BH 2018.5.145 Ha a fél a bizonyítási indítványát a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjesztette elő, a bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles [1952. évi III. tv. (Pp.) 3. § (4) bek., 8. § (1) bek. 141. § (2) és (6) bek.].

Pertörténet:

Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság P.22783/2012/41., Fővárosi Törvényszék Pf.637516/2015/6., Kúria Pfv.21982/2016/5. (*BH 2018.5.145*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes tulajdonában áll a perbeli ingatlan, amelyen lévő ún. gondnoki lakást 2008. szeptember 1-től a felperes bérelte. A bérleti jogviszony kezdete előtt a felek szóban megállapodtak a lakás közös felújításában. Az alperest képviselő P. Holding Zrt. a karbantartási és felújítási munkálatok elvégzését az A. Kft.-től rendelte meg a 2007. december 10-én kelt vállalkozási szerződés útján azzal, hogy az átlagos színvonalú munkáktól eltérő minőségű kivitelezés értékkülönbözetét a felperes finanszírozza. Az A. Kft. ennek megfelelően a felek irányában külön számlákat állított ki az elvégzett munkákról 2008 márciusában.

[2] A felperes a perbeli ingatlant egy könnyűszerkezetes technológiával épült toldalékrésszel bővítette, amely a lakás hasznos alapterületét 20 négyzetméterrel növelte, ennek során 4 db 150 cm × 150 cm méretű ablakot és egy erkélyajtót vásárolt és építtetett be.

[3] A határozatlan időre kötött bérleti szerződés az alperes felmondása folytán 2012. január 31-én szűnt meg. A felperes 2012. február 21-én költözött ki a perbeli ingatlanból, amellyel összefüggésben 62 756 forint lakáshasználati és közüzemi díjat nem fizetett meg az alperesnek.

[4] A felperes a P. Holding Zrt. által 2012. július 7-én átvett levelében felszólította az alperest az általa elvégzett munkálatok ellenértékeként 5 675 617 forint megfizetésére. Az alperes a felszólításnak nem tett eleget.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[5] A felperes leszállított keresetében 4 800 000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest jogalap nélküli gazdagodás címén arra hivatkozva, hogy a perbeli ingatlanban még a bérleti jogviszony kezdete előtt értéknövelő beruházásokat végzett: beépített 4 db ablakot és egy erkélyajtót, valamint azt 20 négyzetméter alapterületű, könnyűszerkezetes toldaléképítménnyel bővítette.

[6] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, emellett viszontkeresetet is előterjesztett - egyebek mellett - 62 756 forint ki nem egyenlített lakáshasználati díj és rezsiköltség megfizetése iránt.

Az első- és másodfokú ítélet

[7] Az elsőfokú bíróság ítéletében a leszállított kereset szerint marasztalta az alperest, a viszontkeresetnek részben - a lakáshasználati díj és rezsiköltség erejéig - helyt adott.

[8] Határozata indokolásában rámutatott, hogy a keresettel érintett beruházások a bérleti jogviszony kezdete előttiek, ezért a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 361. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

[9] Az elsőfokú bíróság elfogadta a perben kirendelt szakértő véleményét ítélete alapjául a nyílászárók és a toldaléképítmény értéknövelő hatása tekintetében, mellőzte viszont az alperes által becsatolt magánszakvéleményt.

[10] Az ítélet ellen, annak részbeni megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása érdekében az alperes terjesztett elő fellebbezést.

[11] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, fellebbezett rendelkezését helyes indokaira utalással helybenhagyta.

[12] A másodfokú bíróság a tényállás kiegészítése mellett formai és tartalmi okokból nem fogadta el a felek közötti elszámolásként az alperes által csatolt "Gondnoki lakás felújításával kapcsolatos elszámolás" elnevezésű iratokat. Az alperes által hivatkozott, a bérleti jogviszonyt lezáró 2012. február 21-i jegyzőkönyv kapcsán rámutatott, hogy bár az valóban nem tartalmazta a felperes jogalap nélküli gazdagodás iránti igényét, ám azt a felperes a jogviszony lezárultától (2012. január 31.) számított elévülési időn belül érvényesítette, és e vonatkozásban már 2012 júliusában felszólítással élt, majd pert indított.

[13] A másodfokú bíróság nyilvánvalóan alaptalannak ítélte az alperesnek a munkálatok elvégzését vitató állítását, utalva a kirendelt szakértőnek átadott, az eredeti állapotot tükröző fényképekre és alaprajzra, valamint a bővítmény tényére.

[14] Egyetértett az elsőfokú bírósággal az alperesi magánszakvélemény mellőzését illetően, figyelemmel annak elkészültére, az ezt követő 2 tárgyalásra és arra, hogy az alperes - hivatkozása szerint "pertaktikai okokból" - csak a kirendelt szakértő tárgyalásról történt távozása után csatolta azt. Kiemelte: ilyen előzmények után a Pp. 3. § (4) bekezdése alapján az elsőfokú bíróságnak mellőznie kellett a magánszakvélemény vizsgálatát, amelynek fő indoka - valósága ellenére is - nem az volt, hogy azt az alperes neki felróható okból elkésetten terjesztette elő, hanem, hogy a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon tette azt. Rámutatott, hogy az alperes nem adta elfogadható indokát annak, miért nem élt a kirendelt és a magánszakértői vélemény ütköztetésének lehetőségével, amelytől ezáltal saját magát zárta el. Hangsúlyozta, hogy a bíróságnak a Pp. 8. § (2) bekezdése értelmében a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, a per elhúzására irányuló szándékot meg kell akadályoznia.

[15] Kitért arra is, hogy a magánszakvélemény okirati bizonyítékként sem volt figyelembe vehető, mert az a fél szakmai tartalmú előadásának minősül, amely önmagában bizonyításra nem alkalmas.

[16] Az alperesnek a felperes perelhúzó magatartásával kapcsolatos hivatkozásával összefüggésben hangsúlyozta, ennek vizsgálata szükségtelen volt, mert annak megállapítása sem változtatott volna azon a tényen, hogy az alperes rosszhiszemű pervitele miatt kellett mellőzni a magánszakvéleményt.

[17] Egyetértett továbbá az elsőfokú bíróságnak a kirendelt szakértő szakvéleménye aggálytalanságával kapcsolatban kifejtett álláspontjával.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[18] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése, és az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében.

[19] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai