöl terület tulajdonjoga illesse meg. Az ítélet utalt a Siófoki Járásbíróság előtt P.20.478/1978. számon folyamatban volt perre, amelyben a felperes annak megállapítását kérte, hogy a szerződések helyes értelmezésével őt 159/240-ed tulajdoni hányad tulajdonjoga illeti meg a perbeli ingatlanon. A bíróság a felperes e keresetét is elutasította arra való hivatkozással, hogy a felperes tulajdonjogát az 1970-es szerződés alapján helyesen jegyezték be. Az ítélet utalt arra is, hogy a tervezett telekmegosztás nem realizálódott.

A felperes újabb pert indított az 1976. augusztus 30-i szerződés érvénytelenségének és hatálytalanságának megállapítása iránt. A Siófoki Városi Bíróság P.20.154/1994/1. számú végzésével a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította, ezt a Somogy Megyei Bíróság az 1.Pf.20.997/1994/1. számú végzésével helybenhagyta, és a Legfelsőbb Bíróság Pfv.20.857/1995/6. számú végzésével a jogerős végzést hatályában fenntartotta arra való hivatkozással, hogy korábban ugyanezen tárgyban jogerős határozat született.

A Siófoki Városi Bíróság az 1.P.20.178/1988/15. és a Somogy Megyei Bíróság 2.Pf.20.732/1988/15. számú 1989. január 25-én jogerőre emelkedett ítéletével a perbeli ingatlan közös tulajdonát akként szüntette meg, hogy a felperes 139/240-ed tulajdoni hányadát 350.625 Ft megváltási ár ellenében az I.r. alperes szüleinek a tulajdonába adta, a II.r. alperes haszonélvezeti jogának fenntartása mellett. A felperes a megváltási árat nem vette át, így azt az I.r. alperes szülei bírói letétbe helyezték. A földhivatal 1990. május 11-én az I.r. alperes szüleinek tulajdonjogát bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba.

Az I.r. alperes elhunyt szüleinek egyedüli örököse. A perbeli ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa az I.r. alperes.

A felek az 1970-es években kialakult használati rendnek megfelelően használják az ingatlant.

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította felperes arra irányuló keresetét, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az ingatlan 169/240-ed tulajdoni hányadának tulajdoni jogát elbirtoklás jogcímén megszerezte, továbbá azon kereseti kérelmét is, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az 1976. augusztus 30-án az I.r. alperes szülei és É. G. által kötött adásvételi szerződés érvénytelen, mert É. G. a 30/240-ed tulajdoni hányadnak a szerződés megkötésekor nem volt tulajdonosa, az adásvételi szerződés alaki hibás, mert azt a szerződő felek nem írták alá; s hogy a bíróság annak tűrésére kötelezze az alpereseket, hogy elsődlegesen 169/240-ed tulajdoni hányadra, másodlagosan 30/240-ed tulajdoni hányadra az I.r. alperes tulajdonjogát töröljék, a felperes tulajdonjogát pedig jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.