BH 2014.10.309 Ha a felülvizsgálati kérelem kizárólag a jogerős ítéletnek az örökhagyó tartásával, gondozásával összefüggő hagyatéki hitelezői igény elbírálásával kapcsolatos rendelkezésének a felülvizsgálatára irányul, akkor az ügy nem tekinthető olyannak, amelyik ingatlanra vonatkozó jogviszonyból ered. Ezért az ügy nem vonható azoknak az ügyeknek a csoportjába, amelyekben értékhatárra tekintet nélkül van helye felülvizsgálatnak [1952. évi III. tv. (Pp.) 271. § (2) bek.].

Pertörténet:

Debreceni Törvényszék P.21488/2010/58., Debreceni Törvényszék P.21488/2010/61., Debreceni Ítélőtábla Pf.20491/2013/4., Kúria Pfv.20257/2014. (*BH 2014.10.309*)

***********

[1]A felperes keresetében - egyebek mellett - kérte, hogy a bíróság kötelezze hagyatéki hitelezői igény címén az I. r. alperest 2 544 000 forint megfizetésére édesanyjuk tartásával, gondozásával kapcsolatban felmerült és általa viselt kiadások miatt. Kérte továbbá a perbeli ingatlanon a II. r. alperessel fennálló közös tulajdon megszüntetését oly módon, hogy a tulajdonostársa tulajdoni illetőségét a bíróság adja az ő tulajdonába megváltási ár ellenében.

[2] Az elsőfokú bíróság a perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdont megszüntette akként, hogy a II. r. alperes tulajdoni illetőségét megváltási ár ellenében a felperes tulajdonába adta. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a II. r. alperesnek megváltási ár címén 3 004 080 forintot. Rendelkezett az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről. Arra az esetre, ha a felperes a megváltási árat a megadott határidőn belül nem fizeti meg, elrendelte - az ítéletben foglaltak szerint - az ingatlan árverési értékesítését. Ugyanerre az esetre kötelezte az I. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek hagyatéki hitelezői igény címén 2 026 921 forintot.

[3] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletnek a nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét részben megváltoztatta, és úgy rendelkezett, hogy a II. r. alperes perbeli ingatlanban lévő 1/2 tulajdoni hányadát 4 250 000 forint megváltási ár ellenében adja a felperes tulajdonába. A felperes által a II. r. alperesnek fizetendő összeget 5 006 000 forintra felemelte, és mellőzte az I. r. alperes kötelezését 2 026 921 forint megfizetésére a felperes részére. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[4] Indokolása szerint az ügyben megállapítható, hogy a hagyatéki hitelezői igény érvényesíthetőségének a PK 81. számú állásfoglalásban foglalt feltételei hiányoznak, ezért a felperes követelése ebben a körben alaptalan. Egyetértett ugyanakkor az elsőfokú bíróságnak a "használati díj" tekintetében elfoglalt álláspontjával.

[5] A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Felülvizsgálati kérelmének tartalma szerint az eljárt bíróságok tájékoztatási kötelezettségének elmaradására vezethető vissza a hagyatéki hitelezői igény érvényesíthetősége körében lefolytatott bizonyítás hiánya, így az hátrányára nem értékelhető. A jogerős ítélet jogszabálysértő voltát kizárólag e rendelkezés miatt állította.

[6] A felperes utalt arra, hogy álláspontja szerint az adott ügyben értékhatárra tekintet nélkül van helye felülvizsgálatnak, mert az ingatlanra vonatkozó jogviszonyból ered.

[7] A Pp. 271. § (2) bekezdése értelmében nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyekben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a hárommillió forintot nem haladja meg. Ez az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik - egyebek mellett - azokra az ügyekre, amelyek ingatlan tulajdonára vagy ingatlant terhelő jogra vonatkoznak, vagy ingatlanra vonatkozó jogviszonyból erednek.

[8] Az adott ügy nem vitásan vagyonjogi ügy, amelyben a felperes keresete egyrészt hagyatéki hitelezői igény érvényesítésére, másrészt közös tulajdon megszüntetésére irányult.

[9] Önmagában azonban az a tény, hogy a felperes keresetében a perbeli ingatlan tulajdonjogát érintő igényt érvényesít, nem jelenti, hogy az eljárás egész tartamára kihatóan "ingatlan tulajdonára" vagy "ingatlanra vonatkozó jogviszonyból" eredő ügynek minősül.

[10] Az említett ügytípusokat megalapozó igény - vagyis az adott esetben a közös tulajdon megszüntetésének kérdése - kizárólag az elsőfokú eljárásnak volt tárgya. A felülvizsgálati eljárási szakban már kizárólag az a - felülvizsgálati kérelem szerint kijelölt - tárgya az eljárásnak, hogy a másodfokú bíróság a jogszabályok és a kialakult bírói gyakorlat helyes értelmezése folytán jutott-e arra a következtetésre: a felperes által előterjesztett hagyatéki hitelezői igény érvényesíthetőségének a PK 81. számú állásfoglalásban foglalt feltételei nem állnak fenn. Ez az igény pedig nem tulajdonjogi (dologi jogi), hanem az öröklési jog köré­ben is szabályozott, kötelmi jellegű jogi igény.

[11] Az igény jellegéből következik, hogy annak érvényesíthetősége nem a perbeli ingatlannal kapcsolatos tulajdonjogviszonyra hat ki, hanem olyan kötelmi alapú követelést alapoz meg, amely az adott esetben a közös tulajdon megszüntetése folytán teljesítendő megváltás összegébe beszámításra alkalmas.

[12] A kifejtettek okán az adott ügyben a Pp. 271. § (2) bekezdésében foglalt kivételszabály nem alkalmazható, ezért az ügy nem vonható azoknak az ügyeknek a csoportjába, amelyekben értékhatárra tekintet nélkül van helye felülvizsgálatnak.

[13] A felperes által érvényesített hagyatéki hitelezői igény összege - figyelemmel arra, hogy az általa ebben a körben fellebbezéssel nem támadott elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte - 2 026 921 forint, vagyis az a Pp. hivatkozott rendelkezésében foglalt értékhatárt nem haladja meg.

[14] Mindezekre figyelemmel a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 273. § (2) bekezdés a) pontja alapján hivatalból elutasította.

(Kúria Pfv. I. 20.257/2014.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria a Dr. Ölbey Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Zsurzsáné dr. Ölbey Flóra ügyvéd) által képviselt F. J.-né felperesnek - a Bihariné dr. Kiss Katalin ügyvéd által képviselt B. L. I. r. és K. Zs.-né II. r. alperesek ellen hagyatéki hitelezői igény és közös tulajdon megszüntetése iránt a Debreceni Törvényszék előtt 8.P.21.488/2010. számon folyamatban volt perében a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.491/2013/4. számú jogerős ítélete ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő