1002/2003. (I. 8.) Korm. határozat

a bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges egyes kormányzati feladatokról

A bűnözés és a bűnelkövetők elleni fellépés mellett a bűnözést kiváltó jelenségek ellen egyidejűleg és azonos intenzitással kell felvenni a küzdelmet. A bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében a Kormány a következő határozatot hozza:

1.[1]

2. A Kormány az Országos Bűnmegelőzési Tanácsot bizottsággá alakítja át. Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság (a továbbiakban: OBmB) a Kormány társadalmi bűnmegelőzési munkáját segítő szervezet.[2]

3. Az OBmB[3]

a) tevékenyen közreműködik a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának megvalósításában;[4]

b) javaslatokat dolgoz ki a bűnmegelőzési programok és feladatok megvalósítását szolgáló erőforrások elosztására és felhasználására;

c) kezdeményezi és ösztönzi a bűnözést gerjesztő folyamatok és a bűncselekmények elkövetését elősegítő okok, körülmények ellen ható intézkedéseket;

d) közreműködik a bűnmegelőzési törvény kidolgozásában, a törvény hatálybalépését követően a végrehajtás folyamatos ellenőrzésében;

e) kezdeményezi a bűnmegelőzés különböző területeit érintő jogszabályok megalkotását, illetőleg véleményezi az e tárgykört érintő jogszabályok és más kormányzati intézkedések tervezeteit;

f) összehangolja a központi közigazgatási szervek hazai és nemzetközi bűnmegelőzési tevékenységét;

g) együttműködik a nemzetközi bűnmegelőzési szervezetekkel;

h) koordinálja a hazai közigazgatási szervek nemzetközi bűnmegelőzési szervezetekkel történő együttműködését;

i) kialakítja az egységes országos bűnmegelőzési felvilágosító és tájékoztatási rendszert és a képzés szakmai követelményeit, segíti és koordinálja a helyi bűnmegelőzési szervezetek ezen tevékenységét.

4. Az OBmB elnöke a miniszterelnök által felkért szakértő, társelnöke az igazságügyi és rendészeti miniszter. A társelnököt az OBmB ülésein állásfoglalásra jogosult személy képviselheti.[5]

5.[6]

Az OBmB állandó tagja:

-

az egészségügyi miniszter,

-

a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter,

-

a gazdasági és közlekedési miniszter,

-

a honvédelmi miniszter,

-

a környezetvédelmi és vízügyi miniszter,

-

a külügyminiszter,

-

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter,

-

az oktatási és kulturális miniszter,

-

az önkormányzati és területfejlesztési miniszter,

-

a pénzügyminiszter,

-

a szociális és munkaügyi miniszter,

-

az államreform előkészítő munkáinak operatív irányításáért felelős kormánybiztos,

-

a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos,

-

a Büntetés-végrehajtás országos parancsnoka,

-

a Határőrség országos parancsnoka,

-

az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti szakállamtitkára,

-

az Igazságügyi Hivatal vezetője,

-

az országos rendőrfőkapitány,

-

a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka, akiket az OBmB ülésein állásfoglalásra jogosult személy képviselhet.

6.

6.1. A Kormány az OBmB állandó tagjának felkéri[7]

-

a Legfelsőbb Bíróság elnöke, - a Legfőbb Ügyész,

-

Budapest Főváros főpolgármestere, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győr megyei jogú város polgármestere,

-

a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,

-

az Országos Polgárőr Szövetség elnöke,

-

-

a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság titkárságának vezetője,

-

az Országos Baleset-megelőzési Bizottság elnöke,

-

a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület elnöke,

-

a Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke,

-

a Bankszövetség elnöke,

-

a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke,

-

a Szociális Szakmai Szövetség elnöke,

-

a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke,

-

a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnöke,

-

a Magyar Építészkamara elnöke,

-

a Magyar Közigazgatási Kar,

-

-

a Magyarországi Evangélikus Egyház,

-

a Magyar Katolikus Egyház,

-

a Magyarországi Református Egyház,

-

a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége,

-

az Országos Cigány Önkormányzat,

-

a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége,

-

a Magyar Önkormányzatok Szövetsége,

-

a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége.

