A Fővárosi Törvényszék Pf.637516/2015/6. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 1. §, 3. §, 8. §, 141. §, 163. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 361. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Pigler Eszter Hajna, Szakács Katalin, Trabach Lea

Kapcsolódó határozatok:

Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság P.22783/2012/41., *Fővárosi Törvényszék Pf.637516/2015/6.*, Kúria Pfv.21982/2016/5. (BH 2018.5.145)

***********

A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

mint másodfokú bíróság

42.Pf.637.516/2015/6.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

a dr. Kanta Tamás ügyvéd (fél címe 3.) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

a Dr. Dárdai Ügyvédi Iroda (dr. Dárdai András Ernő ügyvéd, fél címe2.) által képviselt

alperes neve(alperes címe.) alperes ellen

jogalap nélküli gazdagodás megfizetése iránt indított perében a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 2015. május 13. napján meghozott 3.P.22.783/2012/41. sorszámú ítélete ellen az alperes 43. sorszámon előterjesztett és 45. számon indokolt fellebbezése folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T ET

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 120.000 (százhúszezer) Ft másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 384.000 (háromszáznyolcvannégyezer) Ft fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.800.000 Ft-ot és ennek 2008. augusztus 31-től a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint 938.000 Ft perköltséget. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 62.756 Ft-ot és ebből 5.235 Ft után 2012. február 15-től, 42.000 Ft után 2012. március 5-től, 15.521 Ft után 2012. február 28-tól a fenti mértékű késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan a viszontkeresetet elutasította. Megállapította, hogy 7.500 Ft illetéket a felperes köteles megfizetni az államnak külön felhívásra, míg 7.500 Ft illetéket az állam visel. Egyebekben a felek a költségeiket maguk viselik.

Az ítélet indokolásában rögzítette, hogy a felek közötti, perbeli lakásra megkötött bérleti szerződés az alperes felmondásával 2012. január 31-én megszűnt. A bérleti szerződés megkezdése előtt a felperes egy faházzal bővítette az ingatlant, mellyel 20 m2-el növelte meg a lakás hasznos alapterületét. A bíróság felhívta a Ptk. 361.§ (1) bekezdését és kifejtette, hogy a felperes keresetében érvényesített, gazdagodásra vezető beruházások még a bérleti jogviszony kezdete előttiek, ezért sem a felek szerződésének, sem pedig a Lakástörvénynek a rendelkezései nem alkalmazhatóak jelen esetben. A bíróságnak a jogviszonyt a jogalap nélküli gazdagodás jogcíme alapján kellett elbírálnia, ami az alperesnél realizált értéknövekedés volt. A bíróság elfogadta az általa kirendelt igazságügyi szakértő által megállapított 4.800.000 Ft-ot az ablakok, ajtó és a faház vonatkozásában. Rámutatott, hogy nem jár jogvesztéssel azon körülmény, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyvben és a felperes által tett nyilatkozatban nem szerepelnek teljes körűen a felperesi követelések. Mérlegeléssel megállapította, hogy a felperes által vett és a csatolt számlán szereplő ajtót építette be a felperes, valamint az ablakok tekintetében a szakértő megindokolta, hogy azért nem ellentmondás, hogy a számlán 150x150-es méret szerepel, holott a beépített ablak 120x120-as, mert az egyik a beépített méter, a másik az üvegfelület. A szakértő által lézeres távolságmérővel, a felek jelenlétében végzett mérés kapcsán a bíróság tévedésre nem következtethetett. A szakértő azt is megindokolta, hogy azért kulcsrakész m2 árral, 240.000 Ft-tal számolt az ÉKS 156.000 m2-e helyett, mert ez utóbbi a szerkezetkész házra vonatkozik. Az eredeti épület bővítéséről volt szó, így a növekményt kulcsrakész értékkel kellett számolni. A szakértő kifejtette, hogy három falról van szó, továbbá a bíróság azért nem látott okot újabb vizsgálatra, mert a szakértő kijelentette, hogy a vízszigetelés, hőszigetelés, páraelvezetés és tartószerkezeti mozgások vizsgálatának eredménye sem befolyásolná a bíróság által kért értékeket. A felek által kért helyszíni szemle megtartását a bíróság mellőzte, mert a szakértő által megtartott helyszíni szemlén valamennyi körülmény felderíthető. A bíróság nem rendelt ki új szakértőt, mert a kirendelt szakértő valamennyi kérdésére következetes, indokolt választ adott, az alperes a tárgyalásra megidézett szakértőnek feltehette a kérdéseit.