-

a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége,

-

az Idősügyi Tanács,

-

a Gyermekvédelmi Szövetség,

-

a Gyermek és Ifjúsági Konferencia,

-

a Nemzeti Ifjúsági Kutatóintézet,

-

a Biztonságos Szórakozóhelyek Egyesület

képviselőjét.

6.2. Az OBmB elnöke meghatározott napirendhez további érdekelteket hívhat meg az OBmB ülésére.[8]

7. Az OBmB szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülést tart.

8. Az OBmB működésének szabályait maga alakítja ki és fogadja el.[9]

Az OBmB elnöke az Európai Unió Bűnmegelőzési Hálózatának nemzeti képviselője, a Bűnmegelőzési Osztály az Európai Unió Bűnmegelőzési Hálózatának egyik nemzeti kapcsolattartó pontja.

9. Az OBmB elnöke szervezi a társadalmi bűnmegelőzés tárcák közötti folyamatos koordinációját, gondoskodik a hatékony társadalmi, szakmai együttműködési kapcsolatokról, biztosítja a rendszeres tájékoztatást. Az OBmB igazgatási és adminisztratív feladatait az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bűnmegelőzési Osztály (a továbbiakban: Bűnmegelőzési Osztály) látja el.[10]

10. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti:

a) az Országos Bűnmegelőzési Tanács Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 1014/2000. (II. 16.) Korm. határozat;

b) az Országos Bűnmegelőzési Tanácsról, valamint az 1097/1997. (IX. 23.) Korm. határozattal létrehozott Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról szóló 1075/1999. (VII. 7.) Korm. határozat 1-10. pontja;

c) a bűncselekmények áldozatai és hozzátartozóik védelme, káruk megtérülése, enyhítése érdekében teendő jogalkotási feladatokról és egyéb intézkedésekről szóló 1074/1999. (VII. 7.) Korm. határozat 9. pontja és 11. b) alpontja.

11. A Biztonságos Magyarországért Közalapítvány létrehozásáról szóló 1070/2001. (VII. 10.) Korm. határozat a következő l/A. ponttal egészül ki:

"1/A. A Biztonságos Magyarországért Közalapítvány az országos bűnmegelőzési rendszer része. A Közalapítvány az Országos Bűnmegelőzési Programból adódó tárgyévi feladatok megvalósításának pénzügyi támogatását pályázati úton biztosítja."

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

Melléklet az 1002/2003. (I. 8.) Korm, határozathoz

Cselekvési program a bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges időszerű feladatokról

I.

Jogalkotási feladatok

1. A belügyminiszter dolgozzon ki koncepciót az önkormányzatok helyi közbiztonság-védelmi, ezen belül bűnmegelőzési kötelező feladatai meghatározására.

Határidő: 2003. június 30.

2. Felül kell vizsgálni a polgári jogi és a különböző foglalkoztatási jogviszonyok keretében alkalmazott személy- és vagyonőrök, magánnyomozók, fegyveres biztonsági őrök, természetvédelmi őrök, mezőőrök, hegyőrök, halőrök, hivatásos vadászok, továbbá az erdészeti szakszemélyzet tagjainak alkalmazási feltételeire vonatkozó jogi rendelkezéseket, és elő kell készíteni az átfogó, közös elvekre épülő, szigorúbb erkölcsi (előéleti), illetve képzési, képzettségi és összeférhetetlenségi követelményeket támasztó törvényi szabályozást.

Felelős: belügyminiszter

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

nemzeti kulturális örökség minisztere

pénzügyminiszter

Határidő: a jogszabályok felülvizsgálatára:

2003. június 30-ig

a törvénytervezet elkészítésére:

2003. szeptember 30-ig

II.

Intézkedések

3. A rendvédelmi szerveket, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek gondoskodjanak az irányításuk alá tartozó szervek tevékenységét érintő irányítási eszközökben és belső szabályzatokban a bűnmegelőzési szempontok* egységes megjelenítéséről és érvényesítéséről.

Felelős: belügyminiszter

honvédelmi miniszter

igazságügy-miniszter

Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

pénzügyminiszter

Határidő: 2003. március 31.

4. Az érintett miniszterek vizsgálják meg a bűnmegelőzés országos szervezeti háttere, területi és helyi szintjei megteremtéséhez, a bűnmegelőzési referensi (városi), valamint bűnmegelőzési koordinátori (kistérségi) hálózat kiépítéséhez szükséges feltételeket, és a kialakításra irányuló javaslatot terjesszék a Kormány elé.

Felelős: belügyminiszter

igazságügy-miniszter

Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

pénzügyminiszter

Határidő: 2003. június 30.

5. A belügyminiszter és az igazságügy-miniszter - az érintett miniszterekkel együttműködve - dolgozza ki a bűnmegelőzés felvilágosító, tájékoztató, képzési és továbbképzési komplex programját.

Határidő: 2003. május 31.

6. Biztosítani kell, hogy a hazai bűnözés mérése többféle forrásból, többféle módszerrel nyert adatok összehangolt rendszere alapján történjen. A belügyminiszter intézkedjen a bűnözés mindenkori aktuális helyzetét szorosabban követő statisztikai rendszer létrehozására, illetőleg kezdeményezze a jelenlegi egységes bűnügyi statisztika átfogó korszerűsítését.

Felelős: belügyminiszter

igazságügy-miniszter

Határidő: 2003. március 31.

7. A belügyminiszter évente gondoskodjon a látens bűnözés mérésére, a szubjektív biztonságérzet alakulásának feltárására alkalmas közvélemény-kutatás elvégzéséről, és annak eredményét évente hozza nyilvánosságra.

Határidő: első ízben 2003. október 31.

8. A miniszterek - a feladatkörükbe tartozó területeken - folyamatosan gondoskodjanak a bűnmegelőzés szempontjából lényeges közérdekű adatok feltárásáról és a nyilvánosság megfelelő tájékoztatásáról.

Határidő: folyamatos

Felelős: érintett miniszterek

9. Az ország különböző területeinek bűnözési helyzetére vonatkozó hiteles tájékoztatás érdekében a korszerűsített és új adatgyűjtésre alapozva, térinformatikai eszközökkel is támogatott bűnözés-földrajzi információ-rendszert kell létrehozni.

Felelős: belügyminiszter

Határidő: első ízben 2003. november 30.

10. A belügyminiszter dolgozza ki a rendőrök (rendőri szervek) tevékenységorientált értékelésére alkalmas - a statisztikai szemléletet felváltó - komplex értékelési rendszert. Az új típusú mérési rendszer mind az objektív biztonság, mind a szubjektív biztonságérzet mutatóit vegye figyelembe értékelési szempontként. A belügyminiszter az új értékelési módszerek kialakításával párhuzamosan tegyen intézkedést a rendőrség bűnmegelőzési célokat szolgáló szervezeti korszerűsítésre.

Határidő: azonnal

11. A belügyminiszter

a) tekintse át - az érintett miniszterekkel együttműködve - a civil önvédelmi szervezetekkel történő együttműködés tartalmát és módozatait, valamint gondoskodjon arról, hogy e szervezetek kormányzati támogatása elsősorban pályázati úton történjen;

Határidő: 2003. március 31.

b) az Országos Polgárőr Szövetséggel kössön együttműködési megállapodást.

Határidő: azonnal

12. A bűnmegelőzés, valamint áldozatvédelem tárgyában korábban alkotott kormányhatározatokat felül kell vizsgálni, elemezni kell a végrehajtás helyzetét és a vizsgálat megállapításairól, illetve a szükséges intézkedésekről a Kormány részére tájékoztatót kell készíteni.

Felelős: igazságügy-miniszter belügyminiszter

egészségügy, szociális és családügyi miniszter gazdasági és közlekedési miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter nemzeti kulturális örökség minisztere oktatási miniszter pénzügyminiszter

Határidő: 2003. március 31.

13. A belügyminiszter a bűnmegelőzéssel összefüggő tárcaszintű feladatok végrehajtására és koordinálására a Belügyminisztériumon belül Országos Bűnmegelőzési Központot hozzon létre.

Határidő: azonnal

* Ajánlás az Országos Bűnmegelőzési Programhoz - BM Közlemény. Belügyi Közlöny 1998/4.